Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-07 / 307. szám
-f I mwt Export a Szovjetunióba ^ *C' - ' ry -*•*' <r; • * v Sorba kell állni a tagságért Készülnek a csizmák o komlói Carbon cipőüzemében A Szovjetunióba irányuló magyar exportból a baranyai vállalatok termékei jelentős részt tesznek ki. hisz szállítunk ércet, gépet, élelmiszert, stúdiómagnókat, ruházati cikkeket, lábbeliket, kesztyűt és sok minden mást. Négy vállalatnál érdeklődtünk, hogyan alakul az idei szovjet export- jo. Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat A héten magas szovjet kitüntetést kapott a vállalat kollektívája, elnyerte a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa által adományozott, a győztesnek kijáró vörös zászlót. öt éve hirdetett nemzetközi munkaversenyt a noszf 70. évfordulója tiszteletére a szovjet szakszervezet a Szovjetunióba szállító vállalatoknak. A felhívás nemcsak a szám szerinti eredmények növelését szorgalmazta, hanem a kiszállított termékek minőségét és divatosságát is versenyeztette. Nos, a Carbon valamennyi követelménynek magas szinten eleget tett. A meghirdetéstől mostanáig mintegy 20 százalékkal növelve az exportot, közel 100 millió rubel értékű terméket szállított a Szovjetunióba. Az idei kiszállításuk megközelíti a tavalyit, bár cipőből többet, konfekcióból viszont valamelyest kevesebbet kértek a szovjet megrendelők. A MECHLABOR pécsi gyáregysége A pécsiek nagy stúdiómagnetofonokból több mint 1000 darabot, e termékekből a termelésük háromnegyedét exportálják a Szovjetunióba. Az STM—300 és az STM—600-as Konfekciók, cipők, stúdió- és riportermagnetofonok, konzervek, kesztyűk és női divattáskák stúdiómagnó család jól bevált, keresett termék, s hogy a már meglévő üzemeltetésében se legyen fennakadás Arhan- gelszktől Vlagyivosztokig, a pécsi gyáregység kiemelt feladatként kezeli az alkatrész- ellátást, idén 45 millió forint értékű alkatrészt szállítottak. A Villgép sellyei üzemével közösen gyártott R-7-es riportmagnóból is 1200 darabot exportáltak, ugyanakkor a legújabb, sokcsatornás STM-700-as stúés paradicsommal pótolhassák A rugalmas partnerkapcsolat átsegített az akadályokon, így a szigetváriak év végére maradéktalanul teljesíthetik az exportjukat. A viszonylag szűk szállítási kapacitásban is kedvező fordulat állt be, a Pécsi Vasútigazgatósággal megegyezve október végén egyetlen hét alatt az éves konzerv- mennyiség egytizedét lindíthatták útnak, így már csak az éves export alig 18 százaléka vár beA. Szigetvári Konzervgyár termelésének jelentős része kerül a Szovjetunióba Läufer László felvételei diómagnetofonból is küldtek már 2 darabot és annak műszaki paramétereivel teljes mértékben elégedettek az átvevők. A MECHLABOR felajánlotta, hogy december 5-ig teljesítik a szovjet exportjukat. Az STM stúdiómagnókból rendszeresen szállítanak más szocialista országokba: Bulgáriába, Lengyelországba, Csehszlovákiába, NDK-ba és Romániába, de idén kapott ezekből Kuba, Mongólia és a Koreai NDK is. Szigetvári Konzervgyár Az ez évre szóló államközi szerződés értelmében a szigetváriak több mirvt negyvenezer tonna konzervet exportálhattak a Szovjetunióba. Az év során jelentkező alapanyag-ellátási (főleg a zöldborsóból termett kevesebb a vártnál), a bizonytalanná vált üvegellátási gondok miatt (nem mindig azt és annyit kapott a konzervgyár az üvegipartól, amit megrendelt) félő volt, hogy képtelenek teljesíteni a tőlük elvárt mennyiséget. A szovjet partnerrel történt egyeztetések során lehetőség nyílott arra, hogy a mérsékeltebb termés elenére a még mindig meny- nyiségi listavezető zöldborsóból hiányzó tételt paprikával vagonírozásra. A szovjet partner mindinkább kis(literes) kiszerelésben kéri a zöldborsót, a vegyes befőtteket, a lecsót, a hómozatlan paradicsomot, a vegyes darabos savanyúságot és o zakuszkát. HUNOR Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat A világ számos táján és nagyon sok országban viselik a kézre simuló, elegáns pécsi kesztyűt, így talán az lenne a szokatlan, ha a földrésznyi Szovjetunió lenne ez alól kivétel. Lvovban, Moszkvában, Rosztovban, Kievben is bizonyára elégedettek a HUNOR- kesztyűkkel, hisz november 7-ig 130 000 párral több férfi és női sertésnappa és más kesztyűket rendelt a szovjet partner, mint az elmúlt év azonos időszakáig. Az idei szállításuk megközelíti a 700 000 párat, és ez nem kevés. S még hozzáadjuk azt a 17 000 női divattáskát is, amit év végéig exportál a Szovjetunióba a HUNOR. M. L. A Tisztaság brigád A Komáromi Állami Gazdaság november 7-e tiszteletére meghirdetett munkaversenyéhez elsőként a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát csatlakozott. A kombinát vezetői rövid gondolkodás után a Tisztaság brigádot ajánlották bemutatásra: ez a közösség idén elnyerte a Szakma Kiváló Brigádja címet is, de amiért igazán a figyelem középpontjába kerültek most, az az, hogy a növénytermesztést ért kórok kompenzálására az állattenyésztők tehetnek a legtöbbet, hogy a tervezett szinten maradjon a kombinát eredményessége. Márpedig a Tisztaság brigád eddig is sokat tett, s tesz most is. Mondják, a Tisztaság nevet azért vették fel húsz évvel ezelőtt, mert szerették maguk körül a tisztaságot. Pedig akkor nem voltak szociális létesítmények, betonútok az ólak között, hanem sár és rendetlenség. S szerették a tisztaságot átvitt értelemben is; pedig akkor' még nem volt bekerítve a sertéstelep: nagy is volt a „malacelhullás”, az „cbrakfelhasznólás” ... * Húsz év nagy idő egy brigád életében, az út is hosszú veit míg a rendetlenségből maguknak fegyelmet kovácsoltak. Ma sorba kell állni, ha valaki tagja akar lenni a brigádnak a beremend-újmajori sertéstelepen, s a sorba állá tudja, milyen kötöttségekre vállalkozik.- Elsősorban is a fegyelmezett munkára — mondja /vány; István igazgatóhelyettes, a brigád egyik alapító tagja. A Tisztaság brigádban ma szinte mindenki minden munkát el tud látni, ennek is köszönhető, hogy Üjmajor jobb eredményeket produkál, mint a kombinát másik sertéstenyésztő telepe. Újmajorban zárt, iparszerű keretek között történik a sertés ,,előállítása”: beleértve a tenyésztést és a hizlalást is. A tenyésztés nehéz, felelősség- teljes munkáját végzi a Tisztaság brigád. A pontos, lelkiismeretes munkán sok múlik, mert az egész telep jövedelmezőségét érinti, ha például a szükségesnél több kant, kocát tartanak, ha nem megfelelő a hármas keresztezés végrehajtása. A brigád tagjainak háromnegyede tehát szakmunkás — s nemcsak főállásban, hanem háztájiban is sertéssel foglalkozik: a tenyésztőnek is jó üzlet a bólyi kombinátnál a háztáji hizlalás. De hót arról van szó, a kombinóti állattenyésztők, így a Tisztaság brigád tagjai is, hogyan segítenek pótolni a növénytermesztés kieséseit? Újmajorban évente 16—16 500 sertést állítanak elő, illetve ennyit értékesítenek a húsiparnak, mert további négyezret küldenek a kombinát saját vágóhídjára. Egy kocától évi húsz elválasztott malacot tudnak átadni a hizlalóknak —a versenyben is konkurens Egyetértés szocialista brigádnak. Míg a hatvanas években 12 kiló volt a havi súlygyarapodás — ez ma Újmajorban 18 kilogramm: sokan hinni sem akarják. (Sertéstenyésztésben, -hizlalásban nem járatosaknak: mint minden élőlénynek, a sertésnek is szüksége van egy bizonyos táplálékmennyiségre, hogy életét fenntartsa, s egy továbbira, amitől növekszik, hízik. Ha tehát rövidül a hízósi időszak — kevesebb létfenntartási takarmányra van szükség, azaz javul a gazdaságosság. Ennek is köszönhető, hogy míg a hatvanas években egy kiló sertéshús előállításához 5 kg takarmányra volt szükség, ma csak 3,6 kg-ra, pedig azok a takarmányok sem voltak rosz- szabbak, sőt: volt bennük állati fehérje is.) De hát nemcsak a termelésben élen járó a Tisztaság brigád, melynek vezetője, Varró Sándor büszkén mutatja a Magyarbólyi Községi Közös Tanács köszönő levelét: ,,A Beremend-Újmajor termelőüzem Tisztaság szocialista brigádjának elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a magyarbólyi óvodában végzett — 400 óra; 36 000 Ft értékű — társadalmi munkájáért."- Segítettünk Iskolának is — mondja a brigódvezető. — S tudja, az volt a legszebb benne, azok a brigádtagok is szívesen dolgoztak, akiknek nincsenek gyerekeik, unokáik, akik óvodába, iskolába járnának. S hogy sokan feleségüket, férjüket is magukkal hozzák az ilyen társadalmi munkákra. B. L. A végcél: vegyesvállalat alapítása Bontakozó együttműködés A termelési együttműködésre jegyzőkönyvet írt alá a Pécsi Bőrgyár A szovjet bőrgyárak bőségesen el vannak látva nyersbőrökkel, ezzel szemben a mi vállalataink, köztük a Pécsi Bőrgyárnak nem áll rendelkezésére megfelelő hazai nyersanyagforrás, az alapanyagok jó részét kemény valutáért a külpiacokon kell beszereznie. A magyar készbőr viszont magasabb minőségű a szovjeténél, a pécsi sertés ruházati és cipőfelsőbőrök egyenesen a világszínvonalat képviselik, a legigényesebb tőkés piacon is vevőre találnak. Egyik olday Ion bőséges nyersanyagforrás, a másik oldalon nagyobb minőségi színvonal és piacismeret — miiért ne találkozhatna össze ez a kettő a termelési és piaci együttműködés legkülönbözőbb formáiban? A lehetőséget a pécsiek mór korábbon felismerték, s jó egy éve keresik és építgetik kap* csolataikat több szovjet bőrgyárral is. Ezek közül a legígéretesebb szál a Ivovi, a Rasszvet Bőripari Termelési Egyesüléstől már nyersbőr mintatételeket is kapnak próbafeldolgozásra. Ez év szeptemberében Ivovi pártdelegáció járt Pécsett, az együttműködés ügye akkor is terítékre került, a Ivovi területi első titór lapunknak adott nyilatkozatában egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: legkésőbb 1989-re meg kell alapítani egy közös magyar-szovjet vállalatot. Az események! azt követően felgyorsultak, októberben már újra Pécsett jártak a Ivovi egyesülés vezetői, és a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket írásban is rögzítették, egyúttal részletesen kimunkált programot és menetrendet állítva össze 1988 végéig az együttműködésről. Nyersbőr szállításokkal indult, a pécsiek most újabb 40 tonnányi mintatételt várnak Ukrajnából, ennek feldolgozása után találkoznak újból — még ez év végén vagy a jövő év elején Lvovban —, hogy véglegesen megállapodjanak a bérmunka ügylet feltételeiben. A termelési együttműködés első lépcsője ugyanis ez lenne, a Pécsi Bőrgyár a szovjet nyersbőröket feldolgozza és a készbőr egy részét visszaszállítja, amiből az ottani feldolgozók az eddiginél jobb minőségű ruházatot és cipőket gyárthatnak. Hogy a készterméken milyen arányban osztozkodjanak, ez még alku tárgya. Veres Lajos, a Pécsi Bőrgyár vezérigazgatója mindenesetre bízik abban, hogy a nehézségek kölcsönösen áthi-’ dalhatók. A fogadási oldallal szerinte nincs baj, a Ivoviak eddig iis nagy készséget mutattak a kapcsolatok szorosabbra fűzése meggyorsítására, a felesleges bürokrácia mellőzéJ sére. A kezdeti nehézségek érthetők, végül is járatlan utakat kell kitaposniuk. Ennek végén áll az a lehetőség, hogy vegyes vállalatot alapítsanak, a közösen gyártott termékekkel esetleg harmadik piacon fellépjenek, a hasznon közösen osztozkodjanak. Mindazonáltal a nemrég aláírt jegyzőkönyv nem pusztán a bérmunkára szorítkozik, az együttműködésnek számos 1987. november 7., szombat más útját jelölték ki. A Pécsi Bőrgyár például átadja gyártási és szervezési tapasztalatait, segít az új technológiák meghonosításában a Ivoviaknak. Kölcsönösen tanulmányozzák a készbőrgyártásban, a hulladékfeldolgozásban, a környezetvédelemben elért eredményeket, közös kísérleteket folytatnak, és így tovább. A Ivoviakkal hasonló kapcsolatépítés kezdődött a litvánokkal is, akikkel nemrég tárgyaltak Pécset. A tárgyalások középpontjában a termelési együttműködés, az esetleges bérmunka, a technológiai ismeretek cseréje állt, ezenkívül megvizsgálták annak lehetőségét is, hogy a pécsi szakemberek — szellemi exportként — miként végezhetnének szervezési munkát litván bőrgyá rakban. Miklósvári Zoltán ÜNNEPI MELLÉKLET □
