Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-23 / 22. szám
Az elsődleges eél: a gazdasági bázis erősítése A program folytatódik Halmozottan hátrányos helyzetű, vagy gazdaságilag elmaradottnak mondott térség — az elnevezés ugyanazt takarja: olyan területeket, amelyekre a társadalmi-gazdasági lét és fejlődés egyedi hátrányainak egymással összefüggő, egymást általában erősítő halmozódása a jellemző. Mint arról mái többször szóltunk, 1986. októberében határozta el a kor-' mony annak a programnak a megindítását, amely az ilyen térségek felzárkóztatásának felgyorsítását célozza. A fel-' adatra - mindent összevetve: a helyi forrásokat, a vállalati és szövetkezeti eszközöket, az állami támogatást — országos szinten 20 milliárd forintot irányoztak elő. A programban Baranya is érintett, mégpedig két térséggel: a Dráva-menté- vel és a Zselic-Hegyháttal. Csak az előbbi területen 65 viszonylagosan elmaradt településen közel 30 000 ember él. így a megyei programban -, amelyet még 1986. decemberében fogadtak el -, a Drá- va-mente időbeni előnyt élvez. A program elindítása óta egy év telt el. Erre az évre a központi területfejlesztési alapból 28 millió forintot kapott. (Az állami támogatás teljes összege a tervidőszakra 3 milliárd' forint, ebből 2,4 milliár- dot kaptak a megyék, Baranya 200 millió forintot. Vagyis a rendelkezésre álló összeget évente kell meghatározott feladatokra ütemezni.) Nálunk a legfontosabb cél a Dráva- mentén a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának, jövedelmezőségének javítása, természetesen hosszabb távon mérhető munkák eredményeként. Ezt szolgálja a melioráció, az állattartó telepek korszerűsítése, bővítése, illetve a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének segítése. A megyei tanácson naprakészen követik a felzárkóztatási program során végzet* munkákat, ezek eredményét. A meliorációra 1987-ben — Bot gádmindszent, Drávafok, Bara- nyahidvég, Vejti és a Szentlőrinci Állami Gazdaság térségében —, összesen csaknem 51 millió forintot fordítottak, ebből a különböző címeken ka-( pott állami támogatások ösz- szege 31 millió forint volt. Az állattartó telepek rekonstrukciója is jó ütemben haladt) hét termelőszövetkezetben, ösz- szesen 74 és fél millió forintért, amiből 23 millió volt az állami támogatás, s igen komoly összeg, 35 millió a saját erő. Minden forrást figyelembe véve, a térségben a fejlesztésekre csaknem 140 milTöbb pénz a vártnál Újabb pályázati lehetőség lió forintot fordítottak a múlt évben. Nagyvonalakban ezek a? eddigi eredmények, s ha 1988- ról szólunk, jó hírrel kezdjük: az eredeti ütemezés szerint a központi területfejlesztési alapból a megye erre az évre 31 millió forintot kapott volna, ezt az összeget azonban 45 szánt forrásait 1 millió forinttal a Villgép sellyei üzeme is, Néhány éve Kétújfaluban, a foglalkoztatási gondokon enyhítendő kezdtek bele egy kísérletbe — a konzervgyártás- hoz, majd a kesztyűvarráshoz kötődő munkahely létesítésével -, de ez sikertelennek bizonyult. Újabb jelentkező mai állapot J784 évi áKapot Dráva-menti erdők területének változása millióra emelték. Ez egyebek mellett lehetőséget nyit néhány ipari fejlesztés gyorsítására. A legnagyobb összeggel a Ganz vajszlói gyáregysége részesedik: az 1989-re tervezett összeg előrehozásával együtt 15 millió forintot kap. Ez azt jelenti, hogy az évtized végén 60-70 dolgozóval többet tudnak majd foglalkoztatni, enyhítve az elhelyezkedési gondokon. Ugyancsak ebben az évben használják fel a sellyei Agrokémia esetében a jövő esztendőre tervezett 5 éi fél milliós támogatást, s ily módon növelheti fejlesztésre akadt: a szigetvári cipőgyár, kétújfalui fejlesztését ebben azj évben indítja, a területfejlesz-í tési alapból ehhez 6 millió forintos támogatást kap. Mindez összesen az ipar* fejlesztésekhez 27,5 millió forintos segítséget jelent. Természetesen folytatódnak a mező- gazdaság termőerejének növelését szolgáló munkák, így at melioráció is: DióSviszló é* Drávaszabolcs térségében. A^ állattartó telepek rekonstrukciójára Egyházasharasztiban, Kémesen, Mozsgón és Dobszán csaknem 10 millió forintot szeretnének felhasználni. A gazdaságilag elmaradt térségek felzárkóztatásának gyorsítását célzó megyei program szerint ebben oz évben összekötőút is épül, mégpedig vagy Szentlászló—Somogyhár- sógy, vagy Vejti-Piskó-Zaláta, vagy Zaláta-Sósvertike között. A döntés a Közlekedési Mi-, nisztérium kezében van, a beruházás azonban hármas for* rásból épült: a minisztériumtól, a megyei tanácstól és a területfejlesztési alapból. Ez utóbbi 3,5 millióval részesedik a munkából. Szólhatnánk a térségben megvalósult, nem termelő tanácsi beruházásokról, illetve a vízügyi ágazat Dráva-menti beruházásairól is —, iskolabővítés, óvodák építése, gyógyszertár, körzeti művelődési ház, kútfúrás, községi vízművek — ezek közül azonban csak a belterületi vízrendezést szolgáló terveket említjük: a tervidőszak végéig három gazdasági társulás alakul ennek érdekében, várhatóan Sellyén, Szentlőrincen és Szigetváron. Annyi az eddigiekből is kiderül: a jelzetteknél sokkal komolyabb összegeket is el lehetne költeni a térség felzárkóztatásának gyorsítása érdekében. Némi előrelépést jelenthet ennek érdekében az, hogy a központi területfejlesztési alapból tartalékolt 600 millió forintot felosztják, pályázni lehet támogatásért. További és új lehetőség: január 1-jétől létrehozták a központi foglalkoztatási alapot. Munkahelyteremtő beruházások tá< mogatására szolgál, célszerű pályázni erre, mégpedig nemcsak a hátrányos helyzetű térségekből. Ugyancsak —, ha tekintélyesnek nem is mondható - többletet jelent, hogy amíg általában 25 százalékkal csökkentették a helyi tanácsok saját erős fejlesztési lehetőségeit, alapvetően meghatározó fejkvótát, ez a csökkentés a halmozottan hátrányos helyzetű térségek esetében csak 10 százalék. Dr. Bognár Zoltántól, a megyei tanács elnökhelyettesétől hallottak szerint a gazdaságilag elmaradt térségek felzárkóztatásának gyorsítását célzó baranyai program jó ütemben halad, azaz a terveknek megfelelően. Nem szabad ózonban elfeledkezni arról, hogy e beruházások hosz- szabb idő múlva jelentkező eredményeket hoznak, hiszen a program második szakaszának befejezése csak az ezredfordulóra várható. Annyit azonban már most el lehet mondani, hogy remélhető az érintett területek lemaradása ütemének csökkenése a tervidő-1 szak végére, vagyis a fejlet- tebb területekhez képest nem nyílik tovább az olló két szára. Mészáros Attila Vállalkozó iskolák Marek szak- középiskola Sorozatunkban most a mohácsi, dr. Marek József I szakközépiskola vállalkozá- I sait mutatjuk be. Imre Já- I nos igazgató szavaiból ki- I derül, hogy az iskola bevé- I telét közvetlenül növelő bér- I munkák és egyéb tevékeny- I ségek mellett milyen lehe- ■ tőségek lehetnek közvetlen I pénzszerzés nélküli, jelentős I megtakarításokra. Egyetér- I tünk az igazgatóval abban, I hogy az utóbbi formák is I vállalkozásnak tekinthetők, I nem is akármilyen ötletek, ezek sem. Lássuk sorban! — Iskolánk dologi kiadásainak 25 százaléka sajáí bevételből származik, — kezdte Imre János igazgató. A működtetéshez, a tantervi feladatok ellátásához kell a pénz zöme, semmi különösre nem használjuk tehát. Jobb körülmények között akarunk dolgozni. Éttermünk közvetlen és közvetett módon is pénzt hoz. Saját tanulóink mellett 1 kaphatnak ebédet nyugdíjasok, pedagógusok, a környékben lakók, viszonylag kedvezményes áron. Ide kapcsolódik, hogy a Maréknek 14 hektáros, saját termő- I területe van, amelynek egy I részét diákjaink művelik gyaI korlátáik alatt. A termelt, zöldség és gyümölcs jelentős részét az iskola konyI hájo használja, krumpliból például teljesen önellátók vagyunk, sárgarépa még marad is eladásra. A fiatal I gyümölcsösben termelt al-, ma, körte, meggy, cseresznye egyre több lesz. Foglalkozunk árutermelés- I sei, növénytermesztéssel is, I bériünk is kisebb-nagyobb I rekultivált területeket, részt I vettünk és részt veszünk a I Bólyi Mezőgazdasági Kombinát több növényi fajtakísér- I létében. Vállalunk saját I gépparkunkkal bérmunkát I gazdasági egységeknek, ma- I gánszemélyeknek: szántást, I egyéb talajművelési teendőket. Bérbe adjuk buszunkat is. Saját kivitelezésben ala- ! kítottuk át és újítottuk feí ■ tanműhelyünket, többnyire < társadalmi munkában. Terveink szerint itt is vállalunk különböző szervizmunkákat, kisebb karbantartásokat, lakatosmunkát. Nyáron ifjúsági hotelként működött kollégiumunk az ebből befolyt pénzből, vala- I mint diákjaink önkéntes, két- j napos társadalmi munkájáért | kapott összegből videókat, { számítógépeket, sportfelsze- i reléseket tudtunk venni a | kollégiumnak. Itt említem I azt az úgynevezett „jószol- | gálati tevékenységet”, amely I a helyi művelődési házhoz köt. Mi ingyen odaadjuk; néha az aulát, ők ingyen beengedik diákjainkat rendezvényeikre és folyamatosan tájékoztatjuk egymást a programokról. A „Marek" a MÉM Mér- nők- és Vezető-továbbképző Intézetének megyei központ-! ja. 15 éve szervezünk, vezetünk különböző tanfolyamokat, főként merőgazdaságban dolgozó középvezetők részére. A tapasztalatokat koordináljuk, öszegezzük és továbbítjuk. Ez a feladatunk tehát nem nyereségcentrikus, de jut pénz felnőttoktatási lehetőségeink fejlesztésére is. Szervezünk számítógépes tanfolyamokat, és nagy sikere van az adott gazdasági egységekben, helyben tartott szakmai tanfolyamainknak. Munkánkat segíti, hogy több szakterületen állandó előadólistával rendel- • kezünk, ezen iskolánk tanárain kívül a környékbeli üzemek szakemberei is szerepelnek. A „vállalkozási részhez" tartozik kapcsolatunk az üzemekkel, hiszen nem kell például gépeket vásárolnunk. Jóval olcsóbban — többször ingyen — juthatunk ezekhez a környékbeli vállalatok jóvoltából. Most kap- j tunk például egy leselejtezett, francia vetőgépet a Bólyi Kombináttól. Ezeket az; eszközöket a termelésben is tudjuk hasznosítani. Terveink között szerepel további, kisebb földterületek megvásárlása, bérbevétele, ezeken és a jelenlegi „föl- i dünkhöz" jövedelmezőbb kultúrák kialakítása, a tanműhelyi bérmunka kiszélesi- tése, és egy oklevéllel el-. ismert tanfolyam kisgazda- I sógban, háztájiban dolgo- I zóknak, - fejezte be a I dr. Marek József Mezőgaz- I dasógi Szakközépiskola vál- I lapozásainak felsorolását | Imre János igazgató Bozsik L. 1 Bédai táj téli napsütésben Tájvédelmi körzet lesz Béda-Karapancsa Ártéri, mocsaras terület, különös növény- és állatvilággal, a nyár zavartalan csendjével, a tél vadcsapásokkal telerajzolt hótakarójával — sajátos világa Béda-Karapancsa Dél- Dunántúlnak. Hogy védettségét javasolják, nem új kezdeményezés, már csak azért sem, mert szomszédságában ott van Gémenc. A két terület szervesen kapcsolódik egymáshoz. Csak az utolsó aláírások hiányoznak ahhoz, hogy tájvédelmi körzetté nyilvánítsák — és ez a védettségnek egy magasabb fokozatát jelenti. A múlt hónap közepén volt az Országos Környezet- éi Természetvédelmi Hivatal déldunántúli felügyelősége és a területen érintett államigazgatási, gazdasági szervezetek közötti utolsó egyeztető megbeszélés, ahol végül is kiderült: az egyedülállóan szép és gazdag Mohács-szigeti tájegység védelme érdekében mindenki hajlandó engedni érdekeiből. így a Barcs melletti ősborókás, a Keleti-Mecsek, a Zse- lic és a Gemenc után, Béda- Karapancsa lesz az ötödik tájvédelmi körzet a régióban. Ilyen terület a most védelem alá helyezendő és Gemenq mellett csak egy van hazánkban: Szigetköz. Ritkasága önmagában is indokolja fokozott védelmét, pedig ez nem kist pénzt jelent. Csak két tényező: például a gemenci vadgazdaságnak több olyan erdőnek, minősíthető részterülete kerül a béda-karapancsai tájvédelmi körzetbe, amelyek művelésével a jövőben nem számolhatnak. Ez pedig kiesést jelent a gazdaság bevételeiből. Mái sik példa: csak a védettséget! jelző táblák elkészíttetése és kihelyezése 80 000 forint körül van. Jókora területről van szó, mintegy 7000 hektárról, öreg, ártéri erdők, sok vihart megért fűzesek, rétek és legelők, és természetesen sok vízfelület váltja itt egymást. A szántói művelésbe vont területeket a védettség nem érinti, mint ahogy zavartalanul hódolhatnak szenvedélyüknek és természetszeretetüknek a területen „őshonos” horgászok is: Bédai —Karapancsa tájvédelmi körzetté nyilvánítása - várhatóan március—áprilistól — nem korlátozza őket sem. M. A.
