Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-11 / 100. szám

Dunantűii napló 1987. április 11., szombat Magyar-szovjet gazdasági megbeszélések Marjai József, a Miniszterta. nács elnökhelyettese és Alek- szej Antonov miniszterelnök- helyettes, a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudomá. nyos együttműködési kormány­közi bizottság társelnökei, a két ország állandó képviselői a KGST-ben, pénteken Moszk­vában tárgyaltak. Megbeszél, té'k a két ország gazdasági és műszaki-tudományos kapcsola­tai, a szocialis'a gazdasági in­tegráció továbbfejlesztése és a KGST átalakítása időszerű kér­déseit. Értékelték a jamburgi gáz­lelőhely művelésbe vonásában, ♦ VARSÓ: Kétnapos baráti munkalátogatását befejezve pénteken elutazott Varsóból Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt KB főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke, aki Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, az Államtanács elnöke meghívására érkezett csütörtö­kön Lengyelországba. A két politikus pénteken a Varsó melletti Otwock kastélyában másodszor is négyszemközti eszmecserét folytatott, majd a két tárgyaló küldöttség újabb plenáris ülést tartott. Wladys- law Gwiazda lengyel és Kiril Zarev bolgár miniszterelnök- helyettesek megállapodást ír­tak alá a két ország iparvál'a- latai és szervezetei termelési és kutató-fejlesztő tevékenysé­gének összehangolásáról. ♦ BUDAPEST: A magyar kor. mány többféle gyógyszert és takarókat küldött Ecuadorba. A földrengés sújtotta lakosság megsegítésére szánt segélyt pénteken indították útnak. ♦ LONDON: Margaret Tha­tcher brit kormányfő csütörtö­kön Londonban találkozott ■Husszein Jordániái uralkodó­val. A megbeszélésen a közel- keleti helyzettel foglalkozó nemzetközi konferencia össze­hívásának lehetősége'ről volt szó. Husszein a jelentések sze­rint elégedettségének adott hangot a közös piaci orszá­gok fébruári döntése felett, amelyben azok támogatásukról biztosították a konferencia gondolatát. a Jamburg és a Szovjetunió nvugati hatóra közötti gázveze­ték és a Kaszpi-tenger menti síkság kőolaj- és gázlelőhe- lyein létesülő objektumok épí­tésében folytatandó magyar­szovjet együttműködésről 1985. december 30-án aláirt kor­mányközi egyezmény végrehaj­tásának helyzetét, a részt vevő magyar és szovjet vállalatok munkáját, és meghatározták az ezzel kapcsolatos további ten­nivalókat. A kormány elnökhe'yettese pénteken a Kaszpi-tenger men- t' Tengizbe utazott. Mankókon bicegő sebesült pa­lesztin férfi a Bordzs el-Ba- radzsne tábor romjai között. A Bejrut melletti vöröskeresztes gépkocsikhoz igyekszik. Ilyen is az élet... Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Pénteken a Parlamentben munkaértekezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei vá­rosi tanácselnökök részvételé­vel. Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vezette a tanácskozást, amelynek na­pirendjén szerepeltek — egye­bek között — művelődéspolitikai kérdések, a tanácsok és a népi ellenőrzési bizottságok közös te­endői, továbbá a közérdekű be­jelentések, javaslatok és pana­szok intézésének tapasztalatai. Elsőként Köpeczi Béla műve­lődési miniszter — kérdésekre válaszolva — áttekintést adott a nevelési-oktatási intézmények munkájának tartalmi továbbfej­lesztéséről, közművelődési té­mákról, kulturális kérdésekről. Az idei tanévtől - mondta Kö­peczi Béla - hatályba lépett az új oktatási törvény, megjelentek a hozzá kapcsolódó végrehaj­tási jogszabályok is, most pe­dig az iskolai élet belső sza­bályzatainak kidolgozása van soron. Bejelentette, hogy rövi­desen mintegy 1500 iskola- igazgatói állást pályázat útján kívánnak betölteni, hogy ezál­tal is szélesedjék a tanintéze­tekben a demokratizmus, erő­södjenek a tantestületi kollek­tívák. ígéretes lehet az iskola- tanácsok működése, de csak ott, ahol tényleg megvannak a feltételei az iskolai munka tár­sadalmi támogatásának. Bejelentette a miniszter, hogy április 1-jei hatállyal fel. eme'ik a felsőoktatásban dol­gozó oktatók és kutatók bérét, amire évente mintegy 260 mil­lió forintot biztosítanak köz­ponti forrásból. Ballai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a tanácsok és népi ellenőrzés kapcsolatait úgy jellemezte, hogy azok sokrétűek, színesek. Az értekezleten befejezésül Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnöke a tanácsi munka időszerű kérdéseiről adott tájé­koztatást. 1987.: a fogoly éve Vadászok küldött­gyűlése Alig több mint egyéves a becsült adat: a baranyai szar­vasok száma 3500. S, hogy er­re hivatkozunk, az a megye vadásztársaságai küldötteinek tegnapi gyűlésén, a MAVOSZ Baranyai Intéző Bizottsága be­számolója volt. Az előbbihez vi­szonyítva egy meghökkentő adatot hallottunk: a MÉM ál­tal meghatározott 1986. évi ki­lövési terv 2600 szarvas. A va dásztársasápok. természetesen igyekeztek megfelelni az elvá­rásnak. Következménye: a fo­lyamatos zaklatás miatt a szar­vasállomány szétszóródott, olyan helyen jelentkeztek a vadkárok, ahol korábban vélet­lenül sem fordult elő, a szep­temberi bőgési szezonban rend- hagyóan viselkedtek a szarvas­bikák. Erős nyomás nehezedik te­hát a baranyai vadászokra :s' megfelelni részint a gazdasá­gi elvárásoknak (ma már egy­re nyilvánvalóbb, hogy a va­dászat ugyan sport is, de leg­alább ilyen súllyal-ranggal ér­téktermelő gazdasági tevé­kenység), másrészt rendben tar­tani a vadászterületet, és aktí­van védeni a természetet. Ez utóbbi az elmúlt években mind nagyobb nyomatékot kep, ahogy a beszámoló fogalma­zott: ,,A vadászat egész jövője szempontjából fontos, hogy je­lentős eredményeket érjünk el az aktív természetvédelem te­rén." Ez az év a fogoly éve. Mes­terséges nevelése, szaporítása Baranyában a környezeti adott­ságok miatt nehézkes. Megyénk vadásztársaságai tartósan kí­mélik és védik az alig 400-nál több darabból álló állományt — többet nemigen tehetnek. A vadásztársaságok az el­múlt évben eredményesen gaz­dálkodtak, köszönhetően első­sorban a takarékosságuknak. Ezzel együtt 6 veszteséggel zár­ta az 1986-os évet, döntő oka ennek a külkereskedelmi válla­latok által fizetett alacsony lőttvad átvételi ár. Az idei év ebből a szem­pontból biztatóbb: magasabb áron kerül piacra a vaddisz­nóhús. M. A. Mihail Gorbacsov beszéde Prágában (Folytatás az I. oldalról) — Politikai téren a széles kö­rű demokrácia és a népi önkor­mányzat kibontakoztatását, a bürokratizmus és a hatalmasko­dás kiirtását, a szocialista tör­vényesség erősítését jelenti az ideológiai, szellemi szférában a marxista-leninista elmélet al­kotó továbbfejlesztését. Gyö­keres, forradalmi jellegű fordu­latra van szükség mind tevé­kenységünk szervezésében, mind pedig a társadalmi tudat terén — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az átalakítás végső célja az, hogy jobb életet te­remtsünk a szovjet emberek számára, és hogy megszilárdít­suk a társadalomszervezés és a szociális igazságosság fejlet­tebb modelljeit. Megvalósítható-e ez a cél? - tette fel a kérdést az SZKP KB főtitkára. Határozottan ál­líthatjuk, hogy igen. Igazán na­gyok a lehetőségeink; teendőnk, 'hogy teljes kapacitással mű­ködtessük azon társadalmi me­chanizmusokat, amelyek eddig csak félgőzzel, olykor akadozva működtek — mondta, majd így folytatta: Mi lehet az átalakí­tás motorja? Nézetünk szerint szocialista demokráciánk to­vábbfejlesztése, a dolgozók r.agy tömegeinek bevonása az ország irányításába. A szovjet gazdaság hatékonyságának nö­velésénél a legfontosabb az, hogy a lehető leghamarabb az élvonolba kerüliünk a műszaki­tudományos fejlődés kulcsága­zataiban: az informatikában, a számítástechnikában, az elekt­ronika és a robottechnika nép- gazdasági alkalmazásában, a biotechnológiában és egy sor más területen. Nagy reményeket fűzünk az új gazdaságirányítás és az ösztönzés önelszámoláson ala­puló új rendszeréhez. Óva in­tünk mindenkit attól, hogy le­másolja a nálunk bevált mód­szereket. Minden szocialista országban érvényesülnek a nemzeti sajátosságok, és ezek figyelembe vételével a szocia­lista országokban már megtör­tént, vagy folyamatban van azoknak a problémáknak a megoldása, amelyek most a Szovjetunió előtt állnak. A „peresztrojka” a világ kommu­nistáinak, a szocializmus ba­rátainak, a demokratikus ér­zületű emberek széles tömegei­nek rokonszenvére talált. Lé­nyegében csak a legelvakul- tabb reakciós és militarista kö­rök viszonyulnak nyílt ellen­szenvvel ezekhez a változások­hoz, mert megértették, hogy az átalakítások következtében a szocializmus tökéletesebb lesz, következésképpen növek­szik vonzereje. A szocialista országok közöt. ti együttműködéssel foglalkoz­va Gorbacsov kiemelte, hogy ez is átalakításra szorul, mivel az együttműködés korábban ki­alakult formái, régi módszerei már nem felelnek meg a kor követelményeinek és a lehető­ségeknek. Hangsúlyozta, hogy minden egyes szocialista or­szág, és vezető pártja egyen­jogú. „Senkinek sincs joga ahhoz, hogy különleges helyet követeljen magának a szocia­lista országok között' — fogal­mazott. Sérthetetlen alapelvnek nevezte azt, hogy minden párt a saját népének tartozik fele­lősséggel, és joga van szuve­rén módon megoldani a hazá­ja fejlődésével kapcsolatos feladatokat. Ugyanakkor han­goztatta azt a meggyőződését is, hogy a szocialista közösség csak akkor érhet el sikereket, ha minden párt, minden or­szág a közös érdekekkel is tö­rődik - nemcsak sajátjaival — az egymás iránti tisztelet alaDián. Különös hangsúllyal beszélt Gorbacsov egymás tapasztala­tainak hasznosításáról. Valami­kor a Szovietunió volt az egyet­len szocialista ország, ezért egy ideia a szoviet tapaszta­latokat kötelező mintának te­kintették. Napjainkban már egy sor olyan szocialista ország van, amely sajátságos, eredeti megoldásokat dolgozott ki a szocialista építésben. Ma a kormányzó kommunista pártok komolysáaát meabízhatóan le lehet mérni azon, hogy az adott pórt hogyan viszonyul saját ta­pasztalatai mellett a barátok tapasztalataihoz — húzta alá a szoviet vezető. M;hni| Gorbacsov orágai beszédében ezután részletesen szólott az európai biztonság megszilárdítása céljából elő. terjesztett új szovjet kezdemé­nyezésekről. Állást fog 'alt a közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyez­mény megkötése mellett, sür­gette a hadműveleti-harcásza­ti rakéták korlátozását, majd felszámolását Európa földjén és javasolta az Európában egymással szembenálló fegy­veres erők és hagyományos fegyverzetek nagyarányú korlá­tozását. Az SZKP KB főtitkára kijelen­tette, hogy ma az egész embe. riség sorsát érintő kérdések várnak megoldásra. A mai vi­lágban a kölcsönös függés fo­ka; igen nagy. Nukleáris ko­runkban ugyanis új politikai gondolkodásmódra van szűk. ség, mert csak így kerülhető el az egész emberiség pusztulásá­val fenyegető nukleáris ka­tasztrófa. Mihail Gorbacsov hangoztat­ta, hogy az újfajta gondolko­dásmádnak már van visszhang­ja és több tekintélyes nyugati politikai államférfi hajlik az új. fajta megközelítés felé. Ezek azonban még csak az első — tétova . — lépések. A Szovjet­unió a maga részéről arra tö­rekszik — folytatta az SZKP KB főtitkára —, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat ta­láljanak a nukleáris leszerelés megvalósítására. Alapvető tö­rekvés a hadászati támadó fegyverek radikális korlátozása. A Szovjetunió kész arra, hogy a következő öt év alatt 50 szá­zalékkal korlátozza ezeket a fegyvereket, s arra is, hogy tíz év alatt teljesen felszámolja őket - mondotta többek között Mihail Gorbacsov. Pályázati felhívás a Marxista-Leninista Esti Egyetemre A Magyar Szocialista Mun­káspárt Baranya Megyei Bi­zottsága Oktatási. Igazgatósá­ga az 1987/88-as tanévre fel­vételi pályázatot hirdet a Marxista—Leninista Esti Egye­tem különböző tagozataira. 1. Az esti egyetem 3 éves általános tagozata. Pályázhatnak: a helyi párt-, ól. lami, gazdasági és társadalmi szervek vezetői, akiknek az M.-L. Esti Egyetem elvégzését a felettes szervük előírta; to­vábbá azok a személyek, aki­ket az illetékes szervek vezető- utánpótlásként figyelembe vet­tek. Az esti egyetemre egyéni érdeklődés alapján is jelent­kezhetnék tanulni vágyó dolgo­zók, párt- és tömegszervezeti aktivisták, szocialista brigádve­zetők, termelést Irányító műsza­kiak stb. A hallgatók filozófiát, politikai gazdaságtant és tudományos szocializmust tanulnak. A felvételi feltételek a követ­kezők: — középfokú iskolai végzett­ség ; — az illetékes pártszervezet és a munkahely vezetőjének ja­vaslata ; — a tanulást engedélyező or. vosi igazolás. 2. Az esti egyetem 2 éves szakosított tagozata. Pályázhatnak: azok az egyete­mi, főiskolai végzettségű veze­tők, akik számára felettes szer. vük az M.-L. Esti Egyetem sza­kosított tagozatának elvégzését írta elő, továbbá azok a párt- iskolái végzettséggel rendelke­ző politikai vezetők és propa­gandisták, akik a marxizmus— leninizmus valamely ágának - filozófia, politikai gazdaság­tan, nemzetközi munkásmozga­lom története, magyar munkás- mozgalom története - mélyebb, (udományos igényű tanulmá­nyozását kívánják folytatni. A párt- és állami szervek javasol, hatják a vezetői utánpótlási tervekben számbavett szemé­lyeket és azokat az értelmiségi dolgozókat, akik munkájához fontos a marxizmus mélyebb is­merete. Jelentkezhetnek a fel­vételi feltételeknek megfelelő, egyéni érdeklődés alapján to­vábbtanulni vágyó személyek is. A kiemelkedő tanulmányi munkát végzők és pedagógiai végzettséggel rendelkezők le­hetőséget kapnak államvizsga letételére, amely az adott tárgyban középiskolai oktatás­ra jogosít. A felvételi feltételek a követ­kezők: — egyetemi, főiskolai vég­zettség, 1 éves pártiskolai vég. zettség vagy marxista-leninista esti egyetemi végzettség; — az illetékes pártszervezet és munkahely vezetőjének ja­vaslata ; — a tanulást engedélyező or­vosi igazolás. 3. Esti egyetemi 1 éves spe­ciális továbbképző tanfolyamok:- Politikai rendszerünk idősze. rű kérdései;- Az MSZMP gazdaságpoliti­kája;- A világgazdaság fejlődésé, nek kérdései;- Vezetési ismeretek;- Politikai pedagógiai (veze­tőknek) ;- Politikai vezetés — párt­munka ;- Nemzetközi politika;- Az MSZMP művelődéspoliti­kája ;- Politikai szociológia és köz­véleménykutatás;- Bevezetés a marxista vallás­elméletbe ;- A politikai oktatás pedagó- ■ giója (propagandistáknak);- Az MSZMP honvédelmi poli­tikája ;- Társadalmunk és az erkölcs. A speciális tanfolyamok párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetők, testületi ta­gok és propagandisták tovább­képzését szolgálják. Jelentkez­hetnek továbbá különböző ér­telmiségi munkakörökben dol­gozók, akik érdeklődésből vá­lasztják ezt a továbbképzési formát vagy munkahelyi veze­tésük javasolja számukra. Felvételi feltételek:- esti egyetemi végzettség, illetve pártiskolai végzettség;- középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettség; '- az illetékes pártszervezet és a munkahelyi vezető javas­lata. Általános tudnivalók:- a Marxista-Leninista Esti Egyetem mindhárom tagozatán a pécsi központi iskolán kivül kihelyezett tagozatok működ­nek a megye valamennyi váro­sában, valamint igény és meg­felelő létszám esetében nagy­községekben és üzemekben is;- részletes tájékoztatót, a jelentkezéshez szükséges kér­dőívet valamennyi városi, váró. si jogú, üzemi és intézményi pártbizottságon, valamint az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósá­gán (7601 Pécs, Damjanich u. 30. sz.) lehet beszerezni. A kitöltött és javaslattal el­látott jelentkezési lapokat - egy saját névre címzett, bé­lyeggel és irányítószámmal el­látott borítékkal együtt - a munkahely szerint illetékes vá­rosi (városi jogú) pártbizott­ságra kell eljuttatni legkésőbb 1987. május 15-ig. Minden képzési formán a tanév szeptember elejétől jú­nius végéig tart és hetenként egyszer délután 3 órás foglal­kozáson kell részt venni. A hallgatók a tanulmányi rendben előírtaknak megfele­lően beszámolnak, illetve vizs­gáznak. Tandíj: a 3 éves álta­lános tagozaton évi 300,- Ft, a 2 éves szakosított tagozaton évi 500,- Ft, a speciális to­vábbképző tanfolyamokon 600,- Ft. (A tandíj évi 2 rész­letben fizethető. A tandíj ösz- szegét részben vagy teljesen átvállalhatja a munkahely is.) Az esti egyetem hallgatóját eredményes tanulmányi munká­jához az állami rendeletben szabályozott tanulmányi sza. badsóg illeti meg a 6001/1982. Mü. K. 3. ÁBMH elvi állásfog­lalás szerint. a TÁt’/ A Tolna^ Megyei Állami Építőipari Vállalat felnevelt Hirdet víz- és központifűtés-szerelők, valamint hidegburkolók részére pécsi, komlói és mohácsi •munkahelyein. Magas órabérek, megoldott munkásszállítás. JELENTKEZNI LEHET: Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat, Komló, Kossuth L. u. 88. sz. Telefon: 82-512. ♦ BUDAPEST: A Nemzetközi Kulturális Intézet és a Brit Ke. let-Európa Központ közötti együttműködés keretében kör­nyezetvédelmi kerékasztal-kon. ferenciát tartottak Budapesten április 6. és 10. között. A két ország szakemberei megvitat­ták a vízgazdálkodás, az árvíz- védelem, a mezőgazdasági tér. mesztés környezetvédelmi ha­tásainak, az állat- és növény­fajok védelmének kérdéseit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom