Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-22 / 21. szám

Készülődés cs* éufordulöra A Magyar Honvédelmi Szö­vetség, az MHSZ, az emberek tízezreit magában foglaló szervezet idén februárban ün­nepli megalakulásának 40. évfordulóját. A társadalom majd minden rétege és kor­osztályára kiterjedő tömegbá­zisa, aktivitása, a honvédel­mi nevelésben betöltött sze­repe, sportolóinak sikerei in­dokolják, hogy a megtett út­ról részletesen szóljunk. Az 1948. február 29-én megalakult szervezetnek még Magyar Szabadságharcos Szövetség volt a hivatalos elnevezése. A politikai intéz­ményrendszer által diktált hangsúlyváltások természetsze­rűleg hatottak e szervezet jel­legére, szerepére, feladatköré­re is, általában a bővülés eredményével és az elneve­zésre is kiterjedően. Az első névváltoztatás 1955-ben volt, ekkor lett Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség. Két év­vel később, 1957-ben Magyar Honvédelmi Sportszövetség néven folytatta tovább tevé­kenységét, amelynek sportos vonásai ekkor váltak markán­sabbá. A Magyar Honvédelmi Szövetség elnevezést 1967-ben kapta a szervezet: az ifjúság hazafias honvédelmi nevelé­se, a sorkatonai szolgálatra való felkészítés ekkor került igazán munkájának homlok­terébe. A történeti áttekintés in­kább csak jelzésszerű, s az évforduló évében a közelmúlt­ban lezajlott városi szintű MHSZ-értekezleten, s majd a január végén és februárban tartandó ünnepi klubközgyűlé- fceken sem lesz sokkal több szó a távolabbi múltról: eze­ken az elmúlt év eredménye­it, s az idei feladatokat veszik számba. Ha a sportsikerek taglalásától eltekintünk, s csak az MHSZ Baranya me­gyei szervezetének életét, mű­ködését, s annak a nagyobb közösségre kihatását reprezen­táló adatokat nézzük, impo­náló számokat sorolhatunk. Például azt, hogy tavaly az MHSZ rendezvényein, a szö­vetség tevékenységét ismerte­tő előadásokon, filmvetítése­ken, laktanyalátogatásokon, honvédelmi napokon, techni­kai bemutatókon és a Hon­védelmi Lövész Kupa verseny- sorozatán összesen annyian vettek részt, mint egész Ba­ranya lakossága. Ugyanakkor 40 éves az MHSZ Várják az alapító tagok jelentkezését tényleges MHSZ-tagok és pár­toló tagok száma a megye összlakosságának 3,8 százalé­ka. A taglétszám az utóbbi öt év alatt 800 fővel emelkedett. Az MHSZ keretében Bara­nyában 196 klub működik. Ezek közül 180 az alapjelle­get adó honvédelmi klub, a többi 16 speciálisan szakoso­dott a repülő-ejtőernyőstől a könnyűbúvárokig, a modelle­zőtől a rádiósig. A klubok 327 szakosztályt foglalnak maguk­ba, a zömét adó lövész-tö­Pillanatkép az MHSZ Ércbá­nyász modellezőinek 1976-os versenyéről. (Archív felv.) megsport szakosztályoktól kezdve a sárkányrepülőkig, a turisztikaiig, hadtörténetiig, vagy a már egyébként is spe­ciális tevékenységre szakoso­dott klubok továbbtagozódó- sát jelentő szakosztályokig, hi­szen például a modellezés — ahány ága létezik, az mind egy-egy szakosztály. Az MHSZ, illetőleg a Ma­gyar Szabadságharcos Szö­vetség megalakulásának 40. évfordulójáról a központi megemlékezést február 28-án tartják Budapesten. Ezen az ünnepségen megyénket 14-en képviselhetik. A baranyai megemlékezést egy héttel ké­sőbb, március 5-én Pécsett, az MHSZ Baranya Megyei Oktatási Igazgatóságának nagytermében rendezik meg. Mindkét ünnepségen, majd az ezeket követő városi szintű megemlékezéseken az alapító tagok, illetve a szövetségben hosszabb idő óta dolgozó ak­tivisták elismerésére is sor kerül. Mint országszerte, úgy Baranyában is eredményesnek mutatkozik az a felhívás, amely a helyi nyilvántartások­ban nem szereplő, egykor alapító tagok jelentkezését, felkutatását szorgalmazta. Megyénkben ezidáig húsz olyan egykori MSZHSZ alapí­tó tag jelentkezett. A készülődés már tavaly nyár végén megkezdődött, amikor meghirdették az egy­éves időtartamú, felmenő rendszerben folyó, „Szocialis­ta hazáért” elnevezésű vetél­kedősorozatot, illetve ehhez kapcsolódóan megjelentették az MHSZ rejtvényújságjót. A szövetség klubjaiban, városi szervezeteinél kapható rejt­vényújság — a megfejtések beküldési határideje március 31. — nemcsak félmillió forin­tot ígér a rejtvényfejtőknek, de szoros kapcsolatban áll a ve­télkedősorozattal is: az új­ságból származó bevétel fe­dezi a szervezésének költsé­geit. A vetlékedőn alsó és középfokú iskolákban, illetve MHSZ-klubokban indulhattak négy-négy fős csapatok. A március 24—27. között zajló városi döntőkön kategórián­ként első helyen végző csapa­tok összevonva alkotják a május 14—15-én rendezendő megyei döntőn városukat kép­viselő 12 fős csapatot. Ezzel párhuzamosan fegyveres erők­nél és testületeknél folyik ugyanez a vetélkedő. Leg- jobbjaikkal 20 főre egészül ki a megyei vetélkedőn győztes csapat, amely Baranyát képvi­seli iúnius 4—5-én a területi döntőn Kaposváron. A 40. évforduló évében két nemzetközi és öt országos technikai sportversenynek lesz házigazdája az MHSZ Bara­nya Megyei Szervezete. A „Mecsek Kpua" rádiói rá nyitá­sú repülőmodellek nemzetközi versenyét augusztus 1—2-ón, a „Bányász Kupa" rádióirá­nyítású autómodellek nemzet­közi versenyét szeptember 3- án rendezik. A rádióirányítási motoros műrepülők és pylon repülőmodellek országos baj­nokságára augusztus 6-án, 7- én, a sebességi autómodellek országos bajnokságára július 16-án és 17-én, a körrepülő modellek országos bajnoksá­gára június 18—19-én kerül sor, míg május 7. és 15. kö­zött a Szársomlyó Kupán Nagyharsányban versenyez a hazai sárkányrepülők élvona­la. Dunai I. Van gazdája a népszerű pihenőhelynek Sikondai üdülőkörzet Fotó: Kóródi Gábor A Sikondai Baráti Kör munkához látott Március 15-én lesz hatvan éve. hogy Sikondán 427 mé­ter mélyről feltört a meleg víz, s ezt követően június 25-én ünnepli hatvanadik évforduló­ját az első sikondai strandnyi­tás. De a meleg víz feltörésé­től a strandnyitásig nem volt olyan egyszerű az út. Az, hogy Sikonda-fürdő létrejött, első­sorban egy ember fáradhatat­lan munkájának köszönhető: Kolossváry Andor árpádtetői erdőfőtanácsos volt az, aki el­évülhetetlen érdemeket szer­zett a ma is valójában igen népszerű fürdőhely létesítésé­nek és fejlesztésének terén. Miután kitartó munkával létre­hozta Sikonda-fürdőt, 1928 és 1935 között ő volt e terület igazgatója is. Méltatlan dolog, hogy mind a mai napig senki sem állí­tott emléket Sikondán az ő munkásságának. A tavaly au­gusztus 15-én megalakult Si­kondai Baráti Kör — amely úgy tűnik, végre valóban iga­zi gazdája lesz a fürdőhely­nek -, egyik legelső feladata­ként azt határozta meg, hogy emléket állít Kolossváry An­dornak. Június 25-én, a strand­nyitás hatvanadik évfordulóján fogják fölavatni az emléktáb­lát, s ettől a naptól kezdve a Felsőtótól az Alsótóig a Tó­parti sétányt Kolossváry sé­tánynak fogják nevezni. Ezzel párhuzamosan ezt az utat le­zárják a gépkocsiforgalom elől; autóval a kaposvári út irányából lesz a bejárat. A sétányt a baráti kör az erdő­gazdasággal és a horgász­egyesülettel közösen alakítja ki. A Sikondai Baráti Kör gya­korlatilag a HNF Komló Vá­rosi Bizottsága mellett műkö­dő Honismereti és Városszépí­tő Egyesület keretén belül ala­kult meg. A kezdeményező a HNF Komló Városi Bizottsága, melynek elnöke Rajnai Rudolf, a jelenleg 86 tagot számláló baráti körnek tizenegy fős ve­zetősége van, a kör titkára Ujj József. Elsőrendű céljuk Sikonda-fürdő építésében, szé­pítésében, fejlesztésében és védelmében aktív tevékenysé­get kifejteni. Ehhez a baráti kör valamennyi tagjának köz- reműködsére, munkájára szá­mítanak, s számítanak arra is, hogy a tagság létszáma a kö­zeljövőben eléri vagy megkö­zelíti a kétszáz főt. A tagok közé tartoznak az üdülőtulaj­donosok, azok a vállalatok, mint jogi személyek, amelyek­nek üdülőjük van Sikondán, horgászok és olyan komlóiak és pécsiek, akik gyakran láto­gatják akár csak egy-egy hét­végi pihenés céljából az üdü­lőhelyet. Ha már a „jogi sze­mély" kifejezést használtam, el kell mondani, hogy maga a baráti kör nem jogi személy, de a rendelkezésére álló pénz­zel önállóan gazdálkodhat. Május 8-án üdülőkörzeti fóru­mot tartanak, s ezen már konkrétumokat tud mondani a vezetőség a kör tagjainak, s az üdülőknek. Terveikben szerepel — a Kolossváry sétány kialakításá­val összefüggésben —, hogy a felső kistó melletti utat a va­dásztanyai parkoló felől le­zárják. A Tóparti és az Erdei utaknál a csapadékvíz elveze­tését megoldják. A környe­zetvédelemről sem feledkeztek el: lomtalanítást, hulladék­gyűjtést terveznek, megoldják a hulladékok tárolását és fá­sítani fognak. Nagyon sürgős munka a Tóparti út portalaní­tása, ez lesz egyik legelső dolguk, amint az időjárás megengedi. Az autóbusz vég­állomását áthelyezik a Va- dásztanyóval szembeni kis par­kolóhoz; mindez hídszélesítés­sel, áterezet építésével, a világítás megoldásával, a for­duló kialakításával, a fellépő elkészítésével jár együtt. Sze­retnének hozzájárulni a keres­kedelmi ellátás javításához. A horgászok részére az alsó naqy tó mellett újabb gépko­csibeállók építését tervezik, s az úttörő völgyben rendezni fogják a terepet. Emellett nem felejtették ki idei munkater­vükből azt sem, hogy az üdü­lők számára kulturális prog­ramokat szervezzenek a nyári hónapokban a Tószínpadon. Mindez egyáltalán nem ke­vés, főként ha azt vesszük, hogy eddig az utóbbi években nem sok minden történt, s hoqy mindezt tavasztól őszig széles körű társadalmi mun­kák szervezésével kívánják megvalósítani. De a baráti kör vezetősége számol a realitá­sokkal is, s pontosan tudják, hogy a társadalmi munkán túl nagy szükséq van a helyi ta­nács, a Sikondán üdülővel rendelkező vállalatok, az er­dőgazdaság, a horgószegye,- sület, az úttörőtáborok és a hétvégi házakkal rendelkezők anyagi támogatására is. Szá­mítanak ezenkívül az Országos Ideqenforgalmi Hivatal pénz­ügyi támogatására is. Dücső Csilla Á turbináktól az ékszerdoboznyi motorig 0 ** rülök, ha esik az eső, mert ha nem örülnék " neki, akkor is esne" — mondja szinte csak utána dob­va a korábbi kategorikus meg­állapításának, hogy tökélete­sen elégedett szakmai pályá­jának alakulásával. Ha a be­szélgetésünk legelején emlí­tette volna ezt a sajátos, az események alakulásába bele­törődő életbölcsességet, aligha gyűrhettem volna le magam­ban ez előítéletet: igencsak megalkuvó nézeteket hirdet, s talán a gyakorlatban is igazo­dik hozzá. De túl megismerke­désünk első óráján már hite­lesen le tudom fordítani ezt a „minden mindegy”-et sugalló kijelentését: nem jelent ez töb­bet, sem mást, csak azt, hogy Nagy Dezső, a Pécsi Hőerő­mű kcrbantartási üzemvezetője olyan ember, aki minden hely­zetben, minden feladatban megtalálja magának a szépet, a fogódzót, arrii lendületet ad­hat a munkához, s nem a ne­hézségeket, nem a kedvszegő körülményeket keresi bennük. A gépek szerelmese gyer­mekkora óta. Szakmát ennek megfelelően választott. A mai Zippernovszky Károly Gépipari Szakközépiskola elődjében, a Felső Fémipari Iskolában ta­nult, s itt szerzett 1951-ben technikusi végzettséget villa­mossági szakon. Előbb a DÉ- DÁSZ-nál, majd a Komlói Erő­műben dolgozott. Az első ka­pavágástól már a Pécsi Hő­erőműnél van, pontosan 1958 őszétől. A munka mellett leve­lező tagozaton elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Villamossági Karának erősára­mú tagozatát, s mérnöki dip­lomát szerzett. Villamossági laborvezető lett az erőműnél. Az első munkába állás dátu­mát tekintve egyike azoknak, akik a legrégebben kezdték a Pécsi Hőerőműnél, vagyis har­minc évvel ezelőtt, Nagy De­zső pályáján azonban akad egy közbeékelődő hosszú idő­szak: 1971-től 13 évig a Vil­lamosipari és Gépjavító Szö­vetkezet főmérnöke volt. Ebből a pozícióból tért vissza az erőműbe 1984-ben. A főmér­nökből karbantartási vezető lett.- Gyors elhatározások em­bere vagyok — meséli. — Azt vallom, a nagy dolgokban is lehet gyorsan dönteni. Nem mondom, a családom még most is meglepődik, ha tervez- getést, tanakodást elvágom ecy határozott szóval. Nem kis dolgokban döntöttem már gyors elhatározással életem során. Nem bántam meg egyi­ket sem. Ilyen döntés volt az is, hogy munka mellett elvé­geztem az egyetemet. Az erő­műnél mindig is támogatták a továbbtanulást, sőt ösztö­nözték is, s ezt a lehetőséget bűn lett volna kihagyni. De nem volt könnyű időszak. Az is gyors döntés volt, amikor engedtem a hívásnak és elfo­gadtam a VILLGÉP főmérnöki posztját. Annál az ezer fős nagyszövetkezetnél más jelle­gű feladataim voltak, mint az erőműnél, gazdasági, szerve­zési, irányítási feladatok, de egyben olyanok is, amelyek szakmailag is tökéletesen ki­elégítették az igényeimet. Ma is azt mondom: ha korábban kerültem volna abba a pozíció­ba, méginkább hasznomra vált volna az ott megszerzett számviteli és közgazdasági ta­pasztalat. Akkor jöttem vissza az erőműbe, amikor szóba ke­rült, hogy apróbb szövetkeze­tekre bomlik fel a VILLGÉP. Egy kisszövetkezet munkája szakmailag már kevésbé érde­kelt. — A VILLGÉP azonban nem bomlott fel, egykori főmérnök­ből viszont művezető lett a korábbi munkahelyén. Ezt a döntést sem bánta meg? — provokálom. Elnyomja a ki tudja már hányadik füstszűrőig szívott cigarettát, s végül is befejezetlen mozdulattal bele­túr dús, acélos szürke hajába, s olyan nevető szemmel vála­szol, mint aki biztosan tudja: amit mond, az lehengerlőén meggyőző lesz. Az is:- Jól fogadtak, nem emle­gették, hogy korábban talán hűtlen voltam. S tudja, hogy az erőműben 2200 darab kü­lönféle villanymotor van? S mindegyikről tudni kell egy mérnöknek, a karbantartási üzem vezetőjének, hogy mit hol talál meg bennük. Fel­adatnak, munkának ez csak elég érdekés. Én harminchét évet végigdolgoztam, 1991- ben megyek nyugdíjba. A díszrojtok, vállpántok, rangjel­zések soha nem érdekeltek, csak a munka, a gépek. S persze a család — teszem mór én hozzá, hiszen róluk is sokat. bensőséges szeretettel mesélt. Feleségéről, aki az életpályájának minden válto­zásában igazi támogató társa volt, két lányáról, akik peda­gógusok lettek, fogadott lá­nyáról, akit nagyobbik lánya fedezett fel a nevelőotthon­ban, s az akkor hároméves kislányt egy szóra magának fogadta a család. Most ő is az erőműben dolgozik. Vala­mennyien együtt élnek a még az ötvenes években felépített családi házban, amit tetőtér­beépítéssel bővítettek. Szó esik az unokákról: az egyik 7, a másik ötéves csupán, de már mutatkozik náluk a műszaki érzék. A nagypapának nem kell tartania attól, hogy unal­masak lesznek a nyugdíjas évek. A korábban felhagyott hobbiját, a modellezést, s a mindmáig megmaradó barká­Nagy Dezső (a képen jobbról) a Hőerőműben a generátor felújítását kíséri figyelemmel. csolást, és az autószerelést az unokák közreműködésével gya­korolhatja. — Most szabadidőmben egy apró, 4,5 köbcentis Diesel-mo­tort bütykölök. Olyan súlyú, amit a repülőmodell szárnya elbír. Valóságos ékszerdoboz - lelkesedik, már előre örül annak a pillanatnak, amikor a kis motor munkába áll. D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom