Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-13 / 313. szám

2 Dunántúli napló 1987. november 13., péntek Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Miniszterelnökünk budapesti megbeszélései Lubomir Strou- gal elvtárssal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökével, varsói tárgyalásai Zbigniew Messner elvtárssal, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökével előmozdították az or­szágaink közötti együttműkö­dés hatékony formáinak bő­vítését. Hazánk képviselői a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának októberi rendkívüli ülésszakán szorgalmazták az együttműködés formáinak, módszereinek megújítását, a közgazdasági feltételek javí­tását. © A Magyar Népköztársa­ság a békés egymás mellett élés szellemében folytatja a más társadalmi rendszerű or­szágokkal a párbeszédet, a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együtt­működést. Ennek jegyében került sor Németh Károly elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének I. János Károly spanyol uralko­dóval és II. Margit dán ki­rálynővel folytatott tárgyalá­saira hazánkban. A tárgyalá­sokon kifejezésre jutottak az együttműködés fejlesztésére irányuló közös törekvések. Grósz Károly elvtárs buda­pesti találkozója Franz Vra- nitzkyvel, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárjá­val, tovább erősítette a ha­gyományos jószomszédi kap­csolatainkat. A kormány elnökének a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban tett látogatása, tárgyalá­sai Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztársaság szövet­ségi kancellárjával és más közéleti személyiségekkel, va­lamint az aláírt megállapodá­sok a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kultu­rális együttműködés további lehetőségeit tárták fel. © A szolidaritás és a köl­csönös előnyök alapján az elmúlt időszakban is bővítet­tük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt a törekvést juttatták kifejezésre Kenneth David Kaundának, a Zambiai Köztársasáq elnökének és Ma­hathir Mohamadnak, Malaysia miniszterelnökének magyaror­szági tárgyalásai. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette az ideológiai munka kérdései­ről szóló tájékoztatót. A Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységében a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására törekszik. A leg­utóbbi három évtizedben több ideológiai jelentőségű gyakor­lati feladatot oldott meg. Az ideológiai munka fontosságát növeli, hogy mélyreható válto­zások korában élünk, a társa­dalmi-gazdasági fejlődés új szakaszához érkeztünk. A szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elméleti általánosítása csak részben történt meg. Népünk műveltsége, politikai kultúrája, tapasztalata gazdagodott, a szocializmus eszméi széles kö­rűen elterjedtek. Mindez foko­zott minőségi követelményeket támaszt az ideológiai munká­val szemben. Növekszik az em­berek igénye olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista társadalom lehető­ségeibe vetett hitet, eszmei biztonságot nyújtanak. © A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósításához elvi követke­zetességre, megújuló elméleti tevékenységre, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok hasz­nosítására, az alkotni képes erők összefogására, eredmé­nyesebb eszmei nevelőmunká­ra van szükség. Az oktatás, a pártpropagan­da eszméink, világnézetünk ter­jesztésével segítse a szocialis­ta építőmunkát, növelje a tu­datosságot, ösztönözzön a cse­lekvésre. A szocializmus építésének kérdéseiről, az egyes konkrét lépések szükségességéről, azok következményeinek a megítélé­séről nemcsak a más világné­zetet vallók, hanem a marxis­ták körében is egymástól elté­rő elképzelések alakulhatnak ki. Az elméleti, politikai-ideo­lógiai véleménykülönbségeket alkotó szellemű vitákban és a gyakorlati tapasztalatok alap­ján kell tisztázni. A régi rendszertől örökölt és részben újratermelődő, a kapi­talista környezetből beszivár­gó, a szocializmussal szemben ellenséges nézetekkel határo­zottan és következetesen har­colni kell. © Fejlődésünk mai szaka­szában a döntő láncszem a gazdaság megújítása. A szo­cialista gazdaság fejlődési tör­vényeivel és működésének alapelveivel, értékeivel ideoló­giai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell, segítenie kell az eredményesebb gazdálko­dást. A gazdasági mechaniz­mus gyakorlati alakítása azon­ban a szaktudományokra is támaszkodó gazdaságpolitika feladata. A belátható történelmi sza­kaszban a szocialista gazda­ság olyan tervgazdaság, amely­ben döntő szerepe van a ter­melőeszközök társadalmi tulaj­donának, s amely teret ad más tulajdonformáknak, és az áru< termelés törvényszerűségeire, a piaci viszonyokra épít. A ter­melőerők fejlődésével a tulaj­donformák sokféle kombinációi jelennek meg. A magántevé­kenység, a magántulajdon is hasznos szerepet tölt be a tár­sadalmi szükségletek kielégíté­sében. Fejlődésünk követelménye a munka termelékenységének növelése, a munka szerinti el­osztás elvének érvényesítése, az egyenlősdi gyakorlatának a visszaszorítása. © A szocializmus építése nem mentes érdekütközésektől, konfliktusoktól. A társadalmi el­lentmondások megoldásának, a szocialista társadalom meg­újulásának eszköze a reform. Szükségességének felismeré­sében és bevezetésében kulcs­szerepe van a pártnak. A re­formok bevezetésének ideje, üteme és mértéke objektív és szubjektív társadalmi feltéte­lektől függ. A reformlépéseket egyeztetni kell egymással, és össze kell hangolni a társadalmi élet) egyes területeinek fejlődési sajátosságaival. A reform nem lehet öncél, szocialista társa­dalmunk fejlődését, az ország anyagi és szellemi gazdagítás sót, nemzetünk felemelkedését kell szolgálnia. © A dolgozó osztályoknak, rétegeknek, csoportoknak és az egyéneknek a szocialista társa­dalomban is vannak sajátos érdekeik, de az alapvető ér­dekek közösek. A szocializmus építése során a politikai hata­lom a proletárdiktatúrából össznépi hatalommá fejlődött. A hatalom gyakorlása olyan intézményrendszerben valósul meg, amelyben a párt a társa­dalom különböző közösségeivel együttműködve eszmei-politi­kai eszközökkel vezet. Az álla­mi, a népképviseleti szervek és a társadalmi érdekszervezetek önállóan látják el funkcióikat. A demokratizmus fejlesztése a szocializmus építésének nél­külözhetetlen feltétele. A szo­cialista demokrácia kiszélesíté­sének útján a fejlődés iránya a marxi értelemben vett társa­dalmi önigazgatás. A társada­lom igazgatása akkor haté­kony, ha az állampolgároki nemcsak a végrehajtásnak, ha­nem a politika alakításának és a kérdések eldöntésének is ré­szesei. Ehhez nélkülözhetetlen a valóságismeret, a társadalmi nyilvánosság, a hiteles tájékoz­tatás, a végrehajtás ellenőrzé­se és a konstruktív kritika. © A marxizmus—leninizmus ideológiája magába foglalja az egyetemes kultúra alapérté­keit. Olyan társadalmi érték­rend kialakítására irányul, amelynek alapján humánus közösségi kapcsolatok jönnek létre, ugyanakkor kibontakozik és gazdagodik az ember sze-i mélyisége. A mások érdekeit sértő önző törekvésekkel szem­ben szükséges a közösségi ér-, tékek határozott ideológiai képviselete. © A szocializmus felépítése korunkban a magyar nép tör-' ténelmi vállalkozása, sorskér­déseink megoldásának, nemze­tünk felemelkedésenek egyedü­li útja. Céljainkat társadalmi összefogással, a közjóért vég­zett állhatatos munkával érhet­jük el. A nemzeti öntudat és a ha- zafiság szocialista társadal­munk fontos eszmei összetartó ereje. Világnézetünkben a ha- zafiság az internacionalizmus­sal elválaszthatatlan egységet alkot. Az eszmék küzdelmében szemben állunk mind a nacio-i nalizmussal, mind a kozmopo- litizmussal. A szocializmus eredményes, építésének elengedhetetlen feltétele az általános törvény- szerűségeknek, az ország adott­ságainak, a nemzeti sajátossá­goknak egyidejű figyelembe-/ vétele. Fejlődésünk kölcsön­hatásban van a többi szocia-, lista ország helyzetének alaku­lásával, a szocializmus egyete­mes ügyével. A szocialista or­szágok kapcsolatainak lénye­ges eleme egymás megértése' és támogatása, az együttműkö­dés, a tapasztalatok kölcsö­nös hasznosítása. ® Az elméleti kutatásokban és az ideológiai munkában nagy. figyelmet kell fordítani, korunk új általános kérdéseire, amelyek között első helyre ke-{ rült az emberiség fennmaradá­sához kötődő egyetemes érdek. Ide tartozik: — a béke és biztonság szavatolása, — a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése, — új, igazságos gazdasá­gi világrend kialakítása, — a természeti környezet védelme; minden olyan glo­bális feladat, amely a leg­szélesebb nemzetközi össze­fogással és együttműködés­sel oldható meg. ® A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy az ideoló­giai kérdések tanulmányozását folytatni kell a pártszervezetek­ben és a társadalomtudományi alkotóműhelyekben, az alapve­tő témákról újabb tanácskozá­sokat kell tartani. A tapaszta­latok összegezése alapján o' Központi Bizottság a kérdést ismét napirendjére tűzi. A Központi Bizottság Kovács Imre elvtársat, a gazdaságpoli­tikai osztály helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjévé. Tájékoztató a Baranya Megyei Pártbizottságon Jő, de bővítendő a testvérmegyei együttműködés Az eszéki pártdelegáció látogatásai Baranyában A szerda óta Baranyában tartózkodó eszéki pártdelegá­ció — amelyet Darije Papa, a Horvát Kommunisták Szövetsé­ge Eszék Községközi Választ­mánya Elnökségének elnöke vezet - tegnap kora reggel a megyei pártbizottság székházá­ban találkozott dr. Dányi Pál­lal, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának első titká­rával. A találkozón részt vett Rajnai József és dr. Ceisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárai, dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános el­nökhelyettese, Kiss György és Visegrády Tamás, a megyei pártbizottság osztályvezetője és osztályvezető-helyettese, No­vak Szilveszter, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára. A vendégeket dr. Dányi Pál köszöntöttte, majd tájékoztatót tartott számukra az ország és megye lakosságát leginkább foglalkoztató, kiemelkedő fon­tosságú politikai, ideológiai, gazdasági, társadalmi kérdé­sekről, feladatokról, amelyeket az MSZMP KB társadalmi, gazdasági kibontakozási prog­ramja elemzett, illetve határo­zott meg. A megyei pártbizottság első titkára Baranya gazdasági, szel­lemi életének jellemzőinek érzé­keltetése után a baranyai-szla- vónia-baranyai testvérmegyei együttműködési kapcsolatokat értékelte, jónak, gyümölcsöző­nek minősítve a kialakult gya­korlatot, pozitívnak a kölcsö­nös szándékot az együttműkö­dési megállapodásban foglal­tak végrehajtásában. Különö­sen sikeresnek mondta az in­tézmények közötti kapcsolato­kat, a szakemberek tapaszta­latcseréit, az eddig kialakult gazdasági kooperációkat, meg­állapítva egyúttal, hogy külö­nösen ez utóbbi kapcsolatok fejlesztésére, bővítésére továb­bi lehetőségeket is látnak Ba­ranya párt-, állami és gazda­sági szervei, szervezetei. Mint ahogy a határ menti árucsere­kapcsolatok terén is, amelyek volumene inkább csökkent, mint növekedett az utóbbi idő­ben. Kitért a bevásárlóturiz­mus kérdéskörére is, hangsú­lyozva, hogy Baranyában tu­datosan készülünk a megye idegenforgalmi jelentőségének növelésére. A bevásárlóturiz­mus fogadására rendelkezésre áll az árualap. Az ennek elle­nére mutatkozó kedvezőtlen je­lenségek a kereskedelmi mun­ka szervezetlenségének, illetve a kereskedők és a jugoszláv vásárlók kölcsönös magatar­táshibáinak eseti következmé­nyei. Nincs szándék a be­vásárlóturizmus adminisztratív korlátozására, ilyenre legfel­jebb csak ideiglenesen kerül­het sor. A bevásárlóturizmus forgalmának zökkenőmente- sebb levezetésére a baranyai kereskedelmi vállalatok olyan terveket fontolgatnak, hogy a határátkelőhelyekhez közelebb újabb üzleteket nyitnak. „Cé­lunk az, hogy az együttműkö­dés munkáját az eddiginél is jobban végezzük” — mondotta tájékoztatója zárásaként dr. Dányi Pál. Az eszéki küldöttség vezető­je, Darije Papa válaszában ugyancsak megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a két testvérmegye együttműködése a tervek szerint alakul. Szólt arról is, hogy a magyar gazda­ság gondjai nem ismeretlenek a Dráva túloldalán, hiszen ezek a gondok és belőlük fakadó feladatok nagyon hasonlóak Jugoszláviában is. A pártmun­ka homlokterében ott is a gazdaság erősítése áll, egy olyan gazdasági szerkezet ki­építése, amely lépést képes tartani a világgazdasággal. Ez­zel kapcsolatban hangsúlyozta: „A világgazdaság hatásai elől való elzárkózás visszalépést je­lent; a szocializmus, mint leg­fejlettebb társadalmi rendszer csak nyitottsággal érheti el vi­lágméretű győzelmét." A ba­ranyai és a baranya—szlavóniai gazdasági kapcsolatok eddigi tapasztalatairól szólva kifejtet­te, hogy azok még elmaradnak a kívánatos szinttől, sok a ki­aknázatlan lehetőség mind a kooperációkban, mind a határ menti árucsere-forgalomban, mind a Duna menti térség ide­genforgalmának közös szerve­zésében. „Gazdasági kapcsola­tainkat legalább olyan szintre kell emelnünk, mint amilyenre kapcsolataink egyéb területei eljutottak" - mondotta a Hor­vát Kommunisták Szövetsége Eszék Községközi Választmánya Elnökségének elnöke. A tájékoztatókat követő esz­mecsere során Rajnai József a vendégek kérdésére válaszol­va a szocialista társadalom és a piacgazdaság ideológiai problémájáról fejtette ki az MSZMP álláspontját: olyan teljesíthető célokat kell kitűz­ni, amelyek végrehajtásában a piac törvényszerűségeit is figyelembe vesszük, de ame­lyek a szocializmust erősítik. Dr. Földvári János a gazda­sági kooperációk továbbfej­lesztésének néhány konkrét lehetőségére hívta fel a fi­gyelmet, a mezőgazdaság és élelmiszeripar területéről em­lítve a példákat, s ezek kap­csán a termékek harmadik piacon való közös értékesíté­sét javasolta. A találkozó után az eszéki vendégek a délelőtt további részét a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat Vadász utcai gyáraiban töltötték, üzemlátogatáson ismerkedtek a termeléssel, illetve Gulyás József vezérigazgatótól, Mar- czi Mihály gyórigazgatótól és Hódosi Mátyásnétól, a válla­lati pártbizottság titkárától tá­jékoztatót kaptak a gazdasá­gi munkáról és a pórtélét idő­szerű feladatairól. A küldöttség délután Pécs történelmi belvárosával és mú­zeumaival ismerkedett, majd este a Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottságának székházában rendezett konzul­táción a két testvérmegye köz­ti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, azok fejleszté­sének lehetőségeit tekintették ót baranyai vállalatok, gaz­dasági szakemberekkel közö­sen. A találkozón részt vett dr. Geisz Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. D. I. ÚJBÓL MEGNYÍLIK A VÉNDIÓFA VENDÉGLŐ Nyitás: november 18-án. Rendezvényeket, névnapokat, lakodalmakat elfogadunk! Nyitva: 12—24 óráig. Szeretettel várunk minden kedves régi és új vendégünket! Asztalfoglalás; a 11-149-es telefonon. A VILLANYI ÚJ ALKOTMÁNY MGTSZ VERSENYTÁRGYALÁST HIRDET a nagyharsányi, Beremendi u. 1. sz. alatti VENDÉGLŐ BÉRLETI ÜZEMELTETÉSÉRE. Versenytárgyalás ideje: 1987. december 15., de. 9 óra. A versenytárgyalás helye: Villány, Szabadság u. 24., központi iroda tanácsterme. Az üzlettel kapcsolatos tájékoztatás Villány, Szabadság u. 24., felvilágosítás Keményiczki József ügyintézőnél. A PANNONVIN BORGAZDASAGI KOMBINAT Siklósi Szőlészeti Üzeme MŰSZAKI VEZETŐT FELVESZ. Jelentkezés: Siklós-Göntér. Telefon: Siklós 195.

Next

/
Oldalképek
Tartalom