Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-16 / 225. szám

Óriáscsúszda Lellén 10 méter magas, 108 méter hosszú Ez a csúszda egy kicsit más. Mindenekelőtt a leghosszabb az országban. 108 méter hosz- szú, tíz méter magas, lejtése 9 százalékos. Ijesztő és nép-' szerű. Tíz forint egy csúszás, és volt olyan nap, hogy két- ezerötszázan is megpróbálták, itt a leilei szabadstrandon. Bevallom, nehezen szántam rá magam a lecsúszásra. Ve­lem született tériszonyom és a hideg vízzel való nem túl barátságos viszonyom is gá­tolt. No, és a sebesség. Azt mondja Varga Sándor, gz üzemeltető Apolló pjt tagja, a családi vállalkozás legfia- talabbika, hogy 16,03 másod­perc a csúcs. Számológép ke­rül és megvan a végeredV mény: ez 24,3 km/órás sebes­ségnek felel meg. No nem, akkor én nem csúszok le, szétmegy a gatyám. Nem úgy van, nyugtat. Az a jó, ha nem ér le a csúszdára, legjobb sarkon-vállon halad­ni, hanyatt fekve. Minél ke­vesebb testrész-felület talál­kozzon a csúszdával. Indul Varga Sanyi. Fellép a korlátra, picit megvizezi magát az égkék csúszdában csordogáló Balatonvízből. Lendül és start. Alig követhe­tő gyorsasága, mint a bobok a pályájukon, úgy siklik. So­kan állják körül a medencét, ahol belecsobban a méteres vízbe. Ilyen gyorsoságot még nem láthattak. Bizonyítja ezt először többféle csettintés, az­tán az, hogy a közelebb me- részkedőket bizony lespriccel­te a csobbanáskor. 17 má­sodperc, csúcsközeli idő. Indulok én is, félúton ije­dek meg, amikor nagynak ér­zem a sebességet. Felülök, csökkenteni próbálván a ha­ladás ütemét és siker. El­fogy a sebesség, épphogy be­leérek a medencébe. Szóval, gratulációkat nem kell fogad­nom. Megkönnyebbülten megyek Varga Sándornéhoz, aki szin­tén komlói. Elmondja, hogy négyen voltak a versenytár­gyaláson, végül Vargáék; nyertek. Két hónap alatt éj­jel-nappal dolgoztak és jú-l nius végén nyithattak. A száz négyzetméteres területet tíz évre bérlik. Fagylaltozó már működik a kiszolgáló épület­ben, drink bár nyitását jövő­re szervezik. (A tervező Gert- ner József.) Közben bányadtan bár, de kisüt a nap, egyre többen lesznek a csúszdánál is. Idő­sebbek és fiatalabbak egy­aránt. A legidősebb egy 73 éves bácsi volt, a legfiata­labb egy kétéves gyerek, aki apja ölében tette meg a tá­vot. Kérésre szívesen lecsúsz­nak a kisebbekkel a csúszda kezelői is. Bozsik L. fft finom elegancies lees a jellemaeü Őszi-téli divatirányzatok Tundrazöld, ibolyalila, fekete, fehér Aki 1987 őszén, telén igazán divatos akar lenni, annak fi­nom eleganciával kell öltözköd­nie. Az elegancián itt most nem luxust értünk, hanem kifinomult vonalakat, összhatásukban le­tisztult formákat, szélsőségek nélküli fazonokat, finom színár­nyalatokat, olyan öltözékeket, melyekbe az élénk színek a kiegészítők által kerülnek. Nagy általánosságban ez jellemzi az őszi-téli divatirányzatot, a trendet, amelyről részletes tájé­koztatót /v/fz Rudolftól, a Ma­gyar Divat Intézet divatterve­zőjétől kaptunk. — Az új divatirányzatokban együtt él a múlt, a jelen és o jövő, ezeknek az illeszthetősé­ge, keverhetősége lesz a jellem­ző. Ha együtt nézzük a női és a férfidivatot, három karak­teres csoport különíthető el: az elegáns városi, a nemzetközi turmix és a modern, kísérletező stílus. Az elegáns városi öltö­zékben megtalálhatók a klasz- szikus, sportos vonalak is, az elegancia funkcionális, igényes, és nem hivalkodó. Az úgyneve­zett nemzetközi turmix-stílus a női ruhákra vonatkozik csak. Ebben a csoportban föleleve­nednek a különböző országok népi öltözékeinek elemei, tehát nemcsak magyar stilizációval találkozunk, hanem a legválto­zatosabbakkal, Mexikótól Tibe- tig. Ezt a csoportot puritán egy­szerűség, monoton színkombiná­ciók jellemzik. A harmadik csoport a modern, kísérletező stílus, a technika uralta jövő öltözködési ideálját próbálja megvalósítani. Formabontó, extravagáns, futurista, a sci-fi világát idézi. Ez az általános összkép. Néz­zük külön, milyen lesz a férfi­divat. Elegáns, ápolt, diszkrét; mindezt nemcsak a fazon, ha­nem az anyagok minősége és mintázata is sugallja. A matt és sötétebb színek dominálnak, az élénk divatszínek a férfiak­nál is a kiegészítőkben — nyak­kendő, zokni, —, jelentkeznek. A túlméretezettség visszavonuló­ban van, az Y-sziluett a jellem­ző az öltönyöknél, amelyeknél a zakó válla hangsúlyozott. Ná­lunk még mindig a kétgombos, egysoros gombolás dominál, de a legelegánsabb öltönyök már kétsoros gombolással készül­nek. A nadrágok kényelmesek, de túl bők; az ingek gallérfor­mája szélesedik. S hát nem árt, ha az élénkítést szolgáló nyak­kendő és zokni színe harmoni­zál. A nőknél, csakúgy, mint a férfiaknál, a finom szövetek, tiszta gyapjú alapanyagok lesz­nek a legnépszerűbbek. A női szoknyák és ruhák nyújtott vo- nalúak, karcsúsítottak, vagy párhuzamosan egyenesek. A széles és tömött váll továbbra is divat, csakúgy, mint a hosz- szabb szoknyahossz, bár igaz, hogy mindenféle hossz, a mini is, divatosnak számít. A ruha a test vonalait követi, a derék la­zán karcsú, a csípő enyhén ki­emelt. Az egyenes vonalú szok­nyák mellett, a harangos for­mák is visszatérnek. A női kosz­tümök, kabátok gombolása szimplasoros. A nadrágok szára párhuzamos, hosszuk — akár hajtókásak, akár nem —, boká­tól lábfejig terjedhet. Megint népszerűek lesznek várhatóan a kis galléros, klasszikus ingblúzok, a férfi inganyagból készült női ingek. A délutáni, esti viseletek legtöbbször kétrészesek, ezeket redőzött, vagy harangos hátú kiskabátak egészítik ki, ezek azonban imitált kabátkák, mert a ruhával egybe vannak dolgoz­va. Gyakori a kazakos, csuklyás megoldás, az aszimmetrikus re- dőzés, a zsinórkötéses gombo­lás. A széles bőröv marad, mel­lette újdonságként megjelenik a zsinórból készült öv is. S végül a várható divatszí­nekről, melyek általában söté­tek. A férfiaknál mélykék, mély­bordó, tundrazöld, vízzöld, sás­kazöld, tintakék, orgonalila, ko- baldkék. A nőknél idolyalila, rubinvörös, fenyőzöld, olivzöld, mókusbarna, indiai sárga. És mindkét nemnél továbbra vezet a grafitszürke, a fekete és a fehér. D. Cs. Abban a korban más hangközöket használtak Műemlék orgona Terehegyen A Harkány melletti Tere- hegy 200 éves református mű­emlék templomába rövidesen visszahelyezik a templom ha­sonló korú restaurált orgoná­ját, amely lehet ma egyedül­álló emléke a barokk orgo- noépítészetnek Magyarorszá­gon — hallottuk a hírt nem­rég. Budapesten, az Aquincum Orgonagyórban Kovács Gábor igazgató tájékoztatása nyomán eredeti szépségében sikerült megismerkednünk a hangsze­rek terehegyi királyával. Mint­hogy belső, mechanikus ré­szeit ebben a gyárban; szek- rényzetét az Országos Műem­léki Felügyelőség műhelyében restaurálták. összeszerelését ugyancsak itt, a gyár ún. állítócsarnokában végezték el az utóbbi két évben. Maga az orgona, hasonló társaihoz képest meglepően kis méretű. Ám küllemében s — szakértő művészek vélemé­nye szerint - hangzásában is jeles, igen jó mester keze alól kerülhetett ki a 18. század utolsó harmadában vagy ne­gyedében. Építőjét sajnos nem ismer­jük —, olvastam Szigeti Kilián, a neves organológus 1980-ban írt szakvéleményében. Korát ő is két évszázadosnak említi. Ám lehet, hogy korábbi vala­mivel, ugyanis átvizsgálásakor belsejében egy kitépett bre­viáriumlapot találtak beragaszt­va, amelyre az orgonáról szó­ló följegyzéseket írt valaki. Va­lószínű tehát, hogy a kis or­gonát előbb katolikusok hasz­nálták. (A terehegyi reformá­tus templom 1780-ban épült fel.) Az orgona homlokzata jel­legzetes tiszta barokk orna­mentikával díszített mű. Nincs külön játékasztala; a kb. há­rom és fél oktávnyi billentyű­sor a hangszer belső, kórus felőli oldalán helyezkedik el. Pedálsora sincs, és mindösz- sze négy hangszín szólalhat meg sípsoraiban. Ezeket ol­dalt fémkallantyúkkal lehet be­kapcsolni. Két fogantyúval el­látott szíjjal, tehát kézzel le­het fújtatni. — üzemünkben az orgona belső részeit eredeti anyagok­ból eredeti állapotába állí­tottuk vissza. — mondta az orgonagyár igazgatója. - A fasípok 80 százaléka eredeti, ezeket csak restaurálnunk kel­lett. A fémsípok újak. Minden részébe originális anyagokat szereztünk be. Tehát a szele­pekhez nem filcet, hanem szar­vasbőrt, billentyűzetéhez nem csontot, hanem faanyagot használtunk fel. A billentyű­zet minden orgonán kopik, így lehetett, hogy — már e század­ban - valaki cellulózlapocs­kákkal borította le a klavia­túráját. E billentyűkhöz barna ébenfát, a félhangokhoz (amelyek a mai hangszereken fekete színűek) fehér jávor- fát használtunk fel.- Érdekes még a hangolá­sa: abban a korban még más hangközöket használtak, kö­vetkezésül ez a kis barokk orgona ugyanolyan akkord le­ütésekor más hangzást ad, mint a későbbi, illetve mai hangolásúak. Egy bizonyos: 4 kereszt, illetve 4 ,,bé"-ig szeb­ben szól, mert a tiszta hang­közök „lebegés" nélküli tiszta­sággal szólalnak meg . . . Baranya, s valószínűleg az ország egyetlen eredeti álla­potában restaurált barokk or­gonáját várhatóan októberben, a múzeumi hónapban mutat­ják be az érdeklődőknek, Te­rehegyen. W. E. Édesanyja veséjével a testében vállalt szülést A hetedik eset a világon Martin 9 hónapos, vidám és gyönyörű kis fickó. Nem tud­ja, hogy nevezetes személyi­ség: Magyarországon ő az el­ső olyan csecsemő, akinek a születése előtt az édesanyján veseátültetést hajtottak végre. A vesebetegek terhessége kockázatos, az ilyenkor fellép­hető szövődmények az anya életét veszélyeztetik. Régebben igyekeztek is lebeszélni a ve­sebetegeket a szülésről. Meg­jelent azonban a svájci San­doz cég Sandimmunt nevű gyógyszere — Magyarországon 1983-tól alkalmazzák —, ennek köszönhetően megnőtt a vese és más szervek átültetésének a sikere, a túlélés esélye. E gyógyszer szedése mellett a nyugati országokban eddig hat olyan nő szült, akinek idegen vese van a testében. Martin édesanyja, a Tatán élő Tapodiné Takács Andrea a világon a hetedik, Magyar- országon azonban az első. Az, hogy Andreának beteg a veséje, 16 éves korában egy diákcsíny következtében derült ki.- Lógtunk egy napot a ba­rátnőimmel a suliból. Elmen­tünk orvoshoz, hogy igazolást kapjunk. Az orvos azonban megvizsgált, laboratóriumba is küldött. Itt derült ki, baj van a vesémmel. 1983-ban annyira súlyosbodott, hogy szeptember­től el kellett kezdeni a művese kezelést. Ez szörnyű volt. Egyik héten kétszer, a másikon háromszor kellett Budapestre felmenni. A műveseállomáson rákapcsolják az embert arra a gépre, és órákig feküdni kell. Mindig kiborultam, mert ször­nyű az a tudat, hogy nincs más választás. Vagy ez, vagy nincs tovább. — És akkor az édesanyám el­kezdett orvostól orvosig járni, vizsgálják ki, alkalmas-e do­nornak? Először hallani sem akartak róla, elutasították, de olyan szívóssággal tartott ki elhatározása mellett, hogy vé­gül az orvosok ráálltak. Hosszadalmas vizsgálatok következtek. Majdnem 9 hóna­pig tartott, mire közölték: megfelel. 1984. június 26-án került sor a kettős műtétre. Si­került. Gyorsan gyógyultunk mind a ketten. 1986. február elsején férjhez mentem. Ami­kor terhes lettem, azonnal mentem az orvoshoz. A buda­pesti MÁV Kórház szülészetén dr. Koós-Hutás Piroska vizs­gált és biztatott. A terhesség alatt megint hetente kellett Budapestre utazni. Martin 1986. november 27-én született 2,90 kilogrammal.- Nem volt nagyon kockáza­tos ezt a terhességet és szü­lést vállalni? - kérdem ezt már dr. Koós-Hutás Piroskától, a MÁV Kórház fiatal orvosától, aki a terhesség alatt ellen­őrizte és a szülést levezette.- A szülés nem veszélyes - válaszolta -, a terhesség is csak akkor, ha vizeletpangás lép fel. Ez még egészséges veséjű terheseknél is elő szo­kott fordulni. Andreánál olyan problémák álltak fenn, hogy a vesét (amit nem eredeti helyre, hanem a hasüreg jobb elülső részébe ültettek be), majd nyomja a növekvő mag­zat. Tapasztalataink még nem voltak, a külföldi esetleíráso­kat tanulmányoztuk. Természe­tesen izgultam, de bíztam a sikerben.- Akkor hát minden rend­ben - mondom Andreának. - A mindvégig mosolygó arc most kicsit megváltozik, gyönyörű nagy, kék szemei megrebben­nek.- Sajnos nem - válaszolja —, lehet, hogy elkezdett a ve­se kilökődni. Megint magas a vér méregtartalma: 430 (a nor­mális érték jóval 100 alatt van). Igaz, volt már a műtét előtt 2000 is. Végig sem me­rem gondolni, mi lesz, ha eset­leg ismét diaiisisre kerülök? Dr. Koós-Hutás Piroska:- Andreát kivizsgálták, ki­derült, nem a terhesség az ok, hanem vírusfertőzés. Ügy tu­dom, most olyan kezelést kap, amitől reméljük, talán megál­lítjuk a romlás folyamatát. Sarok Zsuzsa vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom