Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-09 / 218. szám

Érelmeszesedés, elhízás, gyomorbántalmak és reuma ellen Uj gyógy teák készülnek Pécsett A halomnyi, gondosan válo­gatott sárga virágszirom eltű­nik a keverődobban. Kesernyé­sen édeskés, a gyógynövények jellegzetesen átható, de még­sem kellemetlen illata tölti be, a helyiséget. A Baranya Me­gyei Gyógyszertári Központ épületében, a különböző ké­szítményeket előállító közép­üzemben vagyunk, amelyben ezekben a napokban ismét új­donságok készülnek. Többféle gyógytea, amelyek közül négy, sokakat gyötrő krónikus beteg­ségekkel szemben ígérkezik jó­tékony hatásúnak. Ezeket a ké­szítményeket a gyógyszertári központ gyógynövény laborató­riumában kísérletezték ki. Első-* ként a baranyaiak juthatnuk majd hozzá, de országos igényt is bejelentettek már rájuk. — A különböző gyógynövé­nyekből összeállítható teákkal elsősorban azért foglalkozunk, hogy az emberek ne nyúljanak' minden esetben és túl könnyen gyógyszerekhez - mondja dr. Szabó László, a laboratórium vezetője. - Ezek a készítmé­nyek segithetnek az átmeneti, enyhe panaszokon - kisebb meghűlésen, emésztési zavaro­kon - illetve jól egészítik ki azokat a gyógyszereket, keze-i léseket, amelyeket a szakorvo­sok előírnak. Bizonyos beteg­ségek megelőzését is szolgál­ják. A hamarosan nagy meny-, nyiségben készülő teák közül a diétás egyensúlyban tartja az anyagcserét, Így azoknak segít, akik hajlamosak az elhízásra. A reumakezelést kiegészítő tea gyulladás és fájdalomcsök­kentő hatású és hűléses, illetve ízületi fájdalmakkal járó be­tegségek esetén is használha­tó. A gyomortea szintén gyul­ladáscsökkentő, illetve nyug­tatja a gyomornyálkahártyát. A fő alkotói sejtregeneráló hatá­súak. Az érelmeszesedés elleni tea vérnyomáscsökkentő, fokoz­za az érfalak rugalmasságát, segíti a kálciumsók és a ko-. leszterin kiürülését. A további öt - szintén Pé­csett a gyógyszertári központ­ban előállítandó - tea a vá­lasztékbővítést szolgálja. Min­denki kiválaszthatja, hogy a4 azonos célt szolgálók közül melyik a számára leghatáso­sabb. Ezért készitettek újabb gyógynövénykeveréket külön a felnőtteknek és külön a gyer­mekeknek köhögés ellen, illet­ve nyugtató, epehajtó és vi­zelethajtó teát. Valamennyihez mellékelik az elkészítés használati utasítását. A legfontosabb és feltétlenül beartandó tanács, hogy ezeket nem szabad öngyógyításra használni, illetve a kezelőor­vos tudta nélkül fogyasztani. Kúraszerűen is legfeljebb csak két-három hónapig ajánlatos folyamatosan inni! Az új teá­kat augusztus közepétől árusít­ják a megyében lévő gyógy­szertárak, illetve a gyógynö­vény szaküzletek. A teakeverékek gyógynövény hatóanyagainak állandósá­gát e héttől már nem csak a szakemberek, hanem egy két­millió forint értékű japán den- zitométer is garantália. amely­ből csak jelenleg néhány van az országban. Pillanatok alatt pontosan méri az elválasztott növényi anyagok színsűrűségét, illetve jellemzi a mennyiségi összetételt. Megvásárlása el­sősorban a további kísérletek­hez jelent nagy előrelépést. T. É. Ha elfogy a kötvény Nyolcszáz új telefon Siklóson Keivesebb áru Dél-Dunantulon Ár-libikóka a piacokon Tojásakció Kaposváron Korai szőlő Szekszárdon Dinnyekínálat Pécsett a vásárcsarnok előtt A Magyar Posta közel 50 millió forintos költséggel kor­szerűsíti, bővíti Siklós telefon­hálózatát. Tervek szerint a vá­rosban két új konténerközpon­tot helyeznek el, jelentős mennyiségű új hálózatot építe­nek, és ha mind elfogy a köt­vény, nyolcszáz új telefont is bekötnek. A beruházáshoz szükséges pénz nagyobbik hányadát ta­nácsi és postai forrásból bizto­sítják, a hiányzó 20 millió fo­rintot viszont a lakosságtól, il­letve a telefonra váró közüle- tektől várják. Ha a két hónap­ja meghirdetett telefonkötvény­akció Siklóson is sikerrel jár, újabb város kapcsolódhat a belföldi és a nemzetközi táv­hívásba. Július végéig azonban nem volt igazán nagy érdeklődés. A helyi postahivatal egyik he­lyiségéből kialakított kötvény­irodában eleinte többen is megjelentek, később azonban elterjedt a városban, hogy köt­vény jegyzése nélkül is telefon­hoz lehet jutni. Ami persze nem igaz, hiszen 1990-ig csak a kötvénytulajdonosoknak sze­relnek fel és helyeznek át ké­szüléket.- Két hónap alatt 114 ma­gánszemély és két közület je­lentkezett — tájékoztat Told Erika, a siklósi postahivatal vezetője. — Az 510 várakozóból eddig mindössze 85-en jelez­ték egyértelműen szándékukat és 29 új jegyzés történt. Néhá­nyon a pénzt is hozták, ezt azonban nem fogadtuk el, hi­szen a kötvény árát majd ok­tóber elseje után kell befizet­ni.- Mit jelent a városnak ez a iejlesztés? — Nagyon sokat. Erre tulaj­donképpen akkor jöttünk rá, amikor a közelmúltján a jég­verés volt. Négyen dolgoztak éjfélig a telefonközpontban, mégis alig győzték . . . Viszont egy korszerű központtal, egy modernebb hálózattal sokkal gyorsabban és eredményeseb­ben lehetett volna intézkedni. Mindehhez hozzá tartozik, hogy Siklóson több olyan terü­let is van, ami a telefonellá­tottság szempontjából fehér foltnak számít. Sőt, a Béke tér, az Iskola utca, vagy a KISZ- lakótelep környékén eddig re­mény sem volt a fejlesztésre. A postai szakemberek vélemé­nye szerint viszont elképzelhe­tő, hogy a kötvényjegyzések miatt éppen itt épül az új há­lózat egy része. A várakozók között 1974-es telefonigénylőket is nyilvántar­tanak, de sokan vannak, akik 8-10 éve szeretnének telefont. Amint azt Kótány Jenőné, a helyi kötvényiroda vezetője el­mondotta, valamennyi érintett­nek tájékoztatót küldtek, amelyben ismertették a jegy­zés feltételeit, és azt, hogy a posta tulajdonképpen kölcsönt kér a lakosságtól fejlesztések­hez. Bár a Pécsi Postaigazgató­ság épp a helyi igények miatt hozta a tervezettnél előbbre a siklósi hálózatfejlesztést, most mégis úgy tűnik, hogy az el­képzelés zsákutcába került. Augusztus végéig ugyanis le­zárul a kötvényjegyzés, ha a jelentkezők száma addig nem gyarapodik, a teljes programot nem tudják megvalósítani. F. D. A termelők az időjárásra pa­naszkodnak, a vevők az árak­ra. A dél-dunántúli piacokon az elmúlt héten meglehetősen fürgén mozogtak az árak. Az eső miatt sok helyen nem ju­tottak ki a földekre, nem kap­tak elegendő friss árut. Volt olyan nap, amikor a gyümölcs­zöldség java része már kora délelőtt elfogyott. Szekszárdon a hét közepén például 9 óra után a vásár- csarnokban már egy deka pa­radicsom sem volt. Nem vé­letlen, hogy az árak is maga­sabbra szöktek mint a másik két városban. Pécsett a Zöldért napokig 5 forintért mérte a befőzésre alkalmas paradicso­mot, jó volt a felhozatal Ka­posváron is, ahol 15—20 fo­rintot kértek egy kilóért. Szek­szárdon viszont csak 20—30 forint között lehetett venni. A baranyai megyeszékhelyen a 30—60 forintos sárgabarac­kot is soknak tartották, miköz­ben Szekszárdon 60—80 forin­tot is elkértek a friss gyümölcs kilójáért. Somogyországban vi­szont a múlt hét óta csökkent a sárgabarack ára, pénteken már 35—50 forint körül adták. A burgonya a hét elején Szekszárdon volt a legolcsóbb: 10 forint, Kaposváron 10-12- ért, Pécsett viszont már 12—14 forintért mérték. A termelők szerint igen gyenge az idei termés. Kevés gumó van a burgonyabokrok alatt, mert az eső későn jött. Egyes vélemé­nyek szerint a tavalyinál mint­egy 50—60 százalékkal keve­sebb termett. Kevés volt a felhozatal a fokhagymából is, és a hiány máris megmozdította az ára­kat. Pécsett 75 forintról százra, Kaposváron kilónként 120—150 forintra emelkedett a fokhagy­ma ára, sőt az utóbbi helyen darabonként is árusítják, 3—5, illetve 6 forintért. Az őszibarackot a minőség­től függően más-más áron kí­nálták mindegyik városban. Szekszárdon 15—30, Kaposvá­ron 20 és 50, Pécsett pedig 40 és 60 forint között. A nyári al­ma Kaposváron volt a legol­csóbb. Míg másutt általában 20 forintot kértek érte, itt több­nyire 15—20 között mérték, de volt aki 12-ért is adta. Változatlanul felfelé halad a tojás ára. Pécsett 3 forint kö­rül adják, a szekszárdi piacon már 2,60-ért is lehetett venni. Kaposváron több ezer darabot kínáltak a héten 1,80-ért, ezzel sikerült is letörni némileg az árat úgy, hogy pénteken 3 fo­rint helyett már másutt is csak 2,40—2,60-at kértek a tojásért. Újdonságnak számít a dél­dunántúli piacokon a mák, ki­lónként 200 forintért. Szekszár­don már múlt szombaton meg­jelent a korai szőlő. Kilója 80 forint. Ringló 10—15—20 forin­tért kapható. A csöves kukori­ca 4—5 forint. Ismét megje­lent a gomba, Kaposváron a vargánya és a rókagomba pél­dául kilónként 250—300 forin­tért. F. D. üpf' /--'--wíteV Élelem reményében a lakott területekre is bemerészkednek a kóbor kutyák A kóbor kutyák pusztításai Az Élet és Tudomány, vala­mint a Nimród rendszeres ol­vasói e lapok hasábjain az utóbbi időben gyakran talál­kozhattak olyan írásokkal, me­lyek egy valós, és vadállomá­nyunkat egyre inkább fenye­gető veszélyről, a kóbor ku­tyák pusztításairól szóltak Pontos számukat senki sem tudja, a becslések szerint úgy 100 ezer — többségében ott­honról elvert — eb csatangol erdeinkben. Valamivel meg­bízhatóbb adat, hogy évente 52—56 ezret lőnek le közülük. Hallani azt is, hogy garázdál­kodásuk megyénkben is ko­moly károkat okoz. Hogy való­jában mekkorát, ennek tisztá­zására Gondos Gyulát, Bara­nya fővadászát kértük.- Természetesen nem első­sorban a kutyák tehetnek ar­ról, hogy kóborlókká válnak — indította a gondolatsort Gon­dos Gyula. — A felelőtlen tu­lajdonosok úgy igyekeznek megszabadulni az állatoktól, hogy elhagyott helyre viszik, és magukra hagyják őket. Ezek azután — mivel más táplálék­hoz nemigen jutnak, a vad­állományból pusztítanak. Mi­vel Baranya nagyvadas me­gye, így ezt az állományt tize­delik. Télen falkában vadász­nak, nyáron az őz és a szarvas ellesi, más jószágok költési, fialási időszakában a fiatal szaporulat legfőbb ennivaló­juk. Télen egyébként gyakran helyzeti előnyben is vannak. A hóréteg eljegesedett felszí­ne ugyanis a kutyát megtartja, a nagyvadat nem. Az agyon­hajszolt állat azután már köny- nyű zsákmányt jelent. A lakott területek közelében bóklászó ebeket sem mérgezni, sem lelőni nem lehet. Egyéb­ként, mint Gondos Gyula hangsúlyozza, a vadászterüle­ten megjelenőket sem lövik le automatikusan az erre feljogo­sított hivatásos vadászok. Jól táplált, gondozott, tisztán tar­tott, eltévedt kutyákban nem tesznek kárt. A dúvadat viszont irtani kell. Irtásuknak egy sajátos mód­ja az utóbbi időben teret ka­pott a magyar sajtóban is. Egyesek véleménye szerint ugyanis érdemes volna meg­vizsgálni, hogy mit jelentene farkas visszatelepítése néhány területre. Magyarországon ma is él farkas, ezek átváltanak a határokon, és amint a zerge megjelenik Sopronban, a já­vorszarvas Baranyában, vagy a medve az Északi-középhegység­ben, úgy a Bakonyban, Börzsöny­ben elő-előbukkan farkas is.- Ezeken a területeken a mufflonkárok, fiatal szarvas- és vaddisznókárok jelzik, hogy mekkora pusztítást visznek vég­be a farkasok - mondja a fő­vadász. — Az intenzív vad- gazdálkodás mellett meghono­sításuk szinte elképzelhetetlen, de legalábbis nincs reális jö­vője. A Mecsekben tehát nem lesz farkas. Épp elég kárt okoz­nak a kóbor kutyák. Sz. Koncz I. vasárnapi 3 §»-esjr>e furitcKsr.cs Wie csele be ti ? ]J

Next

/
Oldalképek
Tartalom