Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-11 / 100. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt naulo XLIV. évfolyam, 100. szám 1987. április 11., szombat Ara: 2,20 Ft mmmmmmí Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Áz Ellenőrzési Igazgatóság jelenti Vállalati és szövetkezeti nyereségkörkép Az elmúlt évben sem nőtt számottevően a teljesítmény, ezzel szemben több a nyereség, de több a veszteség is lényegesen magasabb a megyei átlagnál. A jövedelmezőség alakulása a gazdálkodók változatos intézkedéseivel van összefüggésben. Ellenőrzési tapasztalataink szerint — az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan - 1986- ban is voltak olyan egységek, ahol a nagyobb nyereség elérése érdekében a legegyszerűbb utat, az áremelést választották (ide értve az esetleges hatósági áremeléseket is). Például a Mohácsi Farost- lemezgyár az 1986-ra tervezett nyereségét csaknem 15 millió forinttal, 21 százalékkal teljesítette túl, s az előző év eredményénél 60 százalékkal magasabbat realizált. A jövedelmezőség lényeges javulásához több tényező járult hozzá, de a meghatározó szerepe a múlt év májusában végrehajtott, átlagosan 10 százalékos áremelésnek van. Másoknál a szabályozómódosítások (például a rubelexport szabályozás) hatására lett kedvezőbb a jövedelmező, ségi helyzet. A tapasztalatok szerint a megye gazdálkodói 1986-ban talán gyakrabban használták ki az átszervezéssel járó jövedelemnövelési lehetőségeket. Az elmúlt év végén 20 'kisvállalat és kisszövetkezet volt a megyénkben. A szolgáltató iparban leányvállalat alapításával (Gelka szerviz Pécsi Javító és Szolgáltató Leányvállalat) is találkozhattunk. A jövedelemnövelés érdekében a gazdálkodók az elmúlt évben is szüntettek meg vagy csökkentettek gazdaságtalan tevékenységeket. (Folytatás a 3. oldalon) Száznyolcvan baranyai vállalat és szövetkezet tavalyi mérlegadatait összesítették a Baranya Megyei Ellenőrzési Igazgatóságon. Mit mutatnak a mérlegek, hogyan alakult e - •nem a teljes meayé't átfogó — körben a gazdálkodók nyeresége? A számszerű adatok alapján erről készített elemzést Monostori Sándorné, az igazgatóság közgazdásza. * A baranyai székhelyű vállalatoknál és szövetkezeteknél az elmúlt évben sem történt lényeges előrelépés a termelésben, a teljesítményekben. Az értékesítés utáni nettó árbevételük az előző évhez képest 6,1 százalékkal, önköltségük 5,7 százalékkal volt magasabb. Mérleg szerinti eredményük - az összes nyereségből .levonva a veszteségeket — csaknem azonos az 1985. évivel, ezen belül a nyereségek összege csaknem 14 százalékkal több, miközben a veszteségek nagysága 35-szörösére emelkedett. A megyei mutatókat jelentős .mértékben torzítják a Mecseki Szénbányák adc'ai. A népgazdaságnak szüksége van a mecseki szánmedencében - nagy ráfordításokkal és nehéz körülmények között, akár veszteség árán is — kitermelt szénvagyon- ra. A megyei gazdálkodók teljesítményének megítélésekor — a bányászat jelentős volumenű vesztesége miatt - nem tekinthetünk el attól, hogy a Mecseki Szénbányák nélkül is elvégezzük elemzésünket. Intézkedések a jövedelmezőségre Baranyában — a bányászat nélkül — a népgazdaság egészéhez hasonlóan alakult a jö. vedelmezőség. Az árbevétel növekedése a költségek kisebb mértékű emelkedésével párosult, így az átlagos árbevételhez viszonyított jövede'mezőség 'meghaladja az 1985. évi színvonalat. A jövedelmezőség változása nem egyformán érintette az egyes népgazdasági ágazatokat, gazdálkodókat. A 'mezőgazdasággal együtt (de a szénbányászat nélkül) mért megyei nyereségszint — az általánosan érzékelhető gondok ellenére - az 1985. év.i 5,26 százalékról 5,61 százalékra emelkedett az elmúlt évben. A legmagasabb jövedelmezőségi szintet az építőipari tervező, a Beruházásokat lebonyolító vállalatok (24,6 százalék), valómat az erdőgazdálkodás (20.6 százalék) érte el, de a gépiparban (23,9 százalék), a kohászatban (9,6 százalék), az éoítőanyagiparban (9,4 százalék) és a könnyű porban (9,4 százalék) dolgozó vállalatok, szövetkezetek nyereségszintje is Nehéz, de eredményes év után Növelni kell Baranya agrártermelését Gazdaságpolitikai tanácskozás Pécsett Baranya agrártermelésének helyzetéről és feladatairól tanácskoztak tegnap délután Pécsett az Építők Szállójának nagytermében a megye terme, lőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, agrárintézeteinek és élelmiszeripari vállalatainak gazdasági és politikai vezetői. A gazdaságpolitikai tanácskozásra meghívták a városi párt- bizottságok titkárait és a városi tanácsok elnökeit. Részt vett a tanácskozáson dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Papp Zoltán, a Baranya Megyei Tsz Szövetség elnöke és dr. Biró Sándor, a TESZÖV titkára. A tanácskozást dr. Dányi Pál, a Baranya Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg. Majd dr. Cseh Sándor, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelme, zésügyi osztályvezetője tartott vitabevezető előadást, melyben részletesen értékelte a megye agrár- és élelmiszergazdaságának múlt évi tevékenységét.- Ha az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelő évi növekedési ütemet az ágazat nem tudta elérni, azért a fejlődés érzékelhető, néhány részterületen számottevő - mutatott rá az előadó. A termelésbővülés országosan alig több mint 1 százalékos, Baranya megyében viszont 2,6 százalékos volt, ami egy aszályos évben az adott körülmények között dicséretes teljesítmény. Az üzemi termelési értéket — folyó áron - 8,8 százalékkal növelték a mezőgazdasági üzemek, ami megközelítette a 15 milliárd forintot. Az árbevétel 7,5, a nyereség 13,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ez utóbbi meghaladta az 1,4 milliárd forintot. A megyében 43 üzemnél nőtt, 21-nél csökkent az eredmény, öt gazdaság lett veszteséges. Az említett termelésbővülést és eredmény- javulást a gazdaságok 4 százalékkal csökkent dolgozói létszámmal érték el. Az egy főre eső személyes jövedelem 8 százalékkal nőtt, 73 506 forintra emelkedett. E kedvező tendenciák ellenére tovább nőtt a megye mezőgazdasági üzemei között a differenciáltság. Ennek oka főként termőhelyi adottság nagyfokú különbözősége, de nem kizárólag az. A két egymást követő aszályos év legfontosabb tanulsága, hogy az átlagosnál rosszabb időjárási viszonyok között hatványozottan jelentkeznek a gyenge minőségű munka, a technológiai hibák következményei. Vagyis a kedvező időjárás esetenként elfedi a hibákat, míg a kedvezőtlen időjárás kiexponálja (Folytatás a 4. oldalon) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja A tartalomból: Szalánta - Németi * A munkakultúráról * Csavargó lányok Május 1-jei jelszavak 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a proletár internacionalizmus! 5. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége ! 6. Támogatjuk a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket! 7. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 8. Éljen a magyar—szovjet barátság! 9. Köszöntjük a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulóját! 10. Békét a világnak! 11. Atomfegyvermentes világot! 12. Nemzeti összefogással a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 13. Előre az 1987. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 14. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élen járó dolgozókat! 15. Fiatalok! Jövőnk a tét! Tettekkel a szocialista Magyarországért! 16. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, Ingvar Carlssonnak, Svédország miniszterelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Svédországban. Az egész emberiséget érintő kérdések várnak megoldásra A Szovjetunió kész arra, hogy tíz év alatt felszámolja a nukleáris fegyvereit Belpolitikai téma: Apró javítgatásokkal nem lehetett segíteni, teljes átalakításra van szükség Mihail Gorbacsov beszéde Prágában Mihail Gorbacsov, az S2KP KB főtitkára pénteken beszédet mondott a Prágában tartott szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlésen. Beszédéből ismertetjük az alábbi részleteket. A szovjet párt vezetője megállapította, hogy a két országot és a két pártot szoros szálak fűzik össze, az együttműködés számukra igen nagy jelentőségű. Hozzáfűzte: azonosan vélekedünk belső dolgainkról és a nemzetközi helyzetről. Mindkét félnél tapasztalható a törekvés, hogy tovább lépjünk a szovjet—csehszlovák együttműködés elmélyítésének és sokoldalú gazdagításának útján. A szovjet párt vezetője ezután a Szovjetunióban megkezdett átalakítás folyamatáról szólva rámutatott: olyan helyzet állt elő, amelyen apró javítgatásokkal már nem lehet segíteni, teljes átalakításra van szükség. Jól ismertek a Szovjetunió sikerei, de épp az elért eredmények fényében váltak tűrhetetlenné a hetvenes években megnyilvánult komoly problémák és stagnálást mutató jelenségek. Nyíltan mondjuk ki: igen éles ellentmondások jelentkeztek. A Szovjetunió egyfelől hatalmas mennyiségű acélt termel, a világon a legnagyobb nyersanyag- és energiaforrásokkal rendelkezik, mégsincs belőle elegendő a pazarló, nem hatékony hasznosítás miatt. A világon az elsők közé tartozik a gabonatermesztésben, mégis évente több millió tonna takarmánygabona behozatalára szorul. Egy lakosra számítva a Szovjetunióban von a legtöbb orvos, kórházi ágy, mégis súlyos hiányosságok mutatkoznak az egészségügyi ellátás minőségében. Rakétáink megdöbbentő pontossággal érik et a Halley-üstököst, száguldanak a Vénusz felé, miközben nyilvánvaló a lemaradás a tudományos eredmények népgazdasági igényeknek megfelelő gyakorlati alkalmazásában, bántó módon kezdetlegesek a legegyszerűbb háztartási gépek — mondotta. Ezért azonban nem a szocialista rendszer a hibás. A valóság „problémamentes” ábrázolása miatt szakadék alakult ki a szavak és a tettek között, ami társadalmi passzivitást szült, megingatta a hirdetett célokba vetett hitet. Épp ezért a Szovjetunió erőfeszítései az egész társadalmi mechanizmus átalakítására irányulnak: — a gazdaságban ez azt jelenti, hogy az extenzivekről az intenzív módszerekre térünk át, s a legkorszerűbb műszaki-tudományos alapokon gyorsítjuk meg a társadalmi és a gazdasági haladást. (Folytatás a 2. oldalon)
