Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-25 / 203. szám
llizagäzik a szämitögepes irányítás Bólyi vízigények Három kárát kell végezni féléves szünetekkel Allergia ambulancia Allergiás betegek részére szakrendelést indítottak a POTE Fül-, Orr-, Gégeklinikáján. Minden előzetes hírverés nélkül már a harmadik rendelési napon jelentősen megnövekedett a betegek száma. A légúti allergiával, szénanáthával bajlódó emberek számára eddig két lehetőség volt. A tüdőgyógyintézet allergia szakrendelésén megállapított diagnózissal (vagyis annak kiderítése után, hogy mi okozza az allergiás tünetet), általában a fül-orr-gége szakrendelésre küldték a beteget. Ám itt jószerével csak tüneti kezelést kapott, ami abban a pillanatban már nem sokat ért, amikor ismét szembetalálkozott a betegség okozójával. Aki nem elégedett meg ennyivel, elment Mosdósra (mindenféle kerülő úton), ahol a tüdőgyógyintézetben, a légúti allergiás betegségek kezelésében jó eredményeket értek már el.- Tehát a sürgető igény hívta életre az új siakrendelést? — kérdeztük dr. Vona Idát, a klinika tanársegédjét, aki fül-• orr-gége szakos orvosként vett részt allergológiai szakképzésen.- Az allergia korunk egyik leggyakoribb betegsége mondta dr. Vona Ida. - A mezőgazdaság, ipar, háztartás fokozódó kemizációja hozzájárul az' ilyen megbetegedések számának növekedéséhez. Az iparvidéki városok poros, különböző vegyianyagokat is tartalmazó levegője, az egészségtelen, természettől elzárt életmód elősegíti az allergiás betegségek kialakulását. A statisztikai adatok szerint, a lakosság több mint 10 százaléka szenved ilyen eredetű nyálkahártya betegségben.- Miért indult most, s miért csak most ez a szakrendelés?- Annak, hogy a fül-orr-gége szakorvosok jelentős része nem szívesen foglalkozik az allergiás náthában szenvedő betegekkel, oka nem az orvosok érdektelensége. E betegségben a pontos, korrekt diagnózis felállítása sok időt, speciális, főleg tőkés importból beszerezhető vegyszereket és speciális szakismereteket igényel. Ezek hiányában a diagnózis pontatlan lehet, ami hibás és sikertelen gyógyítási kísérletekhez vezet.- A POTE Fül-, Orr-, Gégeklinikáján, több éves előkészítő munka után rendelkezésre áll az az antigén készlet, amely nélkül a bőrpróba elvégzése eddig lehetetlen volt, valamint a jelenleg leghatásosobbnak tartott, úgynevezett desensibi- lizáló eljárás, amely nem más, . mint a beteg hozzászoktatása a betegséget kiváltó allergén- hez, vagyis ezzel csökkenteni lehet a kiváltó okkal szembeni érzékenységet.- Mennyi idő múlva jelent- . keznek az eredmények?- Nagy gyakorlattal rendelkező allergológiai szakrendelések tapasztalatai szerint, általában három kúrát kell végezni, féléves szünetekkel. A legjobb eredményeket a virágpor okozta allergiás orrnyálkahártya gyulladás esetében lehet elérni. 85 százalékos a gyógyulás és a fennmaradó 15 százaléknál is jelentős javulás érhető el. Sajnos, rosszabb az eredmény az úgynevezett házi por allergia esetében. Sok hasonló jellegű megbetegedés esetén nem is gondolnak a tünetek allergiás eredetére, és sokáig csak tüneti kezeléshez folyamodnak, ami a betegség okát nem szünteti meg. így természetesen az újra kiújúl, ami a beteget egyik orvostól a másikig hajtja, sok sikertelen kezelés elkeseríti. Az allergiás nátha, ha nem kezelik, átcsaphat asztmás betegségbe. Nagyon fontos tehát, hogy ezt idejében megelőzzük. S. Z*. monyoródi területen találták meg, és 1976-tól állították üzembe. A boly—monyoródi vízműrendszert a megyei tanács, a nagyközségi tanács és a megyei vízmű közös erőből létesítette. Ekkor építettek két 200 m:i-es tározót is. A bólyi 1-es és a monyoródi 1-es kút naponta kilencszá* köbméter vizet képes adni, óm ez a mennyiség nyáron nem fedezte az igényeket. Két évvel ezelőtt újabb kutat fúrtak, a monyoródi 2-est. A három kút hozama elvileg elég a nagyközség lakosságának. A monyoródi 2-est csak csúcsidőben, rásegítésként kapcsolják be, tekintettel arra, hogy ugyanabból a rétegből hozza fel a vizet. Az utóbbi időben havonta többször előfordult, hogy a nagyközség társasházainak legfelső emeleti lakásaiban nem volt víz. A lakók véleménye szerint kevés a víz. Az üzem- mérnökség úgy véli, a háztáji gazdálkodáshoz kell a sok víz. Az esténkénti gumitömlős, árasztásos öntözés és az állattartás sokat visz el. Ami önmagában nem lenne gond. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy a nagyközség rendelkezésére álló napi mennyiség csak a lakosság megnyugtató ellátására elegendő, a más célra használás esetenként valóban gondot okozhat. Figyelmet érdemlő adat, hogy Bolyban éves átlagban az egy főre eső napi vízfogyasztás 183 liter. Dunaszekcsőn 128, Nagy- nyárádon pedig 113 liter. Szintén elgondolkoztató, hogy a nagyközségben van olyan család, amely tavaly 915 m vizet fogyasztott, kettőnek 7Ó0 m, egynek 600 m, tizenegynek 500 m", tizenhatnak 400 m'. negyvenegynek pedig 300 m felett volt a vízfogyasztása. (A víz kitermelése köbméterenként 15 forintba kerül, a lakosság 2 forintot fizet.) Mivel nyáron egyébként is megnő a vízfogyasztás, a tanács és az üzemmérnökség erre az időre gazdaságosabb vízfelhasználást kért a lakosságtól. Mindenekelőtt azt, hoqy akinek van ásott vaqy fúrt kút- ia, az ne a vezetékes ivóvizet használja öntözésre, óltisztításra. Akinek nincs, az árasztásos öntözés helyett a vödrös öntözést válassza. A mohácsi üzemmérnökség területén elsőként Bolyban jelenleg vizsgázó számítógépes folyamatirányítás érezteti majd hatását. A rendszer vezérli a monyoródi kutak működését, a tározókban lévő vízszint alapján szabályozza a bólyi víztorony szintjét és a bólyi kút működését, illetve gyors és pontos információkat küld az egész rendszerről Bolyba, Mohácsra. Ettől a rendszertől remélik, hogy nem lesz alapvető gond a nagyközség vízellátásával addig sem, amíg jelentősen meg nem változik a helyzet. A megyei elképzelések szerint ugyanis a Duna 2. vezeték belépésével a szederkényi vízbázisból is kaphat majd Boly vizet. Török Éva Dél-Dunántúl földgázellátási térképe Két év múlva jön Jamburgból a földgáz Gáxfogadó-óllomós Dunaszckcsö határában Fotá: Proksxa László Évente 6,5—7 milliárd köbméter földgázt termelünk idehaza, és négy—ötmilliárd köbmétert vásárolunk. Ismert, hogy 1989—90-től a jamburgi vezetékről is számíthatunk földgázra. A terv az, hogy mintegy tizenhárommilliárd köbméterre növeljük évente a földgáz fel- használását. Ebben a tervidőszakban országosan száz települést vonnak be az ellátásba, ami azt is jelenti, hogy százötven—kétszázezer új fogyasztó élvezi ennek a korszerű energiahordozónak az előnyeit. A DDGáz-hoz tartozó Baranya,. Tolna és Fejér megyében kilencszáz kilométer hosszú földgázvezeték üzemel ma, amely több, mint százezer fogyasztót lát el. A bővítést az anyagi lehetőségek határozzák meg, egy-egy település ellátása attól is függ, hogy az ott lakók mennyi áldozatot tudnak vállalni. Gyergyői Dénesnek, a DDGáz gázszolgáltatási osztályvezetőjének asztalán tanulmánytervek sorakoznak, amelyek a vezetékrendszer továbbépítésének műszaki lehetőségeit tartalmazzák. Bár ezek az esélyek ma inkább a hosszú távú fejlesztést Ígérik, nézzük meg azt a térképet, amely esetleg a következő évtizedek távvezeték- hálózatát mutatja. Az országos rendszer egyik végpontja ma Pécs, s a baranyai térképet szemlélve egyoldalú az ellátás, főként a megye keleti oldalán, a szánk—baja—pécsi vezeték mentén. Jelentős program zárul le ezekben az években ehhez a vezetékhez kapcsolódva. Ismert, hogy kilenc baranyai település kapott engedélyt a földgáz felhasználására, többségükben befejezték a programot, vagy kiépítették az alaphálózatot. A távvezetékrendszert össze lehet majd kötni a kaposvári és a barcsi végponttal, ezzel zárul itt az országos kör. Ehhez a későbbi fejlesztéshez már van tanulmányterve Szentlő- rincnek és Szigetvárnak is. A mostani gazdasági lehetőségek azonban elsősorban , a távvezeték mentén lévő települések bekapcsolására adnak esélyt. Baranyában Himesháza, Ge- resdlak vár az engedélyre. Ebben a térségben egy újabb átadóállomás a megvalósítás alapia. Erről, ha a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll, elláthatják Bolyt, Bere- mendet is. Egy átadóállomás mai árakon nyolc—tizenkétmillió, a távvezeték bővítése a két éve készült tervek szerint kilencven—százmillió forint. Tolna megyében ma egy úiabb, húszezer köbméteres ótadóállomás terveivel foglalkoznak. Szekszárd ellátását bővítheti a ráfűzhető több észak-keleti település, Tolna, Fadd, Dunaszehtgyörgy. A megye nyugati részén, Dombóvár ellátására készültek tervek.Ez a térkép a műszaki lehetőségeket rajzolja meg, nem tükrözheti a megvalósítás anyagi forrásait. Ezeket figyelembe véve, mai ismereteink szerint a közeljövőben Baranyában Himesházán és Ge- resdlakon fejleszthetnek, míg Tolna megyében Tolna, Fejér megyében Adony számíthat a földgázra. Gáldonyi M. Ti-zennégy év alatt ötszörösére nőtt Boly vízfogyasztása. A Megyei Vízmű mohácsi üzemmérnöksége —, amely gazdája a területnek —, ki- sebb-nagyobb döccenőkkel követte az igényeket. A tervek szerint a közeljövőben elébük megy. De amíg meg nem fordul a helyzet, a jelenlegi viz- menyiséggel és gépekkel kell gazdálkodni. Hogy miként, arról a közelmúltban tanácskozott a nagyközség végrehajtó bizottsága. Az ülésen Kémén- di József, a mohácsi üzem- mérnökség vezetője beszélt a bólyi vízmű fejlődéséről. * A nagyközség azon kevés megyei települések egyike, amelyben már 1945 előtt is volt —, igaz, csak az uradalmi területekre korlátozottan — vezetékes ivóvíz. Az 1923-ban létesített rendszer egy fúrt és egy ásott kútból egy kilométer hosszú öntöttvas vezetékből és egy 46 köbméteres vasbeton víztoronyból állt. A vezetéket folyamatosan bővítették, illetve 1960-ban még egy kutat fúrtak ugyanabba a vízadó rétegbe. Ez a kút bólyi 1-esként ma is üzemel. A hatvanas évek végéig — az új utcák kialakításával párhuzamosan — tovább építették az ivóvízvezetéket. Néhány évig egyensúlyban volt a vízhelyzet, ám 1972-től ugrásszerűen megnőtt az igény. Tizenhat évvel ezelőtt átlag 203 köbméterre volt szükség naponta, tavaly pedig 936-ra. Már az emelkedés első éveiben nyilvánvaló volt, hogy ezt az ütemet nem bírja követni a bólyi 1-es kút. Új kút kellett. Helyét a Monyoródi víztározók QHÉTVÉGE 1987. július 25., szombat A bólyi hidroglóbuK
