Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-02 / 91. szám

Dunántúli napló 1987. április 2., csütörtök Á kormányszóvivő nyilatkozata a Romániában és kiilfSIdün Magyarországról terjesztett vádakról Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője szerdán Budapesten a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: — A sajtó már hírt adott ar­ról, hogy 1987. február 26-27- én - több magas rangú poli­tikus jelenlétében - ülést tar­tott a romániai Magyar Nem­zetiségű Dolgozók Tanácsa. Az ülésen és az azt követő sajtó- kampányban a román nép tör­ténetének meghamisításával, revansizmussal, Románia bel- ügyébe történő beavatkozási kísérlettel vádolták a Magyar Népköztársaságot. A Romániában és külföldön is széles körben terjesztett vá­dak minden alapot nélkülöz­nek, zavart okoznak a két szom­szédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a román nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoázia súlyos örökséget hagyott Kelet- Európa felszabadult népeire. Magyarországon a népi hata­lom gyökeresen szakított a ká­ros múlttal, s politikája a né­pek közötti barátság erősíté­sét, a sokoldalú együttműködés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Népköztársaság kép­viselője aláírta a Helsinki Zá­róokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok sérthetet­lenségét is - következetesen betartjuk, ajánlásait korrekt módon megvalósítjuk. A magyar-román kapcsola­tokban kormányunk, a társa­dalmi rendszereink azonos el­veiből, a szomszédságból és a történelmi egymásra utaltság­ból kiindulva az általánosan elfogadott nemzetközi elvek alapján mindig az együttműkö­dés kölcsönösen előnyös fej­lesztésére, állandó gazdagítá­sára törekedett. 1977-ben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső ve­zetőinek találkozóján is megál­lapodás született arról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat. E téren a magyar kormány poli­tikája hosszú idő óta változat­lan, s ezért a nekünk címzett vádak érthetetlenek és elfo­gadhatatlanok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnek magyar és Magyarorszá­gon kisebb számban román nemzetiségűek. A Kádár János és Nicolae Ceausescu által aláírt közös közlemény nyilvá­nosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, il­letve román nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai fej­lesztésének fontos tényezője. Megerősítették, hogy szükség van a közvetlen lakossági kap­csolatok, a turizmus fejleszté­sére, a sajtótermékek és köny­vek cseréjének bővítésére, a népeinket összekötő haladó hagyományok ápolására, s a kulturális és oktatási kapcso­latokban, a tájékoztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az illetékes magyar szervek a megállapodásnak megfele­lően mindig nagy felelősség­gel és kezdeményezően fog­lalkoztak ezekkel a kérdések­kel. Sajnálatos, hogy kezde­ményezéseink nemigen talál­tak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi ál­láspontunk is, hogy a nemze­tiségi kérdés kezelése minden országnak belügye, amelynek azonban nemzetközi, az adott esetben Magyarországot érintő kihatása is van. Abban va­gyunk érdekeltek, hogy a Ro­mániában élő magyarok anya­nyelvűket megőrizve, nemzeti­ségi kultúrájukat fejlesztve, a Román Szocialista Köztársaság hűséges állampolgáraiként, egyenrangúan vegyenek részt a szocializmus építésében. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kér­déseinek megítélésében lehet­nek és vannak különbségek a különböző országok tudósai, így a magyar és a román tör­ténészek között is. Azonban csak a tények szándékos félre­magyarázásának tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban olyan történelmi munkák publikálása folyik, amelyek úgymond Horthy fasiszta rendszerének legreak- ciósabb téziseit elevenítik fel. Végül szeretném hangsú­lyozni azt a véleményünket, hogy Magyarországnak és Ro­mániának, a két szomszédos szocialista országnak és népei­nek egyaránt érdeke, hogy a felvetődő vitás kérdések meg­oldásán munkálkodjon, s a ba­rátság szálait erősítve, a tár­sadalmi haladás ügyét szem előtt tartva fejlessze együttmű­ködését minden területen. Mi a magunk részéről erre mindig készek vagyunk - zárta nyilat­kozatát a kormány szóvivője. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének közleménye A romániai Magyar Nemze­tiségű Dolgozók Tanácsának februári ülésén, vezető román politikusok részéről, és a ro­mán sajtóban éles támadások láttak napvilágot az MTA gon­dozásában megjelent Erdély története című háromkötetes munka, s általában hazai tör­ténetírásunk ellen. Akadémi­ánkat „tudatos történelemha- misítássaT’, a szerzőket nyilvá­nosan „horthysta, fasiszta, so­viniszta tézisek fölelevenítésé- vel" vádolták. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a vá­dakat megalapozatlan rágal­maknak ítéli, s méltatlannak tartja, hoqy ilyen jellegű vádas­kodó polémiákba bocsátkoz­zon. Tudományos vitákat csak­is a tudományosság keretei között lehet eldönteni, s az üres vádaskodás nem lehet vi­taalap. Kétségtelen, hogy bi­zonyos kérdésekben úgyszól­ván évszázados vita folyik a román és magyar történészek között. Az akadémiai Brdély- történet szerzői, ellentétben a román kollégáikkal, nem oszt­ják a dáko-román kontinuitás elméletét. Vita folyik Erdély, valamint a két ország történe­tének számos kérdéséről, be­leértve az első világháborút követő békerendszer értékelé­sét, valamint az 1919-es ma­gyar forradalom megítélését is. Nem tartjuk magunkat csal­hatatlannak, s vitás kérdések minden tudományos műben adódnak. A vitatott munka azonban analitikusan, kritiku­san vizsgálja saját múltunkat, s közös történelmünk jobb megismerését, megértését igyekszik szolgálni. Népeink összekapcsolódó történelmi út­jának, a tragikus konfliktusok­nak, a közös szenvedésnek és a létfontosságú egymásrautalt­ságnak és közös küzdelmek­nek feltárása a múlt megis­merését és a mai együttélést segíti. Az Akadémia gondozá­sában megjelent Erdély-törté- net bármely objektív olvasója megbizonyosodhat a vádasko­dások alaptalanságáról. A Magyar Tudományos Aka­démia hosszú évek óta sürgeti a magyar—román történész vegyesbizottság nem a mi hi­bánkból szünetelő működésé­nek felélesztését. Úgy vél iük, a történészek együttes, előítéle­tektől és elfogultságoktól men­tes vitája és csakis az lehet a tisztázatlan kérdések megbeszélésének legjobb fóru­ma. NAGYVILÁGBAN ♦ MOSZKVA: Az orvosok munkáját nem az alapján kell megítélni, hogy hány beteggel foglalkoznak, hanem aszerint, hogy mennyire csökken a halá­lozás, a megbetegedés, vagy egy-egy járványos kór felbuk­kanása. Azok az orvosok, akik jobban dolgoznak, a jövőben harminc százalékkal több fize­tést kapnak a Szovjetunióban — mondta Jevgenyij Csazov egészségügyi miniszter, a Mosz- kovszkije Novosztyi című lap munkatársával folytatott be­szélgetésében. ♦ BRÜSSZEL: Dr. Markója Imre igazságügyminiszter, aki Jean Goi miniszterelnök-he­lyettes, igazságügyminiszter meghívására hétfő óta Belgi­umban tartózkodik, tanácsko­zást folytatott vendéglátójával kétoldalú és nemzetközi jogi és igazságügyi témákról. Fogadta őt Jean Delraigne, a parlament elnöke, és tárgyalt Mark Eys- kens pénzügyminiszterrel, vala­mint Etienne Knoops külkeres­kedelmi államtitkárral. ♦ WASHINGTON: Reagan el­nök Carl Vuono tábornokot szán­dékozik kinevezni a szárazföldi erők vezérkari főnökévé a nyugdíjba vonuló John Wick­ham tábornok helyébe. Az 53 éves Vuono tábornok jelenleg a szárazföldi erők kiképzési parancsnokságát vezeti, kine­vezését még meg kell erősíte­nie a szenátusnak. ♦ ISZTAMBUL: Befejezte tö­rökországi látogatását, és visz- szaindult a szovjet vizekre az Ocsakov tengeralattjáró-elhári- tó és a Bezzavetnij kiséröhajó A Bezzavetnij fedélzetén Isz­tambulban járt a fekete-tenge­ri szovjet flotta parancsnoka, Hronopulo tengernagy, aki ta­lálkozott a török katonai pa­rancsnokság képviselőivel. ♦ MOSZKVA: Eduard Se- vardnadze szovjet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter ■kedden Moszkvában újabb megbeszélést tartott. A talál­kozón főleg a világ különböző térségében kialakult konfli'ktus- he'lyzetek politikai rendezésé­nek lehetőségeiről, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tevékenységéről tárgyaltak — jelentette szerdán a TASZSZ. Évforduló Iránban Több ezer ember vonult fel szerdán Teheránban, hogy megünnepelje az iráni „iszlám forradalom” nyolcadik évfor­dulóját. Az ünnepségről be­számoló teheráni rádió sze­rint többek között a „forradal­mi" gárdisták is részt vettek a parádén, fegyvereikkel együtt. Beszédet mondott Mir Ho- szein Muszavi Hamenei minisz­terelnök. Arról beszélt, hogy az Irak elleni háborút nem lehet addig befejezni, amíg „meg nem erősödik az iszlám kormány". A tömeg a „győze­lemig" vívandó háborút éltet­te, és „halált" követelt Ame­rikára. A háború immár több mint hat éve folyik. ♦ BUDAPEST: A két hírügy­nökség közötti együttműködés fejlesztéséről folytatott tárgya­lásokat március 30. és április 1. között Budapesten Burján Sándor, a Magyar Távirati Iro­da vezérigazgatója és Walter Richtberg, a DPA NSZK-beli hírügynökség vezérigazgatója. A tárgyalások eredményeként aláírták a két hírügynökség új együttműködési szerződését. Walter Richtberget fogadta Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. LAPZÁRTA Az amerikai titkosszolgálatok mód­szereit leleplező vallomást tett New York-i sajtóértekezletén az az ügy­nők, akinek segítségével tavaly az Egyesült Államokban ,,kémmé akar­ták nyilvánítani” Gennagyij Zaharov szovjet ENSZ-tisztviselőt. Miután az amerikai szövetségi nyomozóiroda, az FBI ügynökei augusztus 23-án kémkedés vádjával letartóztatták az Egyesült Államokban tanulmányokat folytató Zaharovot — az ENSZ titkár­ságának munkatársát — az amerikai sajtó azt írta róla, hogy egy ,,ket­tős ügynök” segítségével leplezték le. Nos, minapi sajtóértekezletén Lake Bough guyanai bevándorló el­mondta: ö volt az az állítólagos „kettős ügynök”. Kém per Laoszban Részletes jelentést adott ki a laoszi hírügynökség a múlt hé­ten Vientiánéban lezajlott, s egész Délkeleí-Ázsiában nagy figyelmet keltő kémperíől. Két laoszi, illetve egy thai állampol­gár (a thai szárazföldi hadse­reg katonája) a CIA és a thai­földi hírszerzés utasítására és segítségével 1982 óta tartott fenn ügynökhálózatot Laosz­ban. Tevékenységük nem kor- lázódott a hírszerzésre, hanem olyan akciókat is végrehajtot­tak, amelyek a lao—thai pár­beszéd, s Laosz nemzetközi kapcsolatainak aláaknázására irányultak, s megpróbáltak be­épülni a laoszi biztonsági szer­vek soraiba. A három kém le­leplezésével széles körű ügy­nökhálózatot számoltak fel. A múlt hét végén a laoszi nép­bíróság 15-20 évi szabadság­vesztésre ítélte a kémeket. Az esetet értékelve a laoszi sajtó azt írta, hogy a jelek sze­rint a thaiföldi szélsőséges kö­rök — az Egyesült Államok tá­mogatásával — továbbra is in­tenzív, regionális célokat köve­tő felforgató tevékenységet folytatnak a délkelet-ázsiai szocialista ország ellen. JÁRT MÓR NÁLUNK? ÖNT IS VARJUK! Olcsó áruk boltja Szentlörinc, Széchenyi út 2/B. Nyitva: 8.30 17 óráig. Hétfő: szünnap. Minden kedden feltöltött árukészlettel várjuk kedves vásárlóinkat. Hegesztővizsgával rendelkező szerkezeti lakatost FELVESZEK. Fizetés szakmai gyakorlattól függően. Válaszokat „LEINFORMÁLHATÓ 1987" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. A HELÉNA Divatáruüzlet áprilisi ajánlata: — vászonnadrágok 390,— Ft, — szegecselt vászoningek (több színben) 390,— Ft, — szegecselt vászonaljak (több színben) 440, Ft, — farmerszoknyák 750,— Ft, — farmernadrágok 890,— Ft, szövetnadrágok 680,— Ft, — fekete szövetszoknyók 540,— Ft, — fehér blúzok 440,— Ft, plusz más egyéb napi divatcikkek olcsóbbnál olcsóbban. Ballagásra szoknyák, blúzok árengedménnyel megrendelhetők. Pécs, Dr. Doktor S. u. 13. (Petőfi mozi oldalán) r Átadták az idei művészeti díjakat Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából szerdán a Pesti Vigadóban át­adták az idei művészeti díja­kat. Az eseményen megjelent Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. A kitüntetetteket Köpeczi Béla művelődési miniszter kö­szöntötte. Beszédében szólt a felszabadulás óta eltelt idő­szak társadalmi és kulturális eredményeiről, a következetes művészetpolitika nyomán ki­alakult sokszínű és gazdag ha­zai művészeti életről. A továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy kulturális éle­tünk a hazai gazdasági és tár. sadalmi változások hatására is új kihívásokkal találja szemben magát: megoldásra vár, hogy miként érvényesítheti hatását a különböző területeken; miként használhatók fel a tömegkom­munikáció, különösen a televí­zió és a videotechnika nyúj­totta új lehetőségek. Köpeczi Béla ezt követően átadta a kitüntetéseket. JÁSZAI MARI-DIJAT KAPOTT: Ács János, a Kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője, Bajcsay Mária, a Szolnoki Szig­ligeti Színház színművésze, Ba­logh Géza, az Állami Bábszín­ház rendezője, Bán János, a Katona József Színház színmű­vésze, Csikós Sándor, a Nyír­egyházi Móricz Zsigmond Szín. ház színművésze, Felkai Eszter, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze, Harsányi Gábor, a Nemzeti Színház színművé­sze, Illés István, a Győri Kisfa­ludy Színház tagozatvezető ren­dezője, Kottái Tamás kritikus, a Színház című folyóirat munka­társa, Kováts Kriszta, a Rock Színház színművésze, Kristóf Istvánná, a Magyar Cirkusz és Varieté artistaművésze, Magos György, a Magyar Rádió ren­dezője, Nagy Anna, a Madách Színház színművésze, Pap Ve­ra, a Vígszínház színművésze, Tóth Judit, a Népszínház szín­művésze és Zsadon Andrea, a Fővárosi Operett Színház szín­művésze. JÓZSEF ATTILA-DÍJAT KAPOTT: Agárdi Péter irodalomtörté­nész, kritikus, a Magyar Rádió elnökhelyettese, Balázs József író, Csukás István költő, Ger­gely Ágnes költő, műfordító, prózaíró, a Nagyvilág munka­társa, Görömbei András iro­dalomtörténész, kritikus, Kalász ‘Márton író, műfordító, a VIGÍ­LIA munkatársa, Kocsis István drámaíró, Krasznahoi'kai László író, Thiery Árpád író, a Kortárs főszerkesztő-helyettese, Zalán Tibor költő és az időközben el­hunyt Szederkényi Ervin főszer­kesztő, kritikus és irodalomszer­vező. LISZT FERENC-DIJAT KAPOTT: Berczetty István, a Magyar Állami Operaház magánéneke­se, Dévai Nagy Kamilla, a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttese magánénekese, Há­gai Katalin, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, lan- csovics Antal, a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese ve­zető karmestere, az Omega együttes: Benkő László, Deb­receni Ferenc, Kóbor János, Mihály Tamás, Molnár György, Perényi Eszter, az Országos Fil­harmónia szólistája, hegedű- művész, Somogyvári Erik, a Bu­dapest Táncegyüttes néptánc­művésze, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, Zemp­léni Mária, a Magyar Állami Operaház magánénekese. ERKEL FERENC-DIJAT KAPOTT: Bor József, a Győri Kisfaludy Színház igazgató-rendezője, zeneszerző, Mártha István ze­neszerző, Párkainé Eckhardt Mária zenetudós, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola osztályvezetője. BALÁZS BÉLA-DIJAT KAPOTT: Bársony Péter, a Pannónia Filmvállalat hangmérnöke, B. Révész László, a Magyar Tele­vízió adásrendezője, Bölcs Ist­ván, a Magyar Rádió rovat­vezetője, Elek Judit, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrende­zője, Erdöss Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrende­zője, Gothár Péter filmrendező, a Kaposvári Csiky Gergely Szín­ház főrendezője, Hazai György, a Magyar Szinkron és Video Vállalat szinkronrendezője, Horváth Péter, a Lapkiadó Vál­lalat fotóriportere, Kollányi Ju­dit, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat vágója, Mahrer Emil, a Magyar Televízió vezető ren­dezője, Pap Ferenc, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőre, Szalai András, a Magyar Tele­vízió operatőre. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJAT KAPOTT: Almás y Aladár grafikusmű­vész, Antal Pál grafikusművész, Bozsó János festőművész, Buczkó György iparművész, Demjén Imre ipari formaterve­ző művész, Földi Péter festő­művész, a Somoskőújfalui Ál­talános Iskola tanára, Józsa Bálint szobrászművész, Kecskés Ágnes gobleintervező művész, Lente István restaurátor, Lörin- czi Edit belsőépítész, Marosits István szobrászművész, Németh Lajos művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem tanszékvezető professzora, Szentirmai Zoltán szobrászmű­vész, Újházi Péter festőművész. A Hegyháti ÁFÉSZ ipara: műanyagüzem és öntöde (Folytatás az 1. oldalról) nyajenői üzemet: fémszerkeze­tes irattartók, mappák, jegyzet­tömbök — olyannyira, hogy már külpiaci érdeklődés is van. Az eddigi legbonyolultabb termé­ket az Elektromos Mérőkészülé­kek Gyára rendelte: a 25 rész­folyamatos, füles iratgyűjtőt, a sorozatgyártása most folyik.- Az alapanyagár emelkedé­se és a tavalyi árfolyamválto­zás egymilliót elvitt a mű- nnyagüzem nyereségéből - tá­jékoztat Vér Nándor áfész-el- nök. — De így is 2,2 millió fo­rint lett a nyereség. Az áfész másik ipari pro­filja az alumínium és bronzönt­vények készítése. A vásáros- dombói öntöde tavaly október­től az INDUSTRIAL-EXPORT megbízásából nagy méretű, 80—200 kilogrammos hűtőházi elemeket gyárt, emellett külön­böző gépalkatrészeket alumí­niumból vagy bronzból, többek között a Ganz-Electric és a Ganz Villamossági Művek bajai gyára megrendelésére. Az üzemben huszonnyolcán dolgoznak. A egyedi öntvények gyártását rendkívül gyorsan, egy-két nap alatt elvégzik, visz- szautasitott munkát nem ismer­nek, mindent elvállalnak. Az Észak-Baranyát átszelő, Felsőkövesdtől Mekényesig hú­zódó működési terület a sásdi központú Hegyháti ÁFÉSZ éle­tében azt jelenti, hogy huszon­ötezer ott élő ellátásáról kell gondoskodnia. Az évi 534 mil­liós tavalyi összárbevételen be­lül az ipari tevékenység mind­össze 65 millió forintot jelent, viszont nyereségessége miatt ez biztosít lehetőséget a to­vábbi fejlesztésekre, például a máqocsi és sásdi abc-k meg­építésére. L. Cs. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom