Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-21 / 169. szám

Hangképzési zavarok, beszédhibák Vizsgálatok a POTE-n A hang- és beszédképzési zavarokkal és ezek hátteré­ben lévő szervi rendellenes­ségekkel foglalkozik a foniát- ria. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1985 novemberétől van foniátriai rendelés, tavaly 875 pácienst kezeltek. — A rekedtség, a fáradt, fá­tyolos vagy érdes hang sok­szor visszavezethető szervi elváltozásokra - kezdte dr. Kishonti Judit, a POTE Fül- Orr-Gégeklinika foniátriai ren­delésének vezetője. — A hang­szín megváltozását gyakran heveny vagy idült gégehurut, a hangszalagon előforduló polip vagy daganat okozza, gyakran azonban funkcionális eredetű is lehet. Oka lehet a helytelen hangképzés, a rossz beszédtechnika, ezzel összefüggésben a rossz lég­zéstechnika kíséri a hangkép­zési zavarokat. Érdekes, hogy „foglalkozási betegségnek" is tekinthetők a hangképzési zavarok, így pél­dául a tanároknál, énekesek­nél. Mindenesetre, ha vala­ki 2-3 hétig tartó rekedtsé­get érez, jó, ha szakorvoshoz fordul.-r A beszédzavarok közül a pöszeség a leggyakoribb - folytatta dr. Kishonti Judit. - Természetesen ezek gyógyítása elsősorban a logopédus fel­adata, de ezek hátterében sokszor lehet nagyothallás vagy más hallószervi megbe­tegedés, illetve fejlődési rend­ellenesség, ami pontosan csak szakorvosi vizsgálattal tisztáz­ható. Dr. Kishonti Judit elmond­ta még, hogy a gégeműtéten átesett betegeknél a beszéd újratanításával is foglalkoz­nak. Például teljes gégeeltá­volítás után is jól érthető be­széd alakítható ki. Itt is, mint a hang- és beszédkép­zési zavarok kezelésénél jó eredmények érhetők el. Ezen a területen a POTE-nek re­gionális feladatai vannak. Szanálástól a több milliós nyereségig Vadász- és lovasturisztikai központ Balatonfenyvesen A szép szürkederes kanca megszokta az idegenforgal­mat. Legalábbis, amint a ré­szére körülkerített karámhoz közelítünk, azonnal odaüget és magakellető módon dugja oda orrát a simogatasoknak- Ám nemcsak ő, társai is ah­hoz szoktak itt a Balalon- nagybereki Állami Gazdaság lovastelepén, hogy állandóan foglalkoznak velük. Nemcsak a megszokott gondozójuk, ha­nem bárki, aki befizeti a bér­lovaglás díját. Hol sélalo- vaglásra, hol fogathúzásra állnak rendelkezésre. A Balaton déli partjának egyik legnagyobb vadászati és lovasturisztikai központja lett a Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaság, amelynek központja és lovastelepe Ba­latonfenyvesen található. Szerepelnek a nyugati utazá­si irodák ajánlatai között, a vadászati programjaikat pedig egy évvel előbb lekö­tik. Mór törzsvendégeik van­nak, akik évről évre vissza­járnak és jó hírüket terjesz­tik a világban. Ezt a gazdaságot 1974-ben szanálták. Rendkívül tossz termőhelyi adottságokkal ren­delkeznek. A nagyrészt mély­fekvésű, lápi területei sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés nem ment. Vi­lágossá vált, hogy valami egészen mást kell csinálni, mint addig. Rossz a terület? De itt van a Balaton, és van vad­ban gazdag erdeje, 600 hek­táros vaddisznós kertje és fá­cánosa, a Berek nádasainak vadszárnyasai és a csodá­latos tájai. Ezek mind ide­csalogatják a vadászszenve­déllyel megáldott külföldie­ket. És hogy ezek a vendégek még a szállásért és étkezésért is itt fizessenek, ne másutt, régi munkásszállásokból lu-i xus lakosztályokat alakítottak ki. Mellé két éttermet, — az egyik állandóan vadételeket kínál - drinkbárt, szaunát, teniszpályákat. Amikor ez már mind megvolt, jött az újabb lépés: lovastelep, lovasiskola 70 lóval. Van ugró- és tan­pálya, be lehet fizetni — vagy többnapos lovagló túrára, vagy kirándulásra fogatokkal. A lovaglást nemcsak külföl­diek, a magyar turisták is igénybe vehetik, és 3Ö fo­rintos belépőjegy ellenében bárki megnézheti a telepet, a lovakat. A vadállományt — szaivast, vaddisznót — nemcsak a va­dászok számára értékesítik, a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti vállalattal közös beruházásként évi 1000 tonna kapacitású lőtt nagyvad fel­dolgozó exporttelepet létesí­tettek. A gazdaság viszonylag rö­vid idő alatt a mínusz 20 mil­lióról feltornázta magát any- nyira, hogy szezontól függően 30—50 milliós nyereséget produkál. S. Zs. Hollandiába utazlak a vasutas muzsikusok Az első koncert hét-főn este lesz Tegnap délután egyhe­tes hollandiai hangver- senykörútra utazott a Pé­csi Vasutas Koncertfúvós­zenekar. Az együttest kí­sérő delegációt Busch Ká­roly, a Pécsi Vasúti Igaz­gatóság igazgatóhelyette­se vezeti. A város kultu­rális életének több jeles képviselője között eluta­zott Komlódi Józsefné, a városi tanács elnökhelyet­tese is. A zenekar Neumayer Károly vezényletével elő­reláthatóan öt hangver­senyt ad Hollandiában. Az első koncert hétfőn este Roermundban, az utolsó 26-án a valkenburgi bar­langnál, szabadtéren lesz. A legfontosabb fellépés­nek a kedd esti amszter­dami hangverseny ígérke­zik. Az együttes a bocholtzi királyi filharmóniai zene­kar őszi, magyarországi út­ját viszonozza, és június 29-én tér vissza Magyar- országra. Ősi gyógymód az akupunktúra Kétnapos előadássorozat Az akupunktúrát alkalmazó orvosok és az akupunktúra hatásmechanizmusát kutatók vettek részt a magyar aku- punktúrás orvosok országos, Pécsett megrendezett tudomá­nyos ülésén. A kétnapos elő­adássorozat megnyitójára teg­nap délelőtt az Apáczai Cse­re János Nevelési Központban került sor, ahol a rendezők nevében — a PAB akupunk­túrával foglalkozó munkabi­zottsága, a MÉV üzemegész­ségügyi szolgálata — dr. Ré- dey Tibor főorvos köszöntötte a vendégeket. Ezt követően dr. Tigyí József akadémikus megnyitó beszédében megem­lítette, hogy ez a harmadik pécsi összejövetel, abban kü­lönbözik az előző kettőtől, hogy most már legálissá, a legfelsőbb egészségügyi veze­tés részéről is elismertté vált az akupunktúrával való gyó­gyítás, ez az ősi kínai tűszú- rásos gyógymód Magyarorszá­gon sokáig sajátos helyzetben volt. Amíg Európa szinte va­lamennyi országában már évek óta alkalmazták, a Szov­jetunióban önálló akupunktú- rás intézetet létesítettek, a WHO külön foglalkozott' vele és elismerte, hogy mintegy 40 féle betegségnél alkalmazható gyógyítási mód, illetve kiegé­szítő terápia — addig Ma­gyarországon a hivatalos ál­lásfoglalás évekig elvetette. Az akupunktúrával foglalkozó, a módszert külföldről behozó orvosok a tilos jelzés ellené­re alkalmazták, míg végül zöld utat kapott. Dr. Rédey Tibor elmondta, hogy Pécsett az országban az elsők között kezdték el az akupunktúra alkalmazását és hatásmechanizmusának tudo­mányos igényű kutatását. A kezdeményezők a Mecseki Ércbányászati Vállalat és üzemegészségügyi szolgálatá­nak vezetői voltak, de a ku­tatásokban részt vesz a POTE biofizikai intézete, valamint az Idegklinika. A lézerakupunktú­ra megjelenése ezt ó kutató­munkát tovább szélesítette. A két nap alatt 30 előadás hangzik el. A tudományos üléssel egyidejűleg különböző akupunktúrás eszközöket be­mutató külföldi és magyar cé­gek kiállítását is megrendez­Százmilliárd forint a háttérben A láthatatlan jövedelmek Izgalmas vita volt a héten a Magyar Tudományos Akadémia minősítő bizottságában, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem székházában. Ékes Il­dikó, kandidátusi dolgozatát vitatták meg, melynek ez volt a címe: „A gazdaság rejtett szférája, a láthatatlan lakossá­gi jövedelmek." A dolgozat szerint az ország­ban 70 milliárd forintra tehető az ellenőrizhetetlen lakossági jövedelmek összege. Ehhez hozzá kell számítani további 30 milliárd forintot, amit le nem leplezett sikkasztással, csalás­sal, vesztegetéssel és más bűn­cselekménnyel szereznek. Az összesen százmilliárd forint az évi összlakosság i pénzjövede­lem 20 százaléka. A vitában is érvényesült az a vélemény, hogy elsősorban a szolgáltatási ágazatban - a kisfizetésű emberek láthatatlan jövedelme nélkül a szolgáltatás szinte nem létezne. Ezek a kis- fizetések rákényszerítik a piac­ra a borravalót, így a pincérek, szállodások, taxisofőrök, avagy például a fürdőhelyi kabinosok, masszőrök. Mindezt a piac és a bérezési gyakorlat is tudomásul vette. Ékes Ildikó korszerű angol és dán kutatási módszerekkel de­rítette fel a láthatatlan jöve­delmek mértékét. Egy olyan pin­cér, akinek a szállodában a reggeliztetés, tehát nem borra­valós munka a feladata, annak legális fizetése a jobb szállo­dák többségében, a 12 000 fo­rintot is elérheti. A vacsorázta- tó, tehát borravalós feladatot végző pincér fizetése pedig csak 3-4000 forint. A különbség egyértelműen láthatatlan, va­gyis nem adóztatható jövede­lem. Hogy a szálloda- és a vendéglátóiparban maradjunk: a négy, illetve ötcsillagos szál­lodák alkalmazottjai főidényben egy-egy nyugati vendégtől, el­mondásuk szerint, átlagosan 100 forint borravalót kapnak. Ékes Ildikó álláspontja sze­rint, az 1972. évi egészségügyi törvény, az orvosoknak adott hálapénzt a kezelés után nem tiltja. A minősítő bizottság en­nek részben ellent mondott. Ékes Ildikó hivatkozott Szabó Irénnek, a Munkaügyi Szemlé­ben tavaly megjelent cikkére, amelyben az orvosok nagy tö­megével folytatott beszélgetés szerint, az orvostársadalom 20 százaléka egyáltalán nem kap hálapénzt, 12 százaléka vi­szont 15 000 forintnál valami­vel magasabb összeget tehet el havonta. A többi orvosnak jutó hálapénz, e két mennyiség között van. Ugyanakkor lélek­tanilag rendkívül érdekes, hogy az erről nyilatkozó orvosok sze­rint nem ők, hanem a többi orvos átlagos hálapénze ha­vonta 20 000-80 000 forint. Az e heti vita azért volt igen fontos, mert elmélyítette és a megoldásban segítheti azt a kérdést, hogy miképpen lehet­ne arányos az adóztatás, s ho­gyan lehetne elkerülni, hogy a látható magasabb jövedelem-, mel rendelkezők ne viseljenek aránytalanul nagy terhet, a lát­hatatlan magas jövedelműek­hez képest. Arról is szó esett, hogy több eddig nem túl nép­szerű szakma, most esetleg azért válik telítetté, - és éppen ezért később gyengébb jövedelművé - mert a közepesnél magasabb jövedelem láthatatlan és nem kell utána adót fizetni, ezért most sokan odaáramlónak. Ékes Ildikó munkájáért el­nyerte a kandidátusi címet. Földessy Dénes Egy bántó pécsi pletyka nyomában ló egészséget kíván „ jóakaróinak" Az ember jár-kel ebben a szép világban, és olyan sok csúnya dolgot hall. Elgondol­kodik, megpróbálja mérlegel­ni igazságtartalmukat. Ha egy­valamit sokszor és más-más embertől hall, hajlamos arra, hogy elhiggye. „Képzeld, meghalt a pécsi AIDS-beteg” — veregetik meg az ember vállát az utcán, ka­csintanak is hozzá, és érzem a gesztusból: „Na, ezt írd meg, ha mered!" Különböző össze­gek, távoli utakon szerezhető nyavalyaságok és taxisok bennfentes szerepe, budapesti kórházi ágy, színezi a történe­tet, amely - talán túlzás nél­kül állíthatom, az utóbbi évek egyik legnagyobb pletyka­szenzációja Pécsett és környé­kén. • „írjon arról, hogy nem halt meg a pécsi AIDS-beteg, rá­adásul teljesen egészséges!" — mondja egy ismerős orvos. Elárulja, biztos forrásból tud­ja: a budapesti László kórház­ban, ahol a magyarországi AIDS-eseket ápolják, nincs és nem is volt Gyaraki Ildikó ne­vű páciens. Nehezen szántam rá ma­gam arra, hogy bemenjek a pécsi Főnix hotelbe, amelynek tulajdonosnőjéről szól az igaz­talan szóbeszéd.- Gyaraki József vagyok, parancsoljon! - fogad az egyik testvére.- Sok telefont kaptunk mos­tanában ... — folytatnám, de közbevág.- Tudom, ez a pletyka. A hú­gomnak semmi baja, Kalifor­niában van most. Nekünk is rengetegen telefonáltak. Édes­anyám sokszor sír. Akinek ki­lenc gyermeke van, igazán tudhatja, mit jelent a kérdés: „Igaz-e, hogy meghalt AIDS- ben a lánya?" — mondta Gya­raki József.- Fogalmam sincs, ki és miért találhatta ki ezt az egész his­tóriát, mindenesetre nagyon rosszul esett nekünk, és örü­lök, hogy foglalkoznak ezzel a témával.- Beszélhetnék a húgával Amerikában?- Persze, megadom a tele­fonszámát. Nem tudom megállni, hogy néhány ismerőssel ne közöl­jem a legújabb hírt. Hiába, az ember javíthatatlan. „Persze, ezt a mesét találták ki. Hon­nan tudod, hogy vele beszélsz, akárki is lehet” - mondták az örök kétkedők. Kaliforniában kilenc órával későbbre jár az idő. Csütörtök délután negyed öt, magyar idő szerint. A telefon cseng, ked­ves női hang mondja: „Gya­raki Ildikó vagyok, hallottam, hogy keresni fog.”- Hogy van?- Köszönöm, nagyon jól.- Mi a véleménye a pécsi pletykákról?- Hallottam róluk, édes- qnyám sírva hívott fel. Telje­sen alaptalan a híresztelés. Nem is akarok magyarázkod­ni, csak annyit: sohasem vol­tam a pesti László kórházban, nem is tudom, hol van. Vért meg mostanában nem is vet­tek tőlem Magyarországon.- Valami alapja csak volt a híresztelésnek?- Nem tudom elképzelni. Négy évig dolgoztam Líbiában, szülésznőként. Kétségtelen, hogy évek óta van valami bél- rendszeri zavarom, otthon is kezeltek, itt az USA-ban ki­derítették az orvosok, hogy ér­zékeny vagyok a tartósító sze­rekre. Ez az oka.- Miért van az USA-ban?- A barátomnál tartózkodom már február óta.- Mikor jön haza?- Augusztus elején, és sze­retném, ha akkor személyesen is találkozhatnánk.- Rendben van. Üzen vala­mit „jóakaróinak"?- Olyan jó egészséget kí­vánok nekik, mint amilyen ne­kem van — mondta habozás nélkül Gyaraki Ildikó, a pécsi Főnix hotel jelenleg Ameriká­ban tartózkodó tulajdonos­nője. □ Éppen befejeztem a cikket, amikor értesültem egy állító­lagos újabb pécsi áldozatról. A pletyka szerint Tibold Zita, a pécsi Fióker vendéglő tulaj­donosa AIDS-ben meghalt. Pénteken 16 óra 15 perckor találkoztam vele a Fiákerben:- Két hete tudtam meg egy ismerősömtől, hogy állítólag meghaltam - kezdte Tibold Zita. — Nézzen arra a polcra, ott a negatív leletem, egyéb­ként nagyon örülök, hogy el­jött. Nem is tudom, miért ta­lálhatták ki ezt éppen kettőnk­ről. Gyanúm szerint irigység is közrejátszhatott, hiszen hosz- szabb afrikai külszolgálat után mindketten tudtunk valamit produkálni. Bozsik László vasárnapi 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom