Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-24 / 141. szám

i* • " 'ßS -'"V Q ■$?; •• „Gyorsebéd” Végvári módra A konyha nem fő hely ab­ban a pécsi, Déryné utcai la­kásban, ame1'/ Végvári 7suzsa balettmesternek, a Művészeti Szakközépiskola tanárának és Eck Imrének, a Pécsi Balett művészeti vezetőjének otthona. Nem fő hely, de fontos hely. Mert a konyhának alkalmaz­kodnia kell a két művész élet­tempójához szokásaihoz. Ízlé­séhez: hogy szeretnek rendsze­resen ugyanabban az időben etkezm - reggel otthon, dél­ben otthon vagy étteremben, este mindig otthon és mindig hideget. A'kalmazkodnia kell a konyhának ahhoz is, hogy gyak­ran kevés az idő az ebéd el­készítéséhez: ennél fogva bár a helyiség kicsi, de abszolút praktikus. És ebből a konyhá. bál nemcsak két embert, ha­nem adott alkalommal a ba­ráti társaságot is el kell tudni látnia a ház asszonyának.- Természetesen szeretek elbibelődni a konyhában ­mondja Végvári Zsuzsa. - Leg­többször szakácskönyvből fő­zök, ha nem is veszem szó sze. rint a receptet. Gyakran forga­tom a Lajos Mari — Hemző- féle 99 húsételt és a Frank Jú- lia-féle Szárnyasparádét, időn- kint pedig a Planétást, ez utób. bit egytál ételek és előételek miatt.- Mit szokott főzni, ha siet?- Sokfélét, de most össze­állítottam egy saját menüt, ne­vezzük ,,gyorsebédnek'', 20-25 perc alatt elkészül. Két sze­mélyre veszek 2 csirkemellet, 2 tojást, 1 fejessalátót. Ki­csontozom a mellet, a csontot vegetában felteszem főni, ez a leves. Megfőzöm a 2 tojást ke­ményre, a sárgáját összekeve­rem Party vajkrémmel, teszek bele pici sót, szójaszószt (ha nincs, akkor kubai Conchitát), egy kis mustárt, a keverékkel megtöltöm a félbevágott to­jást. Ez az előétel. — A meg­sózott, megborsozott csirke­mellet 2 kávéskanálnyi olaj­ban megsütöm, csak annyira, hogy megfehéredjen. Mellé szoktam szórni gombát apróra vágva vagy sárgarépa karikát, szeletelt almát, ráöntök másfél deci vizet, megvárom, míg meg­puhul. Minderre sajtot szórok, mert mindenhez sajtot eszünk: még a levesbe is ezt teszek betét helyett.- A fejessalátát csíkokra vá­gom, leöntöm salátaöntettel, amelynek összetétele: kefir, re­szelt mórványsojt, tökmagolaj, cseppnyi bors, szójaszósz, bor. sikafű vagy bármilyen kapható saláta-fűszerkeverék. A salá­tához karikára vágott póré­hagymát teszek, sót, cukrot, citromlevet.- A húshoz nem 'krumplit, rizst adok, hanem mindig sa­látát, gyakran többfélét, kel­bimbót is, kukoricát is. Itt van például a rokfortos káposzta. Lereszelek 1 fej káposztát, 1 fej vöröshagymát, kicsit meg­sózom, kinyomom a káposzta levét. Erre öntet készül kb. 10 dkg reszelt sajtból, 1,5 dl tej­fölből, adok hozzá 1 tojássár­gáját, 1 kávéskanál mustárt, borsot, szerecsendióreszeléket - érzés szerint. Ez egy sűrű maszat, de kiváló például ros- tonsültekhez. — És mi a desszert ehhez a gyorsebédhez? — Legyen ez egy diétás édes­ség, a túróshabos. 15 dkg te­héntúró 2 tojás sárgájával ösz- szekeverve, ízesitve reszelt va­níliarúddal és citrommal, 10- 15 csepp Poli Sweet folyékony édesítőszerrel. A tojásfehérjé­ből habot verek, összekeverem a túróval, kivajazott teflonban vagy fóliatálban sütöm. Apró gyümölcsöket dobálok bele: meggybefőtt, alma, szilva, ma­zsola, diabetikus csokoládé. Gyorsan megsül, frissen jó . . . G.T. Rámádén Vendégfogadó Oázis Nagyberényben Ditte néni penziója Aki kicsit is ismerős az isz­lám világában, bizonyosan tudja, mit jelent e szó, hiszen Mohamed híveinek egyik leg­fontosabb kötelme ez. Egyhó­napos böjtöt jelent, amelyet az iszlám holdév kilencedik hó­napjában tartanak Mivel a holdév valamivel rövidebb a mi naptári évünknél, időpontja számunkra évről évre változik. Az idén épp e napokban — május 28-án — lesz vége o ramadánnak. A moszlimok köze vetődő idegennek ilyenkor még több- furcsa, egzotikus éimény- ben lehet -része. Erről tudósít szíriai levelében Pálfayné Dán Ildikó, aki hosszabb ideje él Szíriában, férje a Dél-dunán­túli Tervező Vállalat mérnöke ott van kiküldetésben. ,,A böjtöt Mohamed próféta irta elő híveinek azért, hogy az önmegtartóztatással fegyelem­re, kötelességtudatra, tüielemro tanítsa őket. Ilyenkor napkelté­től napnyugtáig minden élve­zetről le kell mondaniuk, nem csak az ételről, italról, de a dohányzásról is. Kivételt ez alól csak a 14 éven aluli gyerekek, a várandós anyák, a betegek és az utazók élveznek. Aleppóban, ahol éjek, haj­nalban hatszáz mecset müez- zinjének kiáltása és ágyúlövés jelzi a böjt kezdetét. Napköz­ben látszólag nem változik semmi ilyenkor, a város ugyan úgy lüktet, mint máskor, ám az emberek türelmetlenebbek, ide­gesebbek. A naplemente köze­ledtére aztán szinte megáll az élet, kiürül a város. A böjt vé­gét, már mindenki étel és ital mellett varja. A müezzintk ötö­dik kiáltása és az ágyúdörre­nés után aztán mohó étvággyal látnak neki az enni- és inniva­lónak, Egy óra elteltével, ami­kor befejezik az étkezést, újra feléled a város, kinyitnak ■ a boltok, a családtagok tárogató­ba mennek egymáshoz, élénk éjszakai élet kezdődik. Az éj folyamán m.ég többször esznek, aki elaludna, azt napielkelte előtt még dobszó figyelmezteti az étkezés utolsó lehetőségére. A mohamedánoknak akkor van a legnehezebb dolguk, amikor a böjt ideje a nyári hónapokra esik, de az egyhavi koplalás bizony a hűvösebb évszakokban is megviseli őket. A harmadik-negyedik héten az emberek bizony már csak lé­zengenek ilyenkor az utcán. De annál vidámabbak lesznek a böjtöt követő háromnapos ün­nep, a Kis-Bajram idején, amikor legszebb ruhájukat öl­tik magukra, s a legszegényebb családban is birkahúst esz­nek" ... B. Zs. Kakaskukorékolásra ébre­dek — nem sokkal később megszólal a nagybeiény temp­lom harangja: ötöt üt. A falusi hajnal hangjai (csak^zórcjelben merem említeni, hogy termé­szetesen madárdaltól hangos a pirkadat; véletlenül sem szeret­nék e rövid tudósításba valami­féle népi romantikát csempész­ni) hihetetlenül racionális gon­dolatsort ébresztenek bennem. Ditte néni kitalálta, mi a kü­lönbség a vendéglátás . és a vendégfogadás között. A nagy- berényi Oázis penzióban úgy fogadják a vendéget, mintha hazatérne. Sereg Józsefné (Ditte néni) nem egészen fél esztendő alatt építette, építtette meg az Oázist, o Siófoktól alig több, mint 10 kilométer távolságban lévő Nagyberényben. A fürdő­szobás lakrészekben 30 vendé­get tudnak fogadni — az étte­remben, cukrászdában, o tera­szokon ennek tízszeresét is ki­szolgálják. A kiszolgálást a szó legszorosabb értelmében kell venni, bár Sereg józseí, cki amolyan . rendező" felada­tot lát el ebben a kitűnően megkomponált családi vállal­kozásban, megmutat egv sze­keret, amelyre majd minden­féle házi készítésű sonkák, kol­bászok, stifolderek kerülnek, s amelyekből a íogadóoréndégei tetszésük szerint lélranyaríthat- nak egy-egy darabot reggelire. A fogadó már működik — az úszómedence, teniszpálya, az arborétum, a gyümölcsös még kialakítás alatt. Megépült a bányavágat méretű, két párhu­zamos pince: az egyikben au­tomata tekepálya, a másikban borozó lesz berendezve Termé­szetesen lesz szauna is . . . Miért természetes ez (?) — a Siótourral együttműködve, Ditte néni reményei szerint t.élen- nyáron szeretnének vendegeket fogadni, külföldi és hazai ven­dégeket egyaránt. Az Oázis árai olyanok, hogy az átlagfi­zetésű magyar turisták is nyu­godtan kipróbálhatják, hogy milyen érzés a dombok közé épült faluban, o falusi élet minden kellékét maguk körül tudva, luxus körülmények kö­zött eltölteni néhány napot. A penzió mögött levő mint­egy egyhektóros területen nem­csak a magyar föld legkivá­lóbb gyümölcseit élvezhetik a látogatók, hanem a hazánkban honos állatfajok közül is sokat láthatnak a vendégek: a ba­romfiudvar már most is népes, a három szpmár mellé azonban nemsokára megérkeznek a pá­nik, a szilaj szarvasmarha, ké­sőbb majd tehenek, lovol is. Visszaolvasom a fenti soro­kat, félelmetesen idegenforgal­mi bédekker jellegűek. Hamar egy tisztázandó kérdés: ki az a két ember, hogyan képes ilyen óriási értékű beruházásra. A történet hosszú; csak annyit: Ditte néni orosz tanárnő volt, majd trafikot bérelt a tanítás mellett. Józsi bácsi éjjel jeget, nappal szenet fuvarozott éve­ken keresztül. Aztán az egyik első budapesti butik: a „Ditte" butikban árusították először a denevérujjú pulóvereket, majd a siófoki Oázis fogadó, s végül ez. A kakaskukorékolás három kérdést ébresztett bennem: mit, miből, miért? Kettőre talán si­került választ adnom. A har­madik (?): azt mondja Ditte néni és Józsi bácsi, hogy min­den embernek vannak titkos luxusigényei. Nekik a vendég- fogadás . . . Lombosi Jenő Bizakodással és szorongással néztünk a jövő elé... Ötven éve érettségiztek Medovórszky László, hajdani iskolatársait köszönti Fotó: Proksza László „Bizakodással és szoron­gással néztürtk a jö»/ő elé, tele céllal és becsületes szán­dékkal. Akkor érettségiztünk, 1937 júniusában, amikor Eu­rópa rohant a háború felé. A mi generációnk sokmin­dent megélt. Az első.vérvesz­teség : 9 osztálytárs,' hatan a fasiimus áldozatai. De a fel- szabadulás után sem volt si­ma az út. Legfőbb törekvé­sünk talán az lehetett; em­bernek maradni minden kö­rülmények között. Sokáig ném tudtunk összejönni, az első találkozót 1962-ben, 25 év után tarthattuk meg. Megint kevesebben: ketten 1956- ban nyugatra távoztak. Emlé­kezzünk . . . Elsősorban tana­rainkról, Horváth Viktor igaz­gatónkról, Lajos FeTenc osz­tályfőnökünkről, körünkből örökrp .Aelment iskola társaink­ról .. . Köszönjük feleségeink­nek, hogy kitartottak mellet­tünk, amikor a fronton, a ha­difogságban voltunk, amikor az ötvenes évek szólítottak el bennünket a családi köte: lékből. Körünkben senki sem mond­hatja, hogy eseménytelenül telt el ez az ötven év. Biz­tos vagyok abban, hogy mindannyian a tudásunk leg­javát adva teljesítettük a ránkszabott feladatokat, nem nézve, mennyi időt, energiát visz el, s főleg, hogy meny­nyit fizetnek érte. Ha néha morogtunk is — de nem ten­ni, szégyelltük volna. A .sta­fétabotot átadtuk már, de nem érezzük feleslegesnek, eltartottnak magunkat. Mit mondhatunk, mit kérhetünk a mai fiataloktól. Adják meg, hogy békében élhessünk! És soha nem aktuálisabbak Köl­csey szavai: Hass, alkoss, gyarapits, s haza fényre de­rül .. . Tegyék dolgukat, szor­galommal, becsülettel, hittel. Ahogy mi tettük. Medovórszky László, öreg diák köszöntötte e szavakkal diáktársait, akik mind 1937- ben, a Pécsi Magyar Királyi Állami Tanárképző Intézet gróf Széchenyi István Gyakor­ló Reáliskolában maturáltak: Buzási Imrét, dr. Duna Ist­vánt, Engelmann Józsefet, Gáti Frigyest, Koppány Re­zsőt, Krámer Imrét, dr. Hal­mos Lászlót, dr. Oszetzky Györgyöt, dr. Papp Györgyöt, dr. Radóchay Imrét, Szabó Józsefet, Török Lászlót, ör- mösy Gézát, Varga Tibort. Tegnap délelőtt az öreg al­ma mater kitárta előttük ka­puit, s a régi osztályban fo­gadhatták egyetlen ma is aktívan oktató — tanarukat, Végh Istvánt. Dr. Erhardt Im­re, a Széchenyi igazgatója szólt az iskola jelenéről-jövá- jéről, majd Kalász Gyula, az iskola baráti társaságának elnöke köszöntötte a talál­kozó résztvevőit. K. F. % vasárnapi 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom