Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-21 / 169. szám

Megvadult fiatalok halálra rugdosták Sümegi Györgyöt Sümegi György, 38 éves gyöngyfái lakost, a június 13-i sellyei táncmulatság után az utcán halálra rugdosta a fia­talok megvadult tömege. Békés ezen a szerdai dél­utánon a sellyei főutca. Ki hinné, hogy alig néhány nap­ja megvadult fiatalok szágul­dottak itt - egy embert űztek végig a főutcán. Most csend van, fekete zászló suhog a szélben a sajtüzem halvány- sárga épületen. A járóke­lők, kérdezősködésemre szót­lanul tovasietnek : mi dolguk az idegennel? Sümegi György is idegen volt, gyöngyfái. S akjk agyon- rúgdosták, köztük sem volt sellyei.- Vademberek, akik tették — mondja egy szemüveges, idős ember, aki a borozó előtt mel- lémszegődik. - Jöjjön, segítek. Segítek, mert azt akarom, hogy mindenki tudja meg, mi történt június 13-án éjszaka a sellyei táncmulatság után. Az első pofon A június 13-i táncmulatság­ról hét határból - Drávasztá- ráról, Magyarmecskéről, Lu- zsokról, Vajszlóról, Pellérdről, Görcsönyből, Boksáról, Bogád- mindszentről, Csányoszróról, Nagycsányból, Páprádról gyűl­tek össze a fiatalok. Több mint háromszázan. Mert két ren­dezvény is volt azon a pénte­ken. A Drávamenti ÁFÉSZ If­júság presszójában 20—24 óráig diszkó, a kultúrházban pedig 20 órától éjjel 1 óráig tartott a bál. Ebbe a tóncmu- latságbd indult el este tíz óra­kor Sümegi György a húgával, 17 éves fiával és 18 éves lá­nyával. * A bálban csattant el az első pofon, amit visszaadtak ... Hogy ki kezdte?’ Sümegi György, vagy a fia, vagy má­sok? Ki tudja? A pofonváltá­sok a bál után az utcán foly­tatódtad. Itt verték fejbe Sü­megit egy sörösüveggel, itt rúgdosták Össze a fiát, a lá­nyát és a húgát. Majd a meg­vadult tömeg végighajtotta az apát az utcán és a cipőbolt sarkánál agyonrugdosták. Ennyi történt. Kísérőm az Ormánság étte­rembe invitál. Időnként eltű­nik, elvegyül a sörözők között, noteszembe pedig gyűlnek a nevek és címek. Értékes nevek, szemtanúké. Kovács Lóránt idézi fel azt az éjszakát: — Néhány méterre lakom a kultúrháztól. A csörömpölésre, hupogásra néztem ki az ab­lakon. A bálnak vége volt, több száz fiatal tolongott az utcán. Annyit láttam, hogy egy Lada személygépkocsit dobál­tak. A tulajdonosa beugrott a kocsiba és rükvercbe „kitü­zelt” a tömegből. Ekkor lát­tam meg a fiút a kör köze­pén. A tömeg mind közelebb nyomult. Majd záporozni kezd­tek az ütések. Amikor a fiú a földre rogyott, rugdosni kezdték a fejét, a veséit, volt, aki páros lábbal a hasára ug­rott, iszonyatos volt, én ilyen brutalitást még nem láttam. Telefonálnom kell gyorsan! A fiú már nem látszott a ráro­hant tömegtől. Én csak az üte­mes rugdosó lábakat láttam, s elborzadtam, amikor meg­pillantottam azt a kis srácot, aki kívülrekedt a gyűrűn. Csak a lábát tudta bedugni, egy- egy résen a kupacba. S ilyen­kor villámgyorsan ő is rúgott egyet-egyet a földön heverő­be. Másnap hallottam, hogy az apa halt meg. Én azt hit­tem, a fia. Eltantaka tamadók Kisiván Tibor és barátnője is ott voltak a bálban. Azt, hogy a bálban ki adta az első po­font, nem tudják. Annyit lát­tak csak, hogy dulakodnak.- Megszokott dolog, hogy a táncmulatságon néhányon ka­kaskodnak - mondja Kisiván Tibor. - Aztán szétválasztják őket, és kész. Ebből jóformán semmit sem láttunk. Amikor a bál után hazafelé mentünk, akkor találkoztunk az utcán egy véres arcú férfival. Kér­dezte tőlünk, honnan lehet te­lefonálni? Mi mondtuk, a pos­táról. Hogy sikerült-e^ telefo­nálnia? Ki tudja? Már vissza­felé jött, amikor a tömeg utol­érte. A férfi a cipőbolt sarká­nál a földre zuhant, ők pedig Ütötték. Mi elrohantunk telefo­nálni a mentőkért. Amikor visszaértünk, támadói eltűntek, ő a járdán feküdt, és csurom vér volt őz arca. Még élt, mert hallottuk a hörgését. Egy pu­lóvert tettem a feje alá, aztán jöttek a mentők ... Csutorás Jánosné, a kultúr- ház igazgatónője sápadt, meg­viselték az események. — Minden jó szándékunk ellenére tragédiával végződött a kúltúrházban rendezett bál. A történet kezdete, nem a jú­nius 13-i éjszaka. A bajok, az „Ifjúság" presszóban rende­zett diszkó után jöttek. Minden pénteken itt szórakoztak a kör­nyékbeli fiatalok. Szórakoztak? Ha azt szórakozásnak lehet nevezni. A diszkóbeli nézetel­téréseket a sötét parkban ren­dezték le. A mentők rendsze­resen jártak Sellyére. Aztán ha éjfélkor vége lett a diszkónak, volt még néhány órájuk Oí haj­nali 3.50 órakor induló első vonatig. Ilyenkor a szélrózsa minden irányában végigszá­guldoztak a faluban. Sörös­üvegek, csattantak a házak fa­lán, az utcán, fákat döntöttek ki, leszaggatták a házakról a- csatornákat, feldúlták a busz­megállót. Az ok? — A mérték­telenül és ellenőrizetlenül fo­gyasztott alkohol. A diszkóban, nemcsak sört, hanem kólába „burkolt" vörös bort is lehet kapni. Másfél éve tartó cirku­szok után született a megál­lapodás a tanáccsal, hogy megpróbáljuk a kultúrházba csábítani a fiatalokat, ahol felügyelet mellett szórakozhat­nak, s legfeljebb üveges sört fogyaszthatnak. — A báli rendezőgárda miért nem avatkozott be? — Az. az igazság, hogy nem volt szervezett rendezőgár­dánk ... A botrányok már elviselhetaHenek voltak — A fiatalok botrányai már elviselhetetlenek voltak az utóbbi másfél évben — mond­ja Nóratsztné dr. Hajós Klára tanácselnöknő. — Tárgyaltunk rendőrséggel, hogyan tudnánk leállítani az „Ifjúság" presszó­ban rendezett diszkókat. Több­ször behívattuk Farkas Mihályt is, a presszó szerződéses üze­meltetőjét, de nem tudtunk szót érteni. Most megpróbál­tuk a kultúrházba csábítani a fiatalokat. Szerencsétlensé­günkre egybeesett a két ren­dezvény. A sellyei tanács május 4-én kelt határozatával eltiltotta az „Ifjúság" presszó diszkó ren­dezvényeit, illetve csak havi egyetlen alkalommal engedé­lyezte. Ezt a határozatot Far­kas Mihály megfellebbezte. A fellebbezést még a mai napig nem bírálta el a siklósi városi tanács, így a presszóban, to­vábbra is minden pénteken megtartották a diszkót. Lesz-e péntaken diszkó? A tanács a június 13-i tra­gédia után visszavonta a Drá­vamenti ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetőjének a kultúrházba adott kitelepülési engedélyét és visszavonta a kultúrházi rendezvényekre adott enge­délyt is, mert ott nem gondos­kodtak szervezett rendezőgór- dáról. — Most pénteken tartanak-e diszkót az „Ifjúság” presszó­ban? Farkas Mihály szerződéses üzemeltető erre a kérdésre szerdán így válaszolt: — Még nem döntöttem el, de valószínű, hogy nem. — Talán ha szót értett volna a tanáccsal . .. — De kérem, nekem a for­galmam lecsökkent a sok ma­szek miatt. Valamiből meg kell élnem! Egyébként, tehetek én arról, hogy mi történik az ut­cán? Nem foghatom meg a gyerekek kezét! A lényeg az, hogy a diszkóban sosem volt botrány! — Esetleg alkohol nélkül? — Ugyan — legyint —, ki jön­ne be? Csendes most Sümegiék gyöngyfái háza. A konyhában sötétruhás asszonyok gubbasz­tanak. — A gyerekek? — A fiam hétfőn még vért hányt, a lányom azóta nem hall a bal fülére — mondja a vékony kis asszony. — Hogy hol vannak? Azóta nincs maradá­suk itthon, járják az erdőt, me­zőt... Sümegi György húga csak arra emlékszik, hogy a kultúr- ház előtt egy fiú fejberúgta. Amikor magához tért, akkor szedték ki a bátyja lányát az árokból. Későre jár, amikor kilépek a csendes ház ajtaján. Ki is mondta? Talán az egyik szemtanú? Egy embernek meg kellett halnia ahhoz, hogy Sellyén megértsék: vége a táncnak ... Marton Gyöngyi * Az igazság teljes felderítésé­hez minden jószándékú ember segítségére szükség van. Aki úgy véli, ebben segíteni tud, az akár személyesen, telefonon vagy levélben keresse meg a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság vizsgálati osz­tályát Vége a táncnak! SIKER Végh Csaba kürtművész Harmadik éve már, hogy a Pécsi Szimfonikus Zenekarnál a zenekar tagjai évente titkos szavazással megválasztják ma­guk közül „Az év zenekari mű- vészé”-t. Ez a szavazás idérj most pénteken zajlott, mégpe­dig két lépcsőben, s a végered­mény egyértelműen Végh Csa­bát, a zenekar első kürt szó­lamvezetőjét hozta ki győztes­nek. A sorsolás után beszélget­tem Végh Csabával, akinek pénteken este még volt munká­ja: a Székesegyházban adták elő Mahler III. szimfóniáját, s ez az előadás egyrészt a zene­kar évadzáró műsora, másrészt a Pécsi Nyári Színház nyitó- hangversenye volt. — 1985-ben fejeztem be tanul­mányaimat — kezdte a beszél­getést Végh Csaba. — ötös­ként kezdtem, később több hangszert kipróbáltam, s végül a kürt mellett döntöttem. Sze­rintem — bár lehet, hogy el­fogult vagyok — a kürt a leg­sokoldalúbb hangszer* hang- terjedelme, hangszíne mindent ki tud fejezni. — Mit szeret a legszíveseb­ben játszani? — Kedvenceim a romantikus művek, a nagy romantikus dal­lamokat kedvelem. — Gondolom, mindennap gyakorol. — Igen: az ideális az lenne, ha naponta három óra jutna gyakorlásra, de hát persze, ez egyáltalán nincs mindig így< Van, hogy jóval kevesebb idő jut rá, s van, hogy sokkal több. Ezenkívül tanítok — nemcsak három éve, amióta itt dolgo­zom, hanem utolsó éves korom óta, tehát négy éve — a pécsi Zeneművészeti Főiskolán. — Mióta szólamvezető? — Körülbelül egy éve. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megbeszélés alapján én osz­tom be, hogy a kürtösök közül ki, mikor, melyik művet játsza. — „Az év zenekari művésze" cím megválasztásához mekkora többségre volt szüksége? — Tulajdonképpen nagyon egyszerű a dolog: az ötven százalék elnyerése mellett még plusz egyfős többség szükségel­tetik. A díjat, vagy azt, ami ez­zel jár, egyébként majd csak ősszel, a zenei világnapon ad­ják át. Egyelőre csak a szava­zás történt meg. D. Cs. Gyógyszer és betegség helyett: video! A közelmúltban Egészségvé­delmi Szakbizottság alakult Baján, s a testület — a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak munkájávol egyeztetve - elsősorban a felvilágosító, meg­előző tevékenységet szorgalmaz­za összehangoltan, a vonzás- körzetre is kiterjedően. A ba- jaiak 500 ezer forintot nyertek pályázaton, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottságtól, en­nek lényegét az ötletgazda; dr. Fehér Sándor, körzeti orvos fog­lalta össze: — Az egészségügy propagan­dája a kor követelményeihez viszonyítva évtizedes lemaradá­sokkal küszködik'. Az orvosi ke­zelés körüli rossz közérzet már a váróteremben kezdődik. A falakon a tájékoztató táblák, figyelmeztetők, esztétikumban és tartalomban is egyaránt távol állnak á mozgósító hatású ímeg- jelenéstől. Ezért - először ahol *- dolgozom —, az Újvárosi ren­delőben, színes televíziót he­lyeztünk el, és videoprogramo- kat mutatunk be a várakozók­nak. Szerenénk elérni, hogy Ba­ján és környékén lehetőleg minden rendelőben legyen vi­deo. Talán még ez tűnik köny- nyebbnek, a nagyobb gondot az igazán színvonalas műsorok beszerzése jelenti. Fokozatosan romló egészségi állapotunk megóvása érdeké­ben még ez lehetne az egyik legolcsóbb befektetés. Kovács Zoltán A skótok is utaznak! Az idegenvezető bemutatja a csoportnak a helység látni­valóit, majd a séta végén min­den résztvevőtől kér 2 shillinget. Mindnyájan készségesen fi­zetnek, csupán McDonald so­kallja a díjat — úgy véii, tőle elftq egy shilling, ugyanis-aZ egyilc szemével rosszul iát... McGreen olvasólámpát vett a feleségének születésnapjára. — Hogy jutott eszedbe? —; kérdezte a neje riadtan. - Most sürgősen be kell szerez­nünk egy könyvet is ... Dr. Mándoki László fordításai ~i Uuuu! Huhuhuhuuu! — ku- vikkolt Phil Collins, mire , stadionnyi néző válaszolt. A | „párbeszéd" eltartott egy percig, de a koncert az ap­ró szünet miatt sem veszí­tett lendületéből. A szellem­idézés viszont nem sike­rült ... Megszokhattuk már: a külföldi sztárok majd min­degyike kedveskedni akar valamivel. Freddie Mercury például a „Tavaszi szél" kezdetű népdallal lepte meg Budapestet, a Genesis éne­kese pedig a megszokott­nál is idegenebb akcentus­sal próbálta végigkonferálni a műsort — magyarul, fgy í aztán az együttes tán fenn­állásának egyik legvidámabb koncertjére került sor csü­törtök este. A Genesis mu­I ______’______,_______ z sikája persze alapjában vé­ve sokkal inkább a miszti­kum, mint a jókedv irányá­ba csalogatja rajongóit. Stú­diószínvonalú hangzás, a profinál is profibb hangszer­kezelés és látványosság min- denekfelett! — Ennyi a Genesis-recept lényege. És egy kis íz persze, a zama­tot pedig Collins egyénisé­ge adja meg. Hiába tudta mindenki, hogy a Genesis és a Queen zenéje két külön világ, a csütörtök esti előadást a nézők többsége a tavalyi szuperkoncert alapján ítéli meg. Érthető a párhuzam, hisz az utóbbi Ikét évtized­bén csak ez a két együttes jött Magyarországra, úgy­hogy a több mint hetven­ezer néző befogadására ké­pes betonkatianban is el­vállalja a fellépést. Persze, az összehasonlítás nem je­lenthet rangsorolást is egy­ben. Két világhírű együttes produkciója került a magyar közönség elé, ki-ki dönthe­tett Ízlése szerint. A jegyel­adások statisztikája bizonyá­ra nem az ez évi előadás esetében kedvezőbb, de ez főleg a tavalyinál kisebb propagandának köszönhető. A Genesisen például nyo­ma sem volt a szponzorok hirdetéseivel telefestett hő­légballonoknak — bizonyára mert ezúttal kisebbnek ítél­ték meg a reklám hatásfo­kát ... — s ezúttal a jegy­üzérek is hoppon maradtak. Míg a „Királynő” belépőit az eredeti két—háromszáz forint helyett feketén ezer­ötszázért kínálták — s nem­csak kínálták, el is adták! — addig csütörtök este né­hány neppernek még árért sem sikerült túladnia a „többleten". Ennek ellenére a siker, ha lehet még a tavalyinál is nagyobb volt. Biztosíték volt erre maga az együttes, mely a világ legszínvonala­sabb felszereléseinek egyikét még Ikét — a színpad jobb és bal oldalán elhelyezett — nyolcszor tíz méteres pro­jektorral is megtoldotta. A két „vásznon" a nézők a zenészek legapróbb rezdülé­seit is figyelemmel kísérhet­ték. Volt, mire figyelni. /I vasárnapi Phil Collins ezúttal is a csodálatos manó szerepét- adto elő Genesis misztikum Budapesten Ezek a skótok...

Next

/
Oldalképek
Tartalom