Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-28 / 328. szám

WEÖRES SÁNDOR Tudományos kutatói díj Dr. Tóth Géza i nemzetközi hírű bőrve­sz az idén töltötte be Icvanadik életévét, s bár r kétszer is nyugdíjba it, ma is az igazgató ta- sadója, alakja naponta űnik a Pécsi Bőrgyár ha­rcos udvarán, amint ke- rcárjával áthajt egyik rrészlegből a másikba, kmabelijei és tisztelői a ron a Pécsi Akadémiai >ttság székházában tudo- íyos ülés keretében kö­ltötték, összegezve gaz- I életútját, ragyogó szök­és tudományos eredőié­it. Mindezt minősítik az bbi tíz évben learatott kmai elismerések: az olyan kis Nobel-díjnak mító Stiasny emlékérem nemzetközi bőrvegyészek- amit 1977-ben hambur- kongresszusukon adtak át; 8-ban az Eötvös Loránd- 1981-ben a Bőripari Tu- rcányos Egyesület Műszaki túráért aranyérme, az idén a Munka Érdemrend arany fokozata, most pedig a megyei kitüntető díj. — Min dolgozik most, Gé­za bácsi?- A bőrgyártás már kilé­pett az empíria köréből, szükség van a technológiák elméleti alapjainak tisztázá­sára. Jelenleg a krómkomp­lexek kémiai szerkezetéről és tulajdonságairól végzek ku­tatómunkát. Gazdasági és környezetvédelmi szempont­ból is fontos, hogy a cser­zőanyagokat minél jobban kihasználjuk. Ennek érdeké­ben ismerni kell, hogyan változik a cserzés sebessége a cserzőanyagok töménysé­gével, a bőr vastagságával, a levek savasságával; mi­lyen hatást gyakorolnak a különböző álcázó sók a különböző folyamatok ját- hogyan változik a savasság a cserzés folyamán ... Itt különböző folyamatok ját­szódnak le, amelyek vagy növelik, vagy csökkentik a savasságot, és ezek ismere­te nélkül nem lehet az opti­mumot megtalálni a gyár­tásban. E kutatásoknak gyakorla­ti hasznuk van: nemrégiben dr. Tóth Bélával együtt kí­sérleteztek ki egy G. 6. ne­vű cserzőanyagot, amellyel nagy mennyiségű tőkés im­portanyag takarítható meg. Ilyen elméleti kutatásokra az üzemmérnököknek alig van idejük. Csak egy nyugdíjas tud sok időt erre fordítani, de tapasztalat és nyelvtudás is szükséges. A kutatási eredményeket ismertetni kell a külföldi szaklapokban is, hogy kapcsolatban maradja­nak az élvonalbeli kutatási eredményekkel. Tavaly a gyárból hárman is előadást tartottak a budapesti nem­zetközi kongresszuson, az idén az NSZK-beli Reutlin- genben, Herfeld professzor jubileumán számos szakem­berrel folytattak hasznos megbeszéléseket. A közis­merten szerény dr. Tóth Gé­za kér, feltétlenül említsem meg még, a kísérleteket ré­gi munkatársaival, Vajdával, Veressel, Schneiderrel, dr. Elterrel, Bakánnal, Botossal, Helesfaival — akik ma a gyár vezetői —, továbbá a már elhunyt Hornyák, Ribli és Brüll kollégákkal együtt végezte, a kitüntetésnek ők is részesei. M. Z. A málomi út Domb közt; dombon át hosszú fehér út keresi honát, túl a piros kicsi házakon odaforr az ég peremére — Széljárta málomi út fehér homokú országút, ringasd gömbölyű fáid! Ragyogó porodba vetem szívemet, sírjon mint el nem küldött izenet, széljárta málomi út! Húzódj a húnyó lángban csillogó por-ruhában, rajtad a nyulak átfutnak ősszel, rajtad a szekerek elmennek ősszel Széljárta mplomi út, öledbe hanyatlik a lomb már, az évszak ünnepi oltár, mit mondasz az ittmaradóknak, mit viszel a mennynek innen? Ragyogó porodba vetem szívemet, sírjon mint el nem küldött izenet, széljárta málomi út! \ közgazdaságtudományi on tulajdonképpen csak inőre vagy elégtelenre le­vizsgázni számvitelből, kettős könyvelés bevételi jy kiadási rovatában a apróbb hiba is a vég- dményt teljes mértékig ghamisítja. Dr. Papp »zló, a Pécsi Janus Pan- rcius Tudományegyetem iára fejébe vette, hogy rcden tanítványának meg I tanulnia a számvitelt, lely például egy gimná- mi előképzettséggel ren- Ikező hallgató számára a ai képírással egyenran- értékű nehézséget jelent, előtt a Felsőoktatási díj aítélésének hivatalos ré- :t is „lekönyvelnénk", a lár úr talán megbocsátja ykori hallgatójának, hogy ilékeit idézi arról a bizo- is oktatásról, amelyet ici bácsi" (jövőre lesz )k ötven esztendős) való- n felső fokon végzett. A Dr. Horváth Rozália, a esi Szűrőállomás és In- rmációs Központ vezető rcrvosa. — A pályámat Szekszár- n kezdtem a kórház tü- gyógyászati osztályán, írt Pécsett akkor még nem It tüdőgyógyintézet. Itt is akvizsgáztam — mesél a zdetekről dr. Horváth Ro- lia. — Márpedig én min- :náron ezzel akartam fog- Ikozni, mert számomra a ilmonológia érdekes, izgal- rcs területe a gyógyászat- ik. Pécsre pár hónappal tüdőgyógyintézet megnyi- sa után kerültem vissza. 68-ban rövid időre ott- gytam a kórházat és az kerületi tanács egészség­ei csoportjának vezetője tern. — Gyógyító orvosból hi- talnok orvosnak ment? — Nagyon fontos és hasz- s szakasza volt életem- k ez a kilenc hónap, amit Felsőoktatási díj Dr. Papp László vizsga a Vlll-as előadóban volt. az egymás mögött ülő hallgatók között olyan nagy távolság volt, hogy képtele­nek voltunk egymásnak a puskákat eljuttatni. A mel­lettünk ülök is ugyan három méternyire voltak, de külön­ben is nekik a „B” felada­tot kellett megoldani, amelyre az „A" oszlopban ülőknek még rápillantania is felesleges időtöltésnek tetszett. Pedig az idő na­gyon szűkében volt, a hat órára szabott feladatot a legjobbak sem voltak ké­pesek öt órán belül meg­oldani. Dr. Papp László fár- radhatatlanul járt a hall­gatók között, mi pedig egy nagyvállalat egy esztendei bevételét és kiadását köny­veltük, az eredményt (nye­reséget, akkoriban veszte­ségről szó sem lehetett) kellett megállapítani, majd az érvényben levő szabály­zók értelmében felosztani. Talán a második óra végén megállt mögöttem, tucatnyi akasztófán (a bevételi és kiadási rovatokat elválasztó, bitófára emlékeztető grafi­kai jel) túljutottam mór, arra is alig volt időm, hogy a né­hány útbaigazítást jelentő puskát elrejtsem, kivette kezemből a tollat és a be­vételi rovatba egy tízmil­liós összeg mellé még egy nullát hozzáírt. Aztán szó nélkül tovább ment. Elkép­zelhető, hogy milyen ered­ményt kapok, ha százmillió helyett tízmilliós bevétellel számolok tovább ... A hat óra elteltével összeszedte a dolgozatokat, s felírta a táblára a helyes eredmény­sort. Melyik feladaté — kérdeztük. — De hiszen az ,,A" és ,,B" is ugyanaz volt — mondta nevetve. Dr. Papp László 1981-től 1987-ig a közgazdaságtu­dományi kar dékánja volt. Kimagasló oktató és szerve­zési munkát végzett 1970- től, amióta Pécsett meg­kezdődött a közgazdász- képzés. Fő tevékenysége volt, hogy kidolgozza a számviteli tárgyak tananya­gát. Számos jegyzetet írt, az egyetemi számviteli kép­zés korszerűsítése azonban megkövetelte, hogy olyan elméleti anyag legyen, amelyre minden számviteli tárgy épülhet. így született meg ,,A könyvviteli infor­mációs rendszer elméleti kérdései” című könyve. L. J. CSORBA GYŐZŐ ' Alkonyat a város-szélről Szökik már a fény. Lám: a szófián, magos tetőkön szalad, száll, s a józan tetők kígyóinak, lobognak. Szelíd máglya most a város, mely ott ég a hegy-láb előtt a tál-völgy ölében. — Tovább száll a fény, fogas dunna-felhők ezüstjén lebeg — finom pír az arcon. Tovább száll a fény, a mély ég színén még kicsit tetszeleg, s tovább száll megint, és a mély elnyeli. — A tárgyak homályos szivéből kilép a fátylas sötétség. Siet, s meglepi a földet; csomókban lapul szerteszét, csorog mint a víz, és pocsétákban áll a bokrok tövében, — s a jég-arcú hold elindul hüs útján, fehér, nagy madár, elindul hüs útján a vak fák alól. Dr. Doktor Sándor díj Dr. Horváth Rozália itt töltöttem. Megismerhet­tem az államigazgatási és szervezési dolgokat, megta­nultam az ügyintézést, azt, hogy például valakinek a problémáját hogyan lehet hivatali úton elintézni. — Az országos modellé vált számitógépes szűrés és betegkávetés gyakorlati megvalósitójának tartják. — Ez így nem teljesen igaz. Ennek a rendszernek kidolgozása és működteté­se olyan csapatmunka, ami­be sokunk energiája benne van. A rendszer kialakítá­sa úgy kezdődött, hogy a Pécsi Egyesített Egészség- ügyi Intézménynek szervezte meg először sikeresen a já­róbetegellátás integrálását. 1975-ben jutottunk el odáig, hogy elkezdtük a szakmai munkamegosztást. Például azt, hogy lehetőleg minden szűrést, alkalmassági vizs­gálatokat végezze a szűrő- állomás. Ekkor vezettük be a komplex szűrést is. Ugyan­akkor más intézményekkel megbeszéltük — például az uránércbánya és a szénbá­nya egészségügyi szolgálatá­val, vagy más kórházzal —, hogy az ott elvégzett mell­kas röntgen vizsgálati ered­ményeket is küldjék el ne­künk. így két dolog volt el­érhető, az egyik: feleslege­sen nem vizsgáltunk dolgo­zót kétszer, a másik: las­san szinte valamennyi la­kosról rendelkeztünk egész­ségügyi adatokkal. Így jött létre a szűrőállomáson az egészségügyi adatbank, amit kezdetben manuálisan rendeztünk, kezeltünk. Azon­ban idővel az adatok továb­bi növekedése miatt már le­hetetlen volt a hagyományos kezelése. Először a buda­pesti Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet se­gítségével dolgoztattuk fel számítógépen. Magunk is tulajdonképpen akkor lát­tuk egyértelműen visszaiga­zolva, hogy az adatbank létrehozásának milyen jelen­tősége van. Ekkor vetődött fel, vonjuk be már az adat- rögzítéskor, a szűréskor a számítógépet, és ezt folya­matosan dolgozzuk fel. A pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola biztosított ehhez hátteret. Az eredményeink olyanok, hogy országos ér­deklődést váltottak ki, so­kan jönnek ide tanulmá­nyozni, sőt újabban külföl­diek is érdeklődnek. S. Zs. PÁKOUTZ ISTVÁN Széchenyi tér A tér a Tanácsháza ablakából: akár a hangyaboly: nyüzsögve lót-fut, furakodik, vagy únottan téblábol az ember ember hátán; mint tojótyúk firg-forog, ki másikat előzne s pont nekimegy; a megafon recsegve zendit az ismert Strauss-keringőre, utána fox jön pattogó ütemben; csepp szünet nélkül, forrásként bugyogva folyik a térre a sok keskeny utca; fékez, pohos bogárként mászik; futva osonnak el a gyík-futású taxik; izzad a török-templom kupolája, a Nádor ablakában Bak-sör habzik; a kirakatok mi mindent kínálnak! — hogy illenék rám az a csinos nyári öltöny! — s a cipő az aszfaltra lépne; a barokk-Szentháromság figurái hunyorognak a nyáreleji fényben; gatyásgalambok tarka karneválja suhan a rőt-fényes tetők felett; néhány barátkozóbb leszáll, egy lányka morzsolgat nekik puhakenyeret. Településfejlesztési díj Fényes József Fényes József, a MÁV Pé- Igazgatóságának vezető- 1980-ban került Pécsre, rsze ez így nem egészen ntos, tulajdonképpen visz- ijött, hisz innen indult.- Repülős szerettem volna ini, ezért is jelentkeztem Műegyetemre. Aztán kide- t, hogy ez az álmom nem Ihat valóra, így a második ben az erőgépész szakot, en belül a vasútgépész rckört választottam. Miután 57-ben végeztem, édes­em segítségével - aki izdonyvezetőként dolgo- tt — a MÁV-hoz kerültem, a pécsi fűtőházban kezd- n. Pécsi lévén nagyon ültem ennek, mert sok min- n kötött ehhez a városhoz. A szolgálat azonban elszó­lttá, s a dombóvári fűtő- z vezetőmérnöke lett, ijd 1964-ben Debrecenbe te a vasút, ahol különféle osztásokban dolgozott, ír nagyon jól érezte magát az alföldi városban, 1980- ban visszatért Pécsre igaz­gatóhelyettesnek. A Pécsi1 Vasútigazgatóság vezetőjé­nek 1981-ben nevezték ki.- Soha egy ajtót nem nyitottam ki, hogy tovább-; lépjek, sőt igazán akkor) éreztem jól magam, amikor kint a napi munkában dol­goztam, hisz ott dől el min­den. Éppen ezért manapság is a hét egy napján vezető­társaimmal a legkisebb szol­gálati helyeket is felkeres­sük, mert nagyon fontosnak tartom a végrehajtásban dol­gozókkal a személyes kap­csolatokat. Azt vallom, hogy az embereket mindig meg kell hallgatni, mert nem csu­pán a vezetőknek lehetnek jó gondolatai, de az is fon­tos, hogy mindig tudják, mit és miért kell tenni. Az elmúlt években nagy előrelépés történt a pécsi vasútigazgatóság területén, elég ha arra gondolunk, hogy villamosították a Buda- pest-Pécs vonalat, korsze­rűsítették a Villány—mohácsi, a szentlőrinc—sellyei vasúti pályákat, több állomást fel­újítottak. Arra nagyon büszke, hogy tavalyi eredményei alapján az igazgatóság, a vasútigaz- gatóságok közötti versenyben hosszú idő után az első he­lyen végzett. Mint mondja ez a közösség, azaz 14 000 ember sikere volt. — Most elsősorban arra kell figyelnünk, hogy a szűk pénzügyi helyzet, az elörege­dett eszközpark, a létszám­gondok ellenére is változat­lan szinten kielégíthessük utasaink és szállítófeleink igényeit. Emellett talán az egyik legnagyobb feladat a vasúti pályák állapotának javítása. A vasútigazgató felesége is a pécsi igazgatóságon dol­gozik, fia Szekszárdon ügy­véd. A feszített munka után kikapcsolódást a kert jelenti számára, s ha tehetik meg­látogatják öthónapos unoká­jukat. Fényes József eddigi tevé­kenységét a Baranya Megyei Tanács Településfejlesztési díjjal ismerte el. R. N. PÁL JÓZSEF A külváros reggeli anatómiája Az árokparton poros papír nyílik És égre merednek a szürke betonlábak Fekete dübörgés gurul a szénmosóból Az erdők felé és az apró udvarokba Arany csibéket röptét szét a nap reflektora És brummog a húszezer voltos vezeték Mily dallamot pönget a szél nem tudja senki Csak a fák értik lombjuk táncba kezd Tejszag legel békésen a boltok előtt A friss ropogós kenyerekből jót harap Asszonyok jönnek asszonyok sietnek Fecskecsivitelés röpköd köröttük Az új műszakot elnyelte az akna Az éjszakások szállingóznak kifelé Kimosdva nagyjából komótosan füstölnek S jószerencsét köszöntenek az asszonyoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom