Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-17 / 286. szám

A lövő kötelez A faültetők hite Pécsi körkép Egy sima, lilabetűs pecsét a címlapon: MAGYAREG­REGY. Lapozom a pár olda­las ismertetőt, találomra idé­zek: „A források és .kanyar­gó patakok ... hegycsúcso­kon sziklaerdők ... égerlige­tek ... holló, kígyászölyv, tör­pesas..'. a község 1400-ban Egreg néven ... ősmagyar te­lepülés ... tanács: 90-534... Teimel Rezső népművész..'. falumúzeum az Arnold-ház- ban .. . horgászati lehető­ség ... " Jól kivehetően szövi át az ismertetőt: készítői nagyon akarják, hogy a falu és kör­nyéke idegenforgalmi célpont legyen. Máskülönben aligha fogalmaznának így: „A Me­csek zöld szive értünk do­bog!" Valahol természetesen meghúzódik a realitás is. Ott lehet az igazság az ismertető 2. és 3. oldala között: az előbbin még hegycsúcsokat, sziklagörgeteget, szurdokerdő­ket mondanak, a másikon mór azt, hogy Magyaregregy dombjai 300-400 méter között váltakoznak. Róncoshomlokú, komolykodó dombok — való­ban vélhetőek akár hegyeknek is. Sőt — meséli Lévai József tanácselnök —, egy kelet-tiroli asszony szerint még az ő he­gveik közül is jönnének ide vendégek, mert igen-igen rit­ka az, hogy az egyik magas­lat csúcsáról át lehet kiabálni a másikra. Olyan közel van­nak egymáshoz. * A napokban a községi ta­nács végrehajtó bizottsága elé került az idegenforgalmi idény értékelése. Az „idény” kifeje­zés használata már önmagá­ban figyelmet érdemel. Rossz kifejezést használva: rászer­vezést feltételez. — Méa három év erőfeszí­tést követel a tanácstól — mondia most Lévai József, a gondozott, szoborral díszített, parkkal övezett községi ház udvarán —. hoav Maavareg- reav ideaenforaalmi ténvező leaven Baranyában. Leana- avobb értékünk továbbra is a környezetünk, minden látoga­tó meacsadália. Márnedia so­kan vannak látoaatók: kerék­páron érkező turisták, gyalo­gosok, a Máré-völavi vándor­táborok lakói —. nincsen olyan nao tavasztól őszig, amikor ne találkoznék idegenekkel a fa­luban. Volt itt mór kínai kor­mánytisztviselő, tanácselnökök Juaoszlóviából. anaol diákok, francia snortolók, dánok, né­metek. hollandok. — Mit tudnak ajánlani? Va­lóban csodálatos a környék — de ez önmagában csak vonz­erő, nem fogadókészség. A tu­risták enni akarnak, látni, pi­henni, sőt, aludni. — A faluban az Arnold-ház- ban van a mészárszék-múze­um, közvetlenül mellette lesz a falumúzeum is, ami ugyan er­re a nyárra nem készült el, mert van még egy kis mun­kánk a volt Zsidóbolt átala­kításán, de rövidesen megnyit­hatjuk. Népművészek dolgoz­nak Magyaregregyen, fazekas és mézeskalácsos, műhelyeik a csoportok részére nyitottak, termékeikből bemutató látha­tó. Minden pénteken próbál a hagyományőrző együttesünk, tárt ajtókkal várnak minden érdeklődőt, vendéget. Ez a péntek délután gyakorlatilag táncháznak tekinthető. Az Arnold-ház nagytermét a Má- ré-völgyi vándortábor lakói is használhatják — felszerelésé­vel együtt rendezvények tartá­sához. Nyáron avattuk 22x40 méteres kosárlabdapályánkat, félmillióba került, a Mecseki Idegenforgalmi Bizottság 200 000 forinttal támogatta. La Rochelle-i és Toulous-i kosa­rasok is részt vettek és ját­szottak mérkőzést az átadáson. Hagyományosan visszatérnek hozzánk a JPTE Tanárképző Kara ifjú képzőművészei, itt készült alkotásaikból most nyi­tottuk Magyaregregy történe­tének első képzőművészeti ki­állítását ... — A másodikat — szól köz­ben Czukor Jánosné, a komlói tanács osztályvezetője. — Ré­gen mór, volt egy, de az tény­leg régen volt. . . — Szerintem a környék kí­nálata is igen gazdag — foly­tatja Lévai József. - A Máré- vára már híres. A völgy bejá­ratánál van a Máré-csárda, a stranddal. Ügy tűnik, egyre többen keresik fel a Mecsek régi, még üzemképes strand­jait, szeretik az emberek eze­ket a tiszta és hideg vizű, ap­ró fürdőket —, bár máshol is rendbetennék ezeket, hason­lóan a miénkhez. Az eddigi­ekkel szemben idén már nye­reséges volt a strand üzemel­tetése, legalábbis nem volt a tanácsnak ráfizetése. — Milyen programot aján­lanak Magyaregregy vendégei­nek? — A vár megtekintését, für­dő a strandon, séta a szőlő­hegyen, természetesen borkós­tolással. — Szállást is tudnak adni? — Egyre többet. Több ván­dortábor is van, idén ezek­ben 650-en voltak. Ebben az esztendőben — szerintem a hűvös, esős nyárnak tulajdonít­hatják - kevesebb lett a fi­zetővendég. A faluban ugyan­is — a Mecsek Tourist szerve­zésében — öt házban fogad­nak szállóvendégeket. Ha csak megduplázódna ez a szóm —, de legfeljebb 20 család állna ró a fizetővendéq-szolgálatra, —, üzletággá fejlődhetne. Ez persze a vonzerőt is növelné, számos magyaregregyi család­nak lenne kiegészítő jövedel­me. Épül eqyébként a faluban egy panzió, várhatóan még ebben az évben nyit is. — Mennyi a haszna mind­ebből a tanácsnak? — Az alapgondolat: az adott és előrelépést magában ‘hor­dozó lehetőségeket nem sza­bad kihagyni, vétek lenne. Így erőfeszítéseink nem a hasznot célozzák, nincs is egy fillérnyi sem mindabból, amit már a vendégek rendelkezé­sére bocsátottunk. Lehet azort- ban hasznunk az idegenforga­lomból két-három éven belül, a hagyományőrző együttesünk bevétele. Amit ugyancsak e kategóriába sorolok: a nyári foglalkoztatási gondok megol­dásában, a családi kassza növelésében is előrelépést je­lentene a fizetővendég-szolgá­lat terebélyesedése. — És mennyit költenek ide­genforgalomra? Miből? — Csurran-cseppen alapon költünk, aránylag kis összege­ket, mögötte sok társadalmi munkával, környékbeli üzemek- erdészet, vízmű, szénbányák- segítségével. * Itt vannak most is, és itt van a Magyaregregyiek Bará­ti Köre is, amikor búcsúra ké­szül a falu. Közülük egy szó szerint otthon van, omikor a baráti kör tagjai az Arnold- ház árnyas udvarán, kötetlen beszélgetés közben arról tár­gyalnak: mit segítettek eddig, mit segíthetnek ezután. Egy­szóval közöttük ül Arnold Re­zső is. Arnold-mester fia, aki a csodaszépen helyreállított ház egyik szobájában született, s talán a vén diófa ágára csa­varodott rozsdás láncot még ő hajította fel, kibogozhatatlan csomóba tekerve. Persze, már ő is nyugdíjas, „kora ellené­re is lehetőségeket követelő aktivitással dolqozik szülőfalu­jáért, tán a házért is, amely­ben születt”, — mondja róla Pál Lajos, a baráti kör titkára. A baráti kör szívós társa­ságnak látszik. Az bizonyos: nem a feladatnak megfelelni alapon akarnak tenni szülőfa­lujukért, hanem a szeretet alapján. Ott volt ez mind- annviuk arcán, amikor ezen a csodálatos verőfényes szep­tember délelőttön a diófa alatt beszélgettek. Közéiük ültem, figyeltem be­szédjüket. Eqvszer sem hallot­tam: emlékszel? Jobbára meg­lett korú emberek vitték a szót, akiknek pediq lett volna mód­juk a múltat, a falubeli gye­rekkort idézni. A hogvan to­vább? — annál inkább téma volt. Kis pénzekkel, kis lépé­sekkel. — Az előbb azt kérdezte, mi a haszna a tanácsnak? Ezek a kis lépések — mondia Lévai József. - Az, ahoqv formáló­dik a falu közDontja, mind­inkább rendezett, esztétikus lesz. S ahoqv — reménveink szerint — ez maid hat egyre több család Dortájára. Amikor erről beszélgettünk a tanácselnökkel, már a kom­lói Bnnvász Koncert-fúvószene­kar kisDartiia látszott az Ar­nold-ház udvarának diófáia alatt Vidám, barátságos dal­lamok. tele derűvel ... A hanaszerek hanaia átcsilin- aelt a lombok között — az iutott eszembe: lám. a faülte­tők hite! Mert aki ezt a dió­fát elültette . .. Mészáros Attila Száz embernek tudnak mun­kát adni a pécsi Agára szo­ciális foglalkoztatóban.. Pon­tosan a tervek szerint átadta a héten az intézmény új épü­letét a Generalbau gmk. Két­ezer négyzetméterrel bővítet­ték a munkahelyek, szociális létesítmények területét, több mint kilencmillió forintból. A pénz nagy részét a városi ta­nács állja, de a foglalkozta­tó sikeresen .pályázott az Ál­lami Fejlesztési Banknál és két ' és fél millió forintot kapott az építkezésre. Szerelik a gépeket és a berendezéseket az új épület­ben,-és várhatóan december 1-jén meg is kezdhetik a munkát: varrodát rendeznek be, és kesztyűs, bőrdíszműves megrendeléseket is vállalnak. Nem vandálok tették tönk­re az Aradi Vértanúk útja ele­jén a kőpárkányt. Már az építésekor, 1984 telén kide­rült, nem fagyálló a burkolat. A városi tanács 1985-től igé­nyelte a. garanciális javítást, amelyet a gyártó, a Kőfaragó Vállalat nem fogadott el. Vé­gül az ÉMI minősítése dön­tött, megállapította, hogy rossz technológiával készültek a kő­lapok, szükséges a cseréjük. A vállalat kisebb méretű, gép­pel préselt lapokat készít, és az alagút környékének rende­zésével egyidőben, jövőre épí­ti be. A költségek a gyártót terhelik. Több lakásos napház terve­zésére írt ki nemzetközi pá­lyázatot a városi tanács az ÉVM, az Ipari Minisztérium, az OMFB, valamint a Nem­zetközi Építészszövetség és a PLEA egyetértésével. Három­százan vásárolták meg a pá­lyázatot és negyvenkét mun­ka érkezett. Építészekből és energetikus szakemberekből álló csoport számítógéppel elemezte a pályázatokat, érté­kelésüket az október 16-20 között összeülő nemzetközi zsűri elé terjesztik. * Szeptemberben 54 iparjogo­sítványt, 8 magánkereskedői igazolványt adott ki a Taná­csi Hivatal ipari, kereskedel­mi, mezőaazdasági és árellen­őrzési osztálya, valamint 10 gazdasági munkaközösség tár­sasági szerződését hagyta jó­vá. * Egyéves szünet után a héten újra nyitott a Kénes úti ve­gyeskereskedés, amely elsősor­ban a környék kispénzű nyug­díjasait látja el. A november 7. utca lakói az üzlet kör­nyékét társadalmi munkában tették rendbe. * A Tanácsi Hivatal ügyfél- szolgálata a gyám-, a lakás- és adóügyeket, valamint a hatósági bizonyítványokat és a lakcímváltozást a Nevelési Központban is intézi minden hétfőn 12-18 óráig és min­den szerdán 7.30-18 óráig. * A DÉLVIÉP október 20-ón megkezdi a 2500 köbméteres patacsi víztározó építését. Idén a földmunkákat és a táJ rozó vasbetonszerkezetét készí­ti ötmillió forintból. A jövő évi munkákra részletes költ­ségvetést készít. A tározót 1988. december 20-ig adja át. * Megszűnik a pécsújhegyi gázvezeték-építő társulás, mert befejezték a városrészben a munkát. A zárszámadást októ­ber 23-án tartják az újhegyi iskolában. Sikeresen pályázott a várcrs az Állami Fejlesztési Intézet­nél: takarékos, nátriumlámpás közvilágítást épít- ki a 6-os főúton a Bajcsy-Zsilinszky út­tól a pellérdi elágazásig. A júliusban beadott pályázat szerint jövő év második ne­gyedében kezdik a munkát és november végére fejezik be. A 2 600 000 forintos költség harmada a pályázaton nyert állami támogatás. A beruhá­zás összege fél éven belül megtérül. Tervezik a többi főútvonalon is a korszerűbb közvilágítást, ha az anyagi fe­dezet rendelkezésre áll. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat rendbe tette a Rákóczi út sarkán a parkot, és gyalogjárót kövezett ki a parkolóhoz ott, ahol a közle­kedők korábban kitaposták az utat. 1 * Az 50-es autóbusz október 19-től ismét a Táncsics Mihály úton, eredeti vonalán közle­kedik, míg a többi jármű no­vember 15-től, a szennyvízve­zeték kiépítésének befejezése után térhet át erre az utcára. * A Zetkin Klára utcában megkezdték a járdaépítést, a Hajdú Gyula—Egri Gyula cso­mópontban a forgalomirányító lámpát építik, felújítják a Naqyvárad utcát a Semmel­weis és a Petőfi utca között, míg a pécsbányatelepi kórház­nál átereszt, a Bródy Sándor utcában utat, és Borbálatele­pen összekötő utat építenek. * A KÉV a jövő héten a Csur­gó-tető dűlőn, a Veréb dűlőn, a Xavér, az Ótemető, a Hat­ház, a Szövetkezet és az Orosz Gyula úton kátyúz. Gáldonyi Magdolna Határidők Nem készült el az engedélye* zett határidőre o Lotz Károly utcában a szennyvízvezeték, amelyet a Pécsi Vízmű épít, a Bárány úton a gázvezeték az építőközösség kivitelezésében, az Enyezd utcában a PÉTAV-re- konstrukció, a Kiss Ernő utcá­ban nem fejezte be a mun­kát o szentlörinci gmk, míg az Egress utcában Petrovics István kisiparos a gázvezetékeket. Ezek a munkák már többszörös ha­táridőt csúsztak. A Hunyadi úton a héten vég­re megkezdődött a gázvezeték építése, Bíró Dénes kisiparos­nak október végéig van ideje rá. A hónap végéig szennyvíz- csatornát épít a Gyümölcs ut­cában Hosszú József kisiparos, mig a Bólicsi úton gázveze­téket az építőközösség. A Geis- ler Eta utcában a közvilágítást újítja fel a DÉDÁSZ november 20-ig. ___________Ji E H ÉTVÉGE 1987. október 17., szombat A hét kérdése: Ki a belvizek gazdája? Halász Miklós, a városi tanács építési és vízügyi osztályának főelőadója elmondta: a legna­gyobb gond azokkal az árkok­kal van, amelyek a magántel­keken húzódnak és becslések szerint legalább 150 kilométer­rel növelik a város belterületi vizeinek hosszát. Ezeket az ár­kokat a telektulajdonosok a sa­ját portán, az épületek védel­mében igyekeznek rendezni, de a viz nem áll meg a telekha­táron, a legtöbb gond abból adódik, hogy egy-egy szabály­talan feltöltés, elvezetés miatt esetleg száz méterrel odébb úszik el egy családi ház. Az­tán gyakran feltöltik az árko­kat parkolónak, bejárónak. S most a rendkívüli időjárás — húsz éve volt Pécsett ekkora esőzés — felszínre hozza eze­ket az elfolyó vizeket és a fe­lelőtlen szabályozást. A pécsi peremkerületekről na­ponta érkeznek a panaszos le­velek ezekről a gondokról, tük­rözve a szomszédvitákat és a rossz hangulatot a megnyugta­tó megoldás hiánya miatt. Szí­vesen látnák a szomszédok, ha a tanács lépne fel a szabály­talankodókkal szemben, ha nem kellene a ma egyetlen lehet­séges utat, a bíróságot válasz­tani. Csakhogy nincs ma jogsza­bály orra, hogyan büntethetik meg a több százezer forintos károkat okozókat. Arra sem, hogy ki, hogyan szabályozza ezeket a magántelkeken áthú­zódó belvizeket. A gond nem­csak pécsi, ezért az OVH ren­dezni akarja a belvizek kar­bantartásának jogi, pénzügyi és műszaki kérdéseit. Az már lát­szik, hogy nem lehet egyedi megoldásokat alkalmazni: egy- egy nagyobb területet kell mé­terről méterre rendbe tenni a központi, a tanácsi és a lakos­sági pénzek bevonásával. El­várás lesz, hogy a jövőben az épülettervekhez mellékelni kell a belvízrendezés tervét is — nemcsak a magánépitkezése- ken —, és csatolni a szomszé­dokkal a közös egyeztetést is. Szükség van Pécsett a vizkár- elhárító szervezet kiépítésére egy jól felszerelt raktárral együtt. Az OVH közeljövőben megje­lenő rendezési tervének alapja a gazdák szerepének egyértel­mű tisztázása, a közös felelős­séggel és a közös anyagi ér­dekekkel. A bányásznapon a HNF Megyei Bizottsága, a Vörös- kereszt megyei' vezetősége és a Dunántúli Napló szociális tombolát rendezett, amelyet huszonhárom pécsi cég és in­tézmény támogatott. A tombo­lán szerzett összeget, huszon­hatezer forintot az Agára szo­ciális foglalkoztatónak juttat­ják. * A jövő héten öt utcában — a Páfrány, a Dobó, a Nem­zetőr, a Rozmaring és az Út­törő - tartanak a DDGÁZ, a KBT, az UNIBER és a tanács, valamint a kivitelezők műszaki felülvizsgálatot. Használatba­vételi eljárás pedig az ürögi fasorban, a Gyöngyvirág, a Mályva utcában, valamint a Rigóder úton és dűlőben lesz. A pécsi szociális foglalkoztató új épületei

Next

/
Oldalképek
Tartalom