Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-01 / 210. szám

Újabb fotóalbum Sellei Sarolta— Panyik István: Pécs Csak keveseknek adatik meg, hogy madártávlatból is pillantást vethessenek szeretett városukra, melyet úgy hívnak - Pécs. Elég azonban kézbe vennünk és kinyitnunk a fotóalbu­mot, s máris, amolyan re­pülő szőnyegként száguld velünk a város színes ház­tetői, zegzugos utcái fö­lött, gyönyörködtetve, s egy kicsit ki is emelve bennünket mindennapos gondjaink közül. Újabb fotóalbum jelent meg Pécsről. Szerzői ki mások lehetnének, mint Sellei Sarolta és Panyik István. Immár a hetedik fotóalbumuk, Pécsről pedig ez a harmadik. Az újabb abban tér el az előző kettőtől, hogy valamennyi fotója színes, s hogy a 84 felvétel nemcsak Pécset mutatja, de fölvillantja a város tágabb környeze­te, a baranyai táj és épí­tészet más jellegzetes és nevezetes emlékeit is. A Sellei-Panyik házas­pár munkahelye a Pécsi Tervező Vállalat és a Ba­ranya Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat közös fotó­laborja, vagyis életelemük a fotózás. Idehaza és kül­földön is szenvedélyesen fényképezik a történelmi múltat idéző építészeti emlékeket, a szép tájakat és természeti értékeket, köztük olyan részleteket, melyek mások elöl eldu- gottak, vagy éppenséggel mások tekintete elsiklik fölöttük. A Sellei-Panyik képek nyújtotta látvány mindig sajátos látószögű, az épületek és a tájak náluk a legszebb arcukat mutatják —, amit látunk, szebb mint a valóság -, ám mégsem támad ,plyan érzetünk, hogy a képek hazudnának. Mert ugyan színes képen gyönyörűbb a világ, ám a színeket ők tudatosan úgy és annak érdekében kezelik, hogy a rejtett szépségek is elő­tűnjenek és fölragyogja­nak. A fotóalbumot a Ma­gyar Távirati Iroda adta ki, az egri album után ez a második ilyen vállalko­zása. A bevezetőt Pécs történelméről Bezerédy Győző írta, angolul és né­metül is olvasható. Ezt kö­veti a már említett 84 színes felvétel, sajnos né­melyikének az aláírásába — erről a szerzők nem tehetnek — hiba csúszott. A fotóalbum 10 ezer pél­dányban jelent meg, s a jövő héttől kapható a könyvesboltokban. M. Z. Jön a víz! A Duna medre alatt — Az ötödik szivattyú — Szederkényt nem lehet kihagyni — Kvarchomok és aktív szénrétegeken át "T A megoldás öröme'elfeledteti az elmúlt hónapok bosszúságait Ä Mohácsi Vizkivételi mü szivattyúháza Proksza László felvételei Már elmúlott tíz óra, de még nagy a mozgás a bel- várdgyulai átemelő telepen. Érthető. Nagy nap a mai: be­fejezték a szerelést, üzemel az ötödik szivattyú, több vizet tudnak Pécsre továbbítani. Mindenki a kölcsönbe kapott szivattyú körül nézelődik. A megoldás öröme elfeledteti az elmúlt hónapok bosszúságát, idegeskedését. Ma is állitják a Dunántúli Regionális Vízmű Pécsi üzem- igazgatóságának vezetői: ha hónapokkal ezelőtt azt mond­ja nekik valaki, hogy a tar­talékok tartaléka is felmondja a szolgálatot és nem tudják megjavíttatni a szivattyúkat —, nem hiszik el. Megtörtént! A belvárdgyulai átemelótelepen, ahonnét — a nyári időszakot kivéve — 4 nagy teljesítményű szivattyúval továbbítják a Du- na-vizet Pécsre, két tartalék­szivattyú volt. Tavaly év vé­gén egy szivattyú elromlott. Elküldték Tapolcára, a Bako­nyi Bauxitbánya Vállalat javí­tó üzemébe és beállították az egyik tartalékot. Rövid idő múlva eqy másik mondta fel a szolgálatot, ez is ment Ta­polcára. Állandóan sürgették a tapolcaiakat a javítással, de a válasz mindiq ugyanaz: im­portból származó alkatrészek hiánya miatt nem tudnak sem­mi biztatót mondani. Amitől tartottak, bekövetkezett: meg­hibásodott még egy szivattyú. — Már tavaly nyáron sem volt elég négy szivattyú, be kellett állítani az ötödiket — mondja Borsodi László gépész, az átemelő kezelő központjá­nak ügyeletese. — Tudtuk, hogy három szivattyúval nem tudunk elég vizet adni Pécs­nek. Az üzemigazgatóság meg­kérte a tapolcaiakat, hogy a náluk lévő három szivattyú használható alkatrészeiből ja­vítsanak meg legalább egyet. Megjavították, de a négy sem volt elég, így a vállalat rákhegyi üzemigazgatóságának ajkai átemelő telepétől meg­kapták az ottani tartalék­szivattyút. — A javítási hercehurca miatt a tavasszal elkezdtünk tárgyalni egy osztrák céggel új szivattyúk vásárlásáról, — mondja Csonka Ferenc, a DRV Pécsi üzemigazgatóságának igazgatója. — Az Infotech cég idén szeptemberre ígérte a négy szivattyú szállítását. Fel­tétele, hogy a magyar fél megfelelő áruval kompenzálja. Vállalatunk több mint hétmil­lió forintot fizet majd értük a külker cégnek. Jövőre továb­bi négyet szeretnénk vásárolni. * Mohácson is jártunk ezen az estén, a vízkiemelőnél, ahon­nét a Duna vize útnak indul a megyeszékhely felé. Napon­ta csaknem hatvanezer köb­méter ömlik a folyó medré­ben lévő csövön át a két szí­vóaknába. A hatvanezerből erős napokon 17 000-ret a hő­erőműnek adnak. A többiből ivóvizet kell készíteni. Nyomasztó érzés a Duna medre alatt hét-nyolc méterre lévő szívóaknákkal egy szin­ten járni. Gépek zúgnak, nyir­kos a levegő. A gépészek nem törődnek sem a mélységgel, sem a zajjal. A szívóházakból szivattyúk hozzák fel a vizet a derítőkbe, amelyekben a vegyszeres kezelést követően ülepítik. Minél tovább hala­dunk a derítők mellett, an­nál tisztább lesz a víz. A legelsőknél még sötétszürke, aztán egyre áttetszőbbé válik, s végül lelátni az 5 méter mély derítők közepéig. Hogy milyen ízű és minőségű vizet iszunk másnap Pécsett, az most az első lépcsőben Stong Árpádné laboránson múlik, aki 8-10 féle vizsgálatot kö­vetően dönti el, milyen vegy­szerből mennyit adagoljanak a Duna-vízhez.- További tisztítás után, közvetlenül tőlünk kapja ivó­vizének egy részét Mohács is — mondja Szekó József, a víz­kiemelő üzem vezetője. — Ta­valy nyáron még 2500-2600 köbmétert vittek naponta, idén ez csaknem megduplázódott. Többet is tudnánk adni, derí­tő- és tisztítókapacitásunk elég, de a város nem tudja hol tárolni. Sürgető a két 1000 köbméteres tároló megépítése. * Mohácsról jövet, az ország­úiról jól láthatók a kis há­zak, a régi acél-, illetve az új, 1000 mm-es Sentab-csőve- zeték mentén. A Lánycsók utá­ni kanyarban, a szajki terme­lőszövetkezet sertéstelepének közelében megállunk. Idén tavasszal ezen a területen hi­básodon meg a Sentab-veze- ték. A feszített acélbetoncső egy adott helyen korrodáló­dott. Akik akkor erre jártak, azt mondják, úszott itt min­den. Hogy miért következett be a meghibásodás, azt jelenleg még vizsgálják... A Sentob- vezeték e részét kiszakaszolták, most csak az 1959-ben fekte­tett 700 mm átmérőjű acélcső hozza ezen a részen a duna- vizet Pécs felé. * Szederkényt két okból nem lehetett kihagyni. Egyrészt azért, mert az itteni vízbázis­ból is kap vizet Pécs, más­részt azért, mert ezen a he­lyen is dolgoznak. Korábban hétezer köbméter vizet kapott Szederkényből Pécs, napjaink­ban azonban —, mivel eddig többet termeltek ki, mint amennyit a vízadóterület pó­tolni tud — legfeljebb ötezret szabad kivenni. Szederkényben is a szivattyúkkal kezdődött minden. Egymás után három mondta fel a szolgálatot és hasonlóan a belvárdgyulaiak- hoz, háromból egyet tudott megjavítva visszaadni a tapol­cai üzem. Ezek a szivattyúk azért romlottak el, mert az itt lévő két kút egyikének a bélés­csöve tönkrement és a szivaty- tyúkba kavics került. Az egy­kor 380 méter mély kút 160 méter magasságig telt föl ka­viccsal ... Most a Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üze­mének munkásai dolgoznak itt. — öten vagyunk — mondja Berta László fúrómester —, felváltva dolgozunk. Éjszaka a szúnyogok, nappal a hőség miatt kínlódunk, de sürget az idő, nem lehet ráérősen csi­nálni. Legtöbbször kétheten­ként megyünk haza Kaposvár­ra. Szeptemberre be akarjuk fejezni a kútjavítást. A szederkényi kútból feljövő és tócsába gyűlő, színében és szagában erősen a harkányira emlékeztető viz körül egy ku­tya ugrándozik. Két évvel ez­előtt kölyökként kapták Fad- don. Azóta velük van. A ba­rakk-otthonban töltött pihenés óráiban ez a kutya vidámítja azzal a két kismacskával együtt, amelyek anyja a na­pokban elpusztult és most Szabó József cumisüvegből eteti őket... * A Duna-víz utolsó állomá­sa az üszögi fogadó és tisz­títómű. Innét megy az előtisz­tított dunai víz két 500-as ve­zetéken a hőerőmű, illetve a többi a tisztítómű felé. Kvarc­homok- és akív szénrétegeken átszűrve, tovább tisztítják, majd klórozzák. Itt is folyama­tos laborellenőrzésekkel vizs­gálják és alakítják a minősé­gét. Július 23-án, a Pécsi Víz­mű 40 900, a megyei vízmű Komlónak 4700 köbméter tisz­tított dunai vizet vételezett. Török Éva Minek mi a tarifája? Ittas vezetés -10000 forint Garázdaság, tilosba hajtás, közveszélyes munkakerülés Ugrásszerűen emelkedtek Pé­csett a közrenddel, a közbiz­tonsággal és a közlekedéssel kapcsolatos szabálysértések. Idén az első hat hónapban az elmúlt esztendő hasonló idő­szakához képest negyven szá­zalékkal több. azaz 2524 sze­mély ellen indított szabálysér­tési eljárást a Pécsi Rendőr­kapitányság igazgatásrendé­szeti osztálya és több ezer em­bert a helyszínen bírságolt meg a rendőrség. Helyszíni bírságolásra döntő többségükben a közlekedési szabályok megszegői adtak okot. Ennek „tarifája" maxi­mum 500 forint lehet. Például a gyalogos nem a kijelölt gya­logátkelőhelyen megy át, a gépkocsivezető nem kapcsolja be biztonsági övét, a megen­gedett sebességi határokat ki­sebb mértékben lépi túl, tilos helyen várakozik. De akkor is helyszínbírsógolhat a rendőr, ha nincs nálunk a személyi igazolvány. Azok az ügyek, melyeket a cselekmény súlya miatt a hely­színen nem lehet elbírálni, vagy ha az elkövető nem is­meri el a felelősségét, szabály­sértési eljárások közé kerül­nek. Dobra Tibor rendőr őr­nagy, a kapitányság igazga­tásrendészeti osztályának veze­tője szerint az első félévben a kiemelt közlekedési szabály- sértést elkövetőkkel szemben 3000-4000 forintos pénzbírsá­got szabtak ki, de előfordult, hogy ittas vezetésért a maximu­mot, 10 000 forintot. S ezzel együtt járt, hogy a vezetői en­gedélyét is bevonták nyolc hó­napra. Természetesen nem csu­pán az ittas vezetés tartozik a kiemelt közlekedési szabály- sértések közé. Súlyos dolognak számít a vezetői engedély nél­küli gépjárművezetés, sőt az is, ha a járműtulajdonos olyan egyénnek adja ót kocsiját, mo­torkerékpárját, akinek nincs jogosítványa. A nem bocsánatos „bűnök” közé tartozik, ha üzemképtelen fékkel vagy kormányberende­zéssel - hihetetlen, de ezekre is akadt példa — közlekedik a járművezető, vagy ha forga­lomirányító berendezés piros jelzésénél halad ót. Hat hónap alatt a Minolta automata fény­képezőgépek 514 ilyen „piros­ba szaladást" rögzítettek. Az egyik felvételsorozaton jól lát­ható, hogy a lámpa már akkor pirosat mutat, amikor a Wart­burg úgy tíz méterre van a lámpa előtt. Sajnos, a vasúti átjáró tilos jelzésén való áthaladás sem ritka. Sokan baj nélkül meg­ússzák ezt a hallatlan felelőt­lenséget, de előfordul, hogy a vonat éppen akkor érkezik. Legutóbb Hobolnál történt ilyen szerencsétlenség, melynek következtében az autó négy utasa közül hárman életüket vesztették, Harkánynál meg ketten haltak meg. Az áthaladás elsőbbség meg nem adása, a sebes­ségkorlátozás jelentős túl­lépése, valamint az olyan sza­bálytalan sávváltós, mely­nek következtében egy másik kocsi vezetője vagy utasa —, tehát nem a szabályokat meg­szegő gépjármű vezetője — megsérül, 5000 forintig, illetve ez utóbbi két esetben 10 000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Ezen kívül egy évig a jogosítványt is bevon­hatják. Akár háromezer forin­tos pénzbüntetéssel is sújthat­ják —, s erre is akad példa bőségesen — azokat a vezető­ket, akik egyirányú utcában, a forgalommal szemben közle­kednek, vagy például figyel­men kívül hagyják a Stop táb­lát, azaz „elfelejtenek" meg­állni. A közrend és a közbiztonság elleni szabálysértések zömét a közveszélyes munkakerülők kö­vetik el. Közülük nem kevesen hajnalban, kora reggel b boltok elé kipakolt tejet, ke­nyeret, péksüteményt dézsmál­ják meg. Ebbe a csoportba tartozik a botrányos részeg­ség, az erősen ittas emberek kiszolgálása, a garázdaság, a verekedés. Mit „kell" elkövetni, hogy garázdaság vagy verekedés miatt összetűzésbe kerüljön valaki a rendszabályokkal? Dobra őrnagy példákat sorol: A közelmúltban Pécsett, a Páfrány utcánál összevereke­dett két részeg férfi egy lány miatt. Az egyiknél láncos bot (nuncsagu) is volt, de szeren­cséjükre ez nem igen suhog­hatott, a rendőrség időben ér­kezett. A cirkuszért szemé­lyenként 3600 forintot fizetnek a lovagias urak. Egy erősen ittas fiatalember a minap egy pécsi óra- és ékszerboltban csinált rama zűrit. Miután az eladók közöl­ték vele, hogy nincs arany, el­kezdett kötekedni, kiabálni: több vevő pánikszerűen távo­zott az üzletből. A rendőrség­nek sikerült megfékeznie az aranyszerető embert, aki ‘ a röpke jelenetért 4000 forinttal gazdagította az állami költ­ségvetést. Roszprim Nándor HÉTVÉGE 1987. augusztus 1„ szombat Az üszögpusztai víztisztító üzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom