Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-30 / 238. szám

Bc«té«lorieiiMH aBooloktnlfls — '' ................................................. * ......... • .' , ■■■•........•■■■:■■■■..■•■■•■■ .1.1..■•■■.........•.......................•....................‘............................................................................................................... J im Norman, Exeterből Felbecsülhetetlen hasznú a diákcsere James B. Norman, vagy ahogy mindenki, aki ismeri, hívja őt, Jim Norman, az ang­liai exeteri egyetem docense is részt vett a Janus Panno­nius Tudományegyetemen a héten megrendezett konferen­cián, melynek témája a be­szédorientált angoloktatás volt. Akár úgy is fogalmaz­hatnánk, hogy a világ leg­természetesebb dolga, hogy Mr. Norman itt volt és elő­adást tartott, hiszen eddig mindegyik konferencián jelen volt, s az exeteri egyetem ré­széről nagyon sokat tett a diákcserék létrehozásáért, fejlődéséért.- Hogyan vélekedik a ma­gyar diákok, pontosabban oz angol szakos hallgatók, a leendő nyelvtanárok nyelvtu­dásáról? — Kollégáimra is, rám is és az exeteri egyetemistákra is mély benyomást tett az önök diákjainak nyelvtudása. Köztudott, hogy Angliában mindig is nehéz dolog volt az idegen nyelv oktatása, hi­szen az angol világnyelv, s a legtöbben úgy vélik, hogy ezért nekik nem kell más nyelvet megtanulniuk. De a magyar hallgatók szorgalma és tudása valóban nagy ha­tással van a mi diákjainkra. Ami a két egyetem közti cse­rét illeti, a magyar diákok ebből nagyon sokat profitál­nak, ezt magam is megfigyel­tem és érzékeltem. Hihetetlen nagy előnyt jelent egy ide­gen nyelvet a nyelvterületen, saját közegében gyakorolni, s anyanyelvűektől hallani a beszédet. Mondok egy példát. Van egy budapesti ismerő­söm, aki Exerterben segítséget kért tőlem, nyelvi problémái voltak. S amikor hallgattam őt és beszéltem hozzá, rá­jöttem, mi a baj: nem az volt a problémája, hogy nem tud­ja a nyelvet, sőt nagyon is jól tudta, akárcsak az itteni diákok. A gond az volt, hogy eleinte - úgy mondjuk egy hétig - ez a nyelvtudás még­sem működött a gyakorlat­ban. Nem voltak hozzászok­va, hogy eredeti környezet­ben angolokkal beszélgesse­nek, s így eleinte nagyon-na- gyon nehezen értették meg, amit mondtunk nekik. Ha ugyanazokat magyarok mond­ták volna nekik angolul, azt megértették volna. A második hét végére azonban mór hoz­zászokott a fülük, s minden tökéletesen rendben volt. Ezért fölbecsülhetetlen hasz­nú a diákcsere. — Ezek a konferenciák mennyiben tanulságosak az ön számára?- Feltétlenül azok, hiszen az itt hallott előadásokból lemérhetem, hogy hol tart ma a nyelvoktatás, milyen gond­jai és törekvései vannak ma­gyar kollégáimnak, s ezek alapján lehet módosítani az exeteri programokat is. Ez az egyik. A másik, hogy na­gyon jó dolog újra és újra találkozni a pécsi angol tan­szék munkatársaival, máshon­nan érkezett angoltanárokkal, s azokkal a régi diákokkal is, akik valaha részt vettek az exeteri cserében, s ma már ők is tanítanak. — Járt a kertvárosi két­nyelvű gimnáziumban? — Igen, s rendkívül érde­kes, egyedülálló kezdemé­nyezésnek tartom. — Legközelebb mikor talál­kozhatunk önnel Magyaror­szágon? — Jövök, ha meghívnak, mert öröm újra itt lenni, de egyébként tréfán kívül való­színűleg 1988-ban utazom ide vissza. Dücső Csilla Zöldségháború a Balaton-parton Küzdelem a drágaság és a rossz minőség ellen r Cserszömörces szájvíz, lfebor Hajápoló I/ / ír tw tmff I XI r L I Kremek es erősítők Tolnáról Itt van a szezámmag! Az illatos ebszőlőszár Ha Balaton és zöldség-gyü­mölcs, akkor drágaság és gyen­ge minőség: hosszú évek alatt kialakult asszociáció. A Boglár- lellei Városi Tanács idén már­ciusban elhatározta, hogy harc­ba száll a város zöldségellátá­sában kialakult feszültségek enyhítésére. A partner a Felső- babádi Állami Gazdaság lett. Feladatuknak az üdülőkörzet zöldség-gyümölcs és üdítőital­ellátásának javítását és az árak leszorítását tekintették. A minta a siófoki AGROSKALA — mond­ta a gazdaság lerakatának ve­zetője. Nehéz volt a kezdet, de ezen nincs mit csodálkozni, hisz új vállalkozásról van szó, aminek ki kell még nőnie gyer­mekbetegségeit, és azt sem sza­bad elfelejteni, hogy megjele­nésük mások komoly anyagi érdekeit veszélyeztette. Eleinte sokat kellett foglalkozni az el­lenük irányuló feljelentésekkel, panaszokkal, de mára a napi forgalmuk eléri a száz-kétszáz­ezer forintot, és elmondhatják, hogy kinőtték a jelenlegi rak­táraikat. Új akciójuk keretében, augusztus 19-től 5,50 Ft-ért árulják a dinnyét, 8,00 Ft-ért az olcsóbb paradicsomot és paprikát. — A Boglárlellei Városi Ta­nács — mondja Palásti Béla a városgazdálkodási osztályon -, 1987 márciusában levélben ke­reste meg a Bács-Kiskun me­A gyerekek még örültek is neki, hogy nem kell lecipelni a Balatonra a gumialkalmatossá­gokat, hanem az udvaron csó­nakázhatnak, a felnőttek vi­szont azzal töltötték napjaikat, hogy tűzoltókat hívjanak a mentesítéshez, függőhidakat építsenek, s hogy próbálják vé­deni nyaralójukat a víztől. A legöregebb fonyódligeti nyaralók sem emlékeznek arra, hogy valaha is lett volna akko­ra tartós eső, hogy az pár óra alatt ne szivárgott volna el a gyakorlatilag tiszta homokta­lajban. Idén nyáron viszont többször árasztotta el az ud­varokat s a kicsit is alacso­nyabban lévő nyaralóépülete­ket napokra a víz, mely már csak részben volt nevezhető ta­lajvíznek, hiszen jelentékeny része a talaj felett helyezkedett el. A leginkább elázott rész, Árpád út és környéke nyaraló­tulajdonosai tudni vélték, min­dennek az az oka, hogy szak­szerűtlenül fektették le évekkel korábban a 7-es'út mentén a gyei ZÖLDÉRT igazgatóját, és felajánlotta a város zöldség­gyümölcs ellátását, javasolta, hogy érdekeltségeit terjessze ki a Balaton-parti településre is. Ezzel a Somogy megyei ZÖLD­ÉRT és a kiskereskedők mono­polhelyzetét szerettük volna csökkenteni. A tanács vállalta, hogy raktárot és négy frekven­tált helyen közterületet biztosít az elárusítóhelyek számára. A ZÖLDÉRT közvetítésével került a városba a Felsőbabádi Álla­mi Gazdaság, amely saját terme­lésű, háztáji és olcsóbb vidé­kekről beszerzett áruval látja el a várost. A tapasztalatokról korai lenne még szólni, év vé­gén kerül sor az értékelésekre. Tagadhatatlanul voltak nehéz­ségek, de egyértelműen látszik vállalkozásunk kedvező hatása. Egy gondolat már megfogalma­zódott. A zöldségellátás javult, de a tanácsnak a kezdeménye­zés csak kiadást jelentett: az indulási költségek közel felét magára vállalta. Mivel a tanács is gazdálkodó szerv, a jövőben arra törekszünk, hogy ne csak támogassuk az ilyen kezdemé­nyezést, hanem a nyereségből is részesüljünk, például a GA- MESZ (Gazdasági, Műszaki El­látó és Szolgáltató Szervezet) közreműködésével. Az a cél, hogy a lakosság is jól járjon és a tanács bevétele is növeked­nyomóvezetéket, illetve hogy ugyancsak szakszerűtlenül vé­gezték tavaly a regionális csa­tornafektetést az országút és a Balaton-part között: agyagos talajjal töltötték vissza a mun­kaárkokat, így azok föld alatti gátként megakadályozták a ta­lajvíznek a Berekbe, illetve a Balatonba való szivárgását. A nyarajótulajdonosok sejté­sét megerősítette a fonyódi ta­nács illetékese, Specker Antal- né, aki elmondta, hogy a nyo­móvezeték építésénél valóban hibát követett el a kivitelező Mintha egy óriási kompó- tostálba csöppentünk volna bele. Ánizs és fahéj édeskés illata terjeng a levegőben, mór-mór az ízeket is érezzük. Pedig a nagy, hangárszerű épületben nyoma sincs sem­miféle gyümölcsnek, befőttnek. Ebszőlőszárat tisztítanak az asszonyok. Erőteljes húzásokkal szétválasztják az egymásba csavarodott, szárított nádhoz hasonló indákat. Az ebszőlő­szár, mint mondják, vértisztí­tó hatású. A gép zakatolva például a Zalka Máté útnál, ahol már korábban jelentkez­tek panasszal a tulajdonosok. Hozzátette, ezekhez járul még az is, hogy a meglévő vízelve­zető árkok, különösen a 7-es út mentiek az évek során el- iszapolódtak, a telektulajdono­sok, akik ezek fölé átjárót épí­tettek, nem az eredeti szintig süllyesztve tették le az ótfo- lyót, s ez is akadályozza a vi­zek elvezetését, valamint ok annak a csatornának az elisza- polódása is, mely a Klapka ut­cánál a Berekbe vinné a csa­beindul, háromféle nagyságú­ra darabolja a szárakat. — Kicsit átalakítottuk a ma­sinát, mert a franciák ilyen nagy darabokban kérik az eb- szőlőszárakat. Most így külön­böző méreteket tudunk produ­kálni. Alkalmazkodnunk kell a megrendelőinkhöz — markol a Fonyódliget úszik Kivitelezési hiba az ok? padék- és szivárgó vizet. To­vábbá hozzájárul a helyzet romlásához a talaj általános tömörödése, elzsírosodása, a szikkasztott szennyvíz következ­tében. Érdeklődtünk a Dél-Dunán­túli Vízügyi Igazgatóságnál és a kaposvári DÉLVIÉP-nél is: e térség problémája új volt ne­kik. hhll Lajos, a DÉLVIÉP igazgatója: — Nem ismerem a problé­mát, de ki kellene vizsgálni a tanáccsal és a beruházóval együtt, hogy valóban mi okoz­za a talajvíz-áramlás rendelle­nességét, s ennek mi az oka. Ha nekünk van mulasztásunk, meg fogjuk keresni a módját, zsákba Csatordai József üzem­vezető, a Herbária tolnai gyógynövényfeldolgozó üzemé­ben. A hagyományos gyógynö­vénytermeltetés és -feldolgo­zás, az aromák — 30-féle ver­mutaromát gyártanak, egy-egy italféleség 14-16 gyógynövény jellegzetességeit tartalmazza ­hogyan hozható helyre. De ehhez hivatalosan kell velünk felvenni a kapcsolatot. A fonyódi tanácstól megtud­tuk: a regionális szennyvízve­zeték mentén, így például a Thököly útnál szennyvíztársula­tot szerveznek (35 000 forint telkenként), illetve hogy az ősz folyamán, hogyha a KPM- mel is egyezségre jutnak, rendbe teszik a 7-es út menti árkokat, s újat építenek az Ár­pád útra, melyre azután rá­csatlakozhatnak az innen nyí­ló utcák társadalmi munkában kiásott árkai. Eddig csak gyümölcs- és díszfák látták kárát a magas talajvíznek. Félő, a gyakori elöntés az épületeket is veszélyeztetni fogja — cselek­vésre tehát nem sok idő ma­rad. Bodó L. étvágyjavítók, színezékek és ízesítők készítése mellett koz­metikumokkal is foglalkoznak. A vitaminokban gazdag, kuko- ricacsíraolajos Herbanat krém­család, napozás utáni regene­rálókrém is itt „fortyog” több társával együtt. A fogínysorva- dás megelőzésében és kezelé­sében használatos cserszömör- cés szájvíz, a Vebor hajápoló is a tolnai üzem terméke. A terem közepén dobozokban a Béres-csepp. Az üzemvezető jó roboráló szernek tartja, kisebb mennyiségben exportra is ren­delnek tőlük. Az egyik üzemcsarnokban előkelő helyet kapott egy nagy, szürke gépsor, legújabb tevé­kenységük segítője. Az import­ból származó szezámmagot tisz­títják majd itt. Ezekben a napokban fognak hozzá a negyvenvagonnyi apró mag- vacskák héjazásához. A sze- zámmag a magyar édesipar és sütőipar legújabb felfedezettje. Magas a telítetlen zsírsavérté­ke, így élettani hatása kiváló. Töltelékanyagnak használja majd a megrendelő, az édes­ipar. Az üzemben ötvenen dolgoz­nak. Dédelgetett tervük, hogy engedélyt kapjanak az „elsőd­leges feldolgozottsághoz". A nem túl szép kifejezés azt ta­karja, hoqy szeretnének az üzemben különböző alapanya­gokból, például a Valeriana gyártásához szükséges macska- avökérből, koncentrátumokat készíteni, így a megrendelést, szállítást is megkönnyítve. Baranyából is kapunk gyógy­növényeket - búcsúzik az üzemvezető -, sokan vállalják a gyógynövénytermesztést, no­ha aprólékos kézi munkát is igényel a gondozásuk. A ter­mesztett gyógynövények vegy- szerezettsége alacsony, néhány fajtához pedig nem is szüksé­ges a vegyszerezés. B. A. vasamapi 3 Töltik a Vebor hajápoló szert a tolnai üzemben Hírlap­átjelentés Az üdülőknek előnyös, a postai hírlapszolgálatnak viszont rengeteg többlet- munkát jelent, hogy az üdülők után küldjék az elő­fizetéses lapjaikat. A Pécsi Hirlaposztály a nyáron napi átlagban 1100 Dunántúli Naplót küldött címszalag alatt az ország minden ré­szébe az előfizetői után, a heti és havilapokat boríték­ban továbbítottak az ideig­lenes címekre, míg sok más lapot átjelentettek az üdü­lőt kiszolgáló helyi hírlap- szolgálatnak. Az újságát- jelentési dömping lefutó­ban, augusztus 20-tól na­ponta százával csökken az ideiglenes címre továbbí­tandó újságok száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom