Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-18 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Folytatja munkáját az Országgyűlés Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a kormány munkaprogramját Grósz Károly miniszterelnök: Társadalmi, gazdasági gondjainkat közösen kell megoldanunk (5. oldal) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja XLIV. évfolyam, 257. szám 1987. szeptember 18.» péntek Ara: 1,80 Ft ipari szolgáltató tevékenységét is. Ez a munka 170 ezer embernek nyújt megélhetést, az ipari termelés mintegy 8, az élelmiszeripar 20, az építőipar teljesítményének 15-20 százalékát adja, s a termelés összértéke meghaladja az évi 115 milliárd forintot. Elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségek mezőgazdasági üzemeinek fejlesztésénél szánunk nagy szerepet e tevékenységnek. Ez azért is fontos, mert az országnak főleg azon térségeiben alacsony színvonalú a mezőgazdasági termelés — s egyben a kelleténél több a foglalkoztatott —, ahol az ipar teljesítménye is elmarad a követelményektől. Ebből a szempontból is egymásra utalt a két nagy ágazat: az iparpolitikától is nagyban függ a mezőgazdaság sorsa. Mi egyáltalán nem tekintjük hibának, ha egyre több termelőszövetkezetünkben képvisel nagyobb arányt a kiegészítő tevékenység, mint a hagyományos gazdálkodás. Az igények kielégítése mindhárom piacon azonos feladatokat ró ránk. Tudomásul kell végre vennünk, hogy a három piac nem jelenthet háromféle minőséget. Az exportorientált (Folytatás a 2. oldalon) Ezután a kormány munkaprogram-tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. A mezőgazdaság munka- programja, amely szervesen kapcsolódik a kormányéhoz — az ágazat eredményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatottak az élelmiszertermelésre — mondotta a miniszter, majd így folytatta: - A verseny éleződése a külpiacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiányosságai, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása felszínre hozták a gyengeségeket. Ugyanakkor a mezőgazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy munkájukra, az ágazat termékeire nagyobb szükség van most, mint valaha. További, ám a mainál gazdaságosabb, Vezető politikusok az ülésteremben: (balról) Havasi Ferenc, Óvári Miklós, Gáspár Sándor, Lázár György és Kádár János. II mezőgazdaság termékeire nagyobb szükség van, mint valaha Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalása — Fokozzuk a jó minőségű vetőmagvak exportját, a húskivitel mellett növeljük a nagy értékű tenyészállatok eladását — A háztáji és kistermelés változatlanul a nagyüzem integráns része I Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valamennyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában benyújtott — inditványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezenkívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kiván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a Parlament megtárgyalja. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalása (Fotó: MTI - KS - DN) magas minőségi követelményeknek megfelelő, dinamikus és szelektív termelésnövekedést vár tőlük a társadalom. — Törekvéseinkből kitűnik, hogy ez a program a minőség programja. A mezőgazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. A tömegtermelés mellett egyre inkább arra törekszünk, hogy földjeinkről minél nagyobb értéket takarítsunk be. Adottságainkat és piaci lehetőségeinket kihasználva növeljük a jó minőségű vetőmagvak exportját, a húskivitel mellett fokozzuk a nagy értékű tenyészállatok eladását. Kiemelkedő programunk a hazai fehérjetakarmány termelésének és feldolgozásának megteremtése, az import csökkentése. Tovább növeljük az exportképes, úgynevezett kis cikkek előállítását. Az állat- tenyésztésben, de különösen a hústermelésben igen jelentős minőségi változást kívánunk megvalósítani. Az élelmiszerprogramban is el kell érni új termékek, új gyártási módok bevezetésével, a választék, a csomagolás korszerűsítésével a szerkezet- váltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelésre is. A kistermelés változatlanul a nagyüzemi integráns része. Olyan sikeres ötvözete a két szektor közötti munkamegosztásnak, amelyre másutt nincsen példa. A háztáji gazdaság termelése ma már megközelíti az évi százmilliárd forintot, a lakosság csaknem fele érdekelt benne, a falun élő munkások mellékjövedelmének többsége is ebből származik. Gyors ütemben fejlesztjük a mezőgazdasági nagyüzemek
