Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-11 / 189. szám
A Dunántúlt napló 1987. július 11., szombat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Helyreállítani a főmunkaidőben végzett munka becsületét Épül a nagyárpádi új városrész Széchenyi brigádok országos találkozója Pécsett Pécsett tartja III. közgyűlését; a Széchenyi István emlékmúzeum baráti köre, ezzel egy- időben a megyeszékhelyen rendezik a Széchenyi szocialista brigádok VI. országos találkozóját is. A háromnapos rendezvényre az ország minden részéből a brigádok képviseletében több mint kétszázan érkeztek. A nagycenki Széchenyi múzeum kezdeményezésére alakult baráti kör ma délelőtt tartja közgyűlését a PMMF pécsi épületében, délután előadások hangzanak el Széchenyiről, a reformkorról, valamint Széchenyi gondolatai és a ma viszonyáról, kapcsolatáról. A 15 órakor kezdődő és párhuzamosan jelentkező munka kétj szekcióban folyik. A történelmi szekcióban hallhatják az érdeklődők Urban Aladár professzort (Budapest), Szigethy Gábor adjunktust (Budapest), Simon V. Pétert (Magyar Nemzeti Múzeum), Kiss Z. Gézát (Pécs) és Majdán Jánost (Pécs). A közgazdasági programban a tervek szerint előadást tart dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Nyit- rai Ferencné, a KSH elnöke, Bakó Ede, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB 1987. július 2-i üléséről, továbbá megvitatta a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi kibontakozást segítő programját és az annak megvalósítását szolgáló szakszervezeti feladatokat. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztatójában rámutatott, hogy a dokumenÁtadták a szentlőrinci biokémiai központot Új, korszerű létesítménnyel gazdagodott Baranya mezőgazdasága. Tegnap Szentlőrincen felavatták az IKR Folyékonymütrá- gya-gyártó Gazdasági Társaság Biokémiai Központját, s ezen belül az IKR és 13 Baranya megyei mezőgazdasági nagyüzem által közösen létesített folyékonyműtrágya-üzemet. Az ünnepélyes átadáson részt vett dr. Burgert Róbert, az MSZMP KB tagja, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, az IKR igazgatótanácsának elnöke, dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnök- helyettese, jelen voltak a társaság alapító tagjai, a beruházók, kivitelezők, de nagy számban képviseltették magukat a megye mezőgazdasági nagyüzemei is. A társaság 1985. április 12- én alakult meg — mondotta megnyitójában dr. Tóth János, az IKR igazgatója. A generál- tervezéssel az AGROBER pécsi irodáját bízták meg. A kivitelezésre nyilvános verseny- tárgyalást hirdettek, amelyre 11 pályázat futott be. A szerződést 1986 januárjában öt vállalattal kötötte meg a társaság. Az iparvágányt a budapesti SZIKK, a tárházat és betároló technológiát az agárdi AGROKOMPLEX, a technológiai blokkot a budapesti Közmű- és Mélyépítő, a közműveket a Baranya Megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat építette meg. Az építkezés 1986 tavaszán kezdődött, a munkák terv szerint haladtak, s ennek köszönhetően ez év tavaszán megtörténhetett a próbaüzem. A 111 milliós beruházás saját erőből, bankhitelből s részben MEFA-tómogatásból valósult meg. A transzformátorállomáshoz a Baranya Megyei Tanács célcsoportos támogatást adott. A biokémiai üzem alapanyag-ellátását a Pécsi AG- ROKER vállalta. Az üzem a közeli napokban megkezdi a folyékony műtrágya gyártását, biztosítva ezzel 18 mezőgazda- sági üzem műtrágya-ellátását. A megnyitót követően dr. Burgert Róbert átadta az üzemet rendeltetésének. Ez alkalomból röviden emlékeztetett arra, hogy Szentlörincen alakult meg a megye első gép- állomása, a modem mezőgazdaság bázisa. Most egy újabb, korszerű üzemét avatjuk itt. A szocialista magyar mezőgazdaság jellemző vonása, hogy a szövetkezés nem fejeződött be a tsz-ek megalakításával, hanem folytatódott a termelési rendszerekben. Most az IKR-en belül jönnek létre szövetkezések, mint az, amely Szentlörincen létrehozta ezt a biokémiai központot. Végezetül a résztvevők megtekintették az új üzemet. II- iabb Földvári János, a biokémiai központ vezetője ismertette az itt folyó tevékenységet. A vasúton érkező alapanyagot a 10 000 tonnás tárházhoz kapcsolódó fedett fogadószínben, fogadják. Óránként 60 tonna szilárd műtrágyát tudnak betárolni és kétműszakos termelésben napi 500 tonna készterméket tudnak kibocsájtani, ami évente 60 000 tonnát jelent. Mór az induláskor 26 keveréktípus gyártására készültek fel. Az üzem a megye középső 30 kilométer széles sávját látja el műtrágyával, amely eddig ag- rokémiailag fedetlen terület volt. A jobb kiszolgálás érdekében Mágocson és Siklóson tranzit tárolókat hoztak létre. A 28 fős új üzem több mint 60 000 hektár termőföldet lát el folyékony műtrágyával. — Rné — tűm a gazdasági-társadalmi életünkben felmerült problémák megoldására, szocialista viszonyaink sajátosságait figyelembe véve vázolja fel a kibontakozás útját. A problémák halmozódásakor többször érte kritika az ország vezetését, hogy határozatlan a gondok felszámolásában, késlekedik a szükséges intézkedések meghozatalában. Valójában nem határozatlanságról, hanem éppen a felelősségteljes döntés körültekintő előkészítéséről volt szó. A kibontakozási program közvetlen feladata most a gazdasági romlás megállítása. Ez felveti annak a kérdését, hogyan kezeljük szocialista módon a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. A gazdaságot irányíthatóbbá kell tenni, mert ezen a területen is voltak olyan elképzeléseink, például a piaci viszonyok korlátlan gazdaságalakító szerepéről, amit az élet nem igazolt, Tény, hogy a piaci viszonyoktól nem lehet eltekinteni, de azt is figyelembe kell venni, hogy szocialista viszonyok között a gazdaságot nem szabályozhatja csak önmagában a piac. A tennivalók között kiemelte a szocialista nagyüzemek helyzetének rendezését, a fő- munkaidőben végzett munka megbecsülésének helyreállítását. Szólt arról, hogy meg kell őrizni a kisvállalkozások értékeit, de látni kell azt is: nem ezek fogják megoldani népgazdaságunk gondjait. Miközben a vállalkozások kiszélesítésével sokszínűvé tettük az ösztönzés rendszerét, a szocialista nagyüzemek bérgazdálkodási lehetősége beszűkült. Ezért a szakszervezet is felelősséggel tartozik, mert ebben a kérdésben a kelleténél tovább volt türelmes. A struktúraváltás kérdéseit elemezve rámutatott, hogy a gazdaság szerkezetének átrendezésére feltétlenül szükség van, de azzal a körültekintéssel, emberséggel és tisztességgel, amit szocialista társadalmi rendszerünk megkövetel. A szakszervezetek véleménye is az, hogy a gazdasági átrendeződés folyamatát meg kell indítani, vállalva annak minden következményét. Gazdasági bajainkból azonban nem a munkanélküliség megteremtésével lábalhatunk ki, s ezt szocialista viszonyaink között a szakszervezetek sem tudnák célként elfogadni. A szakszervezeti mozgalom nagy jelentőségűnek ítéli, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás szerves részének tekinti a szocialista demokrácia fejlesztését, a politikai intézményrendszer korszerűsítését. A kibontakozáshoz ugyanis elengedhetetlen a társadalomban és a munkahelyeken a demokrácia olyan irányú fejlesztése, amelyben növekszik az egyének, a kisebb- nagyobb kollektívák hatása a tásadalmi folyamatokra, nő a munkahelyi és a lakóhelyi önkormányzat szerepe, bővül a döntések előkészítésének nyilvánossága. Végül a tanácsülés állás- foglalásában kimondta, hogy a SZOT megfelelő időpontban áttekinti a szakszervezeti tevékenység korszerűsítésének kérdéseit, s kialakítja azokat a szervezeti formákat, munka- módszereket, amelyek ésszerűbb működéssel, a működés költségeinek csökkentésével hatékonyabban szolgálják a tagság érdekeit. Már elkezdték alapozni az első épületeket Toronydaruban a perzselő napon Frissen dózerolt föld, homok, vasbeton. A hófehér fényben nem moccan a levegő, sehol egy bokor, árnyat adó fa. A nap az ég csúcsán, s ott fönt a magosban egy apró pont. Egy ember a toronydaru fülkéjében. Lassan gördül a daru a sínen, vaskampók markolják a betonfödémet, száll a levegőben, félkörívben. Lent már várják a panelszerelők, s a helyére pontosan illesztik a nagyárpádi új városrész első ötszintes épületének falait.- A fülke, ott fenn a 25 méteres magosban, üveg és fém - mondja Kalapos István, a BÉV munkavezetője. — Hogy hány fok van ott? Azt csak az 54 éves Rudi bácsi, a daru kezelője tudná megmondani. De ő nem jöhet le most, tizenkét órát dolgozik egyhuzamban. Az ivóvizet is úgy küldjük fel. Mert ivóvizünk már van — mutat egy vékony csőre, amely -alatt apró cseppektől duzzad a hűvös tócsa. Rólam patakokban folyik a víz, de a fiatalember fekete pajzzsal a fején csak mosolyog. Majd lehúzza a rostélyt, kékesfehér fény villan, szikrák pattannak, hullámokban csap meg a forró levegő. Másfél perc, míg a hegesztőpálca elég, s a vaslemezek szorítják össze a falakat. — Nehéz ez a munka? Nem is kérdem, csak nézem Cseh Jenő hegesztőt, amint lehúzza vastag bőrkesztyűjét, s látom a karján'végig, a már behegedt égési sebek mellett az újabb pirosakat. A Nagyárpádi úttól balra, a lucernaföldön félmeztelen emberek hajladoznak. A fűzfák alatt sóderkupacok, betoncsövek. A „Jumbó’’ kotrógép vasfogai „beleharapnak" a földbe, félfordulat után újabb „harapás", s nő a földhányás, mélyül az árok. A DÉLVIÉP munkásai építik az új nagyárpádi városrész szennyvízcsatornájának gerincvezetékét. — Egy markolás fél köbméter, naponta pedig 500-600 köbméter — mondja a fetső- szentmártoni Ivaanácz József nehézgépkezelő. — A társammal felváltva dolgozunk a gé- pery Kell a váltás, mert nagy figyelmet igényel a munka. Kiásom az árkot, majd bedaruzom a csövet, hozzáillesztem a másikhoz, s így tovább ...- A fülkében öt perc is elég, a két lábamat parázsként égeti a vezérlőberendezés. 80 fokos olaj cirkulál benne.- Az ebéd? — Néhány zsemle, kakaó, tíz dekagramm szalámi elég — mondják, akik Drávátokról, Endrődről, Teklafaluból, Bürüsről, Üjpusztáról, Kacsótáról, Kétújfaluról járnak ide naponta dolgozni. Szerződéses járat hozza, viszi őket. Egy kubikos piros kannát varázsol a betoncső mélyéről, félmeztelen emberek veszik körbe, s a vizeskanna fedele körbejár ... M. Gy. A HNF Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken a Parlament kongresszusi termében tartotta ülését. A tanácskozást Kállai Gyula, a HNF OT elnöke nyitotta meg - majd Pozs- gay íme, a HNF OT főtitkára adott tájékoztatót az MSZMP KB július 2-i állásfoglalásáról, a gazdasági-társadalmi kibontakozás pogramjáról. Elmondta, hogy a kibontakozási program alapos tanulmányozásával, a feladatok meghatározásával készül a népfront az őszi országos tanácsülésre, ahol széles körű vitában foglalnak majd állást a népfrontmozgalom tennivalóiról. Az ülés második napirendi pontjaként Pozsgay Imre előterjesztésében a HNF ifjúság- politikai feladataival foglalkozott a testület. A vitában felszólalt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. Eddig 367 hallgatót vett föl a PMMF — Az utóbbi két-három évben javult a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola felvételi helyzete, évről évre emelni tudjuk az alsó ponthatárokat - összegezte tapasztalatait dr. Ásványi József, a főiskola megbízott főigazgatója a tegnapi felvételi bizottsági ülés után. — Nappalira a felvételi keretszámunk 390. 367 hallgatót vettünk fel, huszonhármán fellebbezhetnek. — A ponthatár felemelése és a megnövekedett édeklődés a főiskola iránt jelzi a műszaki pálya presztízsének emelkedését és a jelentkezők felkészültségének minőségi növekedését. Mely tárgyakból tudhattak volna többet a diákok? — A matematika még mindig sokak gyengéje.. Egyébként kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben zajlottak a felvételik. A nyitottság, hogy a jelentkezők megtudhatták, hogyan is sikerült az írás- és a szóbelijük, láhatóan elégedettséggel töltötte el őket, kevésbé idegeskedtek. Alakítottunk egy felülvéleményező bizottságot is — az elnevezés nem túl gyönyörű, de a tevékenységük hasznos volt —, akik megvizsgálták a felmerült panaszokat. A szakokat illetően a legkedveltebbek közé tartozik a magasépítési, az épületvillamossági szak. Kevesebben jelentkeztek a most induló műszaki informatikai szakra, bizonyára újdonsága közrejátszott ebben. A felvételi bizottság ülése előtt ismertették a főiskola új személyi és szervezeti rendjét, öt intézetet alakítottak ki és tudományterületekre szervezett tanszékeket is létrehoztak. A főiskola főigazgatói tisztjére pályázatot írtak ki, jelenleg dr. Ásványi József a megbízott főigazgató. Dr. Komanovics József és dr. Bachman Zoltán a főigazgató két helyettese, a főiskola főtitkára Kucsera Gyula. B. A. Hatvanezer hektárt lát el Az új üzemmel ismerkednek az avatóünnepség résztvevői
