Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-18 / 196. szám

GALAMBOSI LÁSZLÓ Boldog bámulóknak Hajnalmezőben aranykéve lángolt, harangujjongás ölelte a távolt. A méhkasok kis kápolnákként zengtek. Szökőkutakból bomló páraselymek hullámot vetve fehéren lobogtak; tükrösre mostak bimbókat, bogyókat- Suhogtak játszó madarak az égbe, a magot szóró Isten közelébe. Benépesült a nyár bársonyos kertje, lepkének szirmon udvarolt a lepke. Rögöt porlasztó kapám kalapáltam, barackok ültek anyám kosarában. Szóltam bátyámhoz: harkály szállt a fára, szöcskét csúsztatott fias odújába. Fürkésztük, ahogy tovaröppent, újra becézni kezdte a sugarak ujja. Gyöngyös gyömölcsök szélhintában ültok, mézelő nedvvel bűvöltek bennünket. A növényeket asszonyom itatta: tócsában fürdött zöldszarvú uborka. Sárgasüvegű paprikák ragyogtak, sorfalat álltak ribiszkebokornak. A dinnye tüzes héja szinte bongott, mesébe fogtak ránkboruló lombok. ' Szomjaztunk; piros bort kívánt a sonka. Kutyánk apánkat körbeszimatolta; cipót markoló mozdulatát leste, benépesült a nyár bársonyos kertje. Mályvarózsákon rigók piacoztak, füttyöt árultak boldog bámulóknak. MIHALIK ZSOLT Ma tűntél (,,ad strófám és szavam” Weöres Sándor) Bombika Bombika látszol, közben a hadnagyok gyűlnek, véka alatt túlóráznak, táska alatt keserűinek. Bombika Bombika mászik, # lábat ígér a tarackra, rádül, kimér heti bókot, szökteti és kitagadja. Bombika Bombika szépit, angyali tök-haj a vágya, vermeiben jog a nemlét, törve sirály, sir a szárnya. Bombika Bombika szálldos, elhiszem hősi esésem, szép lila, ősi a párnád, hunyjad le hát, sűrűlj szépen. KÁLDI JÁNOS Gyorsfelvétel Minden édesapa az apám. Minden édesanya az anyám. Rigó énekel a szivemben egy elvérző, tünékeny rózsafán. Hordozom mindazt az igazat-szépet, amit megéltem-hallottam-láttam. A leilei napokat, a Tátrát, egy találkozót, elmúlhatatlan holdvilágban. Azt a harangot, ami gyermekkoromban sárpadlós szobánkba minden alkonyon beénekelt. Azt a lugast, ahol az első verset Írtam, s velem együtt fölszállt a kert . SASS ERVIN Repülés Ikaruszt játszom azt hiszem amig dörömböl a szivem felszállók súlyos szárnyakon hajnalpír lángol várfalon lőnek rám konok ágyúsok golyóviharban száguldók hívem a kerek nagy napot a nagy tüzet mert megfagyok Ikaruszt játszom s azt hiszem szétolvad szárnyam és hitem Beszélgetés a filmfőigazgató helyettesével Az elmúlt esztendőben Ma- gyarorszóg több mint 3000 mozijában és vetítési helyén a pénztárosok 68 millió mozije­gyet adtak el a közönség 860 millió forintjáért. (Ki gondol­ná, hogy ez az óriásinak tűnő összeg a mozihálózat működ­tetési költségeinek csupán 60 százalékát fedezte?) A moziló- togatási kedv az elmúlt, évek­ben számottevően nem csök­kent, s várhatóan a közeljö­vőben sem fog. Ezért tarthat közérdeklődésre számot min­den olyan tény. terv, informá­ció. amely a filmforgalmazás­sal kapcsolatos. Kérdéseimmel, észrevételeimmel Korill Feren­cet, a Művelődési Minisztéri­um Filmfőigazgatóságának fő­igazgató helyettesét kerestem meg.- Ez évtől kezdődően átren­deződött a f ilmterjesztés cél­rendszere, amelyen belül első helyre került a tömegszórakoz­tatás. Úgy tapasztalom, hogy a filmkínálattal a közönség számára ezt még nem tud­ják érzékeltetni. A tömegszórakoztatás meg­ítélésében sokáig zavar mu­tatkozott. Most talán fogalmi­lag is tisztázódik szerepe, je­lentősége, s ha nem is első, de megfelelő helyre kerül. Hogy az évi 200—220 új fil­met felölelő kínálat belső ará­nyaival ezt még nem tudjuk kellően alátámasztani, erre több okot kell említenem. Először is a filmpiac nem bő­velkedik színvonalas szórakoz­tató művekben, ez sajnos, kü­lönösen érvényes a szocialis­ta piacra. Másodsorban anya­gi okok miatt nem tudunk mindent megvásárolni, amit szeretnénk, vagy legalábbis nem azonnal. Utóbbi esetben a film „erkölcsi kopást" szen­ved, mert a gyorsabb video megelőzi. Végül azt is el kell mondanom, hogy a meglévő filmekkel nem eqyszer rosszul üzletelünk, nem imndig ott és annyiszor játsszuk, ahol és amennyiszer igényelnék.- M agam egy pécsi mozi üzemvezetője vagyok, és eb­ben a minőségemben feszült­séget érzek a kultúrpolitikai célok, a közönség igényei és az anyagi lehetőségek között. Hogyan alakultak ki ezek az ellentmondások?- A hagyományos nemzeti­ségi-műfaji értékkategóriák alapján dolgozó, bázis-szem­léletű műsorpolitika egyre alacsonyabb hatásfokon műkö­dik, és növekvő ráfizetést eredményez. A tényleges film- értékek támogatására irányuló ösztönzési rendszer kísérletei felemás eredménnyel jártak. Nem sikerült a két alapfel­adat — az értékterjesztés és a növekvő tömegszórakozta­tási igények — műsorpolitikai, gazdasági érdekellentétét fel­oldani. A forgalmazás gazda­sági helyzetét kedvezőtlenül befolyásolta az állami támo­gatás előbb reál-, majd no­minálértékének csökkenése. A támogatás elosztását elsősor­ban nem a teljesítmények, ha­nem a szokásjog szabályozza, és vállalatok kapják működés­re és nem a művek, a film­kultúra-terjesztési programok, a vállalkozások. A belső gaz­dálkodási tartalékok is nagy­részt kimerültek, mivel a forgalmazási, üzemeltetői szer­vezet egésze nem ösztönöz a hatékonyságra, az ésszerű ta­karékosságra.- A filmforgalmazás szerve­zeti-irányítási rendszere alap­jában véve változatlanul őrzi a korábban — a csupán ellá­tási kötelezettség jegyében, a kulturális-politika gazdasági szempontjainak mellőzésével — kialakult monopolisztikus for­máját. A mozihólózat összeté­tele, elhelyezkedése, üzemel­tetési módja elavult, kevéssé képes igazodni a megváltozott társadalmi helyzethez, igé­nyekhez. Lényegbevágó prob­léma, hogy a rendszer alap­egységét jelentő mozinak a legkisebb az önállósága, dön­tési lehetősége, illetve felelős­sége. Nem történt meg a mo­zi és a televízió tevékenységé­nek a komplex filmterjesztés kívánalmainak megfelelő ösz- szehangolása és az új film­közvetítő eszközök — elsősor­ban a video integrálása a filmterjesztési rendszerbe.- Mennyire segítettek az eddigi intézkedések?- Az eddigi reformlépések csak részlegesen oldottak a meglévő feszültségeken, mivel nem egy átfogó koncepció ke­retében tettük meg őket. En­nek ellenére kiemelném az idei változtatásokat, amelyek jelentősen módosíthatják, és módosították is a forgalmazá­si gyakorlatot. Abból kiindul­va, hogy a közönséget ma már nem lehet rászorítani ar­ra, hogy „felülről” elhatáro­zott nézőszámtervek alapján járjon moziba, a korábbi né­zőszám-előírásokat megszün­tettük. A moziüzemi vállalatok számára évi előadósszámon belüli arányokat határoztunk meg. Ezáltal kínálati politikát tudunk megvalósítani, amely­ben maga a kínálat és annak szakmai színvonala a megha­tározó. A vállalatok tevékeny­ségében már nemcsak a mozi­filmek, hanem a videokazetták forgalmazása is polgárjogot nyert.- Ugyancsak ez évtől a helyárak megállapítási jogát - 6 és 50 forint között beha­tárolva — a megyei moziüze­mi vállalatok kapták meg. így közönségük igényeit, mozipark- juk műszaki állapotát, a film forgalmazási értékeit figye­lembe véve már a kereslet-kí­nálat szabályai szerinti forgal­mazást valósíthatnak meg. An­nak illusztrálására, hogy a ré­gi reflexek mennyire működ­nek még, hadd mondjak egy példát. Néhányon elrettentő példaként hivatkoztak arra, hogy a közelmúltban Pécsett, a Szépleányok c. magyar do­kumentumfilmet magasabb helyáron adták, mint A Cápa I. c. amerikai horrort. Pedig Mátyás B. Ferenc I Nyaralás rangon alul Az égből tűhegyek milliárd- jai zuhogtak alá. — Nonszensz! — mondta az csszony. . Hangja azonnal el­halt, mintha a testét körbe­fogó, forró homok itta volna be. Kétrészes fürdőruhájának szélei mélyen vágódtak o hú­sába, s ettől szét-.zerelhetó, óriási játékbabához hasonlí­tott. Orrára ragasztott, hosz- szúkás levél szúrt arcábál a magasba, és férje borzongva gondolt arra, hogy bármelyik pillanatban előmászhatna aló­la valamilyen nyálkás, csiga­nyomot hagyó bogár-szörnyű­ség. Fehér mezes, fiatal lány ;andalgott át látómezején, ás ő szinte megjegyezte: „Mint­ha frissen hullott hóból szi­tált volna magára dresz- szet...", de idejében megfé­kezte nyelvét, és így megúszta, hogy felesége ismét legorc-m- bítsa egy jól irányzott idegen kifejezéssel. Hátuk mögött emeletes al­pesi nyaraló emelkedett, aranyeső bokrokkal körítve. A férfi játékosan hűvös hegyek­kel, mélyzöld fenyvesekkel, pisztrángsimogató, fényes vizű patakokkal társította képzele­tében képét, de a hét végére már beleúnt, és érezte, hogy mennyire' kirí a szemhctárig eltaposott sík vidékből ózon­dús illatot, bakancs-csikanás:, tiroli vadászkalapot, havasi gyopárt és visszhangzó hollo- hót idéző stílusával, s azóta számba sem vette; illetve csak annyiban, hogy továbbra is sűrűn szőtt szögesdrót ke­rítésének tüskéire akasztotta ruháit. (A tavaly remekül érezték itt magukat, külföldön, a ha­vasokban töltött szabadságuk utolsó akkordjait játszották el ezen a fövényen, három nap­ra megszakítva hazafele-útju- kat, s a csinos alpesi házacs­ka édes nosztalgiával kísértet­te okét egész éven át. De nem pusztán a nosztalgia mi­att tértek vissza e sós ta­vacska partjára; a tetőtér be­építés elvitte minden pénzü­ket az idén, s most alkalmi szegénységükben élvezni pró­bálták ezt a kényszer-tenger­partot.) A móló csúcsában gyerme­kek labdáztak. Szivárványos permet lebegett fölöttük. A tavaszi magas vízszint iszapré­tegében hosszú lábú, színes madár tapicskolt a sziget fe­lé. Néhány merészebb úszó a tó közepén szelte a vizet. Há­tán fekvő, nagyhasú férfi le­begett a labdázó gyermekek közelében, a bokros alatt be­ömlő ér áramlása lassan nyílt vízre sodorta, aztán már csak kopasz dombként égre dudo­radó hasa látszott. Az alpesi házban porszívó dongott. Az asszony átfordult, hogy hátát tárja a napnak. — Megbabonáztak vagy meakukultál? — kérdezte fér­jétől. — Gondolkozom. — Csak nem ... — Egy kétrészes képen . . . A bal felében izzó sivatag, cür.ék, meg minden, majd utánanézek a képes lexikon­ban, de a homokban virgonc, ezüstös halacskák ficánkol­nak ... A kép jobb felén ten- germélyi táj, burjázó nö­vényzettel, kagylókkal, hajó- ronccsal és közöttük tevekara­ván halad, kajla puskás, bur- nuszos arabokkal .. . Megfes­a pécsieknek igazuk volt. Ugyanis a Szépleányok új, nagy közönségérdeklődést ki­váltó produkció, míg a Cápát több éve játsszuk, és ez már a kópián és minőségromlást okozott.- Milyen a kapcsolat az irányítás különböző szintjei között? Hihető-e az a törté­net, mely szerint a Fitmfőigaz- gatóság egyik intézkedését X megye tanácsának képviselője úgy kommentálta a forgalma­zó vállalat dolgozói előtt, hogy elvtársak, ezt az intéz­kedést megyei szívvel hajtsák végre! Azaz fékezve, lassít­va...- A történetet sajnos, hi­hetőnek tartom. Persze, az sem elképzelhetetlen, hogy volt, van vagy lesz olyan, amikor az országos vezetés mondja azt, elvtársak, ezt a megyei instrukciót országos szívvel hajtsák végre! A kü­lönböző szinteken ellentétes érdekek is megfogalmazódhat­nak, ezt természetesnek tar­tom. Ezek megfelelő egyezte­téséhez viszont az orszáqos. a regionális és helyi irányítási funkciók pontosabb meghatá­rozása szükséges és hatéko­nyabb információcsere. Az mindenesetre iaen szerencsét­len helyzet, hogy az irányí­tás különböző Dontiniról nem­egyszer a napi tevékenységbe is beavatkozunk.- A reformot milyen irány­ba kívánják továbbfejlesztenif- Legelőször is a mozi sze­repét a kor színvonalán, a megváltozott társadalmi kom­munikációs rendszerben újra kell értelmeznünk. Mindenkép­pen bővíteni szeretnénk a film- és kazettaválasztékot, és javítani akarjuk a mozik mű­szaki színvonalát. Nagyobb gondot fogunk fordítani a közönség igényeinek megisme­résére, differenciált kielégíté­sére. Természetesen az értékek közvetítése továbbra is meg­határozó feladatunk lesz. A monopolhelyzetek oldásával versenyhelyzetet akarunk te­remteni, hadd legyen több forgalmazó s moziüzemeltető is jelen a pályán.- Az állami támoqatást értékek mögé fogjuk állítani: Elsősorban értékes müvek tá­mogatására, másrészt a diffe­renciált forgalmazást segítő szolgáltatások, például film­klubok támogatására, harmad­részt pedig a műszaki fejlesz­tés előmozdítására használjuk fel. Vagyis: korszerű, színvo­nalas, kulturális szolgáltatás megteremtése a feladatunk. Bognár László * - ■ • ______________—. t em! — jelentette ki határo­zottan, de tekintete könyörgőn kutatta az asszony izzadó há­tát. — Mit szólsz?- Melegem van — felelte bágyadtan az asszony —, hagyjál . . .- Kérlek szépen! Nem messze a parttól, zöld bódé állt, sötét belsejéből üvegcsörömpölés hallatszott ki. A férfi előkereste . pénztár­cáját és odament. A bódé mögötti partszakaszon stran­doltak a legtöbben: mintha egy hajókatasztrófa kivetett áldozatai hevernének egymás hegyén-hátán a homokban. Kiszálkásodott, festéknyomokat őrző, korhadt csónak hevert a kibelezett, sárga autóbusz vá­za mellett, amelyben tavaly még elsősegély szolgálat üze­melt egy szeplős orvoslány személyében. A csónakot dup­la izmú bajnok kezelte, ké­szen, hogy fuldokló után ves­se magát, de csak izomzatát csodáló kiskorú lányok jutottak osztályrészéül; őket haiókáz- tatta naphosszat a látóhatár mfndent egybemosó homályán túl. Most a hűsítős lány volt a fő attrakció; a mentőszol­gálat roncsain gyermekek fen­ték feneküket. A közelben úszólecke folyt; békányi kölykök fiqyelték sí­rásra torzult arccal mesterü­ket. aki pillanaómozdulatok- kal kanalazta a levegőt, mint­ha a napkorongot akarta vol­\ 1987. július 18., szombat HÉTVÉGE v -:>^í I % 13 I* /«Öj $£ ) i • >*j >: * T 1 fltfs 7 ,;v *" .• :•* *\ • ■ S m »®m 9 ... m '«lH m mm " Mezey István rajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom