Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-22 / 21. szám
a Szociális és Egészségügyi Minisztérium vezetői Pécsett Hárompárti kezdeményezés az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésére az európai leszerelésért Csütörtökön Európa három fővárosában egyidöben tették közzé, három együttműködő párt — a Finn Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt — felhívását. A nemzetközi sajtó képviselői előtt Helsinkiben, Rómában és Budapesten egyszerre nyilvánosságra hozott kezdeményezés az európai leszerelés, a kontinens biztonsága és az együttműködés elmélyítése érdekében az atomfegyverrel nem rendelkező országok közös fellépését szorgaU mázzá. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Bonn után Madridban folytatott tárgyalásokat Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter, aki a képen Felipe González spanyol miniszterelnökkel látható. (Telefoto: AP— MTI—KS— DN) (Folytatás az f. oldalról) ciális megalapozottságú, humán gondolkodású, prevenciós szemlélettel rendelkező gyógyító egészségügyet - mondta Takács Gyula. A kötetlen hangú felszólalások sok érdekes problémát vetettek fel. Például: a gazdálkodó vállalatok közül sokan egyáltalán nem készítettek szociálpolitikai tervet. Miért is.tették volna, ha nincs erről beszámolási kötelezettségük? A minisztérium nem foglalkozik a vállalati szociálpolitikával. Megszűnt a vállalatoknál a jóléti és szociális alapképzés. Ennek következménye: egyre többen szabadulnak meg a szociálpolitikai intézményeiktől (mint pl. bölcsőde, óvoda). E feladatok ellátása ezután a tanácsok szűkös költségvetését terheli. Felvetették: az orvos—beteg arányt nézve a megye harmadik helyen áll az országban, tehát jónak mondható. De hiba, ha nem néznek e statisztikai számok mögé, hiszen itt sokszor öt-hat község lakói adják egy orvos körzetét. Elhangzott, hogy a megyében már vannak jól működő hálózatok — szociális gondozó, családsegítő, ifjúságvédelmi — kár lenne ezek olajozottan működő rendszerét „fölülről" jövő új intézkedésekkel változtatni. Egy felszólaló a gyermek- és ifjúságvédelem ellentmondásairól, érdekütközéseiről beszélt. Felvetették, mielőtt a gyámügyet az egészségügyhöz integrálnák, alaposan nézzék meg, mi is valójában a gyámhatósági munka. A szociális otthonok gondjairól is szóltak és arról, hogy sok önkéntes, humánus vállalkozás a hatósági bürokratikus ügyintézéseken bukik meg. Szenvedélyes hangon szóltak a több gyermekesek helyzetéről, arról, hogy a gyermekruházat és élelmiszercikkek árának ilyen mértékű emelése a megélhetésüket veszélyezteti. (A lakáshoz való jutás esélyeiről nem is szób va.) Szó esett a megváltozót!! munkaképességű dolgozókról. Félő, hogy a vállalati létszámleépítések ezt a réteget fogják a legjobban érinteni. Volt, aki biztatást kért a minisztériumtól, hogy a jövőben merészebben próbálkozhassanak az új kezdeményezésekkel. A felszólalásokra reagálva dr. Csehák Judit elmondta, számukra máris hasznos volt ennek a találkozónak a létrehozása, mert sok, általuk eddig kevéssé ismert problémákról szerezhettek tudomást, és sok olyan ötletet is kaptak, amire biztos, hogy enél- kül a beszélgetés nélkül nem gondoltak volna. * Délután a Baranya Megyei Pártbizottságon szűkkörű megyei egyeztető tárgyaláson/ folytatódott dr. Csehák Judit pécsi programja, amelyen az államtitkár és miniszterhelyettes vett még részt, valamint a megye, a város és az egyetem legfelsőbb vezetői. A vendégeket dr. Dányi Pál első titkár fogadta. Elmondta, hogy ennek a szűkebb körű megbeszélésnek a célja, hogy az itt elhangzottak segítsék a megyei feladattervező munkát. Tudni kell, mely területen mit lehet tenni, hol lehet és kell segíteni. Ezt követően tár-; gyaltak például a harkányi kórház távlati lehetőségeiről, a Kertváros egészségügyi ellátásának megoldásiról, s’? orvostudományi egyetem bővítési terveiről, a 400 ágyas klinika rekonstrukciójának szükségességéről. A magyar fővárosban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ismertette a felhívás tartalmát, célját,, a három európai politikai párt együttműködésének előz-! ményeit. Mint elmondta, a közös fellépés gondolatát elsőként Kalevi Sorsa, a Find Szociáldemokrata Párt elnöke fogalmazta meg 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociáldemokraták szakértőinek részvételével megindult előkészítő munkába hamarosan bekapcsolódott az Olasz Szocialista Párt is. Együttes munkájulf gyümölcse a most közzétett dokumentum, amely az euró', pai együttműködés jelképe is lehetne, hiszen aláíróik közös fellépése nemcsak a földraj-» zi, hanem az eltérő szövetségi rendszereket elválasztó po-i litikai távolságot is áthidalta.j A most közzétett dokumentum aláírói az európai biz-) tonsági és együttműködési folyamathoz, illetve az eddigi európai leszerelési kezdeményezésekhez kapcsolódó javaslataikat három fő terület köré csoportosították. Mindenekelőtt az európai hagyományos erők és a fegyverzeti valamint a rövid hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentése és a kölcsönös bizalom erősítése kap kiemeltl figyelmet. A kezdeményezések támogatásához a kontinens, sorsáért felelősséget érző valamennyi európai ország, politikai erő támogatására számítanak az aláírók — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, aki végezetül bejelentette, hogy a három javaslattevő párt még az idén szakértői konferenciát szervez a vélemények, nézetek összegzésére. A tanácskozásra meghívót kapnak az európai szocialista országok pártjai és a nyugati szocialista és szociáldemok-' rata pártok. A konferencia időpontját és helyét később egyeztetik. A hárompárti kezdeményezés hangoztatja: Európának; ma minden korábbinál nagyobb esélye van egy biztonságosabb béke kialakítására. A közepes és rövidebb1 hatótávolságú atomrakéták fölszámolása megnyitja au utat a valódi leszerelés előtt. Reméljük, hogy követi majd a hadászati atomfegyverele nagyarányú csökkentése és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés» tiszteletben tartása. Ügy véljük, hogy az európai országoknak - különösért azoknak, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverekkel — aktívan, politikai, katonai és ideológiai választóvonalakra való tekintet nélkül fel kelt lépniük a biztonság erősítése^ érdekében. A nukleáris fenyegetés csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítések alapját az atomsorompó-rendszer adja. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai országoknak különösen közös érdeke az atomsorompó-szerződés megújítása és megerősítése azután, hogy érvénye 1995- ben lejár. A közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök és a hadászati fegyverek csökkentése nem vezethet újabb fegyverkezési verseny-' hez más területen. Mindenl egyes ország és térség biztonsági érdekeit figyelembe kell venni. Az igazi béke és biztonság alapja a kölcsönös bizalom. A katonai doktrínákról folytatandó megbeszélések enyhít-» hetnék az alaptalan félelmeket, védelmibb jellegű katonai magatartás kialakításához vezethetnének, és utat nyit-' hatnának bármely aszimmetriának és egyenlőtlenségnek a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő felszámolásához. Európában napjainkban a legfontosabb feladatok közé soroljuk a hagyományos erők és fegyverzetek tényleges csökkentését. A hagyományos erők és fegyverzetek új egyensúlyát a; lehető legalacsonyabb szintért rögzítő szerződés megerősíte-l né a stabilitást. Ebben az ösz- siefüggésben a rövid ható-l távolságú nukleáris eszközök csökkentése kérdésének is meg kell jelennie a leszerelési tár-.1 gyalások napirendjén. Az atomfegyvermentes övezetek létrehozása és a katonai erők egymástól való szétválasztásának és eltávolításának más formái, amelyekben, az érintett országok megegyeznek, hozzájárulhatnak a távlati célhoz, Európa megszabadításához az atomháború fenyegetésétől. Együttműködésre törekszünk, hogy hozzájáruljunk e célok) megvalósításához, az igazságos és tartós béke megteremtéséhez Európában. Az előttünk álló összetett kérdések! alapos tanulmányozást és nyílt párbeszédet igényelnek. Felhívunk más erőket is az, atomfegyverrel nem rendelkező országokból, hogy csatlakozzanak az európai leszerelést szolgáló együttműködési javaslatunkhoz. A Hatok tanácskozása Csütörtökön Stockholmban zárt ajtók mögött megkezdődött a Hatok kétnapos értekezlete. Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia vezetői megvitatják a washingtoni szovjet —amerikai csúcstalálkozó eredményeit, az első szovjet-amerikai rakétaszerződés aláírásával kialakult helyzetet, és azt, hogy miként lehetne továbblépni a fegyverkezési hajsza megfékezése terén. A politikusok első megbeszélésüket követően nyilatkozatot tettek közzé, amelyben sürgették az Egyesült Államot és a Szovjetuniót, hogy szereljék le legrövidebb hatótávolságú rakétáikat is, kössenek megállapodást a hadászati rakéták számának ötven százalékos csökkentéséről és a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról. Ä Hatok a két nagyhatalom vezetőihez intézett felhívásukban szorgalmazták azt is, hogy tartsák be a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról kötött ABM-szerző- dést, és mondjanak le az űrfegyverkezésről.-f STRASBOURG: Az európai parlament csütörtökön elítélte azokat az erőszakos módszereket, melyekkel az izraeli fegyveres erők a megszállt területeken elnyomják a palesztin lakosság megmozdulásait. A testület nagy többséggel határozatot fogadott el, felszólítva az iz-ó- MADRID: A Szovjetunió sürgős intézkedéseket szorgalmaz a közel-keleti válság további éleződésének megakadályozására. Szakértői konzultáció összehívását, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak külügyminiszteri szintű értekezletét kezdeményezte. Erről beszélt csütörtöki madridi sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki igen gyümölcsözőnek nevezte madridi megbeszéléseit. A hivatalos látogatáson Madridban tartózkodó Eduard Sevardnad- zét csütörtökön kihallgatáson fogadta I. János Károly spanyol uralkodó. Ezt követően került sor a spanyol—szovjet gazdasági távlati együttműködési terv és a kétéves kulturális—tudományos munkaterv aláírására. A szovjet külügyminiszter spanyol kollégája, Francisco Fernandez Ordonez társaságában az újságírók előtt összegezte a tárgyalások eredményeit. raeli kormányt: tartsa tiszteletben a jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben élő palesztinok jogait, és hagyjon fel a kitoloncolásokkal. A dokumentum hangsúlyozta: a közel-keleti kérdést csak ENSZ-védnökséggel megtartandó nemzetközi konferencia keretében tehet igazságosan és tartósan rendezni. Megállapodás a Szársomlyó- iigyben (Munkatársunk telefonjelen- tése) Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnöke 1987. november 20-án írtak alá a Szársomlyó-ügy- ben született megállapodást. A tárgyalás eredményét csütörtökön délután sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra, az ELTE KISZ Természetvédelmi Klubja rendezvényének keretében, amelyen részt vettek az érdekeltek is, többek között a Pannolit Bányavállalat igazgatója, és a Beremendi Cement- és Mészművek vezér- igazgatója. Dr. Ábrahám Kálmán elmondotta, hogy a megállapodás a környezetvédelmi szemlélet előtérbe kerülését és a természeti érdekek elsődlegességét reprezentálja. Az 1944-ben védetté nyilvánított Szórsomlyó-hegy nyugati oldalán 1964-ben az ott működő kőbánya számára az összes hatósági hozzájárulás birtokában a védett terület egy részére is kiterjedő bányatelket fektettek. Ekkor kezdődtek a konfliktusok. A Dunai Vasmű technológiai korszerűsítésével, termelésének felfuttatásával párhuzamosan a nagyharsányi mészkőbánya fejlesztésére is sor került, amelynek hatására — a külszíni bányászattal rendszerint együttjáró — környezeti terhelések és károkozások veszélyeztették az élettani értékeket. 1985 augusztusában és szeptemberében helyszíni szemlék és tárgyalások keretében az OKTH megfogalmazta a környezet és természetvédelem szempontjából alapvetőnek tekintett elvárásait. Kezdeményezte az 1964-ben kialakult helyzet felülvizsgálatát: a terület használati prioritások eldöntését, a védendő értékek pontos felmérését, a bányászat további felszíni terjeszkedésének befagyasztását. Olyan megoldást kellett kidolgozni, amely a bányatelken belül is szavatolja a védett növények és élő helyük oltalmát, ugyanakkor a kohászati és szükség esetén a Beremendi Cement- és Mészművek távlati nyersanyagellátásának igényeit is kielégíti. A most nyilvánosságra hozott egyezség alapján további felszíni terjeszkedés a bányatelken belül nem lehetséges, a kohászat nyersanyagigényét csak az alsóbb szintek művelésbe vonásával elégíthetik ki. A felmerülő költségeket ,— 24 millió forint — környezetvédelmi, vállalati és egyéb forrásokból biztosítják. A megállapodás előírja, hogy a kőbányászat hosszabb távú kiváltásának lehetőségeit az érdekeltek tovább vizsgálják. Az ÉVM intézkedéseket hozott a porkibocsátás mérséklésére és megállapították, hogy javulás 1989-től várható. A valamennyi jogos érdek mérlegelésén, a széles körű tudományos igényű vizsgálatokon, s nem utolsósorban az érintett felek megegyezési szándékán alapuló megállapodás a természeti értékek |védelmét és az ipar nyersanyagellátását egyaránt szavatolja. Sarok Zsuzsa Sámi Jolán
