Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-23 / 201. szám

2 Dunántúli napló 1987. július 23., csütörtök Öböl-fejlemények Olaj és amerikai zászló Csatahajók kíséretével a kuvaiti olajért Szerda délelőtt a két ameri­kai zászló alatt hajózó kuvaiti tartályhajó, és az őket kísérő három amerikai hadihajó el­érte a Hormuzi-szoros bejára­tát. A konvoj élén a Fox cirkáló halad, egy fregatt és egy rom­boló pedig az iráni partok felől biztosítja a két tartály­hajót. A hadihajókon harc­készültségi állapotot rendeltek el. Irán korábban többször megfenyegette az Egyesült Ál­lamokat, hogy megtámadja a lobogója alatt a Perzsá-(Arab)- öböiben hajózó kuvaiti vízi­járműveket. A szerdai iráni lapok idézik Ali Hamenei iráni elnököt, aki hétfői beszédében élesen támadta a Biztonsági Tanács határozatát. Az iráni elnök megismételte azt a teheráni álláspontot, hogy Irán a teljes győzelemig folytatja a harcot. Az iraki nemzetgyűlés ezzel szemben szerdán egyhangú szavazással támogatását adta az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői határozatához, amely tűzszünetre, és csapataiknak a nemzetközileg elismert hatá­rok mögé való visszavonására szólítja fel a két harcoló felet, Bagdad végleges állásfoglalá­sát azonban az országot tény­legesen vezető testületnek, a Forradalmi Parancsnokság Ta­nácsának kell meghoznia. A történések háttere Az irániaknak Perzsa-, az araboknak Arab-öböl. Az olaj­kereskedők szerte a világon csak ,,öbölként" emlegetik, hisz még egy ilyen öböl nincs a világon. Partjai mentén ta­lálható a világ ma ismert olajkészletének kétharmada. És ott folyik immár hetedik éve Irak és Irán öldöklő háború­ja. Ebben a háborúban min­dig központi szerepet játszott az olaj. A nemzetközi piacok — a világszerte növekvő túl­termelés közepette — addig azonban nemigen reagáltak, amig Irak és Irán csak egy­más olajlétesítményeit pusztí­totta. Akkor már inkább, amikor az iraki légierő, 1984- től Irán olajszállításait igye­kezett akadályozni, s harma­dik országok tartályhajóit is célba vette. Ám most, hogy az OPEC újabban az árak eme­lésére törekszik, emelkedett a tét azzal, hogy tavaly szep­tember óta az iráni haditen­gerészet is célba vette az ba­kot támogató öbölmenti sejk­ségek, főképp Kuvait olajszál­lítását. Az öböl így növekvő tét a nagyhatalmi politikában is, de nem csak az olaj miatt. Stratégiai jelentőségét föld­rajzi helyzete adja, az, hogy Európa és Ázsia között fek­szik. Felismerték ezt a britek is, amikor az indiai gyarmat- birodalmukhoz vezető utak biztosítására uralmuk alá haj­tották az öbölmenti sejksége­ket. S felismerte a központi fekvés fontosságát az Egyesült Államok is, amikor más mód­szerekkel — katonai egyezmé­nyekkel, fegyverszállításokkal, bahreini és ománi támaszpont­szerződésekkel — fokozatosan átvette Nagy-Britanniától a térség „csendőrének" szerepét az utóbbi évtizedekben. A washingtoni diplomácia „az olajútvonalak biztonsága" címszóval, a nyugati gazdasá­gok nyitottságával és sebezhe­tőségével indokolja ezt. A néhány hónapja növekvő veszély új ötletet adott a ku­vaiti kormánynak. Az ENSZ Biztonsági Tanácshoz fordult, kérve, hogy a BT állandó tagjai zászlójuk átengedésével óvják a kuvaiti olajszállítást. A Szovjetunió azonnal vála­szolt: három tartályhajót adott bérbe az öbölbeli sejkségnek, szovjet zászló alatt, remélve, hogy a zászló tekintélye eleve megfontolásra készteti az eset­leges támadót. Csakhogy az előre kihelyezett tengeri ak­nák nem nézik, milyen zászló leng a hajón: áprilisban ak­nára futott a „Csujhov mar­sall” nevű szovjet tartályhajó és megsérült. Máig sem tudni, ki helyezte el az aknát. Az amerikai kormány csak azután tett érdemi lépést, hogy nem sokkal a Csujkov tartályhajó megsérülése után, egy májusi napon egy iraki pilóta tévedésből rakétát lőtt a Stark amerikai fregattra az Öbölben és 37 tengerész éle­tét vesztette. Washingtonban elővették az elfektetett kuvaiti kérelmet, s vállalták, hogy 11 kuvaiti olajszállító hajót ame­rikai zászló alá helyeznek, erős védelem mellett. Az első két tartályhajó e héten indult útnak, felfelé hajózva az öböl­ben. S a védelem: mára ki­lenc önálló hadihajó, egy re­pülőgéphordozó 85 harci gép­pel és nvolctagú flottacsopor­tosítás, valamint kilenc Awacs felderítő repülőgép működik az öbölben és környékén. Ezt az erősítést továbbra is az olajutak védelmével, és — új érvként — a „szoviet befo­lyás" visszaszorításával indo­kolják Washingtonban. Kemé­nyen visszautasítanak minden szovjet nyilatkozatot, amely a térségben növekvő feszültség miatt a moszkvai aggodalmat hangoztatja, és elutasítanak minden szovjet javaslatot, amely tárgyalást és nemzet­közi megállapodást ajánl a térség békéjéhek és a ten­geri közlekedés szabadságának helyreállítására, megóvására. A világsajtó arról írt, hogy a párhuzamos szovjet—amerikai „zászlófelvonás" az öbölben új esélyt adhat a helyzet ren­dezésére. A nemzetközi közvé­lemény úgy érezhette, hogy az öböl békéjéhez, a hajózás szabadságához fűződő általá­nos érdek kerekedhet felül, és a „zászlók” öbölbeli talál­kozása új fejezet kezdete le­het. Reményt adott erre az is, hogy a Biztonsági Tanács­ban — ugyancsak szovjet és amerikai részvétellel — hóna­pok óta tárgyalások folytak egy határozat kidolgozására, amely az iraki—iráni háború­nak igyekszik véget vetni. E határozat a napokban meg is született, bár még további igen sok tárgyalásra lesz szük­ség, hogy érvényt is szerezze­nek neki. Irán ugyanis azonnal elutasította. Mészáros György €B ÓRA A NAGYVILÁGBAN Szovjet-szíriai űrrepülés Szovjet-szir legénységgel a fedélzetén sikerrel felbocsátották a Szojuz TM—3-as űrhajót. A képen: a személyzet tagjai (balról jobbra) Mohammed Farisz szir, valamint Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Alekszandrov szovjet űrhajósok. A Szovjetunióban szerda hajnalban földkörüli pályára állították a Szojuz—TM—3 jel­zésű űrhajót; fedélzetén Alek­szandr Viktorenko parancsnok­kal, Alekszandr Alekszandrov fedélzeti mérnökkel és Mu- hammed Ahmed Farisz szíriai kutatóűrhajóssal. Alekszandr Viktorenko parancsnok 40 éves. 1969-ben végezte el az otenburgi repülőfőiskolut, i ezt ke vetően harci repülőként szolgált a hadseregben. 1978-ban lett üihajós- jelölt. Nős, egy fiú és egy leány­gyermek apja. Alekszandr Alekszandrov fedélzeti mérnök 44 éves. 1964-től kezdve tervezőirodában dolgozik, részt vesz az űrhajók irányítási rendszereinek kifejlesztésében, 1969-ben esti tago­zaton elvégzi a moszkvai Bauman műszaki főiskolát. 1973 óta tagja az űrhajósok csapatának. 1983-ban a Szojuz—T—9 fedélzeti mérnöke­ként 150 napot töltött a Szaijut—7 űrállomáson. A Szovjetunió Hőse. Nős, egy fia és egy lánya van. Muhammed Ahmed Farisz, a Szí­riái kutatóűrhajós 1951-ben szüle­tett. A repülőiskola elvégzését köve­tően 1973-tól a sziriai légierő köte­lékében pilótaként szolgált. 1985 óta készül a szovjet űrhajósokkal a közös űrutazásra. Nős, egy fiú és egy kislány apja. A Szojuz—TM—3 a tervek szerint péntek reggel kapcso­lódik össze a Mír űrkomple­xummal, s a szovjet—szíriai űrhármas a már február 6-a óta az űrállomáson dolgozó Jurij Romanyenkoval és Alek­szandr Lavejkinnal közös mun­kaprogramot valósít meg. A Szojuz—TM—3 leszállóegysége július 30-án a hajnali órák­ban ér földet a Szovjetunió ki­jelölt körzetében, igaz, már más összetételben, mivel a fe­délzeti mérnökök váltják egy­mást: Alekszandr Alekszandrov a Mír űrállomáson marad, s Alekszandr Lavejkin tér vissza helyette a földre. * Sikeres tárgyalások, P • S 0-/7 1 99 // reményt keltő jovo Várkonyi Péter és Hans-Dfetrich Genscher nyilatkozatai Az NSZK-ban tett hivatalos munkalátogatásának befejez­tével Várkonyi Péter magyar külügyminiszter és nyugatné­met vendéglátója, Hans-Diet- rich Genscher, szerda délután egyöntetűen meelégedetten nyilatkozott előző napi tár­gyalásairól, a két ország szo­ros és beható párbeszédéről, és hangsúlyozták e dialógus folytatásának szükségességét. Egyben közölték, hogy tárgya­lásaikon foglalkoztak a ma­gyar miniszterelnök tervezett NSZK-beli látogatásának té­májával. Közös sajtóértekezletükön ki­fejtették: arra törekszenek, hogy a miniszterelnöki látoga­tás alkalmából a felek aláír­hassák a tudományos-műszaki együttműködési megállapo­dást. Az erre vonatkozó tár­gyalások befejezés előtt áll­nak. Egyetértés van arra vo­natkozóan is, hogy megálla­podást óhajtanak kulturális in­tézetek cseréjéről. Emlékeztettek arra, hogy Magyarország és az NSZK kap­csolatai magas színvonalon állnak, s mindkét fél a viszony további dinamikus, még széle­sebb szerződéses alapokon nyugvó fejlesztésén munkálko­dik. Gazdasági téren az együtt­működés már eddig is magas szintet ért el. Mindkét fél ér­dekelt az együttműködés to­vábbi bővítésében. A kapcso­latok minősége minden politi­kai kérdésben nyílt, bizalom­teljes párbeszédet tesz lehe­tővé. Várkonyi Péter* külügyminisz­ter magyarországi látogatásra hívta meg Hans-Dietrich Gen­schert. Genscher a meghívást elfogadta. A nyugatnémet külügyminisz­ter a sajtóértekezleten példás­nak nevezte a két eltérő tár­sadalmi rendszerű és szövetségi rendszerhez tartozó ország kap­A lengyel kormány szóvivője július 21-i sajtóértekezletén szóba hozta, hogy a magyar vámszervek újabban — diszkri­minatív módon *— garanciális vámdíjat kérnek a beutazó len­gyel turistáktól. A Magyar Táv- irati Iroda illetékes helyen a rendelkezés hátteréről a követ­kező felvilágosítást kapta: Az érvényes magyar vámren­delkezések szerint mindazok­nak, akik jelentős értékű, el­adási célú, esetenként keres-; kedelmi mennyiségű árut szállí­tanak át Magyarországon, készpénz-biztosítékot kell le­tenniük az országba történő csolatait, s kiemelte e viszony kedvező alakulását Richard von Weizsäcker szövetségi elnök magyarországi látogatása óta. Külön értékelte a budapesti kulturális fórum sikerét a hel­sinki folyamat szempontjából. Mint mondotta, az NSZK nagy várakozással tekint a magyar kormányfő tervezett látogatá­sa elé. Várkonyi Péter á sajtóérte­kezleten hangsúlyozta, a köl­csönös kapcsolatok már évek óta mindkét fél javára fejlőd­nek, s azt mutatják, hogy a két ország a nemzetközi élet­ben is közös erőfeszítésekkel szolgálhatja a légkör javítását. Külön örömünkre szolgált az a körülmény - mondotta, hogy Genscher külügyminiszter is osztozik abban a vélemény­ben: a nemzetközi életben új gondolkodásra van szükség. Mint hangsúlyozták, kívána­tosnak tartják, hogy a kölcsö­nös utasforgalomban eljussa­nak a vízumkényszer eltörlé­séig. Genscher kifejezte kész­ségét, hogy támogatja e meg­oldás megvalósulását. A magyar fél kifejezte or­szága érdekeltségét abban,, hogy környezetvédelmi megál­lapodást kössenek az NSZK- val. Mindkét részről kívánatos­nak tartják, hogy erről még ez évben megkezdődjenek a tár­gyalások. A felek ősszel foly­tatják a jogi és konzuli kérdé­sekkel kapcsolatos konzultá­ciójukat és még ebben az év­ben ülést tart a kulturális ve­gyesbizottság. Várkonyi Péter köszönetét fe­jezte ki azért, hogy az NSZK kormánya aktívan támogatja az EGK és Magyarország kö­zötti tárgyalásokra vonatkozó mandátum létrejöttét. Remé­nyüket fejezték ki, hogy a tár­gyalások hamarosan eredmé­nyesen zárulnak. belépéskor. Ez az intézkedés egyaránt vonatkozik minden ország állampolgárára, vagyis nem diszkriminatív jellegű. A biztosítékot visszakapják akkor, ha az áruval együtt élhagyják Magyarországot. A lengyel kormány kérésére, a hagyományos barátság szel­lemében a magyar vámszervek a lengyel utasforgalomban a továbbiakig felfüggesztik az intézkedés érvényesítését. Egyúttal ismételten mielőbbi tárgyalásokat javasolnak len­gyel partnereiknek a közös megoldásra. Lapszemle Hasznos atomrobbantás A Szovjetunióban július 7-én népgazdasági célokat szolgáló atomrobbantást hajtottak vég­re. Ez a hír így önmagában nem hatott volna az újdonság erejével, hisz az egyoldalúan vállalt szovjet robbantási moratórium februári feloldása óta történt már néhány ha­sonló kísérlet. Ami mégis töb­beknek feltűnt a július 7-i hír­ben, az az, hogy a föld alatti robbantást ezúttal nem a ka­zahsztáni kísérleti telepen, Sze- mipalatyinszk közelében haj­tották végre, hanem a Jakut ASZSZK területén. A sokakat foglalkoztató „miért?” kérdés nyomába eredt a Moszkovszkije Novosz- tyi című szovjet hetilap mun­katársa és erről adott számot az újság legutóbbi számában. Eszerint a robbantás a ge­ológiai kutatásokhoz, a szibé­riai kőolaj és földgáz lelőhe­lyek kiaknázásához nyújtott segítséget. Az itteni időjárási és geológiai viszonyok miatt ugyanis hagyományos módsze­rekkel meglehetősen nehéz az energiahordozók felderítése, felszínre hozása: a mostani robbantás segítségével nagy területen mesterséges repedé­seket hoztak létre annak érde­kében, hogy többszörösére nö­veljék a földben levő gáz áramlását. A mostani kísérlet eredményei körülbelül fél év múlva válnak ismeretessé. Kelet-Szibériában — Így Ja- kutiában is — körülbelül két tucat szép reményekre jogosító lelőhelyet fedeztek fel és a tervek szerint hatalmas kő­olaj- és földgázipari központot építenek ki a térségben. Geo­lógusok szerint több száz mil­lió tonna szénhidrogén rejtő­zik itt a föld alatt. Maga a nagy mélységben végrehajtott robbantás csupán az epicentrumban okozott ki­sebb méretű földmozgást, ez azonban a közelben — mint­egy 150 kilométerre — talál­ható lakott településeken gya­korlatilag nem érződött. A kí­sérletet a biztonsági rendsza­bályok legmesszebbmenőbb be­tartásával hajtották végre, így a környezetbe nem került su­gárszennyeződés. Fogadás Lengyelország nemzeti ünnepén Tadeusz Czechowich, a Len­gyel Népköztársaság budapes­ti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott a rezidenciá­ján. A fogadáson részt vett Óvá­ri Miklós, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Lukács János, a Központi Bizottság titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Mar­kója Imre igazságügy-miniszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Bal- lai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Őszi István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Barity Miklós külügy­miniszter-helyettes, valamint a politikai, a társadalmi és a gazdasági élet számos más képviselője. Megjelent a dip­lomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Iskolaköpe n y-vásár nyereménnyel 1987. augusztus 1-jétől augusztus 30-ig. Konfekcióosztályunkon vásárolt iskolaköpenyekhez sorsjegyet adunk, mellyel Videoton személyi számítógépet nyerhet! Sorsolás: 1987. szeptember 1-jén. PÉCSI Kyp Centrum Áruház U NIRAS-SARO K! Pécsett, a Katalin u. 1/2—1/3. sz. alatt! é Különleges, márkás, egyedi ruhák, trikók, + balett- és tánccipők, ♦ használt, import, kilós ruhák, pulóverek, kaphatók! Széles áruválaszték, kiváló minőség! New Yorkban Irán állandó ENSZ-képviselöje sajtóértekez­leten közölte: országa számá­ra elfogadhatatlan a Bizton­sági Tanács határozata az öbölháború befejezéséről Közlemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom