Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-12 / 342. szám
Elkészült a szanáló szervezet szakértői vizsgálata A Mecseki Szénbányák képes talpon maradni A vállalat külső és belső tényezők együttes hatására került a mostani nehéz helyzetbe A felemelkedéshez külső megsegítésre is és önerejére egyaránt szükség lesz Befejeződött a szakértői vizsgálat a Mecseki Szénbányák szanálásával kapcsolatban. A szanáló szervezet a vállalati szervezet a vállalat működésének legapróbb részleteit is megvizsgálta az okokat kutatva, hogy miként válhatott 1987 elejére fizetésképtelenné, mi okozta az 1986-os esztendő mintegy 1,4 milliárd forintos veszteségét. Szanálás - nem felszámolás! A Mecseki Szénbányák a Vl-ik ötéves terv első felében még nyereségesen gazdálkodott, sőt 1982-ben kiugróan magas, több mint 170 millió forintos nyereséget ért el. Igaz, ez az összeg mór a következő évben mindössze 22 millióra zsugorodott, 1984-ben és 85-ben már csak veszteség- rendezés révén tudott fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, az elmúlt évben azonban már erre sem kerülhetett sor, fél esztendeje megkezdődött a vállalat szanálása. Jó néhányszor leírtuk, mégis időről időre azt halljuk idegenektől, és a vállalat dolgozóitól, hogy a „felszámolás" után mi lesz a sorsa hazánk egyik legnagyobb vállalatának, az itt dolgozó, több mint 12 ezer embernek. Nos, hót a szanálás megsegítést jelent, az állam egyrészt segít a veszteség pénzügyi rendezésében, másrészt a szanáló szervezet a gazdaságtalan termelés okainak részletes feltárásával, azok megszüntetésének lehetséges módozataira tett javaslatokkal a jövőbeni eredményes működés lehetőségeit is megmutatja. A felszámolás gondolata ugyanis fel sem merülhetett: a dunaújvárosi vaskohászat, a Décsi hőerőmű ellátása a még mindig nagyon jelentős lakossági igények önmagukban is megkövetelik a mecseki " széntermelést, nem beszélve arról, hogy a térségben súlyos foglalkoztatási, szociális gondok jelentkeznének, felborulna több település, köptük Pécs és Komló infrastrukturális egyensúlya. nyászat irányítási és szabályzórendszerének ellentmondásossága. 1968. után is döntően a direkt-irányítási rendszer uralkodik, hiszen a meny- nyiségi, az összetétel, a beruházási keretek, a dotációk, a szénár központilag kerül meghatározásra, a valós vállalati gazdasági döntések lehetősége kevés, a piaci értékítéletre való reagálás kicsiny. Ugyanakkor a nyereségérdekeltség létezik. A bányászati szakma minden más ágazathoz viszonyítva a legrugalmatlanabb. A termeléssel párhuzamosan újból és újból újra kell termelni a működés, a biztonság feltételeit, a termelőtevékenység tehát állandó, folyamatos beruházást igényel. A bányászatban az operatív időkezdeményezés, gyakran a külső beavatkozásra várnak. Mint a szanálási biztos megállapította, ez éppen azzal függ össze, amit az ágazati irányítási rendszer ellentmondásosságával kapcsolatban mondottak. Nagyon alacsony a Mecseki Szénbányák műszaki színvonala. Bár az elmúlt öt esztendőben 1 százalékról 12-re emelkedett a komplexen gépesített fejtésekből kitermelt szén aránya, ez messze elmarad a többi bányavállalat gépesítettségi színvonalától. Nem sikerült évtizedek alatt sem -megtalálni, adaptálni a mecseki geológiai körülményekhez leginkább alkalmazkodó komplex fejtési berendezéseket. A Mecseki Szénbányáknál a 70-es években dekoncentráltságából, az elmaradott infrastruktúrából adódóan nagyon magas az állandó költségek aránya, nem kellő hatékonyságú a vállalat bérgazdálkodása sem. A kivezető út A Mecseki Szénbányáknál kialakult fizetésképtelenség természetesen felveti a felelősség kérdését is. A szanálási szervezet a vállalatot övező környezet hatásaiban és a vállalati munka gyengeségeiben egyaránt, arányaiban nehezen meghatározhatóan látja. Nem lehet a vállalat vezetését egyes egyedül felelőssé tenni, az egymást átfedő és ebben az írásban is jelzett problémák világossá teszik ezt. Mégis vannak olyan tennivalók, amelyek kizárólag a vállalat feladotai, s amelyek önmagukban is jelentős segítséget adnak ahhoz, hogy a Mecseki Szénbányák talpon maradhasson. Ilyen például a munkafegyelem megszilárdítása, a létszám produktív területekre történő koncentrálása, további autonóm munkacsoportok szervezése, amelyek önmagukban is biztosítékot jelentenek a teljesítmények növelésében, a költségek csökkentésében, a munkafegyelem megszilárdításában, a bánya- biztonság fokozásában. Szükségesnek látszik minden olyan költség csökkentése, amely nem kizárólag a vállalatnál dolgozók ellátási színvonalát szolgálják. Egész sor termelésszervezési intézkedésre kerül sor, amelyekről a szanálási szervezet és a vállalat között előreláthatóan januárban aláírásra kerülő ,,Megállapodás"-t követően még szót ejtünk. Egy azonban bizonyos: Dunaújváros, a Pécsi Hőerőmű, a lakosság szénigénye változatlan, ennek kielégítését kell külső feltételekkel és a vállalatnak magának megteremtenie, ez lehet a biztosítéka 12 000 mecseki szénbányász biztos jövőjének. Lombosi Jenő Külső tényezők Miként kerülhetett a vállalat a mostani, nehéz helyzetébe? A külső és belső tényezők együttes hatására, hosz- szú évek alatt a magyar bányászatot érintő kedvezőtlen hatások felerősödése vezetett a katasztrofális veszteséghez. A szanáló szervezet megállapításai közül a leglényegesebbeket soroljuk csupán. Elsőként a geológiai körülményekre kell utalni: a mecseki szén- termelés a legmagasabb szinten is mélyebben van, mint az ország bármely más szénbányájában, 1000 méteres mélységben a bányaművelés költségei megsokszorozódnak. Az átlagosan 30—60 fok dőlésű széntelepek leműveléséhez jelenleg a világon sehol sem található olyan komplex fej - tésbiztosító bérendezés, amely hatékonyan és gazdaságosan alkalmazható lenne. A gyakori vetők, a hőség, a sújtólég- és gázkitörés-veszély, a tüzek, a szilikózis veszélye a mostani bérezés mellett nem teszi vonzóvá a bányamunkát, a legutóbbi években 1500 föld alatti dolgozó ment el, akik közül 1300 vájvégi, tehát közvetlenül a széntermelésben, vágathajtásban résztvevő bányamunkás volt. A Mecseki Szénbányák bányaüzemei 4 millió tonna szén termelésére alkalmasak, jelenleg azonban alig két és fél millió tonna szén kerül ki az! aknákból és a külfejtésből. A költségek nagy hányada azonban akkor is felmerül, ha csupán egy ember száll le a bányába, ha egyetlen deka szenet sem küldenek a felszínre. A hihetetlenül magas létszámhiányt szabadnapi termelésekkel, lengyel bányászok foglalkoztatásával pótolták, mindkettő magas többletkölt- séqqel járt. Nem kisebb jelentőségű a külső okok közül a szénbóGépi rakodás egy elövájási munkahelyen szak 3—4 évet, a középtáv pedig 10—15 évet jelent. Az 1981-ben jóváhagyott liászprogram csúszása, a külső források folyamatos mérséklése hátráltatja a bányaépítés, a bányarekonstrukció végrehajtását. A bányák leromlott állapota, a már-már a termelést akadályozó elavult infrastruktúra olyan helyzetet teremthet, hogy a Mecseki Szénbányákkal szemben támasztott minimális mennyiségi igényt sem lesznek képesek teljesíteni, nem beszélve a gazdaságossági követelményekről, amelyeknek egyik alappillére éppen a volumen. Belső okok A szanálási szervezet még jó néhány „azonos értékű” külső okot állapított meg, mégis most kell a belső tényezőket elemezni, hiszen első helyen a veszteség vállalatot terhelő felelősségében, a Mecseki Szénbányáknál uralkodó mennyiségi szemléletet jelölik meg, hiányolva a köz- gazdasági, a pénzügyi gondolkodást. Nem alakult ki megfelelő vállalati stratégia, illetve egyértelműen a liászprogramhoz kötődik. Kevés és lassú a Mecseki Szénbányáknál a saját felborult a bányaművelés egyensúlya, a kutatás, a feltáró és az előkészítő vágathajtási tevékenység elmaradt a szükséges színvonaltól. Hiányzik a vállalatnál az üzemek teljesítményének, eredményének egzakt számbavétele, ez a belső érdekeltsági rendszer hatékony működését is kérdőjelessé teszi. Bár önálló önelszámolási egységek vannak, mégis rejtett tartalékokat képeznek, sőt elrejtenek, amelyek a vállalati költségekre nagyon kedvezőtlenül hatnak. Ezzel kapcsolatban érdemes a tervezés hiányosságairól is szólni: a tervezés sokszor leegyszerűsödik a felülről lebontott termelési terv és az alulról építkező műszaki terv összehangolásával. Ez igaz az ágazati irányítás—vállalat—üzem struktúrában is. Az irányítási struktúra természetesen így nem szolgálhatja megfelelően a vállalati érdekeket. Sok esetben hiányzik a műszaki és gazdasági tervek összehangolása is. A Mecseki Szénbányáknál — a vájvégen mutatkozó tényleges létszámhiány mellett — más területeken alulfoglalkoz- tatottság, teljesítményhiány tapasztalható, ez persze összefügg a mostani rehabilitációs foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezésekkel is. A termelés Otven új szakmunkást képeznek ki a Baranya Megyei Aliatforgalmi és Húsipari Vállalat Alsómocsoládon épülő üzeme számára.- Változatlanul éltek a mun: káltatók az átképzési támogatással, ez egymás közti, valamint a belső átcsoportosítások esetén. Megindult a munkaerő szervezett leépítése — legalábbis az előző évekhez képest komoly mértékben -, de ez nem volt olyan nagyságrendű, ami nagyobb feszültséget okozott volna - mondja dr. Fodor Imréné, a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztályvezető-helyettese. — Ez évben 170—180 dolgozó átképzésére 10 vállalat egymillió forintnál nagyobb támogatást vett igénybe. Sok ez így vagy kevés? A munkáltatók a jövő évre előirányzott jelentős változások miatt a szerkezetváltással (átképzésekkel) visszafogottabban foglalkoztak a második félévtől. Nagy még a bizonytalanság, hisz nem tudni pontosan, hogy az új jövedelemadó-formák milyen belső átcsoportosításokat fognakl hozni. Az e lehetőséggel élő 1C) vállalat többsége kisebb létszámú belső átképzéssel élt, de megjelent már az elektronikával, a számítógépes technikával kapcsolatos átképzési igény is, a hiányszakmákra történt támogatott átképzéssel is enyhült valamelyest a mun» kaerőgond. A 10-ből a három „nagyot" érdemes kiemelni. A legnagyobb létszámmal a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat élt, hisz a jelentős tőkés exporthoz kötődő szerkezetátalakítási programban (mágocsi húsüzem) 50 képzetlen munkaerőt képeztet, át húsipari szakmunkássá. A Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat viszont a pályakezdőkre gondolva már a harmadik alkalommal veszi ezt a támogatást igénybe, 40 fiatalt taníttat ki élelmiszereladónak. A Mecsek-Füszért- nél számítástechnikai munkakörre képeznek ki 40 dolgozót. Mi várható az 1988-as és az azt követő években a munkaerőpiacon? Döntő változás, hisz a forgalmi és a személyi jövedelemadó-rendszerből következő keresetszabályozásmódosulás (a bruttósítás hatása, a bértömegszabályozás; bevezetése, az egyes adóformák megszüntetése) a vállalati pozíciók átrendeződését vonja maga után. A szerkezetátalakítási kényszer és a szabályozó változás várhatóan az eddiginél is nagyobb műn-» kaerőleépítést fog előidézni. A munkaerőmozgás helyest irányba terelésére bizonyos csatornákat teremtett a kormányzat, ennek egyik súlyponti kérdése az átképzési rendszer továbbműködtetése, illetve a munkaerőpiac feszültségeinek rugalmas levezetésére való alkalmassá tétele. Várhatóan januártól az átképzési támogatások állam- polgári jogon is igénybe vehetők és nemcsak munkaviszonyhoz kötődve. Erre az igény is, és a lehetőség is meglesz aa úgynevezett területi átképzési! centrumok kialakításával, melyek magukban foglalják majd az átképzési rendszer intézményi és szervezeti hátterének biztositását ugyanúgy, mint a felnőtt pályairányítás, pálya- alkalmasság és pályakorrekció biztositását, valamint a képzés munkáltatóktól független megszervezését is. Ezeket várhatóan a munkaügyi szolgáltatással párosítják. Az is új, hogy január 1-jétől az átképzési támogatás rendszerének pénzügyi finanszírozása a létrehozandó foglalkoztatási alapból történik. Ebből ugyanakkor számos más foglalkoztatási gond enyhítésével kapcsolatos kiadós is fedezhető.! Ez az új alap gyakorlatilag alkalmas lesz a várható fogj lalkoztatási feszültségek levezetésére. — Várhatóan 1988/89-től kezdődik és majd öt éven át taríj a demográfiai hullám, amikor is évente, ezres létszámmal jelentkeznek a tanulmányaikat befejező fiatalok, hogy dolgozni szeretnének. Nem lesz könnyű a pályakezdők elhelyezkedése.- A szerkezetváltás miatt bekövetkező létszámleépítések, valamint az aktív életkor meghosszabbítása, a nyugdíj- korhatár várható emelése tovább nehezíti a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit. A demográfiai hullám levezetésének egyik alkalmas eszközeként is az átképzési támoy gatási rendszer kínálkozik, melynek korszerűsített formája lehetőséget ad a szakképzet- len, valamint a szakképzett, de szakmájában elhelyezkedni nem tudó fiatalok igény szerinti átképzésére. Baranyai kezdeményezésként az egészségügyi kormányzattal már előrehaladottak azok a tárgyalások, melyek célja, hogy támogassuk a pályakezdő fiatalok átképzését az egészség- ügyi területre. Természetesen a demográfiai hullám levezetését nemcsak az átképzési rendszerrel kívánjuk megoldani, hanem többek között a képzési rendszer átalakításá-' val és egyéb foglalkoztatási eszközök megteremtésével is. Murányi László 1987. december 12., szombat HÉTVÉGE Januártól foglalkoztatási alap Munkaerőátképzés Baranyában Területi központokat hoznak létre Előkészületek a demográfiai hullám levezetésére Fotó: Kóródi Gábor
