Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-30 / 147. szám
Az áprilisi akcióhónap tapasztalatai Nincs kellő rend a közutakon * Minden huszonkilencedik járművezető szabálysértést követett el Az áprilisi fokozott közúti rczzia során Baranya megyében a rendőrök, társadalmi segítők bevonásával 42 522 ellenőrzést hajtottak végre, melynek során minden ötödik esetben feljelentést tettek, helyszínbírságoltak. A számoknál maradva: 1900 alkohol- szondát használtak fel, melyek közül 134 elszíneződött, 2500 járműnél észleltek valamilyen műszaki hiányosságot, 3800 közlekedőnek szabtak ki bírságot, melynek összege meghaladja az egymillió forintot. Ezek a tények indokolttá teszik azt a döntést, hogy évente két alkalommal egy-egy hónapig a megszokottnál is sűrűbben ellenőrizzék a közúti járműforgalmat, kiszűrjék a szabálytalankodókat. A közlekedési fegyelem változatlanul nem javul, így a balesetek megelőzése érdekében a büntetés eszközeivel is kénytelenek élni. Ebben a hónapban a szokásosnál is jobban odafigyeltek a gépjárművek műszaki állapotára, aminek eredményeként a rendőrök 19 rendszám- táblát a helyszínen elvettek. Feltűnő, hogy a magántulajdonban lévő személygépkocsik közül milyen sok közlekedik kisebb-nagyobb műszaki hibával. Nem volt ritka a kormánynyal, fékkel kapcsolatos probléma, a gumik állapota. A világítás az autók nagy többségénél nem felelt meg az előírásoknak. Huszonhét jármű lejárt műszaki vizsgával vett' »részt a forgalomban,- ketten pedig hamis forgalmi engedélyt nyújtottak át az igazoltató rendőröknek. A teherautók szállítmányainál a menetlevél pontatlan vezetése - a vezetők efőre beírják a még meg sem tett kilométereket, nem tüntetik fel a szállított személyeket — adott elsősorban okot az intézkedésre, de felfedtek több feketefuvart, sőt lopott árut is. Szabálysértés miatt minden huszonkilencedik járművezető ellen indítottak eljárást. A fő okok közül kiemelkedik a forgalomirányító berendezés piros jelzésén való áthaladás, a gyorshajtás. Ez utóbbinál említést érdemel, hogy néhányon a városban is 100 kilométer fölötti sebességgel száguldottak, az azonban egyáltalán nem ritka dolog, hogy lakott területen belül és kívül is sokan hajtanak a megengedett sebességnél 10-15 km/h-nál gyorsabban. Ittos vezetés .miatt 68 személyt jelentettek fel szabálysértésért - ezeknél a vérben kimutatott alkoholszint nem haladta meg a 0,8 ezreléket —, 56 esetben pedig a helyszínen elvették a vezetői engedélyt, ugyanis olyan fokú volt az alkoholos befolyásoltság. Az elsőbbség meg nem adása, az előzés szabályainak megsértése miatt ugyancsak több vezetőt kellett felelősségre vonni. Természetesen lehetetlen felsorolni az összes szabályszegést, amiket jórműveietők és gyalogosok elkövettek, de egyet érdemes kiemelni. Újabban elharapódzott, hogy a lökött területről kiérve a gépjárművekből menet közben az út szélére kidobóinak szemetet, papírzsebkendőt, ételmaradékot. A rendőrség ennek a „szokásnak” is igyekszik elejét venni. Akiket tetten értek, nem kerülték el a helyszíni bírságot. Az akcióhónap eredménye, hatása közvetlenül nem mérhető. Csak remélni lehet, hogy ezzel is csökken a közúti balesetek száma, s kevesebben vesztik életüket, sérülnek meg az utakon. R. N. Importmegtakarítás a hazai centrifugával Számottevő importmegtakarítást tesz lehetővé a BujJa- pesti Vegyipari Gépgyár új terméke, a mikroprocesszoios vezérlésű vegyipari centrifuga, amelynek belső felületeit Svájcban, a legkülönfélébb vegyi anyagoknak is ellenálló HALAR műanyag bevonattal látják el. Eddig az ilyen különleges bevonatot tartalmazó berendezések teljes egészét konvertibilis valutáért vásárolták a hazai vállalatok. A Budapesti Vegyipari Gépgyár ezentúl csak a centrifuga nagyobb belső elemeinek HALAR műanyag-bevonását rendeli meg, s ez a díjtétel a centrifugák összköltségének- csupán 6-7 százaléka. Egyezer évekkel ezelőtt — tán éppen akkoriban, amikor egyik pécsi látogatása alkalmával Victor Vasarely, a „színes város" apostola arról beszélt a hallgatóinak, hogyan lehet jól megválaszolt színkombinációval emberibbé tenni az elsivórodó, újonnan épített környezetünket, a Pollack Mihály Műszaki főiskola egyik tanára, franciaországi tanulmányútjáról hozott színes diafelvételek tucatjait vetítette elém annak illusztrálására: milyen az ottani modern építészet. Az itthoni egy-két színhez szokott szem számára üdítően hatott a színek játékos kavalkódja, amely az ottani panelépületeknek, a mieinkhez hasonló sivárságát próbálta feledtetni. És nem sikertelenül! Azóta is figyelem, várom az itthoni hasonló megoldásokat, de az említett egy-két szín egyeduralma nehezen akar vé- getérni. Itt, ott azért már megjelenik' .valami. A Ivov-kertvároi si kétszer három tízemeletes házra gondolok — ezek bizonygatják, hogy lehetne másként is. Ha igen, akkor miért nem? - kérdezhetném. A választ Komlón láttam. A hét dombra épült bányász- város (ez a címerének a főeleme is), a 80-as évek elején vállalta a nyolcadik dombra települést. Ez lett az okkor si- kondainak, de egy tavaly júliusi vb-határozat értelmében, most már Körtvélyesnek mondott városrész. Egy réges-régi itteni név feltámasztása vált — a Honismereti és Városszépítő Egyesület jóvoltából. 1981—82-ben területelőkészítéssel kezdődött, 1983.-ban a lakásépítés indulásával folytatódott, 1984-ben beköltöztek az első lakók, s 1989-re véget is ér a munka. Ezernél több lakás lesz itt, s három-négyezer lakó. Ebből is látható, hogy nem égy nagy városrészről van szó; igazodik az újabb városépítési elgondoláshoz, ami elveti a monstre-lakótelepek építési diKörtuelyes vatját, s kisebb lakóterületi egységek építésére buzdít. Ám Körtvélyes, mégsem marad ekkora: a panelházak tőszomszédságában területet jelöltek ki a Mecseki Szénbányák által építendő bányászle kások számára, a városrész keleti és nyugati oldalán pedig családiházas övezet látható — egyelőre a rendezési terv térképlapján. Valójában akkor lesz ebből valami, ha a város más részein kínált telkek elfogynak. És most hadd térjek rá a „komlói válaszra". Ami elsősorban a városrész színeiben rejlik. Ezekkel már jó messziről felhívja magára a figyelmet Körtvélyes. Közelebbről . pedig, mondjuk a Mecsekfaluba vezető útról (inpen egy tekintettel szemrevételezhető az egész városrész), de még inkább „belülről", szinte lelkesítő látvány. Az elv mindenütt azonos (eszerint színezik — pécsi terv sze- űnt — a legújabb kaposvári, paksi és szekszárdi panelházo- kat, ez figyelhető meg a kertvárosi, Egri Gyula úti három tízemeletesen és újabban a vásárcsarnokon is): az alsó söté- tebb színek felfelé világosodnak a légfelső fehérig. A kört- vélyesi első ütemben, a déli végen épült házak markánsabb színeit Polli Miklósáé, a DTV építésze kreálta, ő nem ment el o fehérig, s.nála az attika viseli a színsor leghalványabb árnyalatát. A többi épület színtervezője Cellér B. István, festőművész volt, a fentebbi elv az ő munkáján érvényesült. Ami a városrész egészét illeti: o déli vég sötétebb színeitől észak felé világosodnak az épületek. -- Szerintem nem szabad .a színezést túlbonyolítani Színes házak és játszóudvar mondja. — Egy épületen egy színnek az árnyalatai jelenhetnek meg, azoknak is kiegyensúlyozottaknak kell lenniük, kerülve az erős kontrasztokat. Három színárnyalatnál és a fehérnél többet nem szabad, de nem is lehet rávinni az általánosan alkalmazott ötszintes épületekre; A szürkének és ele-, ve porosnak tűnő színeket pedig ki kell zárni a „játékból". Komló ezzel a színes városrészével jelentkezett a Baranya Megyei Tanács által .meghirdetett „Kultúrált települési környezetért" elnevezésű pályázatán és — 400 000 forintos második dijat nyert. A bíráló bizottság indoklása szerint: „Különösen a központi vegyes és gyalogosforgalmi részek kialakításáért, a panelépületek színezéséért. Az építés alatt lévő paneles városrész központi mágiának már elkészült részei példaadóan mutatták, hogy az iparosított építési technológia igényes munkával, a felületek átgondolt, építészetileg egységes és ugyanakkor változatos kezelésével kultúrált lakókörnyezetet is teremthet"-. Az ún. belső mag ígéretes, hiszen szemre a sétautca benyomását kelti, s távolról szemlélve ezt jelöli ki a 2-f-1 tízemeletes épület (a rendezési terv Hübner Mátyás, — DTV - munkája). Ám hamarosan zavarba ejti az idegenből, jött járókelőt, az itt-ott álldogáló autók látványa, majd a' nyugati házsor földszinti garózssora; Ezek eleve' rendszeres járműforgalmat sejtetnek. Igaz. a tanács - felismerve a helyzet fonákságát - parkolási tilalmat vezetett be: a garázsos autók ki- és behajthatnak, másoknak pedig semmi keresnivalójuk itt, van elegendő parkolóhely a közelben, „Ez a forgalom nem jelent problémát — mondja Martini lózsel, városi műszaki osztályvezető és hozzáfűzi: — Szerintem sem lér össze a sétautca és a garázssor fogalma." Ezt különösen akkor érzi az ember, ha a parányi városrészt bejárva — távolság alig érzékelhető — a mindenfelé elszórt apró üzleteket látja. Mennyivel jobban mutatnának ezek a sétautcában, velük valódi funkcióhoz jutott volna a nem túl hosszú Körtvélyes utca. Persze, az is nagy erény, hogy ezek az üzletecskék ott vannak, s hogy három élelmiszerbolt és egy hentesüzlet is van a legfontosabbakkal tehát ellátott a Körtvélyes és ez legalább any- nyira a kulturált települési környezet fogalomkörébe tartozik, mint öz indoklásban foglaltak, különösen ha azt is tudjuk, hogy nem mindenütt van ez így. Vagy az, amit az egyik, de a lakók által még birtokba nem vett építési ütemben láttam: a házak által közrefogott játszóudvar térburkolatán dolgoztak a munkások, hogy a közeli hetekben ideköltöző gyerekeket már kész udvar fogadja Példamutató vállalkozásért kapta Komló az elismerést: megmutatta, hogyan lehet gyorsan év igényesen, a lakók megelégedésére felépíteni egy, a város testére szabott városrészt. . A 400 000 forintot természetesen itt használják fel: a részletes rendezési terv felülvizsgálatára fordítják, hiszen hátravan még o városrészhez tartozó intézményegyüttes felépítése. Hársfai István HÉTVÉGE 1987. május 30., szombat Sétautca gépkocsikkal
