Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-12 / 342. szám
A Dunántúli napló 1987. december 12., szombat Emelkedik a tandíj, módosulnak a térítések Tanácsülés a PMMF -en Felkészült résztvevők másfél órás, korrekt vitája után egyhangúlag elfogadták a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán a Felsőoktatásban fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzatát. Tegnap a PMMF tanácsülésének első napirendi pontjaként Kosaras Gellért főiskolai tanár terjesztette elő az anyagot, amelyhez előzetesen is több módosító javaslat érkezett. Az oktatási törvényhez kapcsolódó művelődési minisztériumi keretrendeletek közül utolsóként jelent meg nyáron a felsőoktatási díjakról és térítésekről szóló szabályozás, amely — hasonlóan a többi jogszabályhoz — igen nagy lehetőséget ad az intézményi önállóságra. Az említett keretrendelet szerint jelentősen emelkednek a tandíjak, a félévi és vizsgaismétlési díjak, a külön eljárási díjak a felső- oktatási intézményekben, ugyanakkor az ezekből befolyt összegekkel az adott egyetem és főiskola gazdálkodik. Bevezetik a felvételi költségtérítést is. Ezt háromszáz forintban állapították meg, az ösz- szeg egy része az adott intézményben marad. A PMMF teqnapi tanácsülésén Kucsera Gyulának, az intézmény főtitkárának vezetésével több pontban és elsősorban a hallgatói közösségek kérése alapján módosították az eredeti előterjesztést. (A főiskolai tanács tagjainak egyhar- mada hallgató, mint mindenütt.) Érdekes volt megfigyelni, hogy a hallgatók a felsőbb jogszabályok ismeretében, gondos előkészítő munka után figyelemre méltó javaslatokkal rukkoltak ki, Sverteczki Istvánnak, a KISZ-szervezet politikai munkatársájnak „irányításával”. Két pontban nem tudott megegyezni a főiskolai tanács oktatói és hallgatói része, így az érvényes szabályozás értelmében ezeket újra tárgyalják majd. Az 1988. február elsejétől érvényes szabályzat egészét azonban egyhangúlag fogadta el a PMMF tanácsa. Néhány érdekesség, újdonság a szabályzatból: ezután — szociális helyzetétől függetlenül 900—1800 forint tandíjat fizet az, akinek tanulmányi átlaga 2,5 alatt van. 300-900 közötti összeget rónak le azok, akik nem érik el a 3,0- es átlagot, félévi eredményük alapján. (Ebbe a kategóriába több év átlaga alapján a főiskolai hallgatók közül majd háromszáz tartozott.) Akik egy félév ismétlésére kényszerülnek, háromezer forintot fizetnek, emelkedik a vizsgaismétlési (úgynevezett uvé díj és a késedelmekért és más kisebb fegyelmezetlenségekért kiróható különeljárási díj is. Érdekes, hogy az említetteknek megfelelően a fizetendő dijak és térítések összege a főiskola működési feltételeinek javítására, más része pedig kötelezően és kizárólag ifjúságpolitikai célokra használandó fel. A PMMF tanácsa ezután különböző belső szabályzatokat és az intézmény oktatóinak és vezetőinek követelményrendszerével összefüggő kérdéseket vitatott meg. Bozsik L. Személyi sérülés nem történt Kiégett egy munkásbusz Kiégett egy bányászbusz december 11-én Pécsett, reggel, a hatos főútvonalon, a ll-es rakodóval szembeni platón, a 26-os busz végállomási fordulójának a közelében. Az esemény háromnegyed hat és hét óra között történt és a buszvezető lélekjelenlétének, gyors helyzetfelismerésének köszönhető, hogy nem történt baleset, még könnyű sérülést, füstmérgezést sem szenvedtek a MÉV dolgozói, akiket a Pannon Volán Vállalat járműve vitt Pécsről az ércdúsítóba. A mintegy ötven dolgozót időben kiszállította a sofőr, miután észlelte, hogy a jármű hátsó kerekei füstölnek, nehezen forognak. Az emberek a; Cserkúti-csárdánál szálltak ki és egy másik busszal folytatták az útjukat. A busz vezetője továbbment, abban a reményben, hogy abbamarad a hátsó kerekek felforrósodá- sa, de nem ez történt. A már említett platónál lángra lobbant a jármű hátsó része, a kocsiszekrény, a tűz átterjedt; az utastérre is. Teherautósok, más buszok sofőrjei siettek eloltani a tovaterjedő tüzet, vagy 25 poroltóval dolgoztak. A mentésben tíz buszsofőr is részt vett, de így sem sikerült megmenteni a 266-os típusú Ikarust. Pedig a pécsi tűzoltók is három kocsit irányítottak a helyszínre. A sok tűzoltóhab és az oltáshoz felhasznált víz szinte járhatatlanná tette az országos fő- közlekedési útvonalat, ezért átmenetileg komoly forgalmi dugó keletkezett, rövid időre le kellett zárni az útvonalat. Az első becslések szerint legalább 300 000 forint a kár. A műszaki hiba oka sem teljesen tisztázott. Feltehető, hogy befagyott a légvezetékben összegyülemlett víz, emiatt erősen fogott a fék, s mind1 két hátsó kerék felforrósodott, majd az egyik tüzet fogott. A MÉV ércdúsítójának munkásai időben munkahelyükre értek, a termelés fennakadás nélkül megkezdődhetett. Cs. J. A MEV koncert fúvószenekarának hangversenye A Mecseki Ércbányászati Vállalat koncert fúvószenekara adott koncertet tegnap este a pécsi Liszt Ferenc Hangversenyteremben. Az Apáthy Árpád vezette zenekar Suppé, Strauss, Offenbach, Gebhardt, Joplin, Scholz, Ko- thera és Altendorf egy- egy művével lépett a közönség elé a tegnap esti koncerten. Fotó: Proksza László Érmék a Kisgalériában Soltra Elemér festőművész éremkiállitása nyílt meg tegnap délután Pécsett a Kisgalériában. A plaketteket, azok elkészítésének egyes mozzanatait bemutató kiállítást Rétfalvi Sándor szobrászművész nyitotta meg. Közreműködött a Janus Pannonius Gimnázium kamarakórusa és furulyazenekara. Képünkön a kiállító művész egy plakettjével látható. Ülést tartott a HNF 0T Grósz Károly tájékoztatója Borsodi párbeszéd Vasárnap, december 13-án 16.05-tál 17 áráig a Kossuth rádióban - a kiadott műsortól eltérően — összefoglalót sugároznak Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének, vatomint a kormány tagjainak Borsod-Aba- új-Zemplén megyében tett látogatásáról. A hangképes beszámolóban a kormányfőnek és a Minisztertanács több tagjának a megye politikai és gazdasági vezetőivel folytatott eszmecseréjéről hallhatnak bővebben. Az összeállítást Bánkúti Gábor és Tarján Miklós készítette. A műsor cime: A borsodi párbeszéd. Pénteken — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén időszerű belpolitikai kérdések szerepeltek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott az idei év várható gazdasági eredményeiről, a jövő esztendei terv fő céljairól és a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Az élénk vitában tizenket- ten fejtették ki véleményüket. A népfront országos elnöksége úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával együtt ajánlásokat tesz az ország- gyűlésnek kormánytagok felmentésére és megválasztására. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának üléséről Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága pénteken a Parlamentben Bognár József elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a törvényhozó testület bizottságainak vezetői, illetve képviselői tájékoztatást adtak a népgazdasági ágazatok 1988. évi költségvetésének tervezeteiről folytatott vitákról, a bizottsági üléseken elhangzott javaslatokról. Ismertették továbbá a minisztériumok, a főhatóságok és más központi költségvetési szervek jövő évi gazdálkodásának pénzügyi feltételeivel kapcsolatban kialakított testületi állásfoglalásokat. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke elmondotta: a testület a Minisztertanács elnökéhez fordult levélben, kérve az egészségügyet érintő elvonások mérséklését, az ágazat népgazdasági fontosságának megfelelő bánásmódot. Hangsúlyozta: a költségvetési tervben szereplő ráfordítások felülvizsgálására azért van szükség, mert különben a pénzszűke miatt az egészségügyi intézmények fenntartásában, működtetésében jövőre zavarok mutatkozhatnak. Fontosnak tartotta, hogy az ágazatban jobb szakmai munkával, a pazarlás megszüntetésével is segítsék elő az anyagiak ésszerűbb felhasználósát. A bizottság nevében reményét fejezte ki, hogy a kormány jövőre mindent megtesz az egészségügy zavartalan működése érdekében. Akkor lesz majd kánaán! FILMJEGYZET Múltkoriban kultúrszemétnek minősítettem egy filmet, melyet természetesen telt házak előtt vetítettek. Többen összefüggést véltek felfedezni a két dolog között, mások neheztelésüket fejezték ki szóban és írásban, mondván, hogy már megint olyan nagyon okos vagyok. Az első megdöbbenésemen túl végül is annak a telefonnak örültem a legjobban, mely nyomdafestéket nem tűrő módon szólított fel bizonyos cselekedetekre: lám, a lekultúr- szemetezett film végül is megtalálta a magának való közönségét. Most már csak azt kellene eldönteni, ezen tisztelt néző azért ily választékos anyanyelvében is, mert ilyen filmekből meríti kulturáltságát, vagy azért szereti ezeket a filmeket, mert ennyi kulturáltságra tudott eddig szert tenni . .. Végül is egyformán szomorú. Tanulságot magamnak is levontam: tényleg meggondolandó sarkosan minősíteni. Már csak azért is, mert ha múltkor kultúrszemetet írtam egy zsarufilmre, akkor most nem tudom mit kellene írnom a legújabb valamiről. Legjobb, ha semmit. Részint mert ami kritikán aluli, azt ne kritizáljuk, részint pedig ne keltsünk oly hamis illúziókat bárkiben is, hogy azért zárta a szívébe ezt a filmet, mert a jegyzetíró lepocskondiázta. Címet sem írok: minden film megtalálja a maga közönségét. Illetve: és ezért A. Ágnes leveléből idézek, s nemcsak azért, mert egyetért velem, hanem mert a propaganda és a minőség kapcsolatára sorol példákat átnézve egy műsorújságot: „Visszalapozva a szeptemberi, októberi, novemberi műsorban, ilyen filmek maradtak ki: Téma, Az utolsó szó jogán, Az én kis falum, A halott ember levelei, Hegedűs a háztetőn, Két választás Magyarországon, Az utolsó kézirat. Ugyanakkor feltétlenül ismertetni kellett az ilyeneket, mint: Kicsorbult tör, 48 óra, Tex és a Mélység Ura, Vang Vu, a kung-fu hőse, a Beverly Hills-i zsaru' stb. — írja A. Ágnes, majd így fejezi be levelét: — Tudom, hogy a kultúra üzlet is, de jó lenne, ha az értékes filmeket sem szorítanák háttérbe, hanem ugyanolyan eséllyel indulhatnának, mint a többi." Hát még ha azt is tudná, kedves Ágnes, hogy az értékes filmek nemcsak a propagandában szorulnak hátrább (s ebben én is bűnös vagyok némiképp ahelyett, hogy ócskaságok ellen berzenkedem ezeken a hasábokon, inkább az értéket kellene többet propagálnom). Hanem kópiaszámban, előadásszámban is. Például bármennyire is szerettem volna írni Fellini nemrég bemutatott filmjéről, nem tehetem, mert azon az egy napon, amikor Pécsett két előadásban játszották, akkor éppen el kellett utaznom. Talán majd egyszer pótolom, annál is inkább, mert barátaim szerint nem volt igazán jó Fellini-film a Ginger és Fred. Elhiszem nekik, mert ismerem ízlésüket, bár abban is biztos vagyok, a legrosszabb jelenete is ezer- te jobb — korszerűbben szólva: ezerszer több információt hordoz —, mint a forgalmazásuk által olyannyira kedvelt zsarufilmek kilométerei. Mit kívánhatok Ágnesnek (és magamnak is)? Csak tizedak- kora lehetőséget jó filmekre magunknak, mint amit mások élveznek. S akkor dőzsölni fogunk. Bodó L.
