Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-24 / 141. szám

A svájci Haus-Heinrich Thys- sen-Bornemissza család tulaj­donában van a világ állítólag legszebb festészeti magángyűj­teménye. Egy része a Lugano- melletti Favorita palotában látható, másik részének — imp­resszionista és modern képek­nek - helyet keresnek. A gyűj­teményért versengő múzeumok közül legesélyesebb a madridi Prado, ahol vendégségbe fo- gadnák. Pugacsova szerencséje Álla Pugacsova, a legnép­szerűbb szovjet táncdalenekes- nő nem kisebb művészek társa­ságában, mint Placido Do mingo és Jose Carreras május 17-én fellépett a bécsi Austria Center hangversenycsarnok megnyitó gálaestjén. Ismét orvossorozat Új, tizenhét részes orvcsfilm- sorozat készült az NSZK-beli ZDF tévéállomásának. Címe: „A körorvos". Címszerepét Chriestian Ouadflieg játssza, s nyilvánvalóan rendkívüli nép­szerűséget szerez vele. Skót viccek A tél végén búcsút vet­tünk a mohától, Naszreddin azerbajdzsán! török anek­dotáitól. Az év hátra lévő részé­ben skót vicceket közlünk Lore Kentien gyűjtemé­nyéből, dr. Mándoki László folklórkutató fordításában (az illusztrációk Gunter Straube rajzai nyomán ké­szültek). Vasárnaponként ezen a lapon keressék a skótokat, megcsipkedö humort, mely­ből most beköszöntőként égy rövidke példát idézünk csupán: A skótok és a sport Dundee három ifjú lakó­ja versenyre kelt egy shil­lingért, hogy melyikük tud tovább a víz alatt maradni. Mindhárman megfullad­tak . . . Az ezüst ékszert a fiatalok kedvelik Aphrodité kar­perecé A romantikus vonal a divat lallián Zsóka ötvösről meg­jelent egy kép az újságban: á festményei előtt áll. A Kép­csarnok pécsi bemutatótermé­ben c látogató a festmények között verseket is talál. „Ez voltam én 1986-ban, mosolyog ’a művésznő, amikor Tenerilé- ben dolgoztam." Tenerifébe pint ötvös ke­rült: egy bécsi divattervező cég teamjében dolgozott. Az ékszerek terveit készítette, a Kanári-szigetekre egy kiálIí- . fásra utazott. Finom mívű, könnyed ezüst ékszerei most három fekete női torzó — Kir- ké. Helené, Aphrodité — nya­kán, karján mutatják magukat a Kossuth utcai kirakatban. — Miért bábun és nem pél­dául vitrinben láthatók az ék­szerek? — üveg alatt az ékszer sze­mélytelen. Egy szép formájú nyakon vagy karon valóság­gal lelke lesz. S nem jobb azt a karperecét kérni, amelyet Aphrodité visel, mint például a 6-os számút? — Ezüst ékszereket mutat itt be. Kik vásárolják az ezüstöt és kik az aranyat? — Először is: az ezüstöt szeretem én Mert szép, ne­mes anyag, hagyja magát jól formálni, hálásan díszíthető türkizzel, korállal. És szeretik a vevők, mert elérhető az ára a szerényebb keresetűeknek is. Általában az idősebbek az aranyat kedvelik, talán, mert mindig a jó mód, a gazdag­ság szimbóluma volt, és érték­képző funkciója ma sem válto­zott. Az ezüst a Hatolok és a középkorúak kedvence. Külö­nösen fiataloknál j figyeltem meg: nem a ruhákhoz .veszik az ékszert hanem gyakran for­dítva.- Hol és hogyan készülnék ezek a láncok, gyűrűk, karpe- recek? — Kell hozzá egy pici mű­hely, jó szem, erős kéz és fan­tázia, fantázia, fantázia. Elő­ször elképzelem, aztán vázla­tot készítek fejben, de a kala­pács alatt gyakran tovább vál­tozik a forma. Nem csinálok standard sorozatot, arra törek­szem, mindegyik egyedi, új és érdekes legyen. Az ékszert- elő­ször is egy szép tárgy, amit jól esik kézbe fogni. Ugyanak­kor hordhatónak kell lennie, kényelmesnek. Feltűnőnek, de nem hivolkodónak. És változa­tosnak, sokfélének, hiszen tűk- • rözi az egyéniséget annak, aki viseli. — Vannak divatáramlatok? — Igen, nagyjából tízéves periódusokban. Azelőtt a na­gyobb, rusztikusabb formák voltak kedveltek, ma a lá- gyabb, romantikusabb vonalak. — Miben különböznek a mi divatékszereink a nyugatiak­tól? — Az árban. Ha hiszi, ha nem: ott egy-egy bizsú, amikor újdonság, többe kerülhet, mint a nemesfémből készült divat­ékszer. — Nem fél, hogy egyszer munka nélkül marad? — Nem. ,Ameddig hők lesz­nek, ékszerre is szükség lesz. G. T. 62. rádiósnap A 62. rádiósnapon nemcsak Pesten, Pécsett is kitettek ma­gukért kollégáink. Nyolc óra­kor Centrum-hírekkel jelentkez­tek a Centrumból. Volt Cent­rum-rejtvény és természetesen ajándék s. A legjobb rejtvény­fejtő hogy ne fázzon a hi­deg lakásban — hösugórzót kapott. Jól jártak a 62 és a 23 évesek, mert a műsor alatt ha betértek, meglepetéscsomag várta őket az áruházban. A hallgatók megtudhatták, mit kapnak olcsóbban és mik a későbbi tervei a Centrum­nak. Akik ebédre haza men­tek, azok fülébe a muzsikát ez alkalommal nemcsak Budapest­ről húzták. A körkapcsolás során Pécsről, a Freitag Konrád ve­zette Hósságyi fúvószenekar és a Matusek László vezényleté­vel éneklő Pécsi Auguszt Se- noa délszláv klub asszonykóru­sa énekelt. A műsor pécsi házigazdái Klaics Milica és Kerner Lőrinc délszláv és német ételkülönle­gességek receptjeivel is kedves­kedtek. Hallhattunk a káposz­ta levelében főtt délszláv spe­cialitásról, a szármáról, a tö­kös rétesről és a svábok készí­tette stifolder fortélyairól.» ■ A vendégek között volt Garami József, a PMSC edzője és Ha­vasi Mihály, a délutáni ellen­fél, FTC futballcsapatának technikai vezetője. Mindketten csapatuk győzelmére tippeltek. A végeredmény (2-2), inkább a PMSC-t, mint a vendéget ke­serítette el. Pécs egyszer még szót ka­pott a 62 órás műsor vége felé. 10 óra .után Radnóti László mű­sorvezető a ; Pannónia .Szálló­ból adott rövid tudósítást a szórakozó Pécsről. , H. A. A lányok tiltakoztak - a férfi fenyegetőzni kezdett • Besötétedett mór ózon a már­ciusi estén, amikor a k'ét ti­zenhárom éves kislány búcsúz- kodni kezdett a házuk előtt. E^y magas, sötéthajú, bajú- szos fiatalember lépett hozzá­juk. •„ — Nyomozó vagyok — mond­ta. - Lopás történt az Olimpia étterem közelében, s az én fel­adatom, hogy igazoltassam a. 39-es dandár úti iskola körül ■a fiatalokat. Nagy értékű ék­szereket, s pénzt vettek el egy lánytól. A nyomozás sikere ér. dekében megmotozlak benne­teket. A lányok tiltakoztak, a férfi pedig fenyegetőzni kezdett:- Ha nem egyeztek bele a motozásba, kihívom az URH-s kocsit, s hetvenkét óráro be­záratlak mindkettőtöket. A fiatalember először M.-et „motozta" meg, végigtapogat­ta a felsőtestét, majd a mel. Vetkőzz meztelenre! lét kezdte fogdosni. Ezután ráparancsolt a kislányokra:- Most forduljatok meg és mutassátok a feneketeket!" Én belenyúlok, s ha ott kemény tárgyat találok, akkor biztosan nálatok vannak az ékszerek! — Aztán megelégedett azzal, hogy lekapcsolja a lépcsőházi világítást, és a sötétben bele­néz a bugyinkba - vallották később a kislányok a rendőr­ségen. - Én kigomboltam a nadrágomat, de az lecsúszott, s amikor lehajoltam erte, ak­kor a férfi belenyúlt a bugyim­ba, éreztem kezét a végbele­men - mondta E. - A barát­nőm ezt látta, megijedt, s fel­szaladt a lakásba. En is utána futottam. Amikor a szülők lejöttek, a fiatalembernek már nyoma ve­szett.- Reggel háromnegyed hét volt, amikor csengettek - me­sélte R., tizenhét éves lány. - Kinéztem a kisablakon, s lá­tom, hogy egy sötéthajú férfi áll ott.- Dr. Szabó, KÖJÁL-orvos vagyok - mondta a férfi. - Fertőzés történt a lépcsőház­ban, én végzem a vizsgálatot, s magától is kenetet kell ven­nem.- Igazolása van - kérdezte a lány.- Nincs nálam - mondta a férfi —, de a vizsgálat után el­hozom. R.-nél - aki ekkor becsapta az ablakot -, nem sok szeren­csével járt a 26 éves S. Zol­tán.- Az volt az elképzelésem — ■ vallotta a rendőrségen -, hogy elmondom neki, hogyan kell a vizsgálatot elvégezni. Ö csak vetkőzzön meztelenre a lakás­ban, mérje meg a lázát, én pev dig az ajtón lévő levelesláda nyílásán végignézem. Számom­ra belső izgalmat, sajnos le­győzhetetlen izgalmat okoz fiatal lányok fenekének néze­getése — mondta. — A nőket figyelni akaró kényszereim há. zassagkötésem óta sem szűn­tek meg. S. Zoltán rendszeresen láto­gatta a kertvárosi tízemeletes épületeket. Általában délután, amikor már hazamentek' a gye­rekek az iskolából, akkor in­dult „kUkucskáló" kőrútjára. A módszere az volt, hogy végig­járta az emeleteket, s ahol a bejárati ajtón kukucskálásra alkalmas levelesláda volt, ott megjegyezte a nevet. Majd le. ment a tölefonfülkébe, meg­kérdezte a tudakozót, hogy az adott néven van-e telefon? Ha volt, felhívta a lakást, s jött a szöveg: dr. Szabó, KÖJÁL-or­vos vagyok ... S ha elhitték a mesét, rohant a „kukucskáló­hoz” ... S Zoltán ellen 1981-ben már induft eljárás szemérem elleni erőszak és más bűncselekmé­nyek miatt Dunaújvárosban. Itt Pécsett, ügyében befejezte a nyomozást a városi rendőrka­pitányság. Azonban, ha akad még sértett a városban, felje­lentését megteheti. Marton Gy. Ez a címe a torontói tevében indult új sorozatnak, mely a kritikusok szerint meg sem kö­zelíti a híres Szerelmem, Hiro­sima című film sikerét. Női fő­szereplője viszont, a képen látható kanadai francia Mu­sette Duvivier, rendkivüli alakí­tást nyújt benne. Vetelytárs múzeumok Szerelmem, Kanada-»x SIKER Unger Pálma Samia szolgálólány Co- landro úr házában, és a ház úrnője, Fulvia asszony bizal­mas szerelmi ügyintézője. Kellemesen gömbölyű, formás leányzó, aki természetes hu­morral, olaszos temperamen­tummal komédiázik, s kacag­tatja meg estéről estére a hálás közönséget. Ez a hu­mor a commedia deli' arte stílusában mélyről, Unger Pálma színészi egyéniségéből árad meghitt közvetlenséggel, Az az érzésünk mindvégig, hogy ezt a szerepet neki ír­ták. S, minthogy utóbb — nemcsak operettben, prózai darabokban -is - mind több­ször figyelhetünk hasonló, gondosan, szépen kidolqozott alakításaira, úgy éreztem,, jó lenne kicsit közelebbről is bemutatni őt. A színház viláqában cse­peredett föl, s élete ma is ebben telik. És — nem hin­ném el, ha nem látnám -—: van eqy érettségiző láfiva. Szülei színészek vidéken, qverekkora így telik. Pesten iskoláztatják, s érettséai után „természetesen" — vall róla imponáló öniróniával — dús önbizalma birtokában indul fölvételizni a Főiskolára. Ter­mészetesen nem veszik fel. Benne egy világ omlik ösz- sze. Ám kimászva a „romok" alól, táncosnak szerződik a Déryné Színházhoz. Innen „a Kamara Varietébe hívják. Ezen fölbuzdulva ismét je­lentkezik - ismét nem veszik fel . . . Egy miskolci meghall­gatás után azonban ide le­szerződtetik a „segédszínész karkötelezettséggel" státusba, havi 1300 forintokért. Szíve­sen csinálja, kap néhány kis szerepet is, majd rábíz­zák Méhes György Harminc- három levél c. színművének diáklány-főszerepét. A start jól sikerül - évad végén szí - nészstótusba veszik. öt év szép emlékeivel szer­ződik át Debrecenbe, majd onnan Pécsre, ahol az évad­nyitó társulati ülésen talál­kozik N. Szabó Sándor szín­művésszel. Azóta szinészhá- zaspórként ismeri őket a szakma és a közönség, nem utolsó sorban közös pódium­műsoraik, gyermekműsoraik sikerei nyomán. Játszott számos operettben, majd lassan-lassan prózai szerepekhez is hozzájut. Kü­lönösképp, hogy egy időben a beugrások egész sorát vál­lalja, és oldja meg sikerrel. (Illyés Gy.: Orfeusz a lelvi- lágban, Csárdáskirálynö, Ma­rica grófnő, Cigánykerék.) — Sokáig olyan kis „her- cigeket" játszottam — mesé­li olyan helyeske, mozgé­kony, tityfiritty figurákat. Az­után, mikor ide jött Vas Zol­tán Iván, ő megbízott néhány igazi jó prózai feladattal is. Olyannal, mint Poljakov A természet lágy ölén c. darab­jában a tenyeres-talpas kony­halány. Itt igazi karaktert kellett kimunkálni, amolyan „ötvösmunkával”, amit nem kilóra mérnek . . . De nagyon szerettem a Charley nénje, vagy Camoletti: Boldog szü­letésnapot! c. bohózatában kapott szerepeimet is, s nem kevésbé az idei évadot. A ,Gőzben" Petényi Ilona sze­repét vettem át, majd a Kas­par, s most a Kalandria . . . A sor, úgy gondolom, ak­kor lenne teljes, ha egy iga­zi Goldoni-előadás valame­lyik női szerepében is láthat­nánk egyszer Unger Pálmát W. E. 4 vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom