Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-12 / 342. szám

A Dunántúli napló 1987. december 12., szombat Emelkedik a tandíj, módosulnak a térítések Tanácsülés a PMMF -en Felkészült résztvevők másfél órás, korrekt vitája után egy­hangúlag elfogadták a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskolán a Felsőoktatásban fizetendő díjakról és térítésekről szóló szabályzatát. Tegnap a PMMF tanácsülésének első napirendi pontjaként Kosaras Gellért fő­iskolai tanár terjesztette elő az anyagot, amelyhez előzetesen is több módosító javaslat ér­kezett. Az oktatási törvényhez kap­csolódó művelődési miniszté­riumi keretrendeletek közül utolsóként jelent meg nyáron a felsőoktatási díjakról és té­rítésekről szóló szabályozás, amely — hasonlóan a többi jogszabályhoz — igen nagy le­hetőséget ad az intézményi önállóságra. Az említett keret­rendelet szerint jelentősen emelkednek a tandíjak, a fél­évi és vizsgaismétlési díjak, a külön eljárási díjak a felső- oktatási intézményekben, ugyanakkor az ezekből befolyt összegekkel az adott egyetem és főiskola gazdálkodik. Be­vezetik a felvételi költségtérí­tést is. Ezt háromszáz forint­ban állapították meg, az ösz- szeg egy része az adott in­tézményben marad. A PMMF teqnapi tanácsülé­sén Kucsera Gyulának, az in­tézmény főtitkárának vezetésé­vel több pontban és elsősor­ban a hallgatói közösségek ké­rése alapján módosították az eredeti előterjesztést. (A főis­kolai tanács tagjainak egyhar- mada hallgató, mint minde­nütt.) Érdekes volt megfigyel­ni, hogy a hallgatók a felsőbb jogszabályok ismeretében, gondos előkészítő munka után figyelemre méltó javaslatokkal rukkoltak ki, Sverteczki István­nak, a KISZ-szervezet politikai munkatársájnak „irányításá­val”. Két pontban nem tu­dott megegyezni a főiskolai tanács oktatói és hallgatói része, így az érvényes szabá­lyozás értelmében ezeket újra tárgyalják majd. Az 1988. feb­ruár elsejétől érvényes sza­bályzat egészét azonban egy­hangúlag fogadta el a PMMF tanácsa. Néhány érdekesség, újdon­ság a szabályzatból: ezután — szociális helyzetétől függetle­nül 900—1800 forint tandíjat fizet az, akinek tanulmányi átlaga 2,5 alatt van. 300-900 közötti összeget rónak le azok, akik nem érik el a 3,0- es átlagot, félévi eredményük alapján. (Ebbe a kategóriába több év átlaga alapján a fő­iskolai hallgatók közül majd háromszáz tartozott.) Akik egy félév ismétlésére kényszerül­nek, háromezer forintot fizet­nek, emelkedik a vizsgaismét­lési (úgynevezett uvé díj és a késedelmekért és más kisebb fegyelmezetlenségekért kiróha­tó különeljárási díj is. Érde­kes, hogy az említetteknek megfelelően a fizetendő dijak és térítések összege a főiskola működési feltételeinek javítá­sára, más része pedig kötele­zően és kizárólag ifjúságpoli­tikai célokra használandó fel. A PMMF tanácsa ezután különböző belső szabályzato­kat és az intézmény oktatói­nak és vezetőinek követel­ményrendszerével összefüggő kérdéseket vitatott meg. Bozsik L. Személyi sérülés nem történt Kiégett egy munkásbusz Kiégett egy bányászbusz de­cember 11-én Pécsett, reggel, a hatos főútvonalon, a ll-es rakodóval szembeni platón, a 26-os busz végállomási for­dulójának a közelében. Az esemény háromnegyed hat és hét óra között történt és a buszvezető lélekjelenlétének, gyors helyzetfelismerésének köszönhető, hogy nem történt baleset, még könnyű sérülést, füstmérgezést sem szenvedtek a MÉV dolgozói, akiket a Pannon Volán Vállalat jármű­ve vitt Pécsről az ércdúsítóba. A mintegy ötven dolgozót időben kiszállította a sofőr, miután észlelte, hogy a jármű hátsó kerekei füstölnek, nehe­zen forognak. Az emberek a; Cserkúti-csárdánál szálltak ki és egy másik busszal folytat­ták az útjukat. A busz veze­tője továbbment, abban a reményben, hogy abbamarad a hátsó kerekek felforrósodá- sa, de nem ez történt. A már említett platónál lángra lob­bant a jármű hátsó része, a kocsiszekrény, a tűz átterjedt; az utastérre is. Teherautósok, más buszok sofőrjei siettek eloltani a tovaterjedő tüzet, vagy 25 poroltóval dolgoztak. A mentésben tíz buszsofőr is részt vett, de így sem sike­rült megmenteni a 266-os tí­pusú Ikarust. Pedig a pécsi tűzoltók is három kocsit irá­nyítottak a helyszínre. A sok tűzoltóhab és az oltáshoz fel­használt víz szinte járhatat­lanná tette az országos fő- közlekedési útvonalat, ezért átmenetileg komoly forgalmi dugó keletkezett, rövid időre le kellett zárni az útvonalat. Az első becslések szerint legalább 300 000 forint a kár. A műszaki hiba oka sem tel­jesen tisztázott. Feltehető, hogy befagyott a légvezeték­ben összegyülemlett víz, emiatt erősen fogott a fék, s mind1 két hátsó kerék felforrósodott, majd az egyik tüzet fogott. A MÉV ércdúsítójának mun­kásai időben munkahelyükre értek, a termelés fennakadás nélkül megkezdődhetett. Cs. J. A MEV koncert fúvós­zenekarának hangversenye A Mecseki Ércbányászati Vállalat koncert fúvósze­nekara adott koncertet tegnap este a pécsi Liszt Ferenc Hangversenyterem­ben. Az Apáthy Árpád ve­zette zenekar Suppé, Strauss, Offenbach, Geb­hardt, Joplin, Scholz, Ko- thera és Altendorf egy- egy művével lépett a kö­zönség elé a tegnap esti koncerten. Fotó: Proksza László Érmék a Kisgalériában Soltra Elemér festőművész éremkiállitása nyílt meg tegnap délután Pécsett a Kisgalériában. A plaketteket, azok elkészítésének egyes mozzanatait bemutató kiállítást Rétfalvi Sándor szobrászművész nyitotta meg. Közreműködött a Janus Pannonius Gimnázium kamarakórusa és furulyazenekara. Képünkön a kiállító művész egy plakettjével látható. Ülést tartott a HNF 0T Grósz Károly tájékoztatója Borsodi párbeszéd Vasárnap, december 13-án 16.05-tál 17 áráig a Kossuth rá­dióban - a kiadott műsortól el­térően — összefoglalót sugároz­nak Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnökének, vatomint a kormány tagjainak Borsod-Aba- új-Zemplén megyében tett láto­gatásáról. A hangképes beszá­molóban a kormányfőnek és a Minisztertanács több tagjának a megye politikai és gazdasági vezetőivel folytatott eszmecseré­jéről hallhatnak bővebben. Az összeállítást Bánkúti Gábor és Tarján Miklós készítette. A mű­sor cime: A borsodi párbeszéd. Pénteken — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A ta­nácskozás napirendjén idő­szerű belpolitikai kérdések szerepeltek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöke tájékoztatást adott az idei év várható gazdasági eredményeiről, a jövő eszten­dei terv fő céljairól és a kor­mányzati munka átszervezésé­vel kapcsolatos elgondolások­ról. Az élénk vitában tizenket- ten fejtették ki véleményüket. A népfront országos elnöksé­ge úgy döntött, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával együtt ajánlásokat tesz az ország- gyűlésnek kormánytagok fel­mentésére és megválasztásá­ra. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának üléséről Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága pénte­ken a Parlamentben Bognár József elnökletével ülést tar­tott. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a tör­vényhozó testület bizottságai­nak vezetői, illetve képviselői tájékoztatást adtak a népgaz­dasági ágazatok 1988. évi költségvetésének tervezeteiről folytatott vitákról, a bizottsági üléseken elhangzott javasla­tokról. Ismertették továbbá a minisztériumok, a főhatóságok és más központi költségvetési szervek jövő évi gazdálkodásá­nak pénzügyi feltételeivel kap­csolatban kialakított testületi állásfoglalásokat. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke elmondotta: a testület a Mi­nisztertanács elnökéhez for­dult levélben, kérve az egész­ségügyet érintő elvonások mér­séklését, az ágazat népgazda­sági fontosságának megfelelő bánásmódot. Hangsúlyozta: a költségvetési tervben szereplő ráfordítások felülvizsgálására azért van szükség, mert külön­ben a pénzszűke miatt az egészségügyi intézmények fenn­tartásában, működtetésében jövőre zavarok mutatkozhatnak. Fontosnak tartotta, hogy az ágazatban jobb szakmai mun­kával, a pazarlás megszünteté­sével is segítsék elő az anya­giak ésszerűbb felhasználósát. A bizottság nevében reményét fejezte ki, hogy a kormány jö­vőre mindent megtesz az egészségügy zavartalan műkö­dése érdekében. Akkor lesz majd kánaán! FILMJEGYZET Múltkoriban kultúrszemétnek minősítettem egy filmet, me­lyet természetesen telt házak előtt vetítettek. Többen össze­függést véltek felfedezni a két dolog között, mások nehezte­lésüket fejezték ki szóban és írásban, mondván, hogy már megint olyan nagyon okos va­gyok. Az első megdöbbenésemen túl végül is annak a telefonnak örültem a legjobban, mely nyomdafestéket nem tűrő mó­don szólított fel bizonyos cse­lekedetekre: lám, a lekultúr- szemetezett film végül is meg­találta a magának való közön­ségét. Most már csak azt kel­lene eldönteni, ezen tisztelt néző azért ily választékos anyanyelvében is, mert ilyen filmekből meríti kulturáltságát, vagy azért szereti ezeket a fil­meket, mert ennyi kulturáltság­ra tudott eddig szert tenni . .. Végül is egyformán szomorú. Tanulságot magamnak is le­vontam: tényleg meggondo­landó sarkosan minősíteni. Már csak azért is, mert ha múltkor kultúrszemetet írtam egy zsaru­filmre, akkor most nem tu­dom mit kellene írnom a leg­újabb valamiről. Legjobb, ha semmit. Részint mert ami kri­tikán aluli, azt ne kritizáljuk, részint pedig ne keltsünk oly hamis illúziókat bárkiben is, hogy azért zárta a szívébe ezt a filmet, mert a jegyzetíró le­pocskondiázta. Címet sem írok: minden film megtalálja a maga közönsé­gét. Illetve: és ezért A. Ágnes leveléből idézek, s nemcsak azért, mert egyetért velem, ha­nem mert a propaganda és a minőség kapcsolatára sorol példákat átnézve egy műsor­újságot: „Visszalapozva a szeptembe­ri, októberi, novemberi műsor­ban, ilyen filmek maradtak ki: Téma, Az utolsó szó jogán, Az én kis falum, A halott ember levelei, Hegedűs a háztetőn, Két választás Magyarországon, Az utolsó kézirat. Ugyanakkor feltétlenül is­mertetni kellett az ilyeneket, mint: Kicsorbult tör, 48 óra, Tex és a Mélység Ura, Vang Vu, a kung-fu hőse, a Beverly Hills-i zsaru' stb. — írja A. Ágnes, majd így fejezi be le­velét: — Tudom, hogy a kul­túra üzlet is, de jó lenne, ha az értékes filmeket sem szorí­tanák háttérbe, hanem ugyan­olyan eséllyel indulhatnának, mint a többi." Hát még ha azt is tudná, kedves Ágnes, hogy az értékes filmek nemcsak a propagan­dában szorulnak hátrább (s ebben én is bűnös vagyok né­miképp ahelyett, hogy ócska­ságok ellen berzenkedem eze­ken a hasábokon, inkább az értéket kellene többet propa­gálnom). Hanem kópiaszám­ban, előadásszámban is. Pél­dául bármennyire is szerettem volna írni Fellini nemrég be­mutatott filmjéről, nem tehe­tem, mert azon az egy napon, amikor Pécsett két előadásban játszották, akkor éppen el kellett utaznom. Talán majd egyszer pótolom, annál is in­kább, mert barátaim szerint nem volt igazán jó Fellini-film a Ginger és Fred. Elhiszem nekik, mert ismerem ízlésüket, bár abban is biztos vagyok, a legrosszabb jelenete is ezer- te jobb — korszerűbben szól­va: ezerszer több információt hordoz —, mint a forgalma­zásuk által olyannyira kedvelt zsarufilmek kilométerei. Mit kívánhatok Ágnesnek (és magamnak is)? Csak tizedak- kora lehetőséget jó filmekre magunknak, mint amit mások élveznek. S akkor dőzsölni fo­gunk. Bodó L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom