Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-12 / 251. szám
Átütő szakmai siker Terhelési próba - számítással Továbbfejlesztik az IMS építési eljárást a BÉV*nél Banki tapasztalatok 4 Fejlesztésekre ösztönöz a Hitelbank mohácsi fiókja Szigorú a hitelnyújtás feltétele, óvatosak a mezőgazdasági üzemek A közelmúltban Miskolcon megtartott V. mechanikai konferencián Szővén Géza statikus szakosztályvezető és Molnár Miklós statikus mérnök (BÉV műszaki-tervezési osztály) „Az IMS utófeszitett vasbeton váz- szerkezet födémének új szerkezeti modellje és vizsgálata” témakörben tartott előadást. A 120 miskolci előadó közül ők ketten termelő vállalatnál dolgoznak. és „csak" amellett kutatnak . .. Már vagy másfél évtizede vette át az IMS-technológiát a BÉV. Azóta nagyon sok ilyen épület nőtt ki a földből. A BÉV-nél a rendszer „atyja” Mayer György építészmérnök, műszaki-tervezési osztályvezető védőszárnyai alatt már olyan új IMS-megoldások is születtek. melyek a jugoszláv átadó partner elismerését is kivívták. A miskolci tanácskozáson a két fiatalember — Szován Géza 36, Molnár Miklós 33 éves - olyasmit tett közkinccsé, amivei a szakma már régóta □dós. Olyan, egészen új számítási eljárást találtak, mellyel a födém teherbírása és az IMS- szerkezeit valóságos viselkedése „csak" számítással is megközelítő pontossággal meghatározható. Ez merőben új és megbízható eljárás. Ugyanis korábban, ha bizonytalanná vált a statikus tervező, hogy az adott IMS-szerkezet valójában mennyi terhelést bír ki, és ki- birja-e egyáltalán az általuk megadott (kiszámított) értéket, akkor jött a mindent eldöntő terhelési próba. E perdöntő bizonyítási eljárás azonban nem hajtható végre minden bizonytalanság esetén, hisz igen költséges és időigényes. Az igazi jelentőségét, azaz időszerűségét a számítási eljárásuknak valójában az adja, hogy mindinkább tért hódit honunkban az IMS, hisz az rendkívül teherbíró, külső megjelenítésében ezerféleképpen variálható és anyagtakarékos. Az IMS-szerkezetű épületben ugyanis nincsenek áthidaló gerendák, kiváltók stb., csak a szintszámtól függő oszlopok és szintfödémek alkotják. Képzeljük el, hogy a BÉV által továbbfejlesztett változatban a már 7,2—7,2 méteres pillértá- vok között mintegy 50 négyzet- méter tiszta alapterület alakítható ki teherhordó fal stb. nélkül, így akár lakásként is tetszőlegesen alakítható ki bárki igényére a majdani belső lakótér. A külső falak készülhetnek bármilyen jó hősziqetelést biztosító anyagból (Isorast, Rastra - melyeket ugyancsak a BÉV fog rövidesen gyártani -, Porotonból, hagyományos falazóanyagokból, de szélsőséges példát véve alapul, akár farostból is, hisz a saját súlyukon kívül nem kell tartaniuk más terhet), és belső térelhatárolásra is bárhová, bármilyen anyagból építhetők válaszfalak . . . Mennyi, de mennyi variációs lehetőséget kínál az IMS! Igaz, ebben a 7,2 méteres pillértávolságban már jócskán benne van a Mayer György vezette vállalati szakgárda fejlesztő munkája. Hisz az IMS-t átadó jugoszlávok a rendszert sűrűbb pillérezéssel alkalmazzák - tehát nem tudnak egybefüggően akár 50 négyzetméteres tiszta alapterületet létrehozni. A BÉV-es továbbfejlesztéssel a ritkább pillérzet a nagyobb fesztávval, valamint az alulról síkfödémmel takart szintfödémmel már megszokottá vált a kivitelezések során. Az IMS-technológiát eleddig többnyire középületeknél alkalmazták, de minden bizonnyal nemsokára tért nyer a lakóházak építésénél is. „Csodálatosan szép lakótelepeket láttunk Belgrádban liMS-ből, mindnek más és más a külső arculata” - mondják. • A statisztikában merőben újszerű számítási eljárás megszületésében hiába is keresném a csodát... Szován Géza:- Tavaly jöttem a BÉV-hez és érdekelt az IMS, ami korábban előttem is rejtély volt. Beleástam magam... Molnár Miklós:- A műszaki főiskola után a BME építőmérnök karán levelezőként idén végeztem, diplomamunkaként választottam ezt a témát. Annyira megtetszett, hogy július 1-jétől a BÉV-nél dolgozom. Régi barátként közös szakmai kérdésekben is egymásra találtak. Az első együttmun- kálkodásuk Miskolcon átütő szakmai sikert hozott. S egyben ösztökéli is kettejüket, hogy ne hagyják abba. Már egy ideje a feszített merevítő falrendszer kidolgozása foglalkoztatja őket, aminek máris tisztán láthatók az előnyei: kisebb anyagigény, gyorsabb szerelhetőség, ugyanakkor az így épített IMS-épületek földrengés-biztonsága is lényegesen nagyobb. Ezek együtt még szélesebbre tárhatják az IMS piaci lehetőségeit belföldön — és nagyon remélik —, külföldön is. A napi tervezői munkájuk mellett és azon túl is foglalkoztatja őket számos kérdés. Nem titkolják, az IMS- födémszerkezetek töréselméletének kidolgozása sem hagy nekik nyugtot. . . Megszállottak? Is-is. Ök nem szeretik a nagy szavakat. Mérnökemberek, akik addig nem nyugszanak, amíg nem fejtik meg a szakmájuk kis és nagy titkait. Murányi László Meg nem rendül a dinár árfolyamának változásába, az Országos Kereskedeimi és Hitelbank Rt, de mohácsi fiókjának már érzékelhető veszteséget okozott a forinthoz viszonyított leértékelése: a bevásárló turisták hozta dinárt hetente adják tovább — a hétközi leértékelés tehát veszteséget okoz. De hát nem is a valutakereskedelem a fő profilja az OKHB-nak: a mohácsi fiók elsősorban a környező mezőgazdasági nagyüzemek egyszámláit vezeti. Az év elején az új bankokat sorra bemutattuk lapunkban. Az eltelt idő már alkalmas a tapasztalatok összegzésére — ezekről kérdeztük Orosz Ferencet, a mohácsi fiók vezetőjét. — Kora tavasszal nagyobb önbizalommal tekintettünk a jövőbe, azzal, hogy megtörtént a bankhálózat korszerűsítése. De mindabból, ami a kétszintű bankrendszerből adódna, még sok minden nem valósult meg: nehezen lépünk előre, hiányzik a dinamika. A Magyar Nemzeti Bank, mint jegybank, lényeges területeken megkötötte a kivált bankok kezét — például csal: az alaptőke négyszerese helyezhető ki hitelként, szigorú a beruházási hitelnyújtás feltétele, erős a restrikció. S noha nekünk szinte csak első osztályú adósaink vannak — azaz nem fizetésképtelenek, sőt pénzügyileg erősek, hitelképesek óvatosak. Úgy tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági üzemek (ügyfélkörünk java) óvatosak: nem tudják, hogy merre lépjenek, nemigen fejlesztenek, emiatt kisebb a hiteligényük, pedig tudnánk megfelelő pénzeszközöket adni számukra. Ha pedig nincs hitelfelvétel, akkor nincs utána kamat sem -, ez az, ami érzékenyen érint bennünket is. Amikor az új bankok megalakultak, szinte örökségként kapták ügyfeleiket. így nem partnere a mohácsi OKHB- fióknak a térség két erős nagy- vállalata, a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát, illetve a Mohácsi Farostlemezgyár. A gazdálkodó egységek mindezek következtében főképpen forgóeszköz-hitelekért fordulnak a mohácsi bankfiókhoz: a beruházási hitel szinte csak a világbanki konstrukciókhoz kapcsolódik - az OKHB-fiók tehát csak közvetítő. A fejlesztési hiteleknek az is gátja, hogy ötéves megtérülés szerepel a feltételek között, márpedig a mezőgazdaságban túlnyomóan nagyobb megtérülési beruházásokra van lehetőség: egy sertéstelep aligha térül meg ezen idő alatt. Az új kereskedelmi bankok egyik dinamikusan növő tevékenységi köre a költvénykibo- csátás — Mohácson mindössze egy alkalommal történt: a Du- navölgye Termelőszövetkezet 30 milliós kötvényeit sikerült eladniuk, érdekes módon nem a térségben, hanem főképp Budapesten. Kötvényforgalmazással is foglalkoznak, de az itteni tapasztalatok szerint ez az üzletág is „ellaposodik", elsősorban az adórefom várható következményei miatt. (Az emberek igyekeznek olyanba fektetni pénzüket, aminek kamatait várhatóan nem fogják adóztatni.) Az előbbrelépés lehetősége, hogy gyűjthettek részvényt, hiszen ennek hatvan százalékát kihelyezhetik: ezen pénzösszegből a kisebb pénzigényeket elégíthették ki. Ugyancsak új üzletág a lakossági betétgyűjtés, de ennek pillanatnyi akadálya, hogy bankon belül még nem alakult ki ennek egységes irányítása. A lehetőségeket pedig erősen korlátozza, hogy a lakossági pénzek kezelésében az OTP-nek és a takarékszövetkezeteknek szinte behozhatatlan lépéselőnye van. (Igaz viszont, hogy a kereskedelmi bankok azzal vannak ma lépéselőnyben, hogy az „áthozott” pénzekért kötvényt ajánlhatnak kedvezőbb kamatfeltételekkel, van értékpapír, mely 12 százalékot hoz, illetve olyan kötvény, mely 11 százalékos kamatos kamatot fizet.) A lizing-tevékenységben sem sikerült előbbrelépni - a térség egyetlen gépbérletét is a Külkereskedelmi Bank intézi, lévén, hogy tavaly indult. A faktoringben, tehát követelések megvásárlásában sem alakult még ki banki tevékenység, mint ahogy a váltókibocsátás sem ad még munkát nekik. Sok helyütt pusztított jég és víz a nyáron - az OKHB átütemezi a károsult mezőgazdasági üzemek hiteleit, ha a károk mértéke ezt indokolja: a mohácsi fiók partnereinél azonban erre nincs szükség: annál inkább az OKHB megyei testvérfiókjánál, a siklósinál. A mohácsi fiók idén 18-20 milliós nyereséggel számolt, prognosztizálhatóan 15—16 milliót sikerült csak kigazdálkodniuk. A tervezett haszon egy részének elmaradása összefügg az említett objektív okokkal, a mezőgazdasági üzemek óvatosságával; más része viszont bizonyára azzal, hogy tanulni kell a tapasztalatok alapján a banki gazdálkodás új formáit a verseny keretei közt. B. L. IMS technológiával épülő lakóház Veszprémben Burgonya betakarítás Tarcsapusztán Étkezési burgonya Lengyelországból Hegkezdődött a burgonyabetakarítás Rossz híreket hallani az idei burgonyatermésről. Somogybán, Szabolcsban az aszály megint elvitte a termést, Nyírségben, a krumpli hazájában helyenként még a vetőgumót sem adta vissza a homok. Az élelmezésügyi kormányzat már intézkedett 40 000 tonna len gyei burgonya behozataláról. Az első szállítmány szeptember közepén érkezik, az ára 7—9 forint lesz, így akarják leverni a 14—16 forintra felszökött szabadpiaci árakat. A viszonteladók mesterkedéseit pedig úgy kívánják megelőzni, hogy az olcsó rögzített áras lengyel burgonyát csak a szocialista szektor boltjaiban engedélyezik árusítani. Télire újabb lengyel importot tervez a MÉM, mivel a hazai termés várhatóan nem fogja fedezni a lakossági igényeket. Most a burgonyaszezon elején teljes a zűrzavar az árakkal. Pillanatnyilag a ZÖLDÉRT tonnánként 950 forintot kínál a kommersz étkezési burgonyáért. A vetőgumó ára viszont 860 forint tonnánként, annyi, mint lavaly volt. A nagy vetőmag- termelő Szentlőrinci Állami Gazdaság jobban járna, ha az 5000 tonna vetőgumóját — ennyi a várható termés — étkezési célra adná el. De az országnak megérné-e ez? Hisz a szentlőrinciek tonnánként 25 000 forintos holland importgumóval dolgoznak. A vírusmentes szaporítóanyagot bűn lenne élelmezésre használni. Abban bíznak, hogy a MÉM főosztálya most már nem késlekedik soká a vetőgumó új árának közzétételével. A megye legnagyobb burgonyatermelő gazdaságában szeptember 1-jén megindultak a kiszedő gépek, Tarcsapusztán a korai Cleopátra fajtával megkezdték a burgonya betakarítását. Az aszály itt is éreztette a hatását, de a jó víz- megtartó-képességű humuszföldnek köszönhetően idén sem rosszak a terméskilátások. A korai fajta 34—35 tonnával fizet hektáronként, a kései bő- termőbb Desireé megadja a 40 tonnát, így a tervezett 38 tonnás átlagtermést az idén is elérik, ami náluk közepesnél jobb termésnek számít és majdnem duplája az országos átlagnak. Tésenyben és Majláth-pusztán is hasonlóak a kilátások. A vetőgumót Fenyőpusztán osztályozzák. Oda 23 katonát várnak szeptember második hetében. Akkor indul be az igazi nagyüzem, a krumpliföldeken is reggel héttől éjjel 11 óráig dolgoznak a kiszedőgépek. A Szentlőrinci Állami Gazdaság területén az idén is több, mint 480 hektár burgonya vár betakarításra, és 12 300 tonna termés fogadására készülnek fel. Ebből 5300 tonna a vetőgumó lesz. A korai Cleopatrafajta például mind vetőgumónak megy el. A termés nagyobb része a vajszlói pehelyüzembe kerül. Az üzem kapacitása évi 2000 tonna burgonyapehely, amihez 16 000 tonna burgonya alapanyag szükséges. A gazdaság ennek csak a felét képes megtermelni, a másik felét a SO- LANUM-rendszer gazdaságaiból vásárolják fel, illetve lengyel importból szerzik be. A sárga húsú lengyel burgonya minőségileg kifogástalan és pehelygyártásra kiválóan alkalmas Hogy a vajszlói üzemet egész éven át kihasználják, a szentlőrinciek megkezdték a szójapehelygyártást. Április végén 2000 tonna szóját dolgoztak fel. De akkora volt a burgonyapehely iránti igény, hogy a szójával le kellett állniok és lengyel importburgonyával folytatni a pehelygyórtóst. — Rné — 1987. szeptember 12., szombat HÉTVÉGE Befejezés előtt a Dunavölgye Termelőszövetkezet terményszárítója
