Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-02 / 91. szám

1987. április 2., csütörtök Dunántúlt napló Eddig tubusokban árulták a sűrítményeket Felvásárolják a bébiételes üvegeket! A kismamák örömére most már felvásárolják a bébiételes üvegeket Pécsett a Sarohin tábornok úti ABC-ben. Vajon a szolgáltatást több üzletre is kiterjesztik? — kérdeztük Szendröi Tivadart, a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályá­nak vezetőjét. — A bébiételes üvegek fel­vásárlása a Mecsek Füszért akciója. Ök kerestek meg ben­nünket, hogy egy ABC-ben biztosítsuk a visszaváltást. Ed­dig erre az egy üzletre és 60 000 üvegre korlátozódik megáHapodásunk. Balogh Balázs, a Mecsek Füszért raktárházának igazga­tóhelyettese kiegészítette a tá­jékoztatást azzal, hogy a bé­biételek gyártásával foglalkozó Kecskeméti Konzervgyár he­lyett — higiéniai okokra hivat­kozva — a Hetényegyházi Konzervüzem gazdája, az Univer Áfész adott megbíza­tást a felvásárlásra. Ök külön­féle sűrítmények (gulyáskrém, piros arany, mustár stb.) for­galmazását tervezik ezekben az üvegekben. Az Univer Áfész értékesíté­si osztályának vezetője el­mondta, két napja megálla­podtak Markó lózselnével, a Mecsek Füszért konzervosztá- lyának vezetőjével, hogy az eredeti 60 000 üveg helyett 300 000-et vásárolnak meg köz- vetít.sükkel. A nagyobb meny- nyiségre export terveik megfe­lelő teljesítéséhez van szüksé­gük. Eddig tubusokban árul­ták sűrítményeiket, de a Mát- ravidéki Fémművek több íz­ben nem tudta biztosítani a megfelelő tubusmennyiséget, s így termékeik átmenetileg többször is hiánycikknek szá­mítottak. A mostani lehetőség­gel ezek a gondok megszűn­nek és az egyébként szemét­be kerülő bébiételes üvegeket is hasznosítják. Amennyiben megéri a vállalkozás, jövő év­ben az egész ország területé­re ki szeretnék terjeszteni.- Az Univer Áfésszal kötött megállapodás szükségessé te­szi, hogy kettő vagy három üzletre terjesszük ki a pécsi felvásárlások lehetőségét - tá­jékoztatott Markó Józsefné. El­mondta még, hogy a Mecsek Füszértnek ez az akció közel sem nyereséges, mégis a fo­gyasztók érdekében vállalják, s hogy ez nekik valóban meg­éri, bizonyítja a Sarohin tá­bornok úti üzlet vezetőjének eddigi tapasztalata: „Bár a kismamák kevesen tudnak a lehetőségről, e rövid idő alatt is akadt olyan anyuka, aki 250 üveget hozott vissza egy­szerre.” Mivel az üvegek visszaváltá­si ára egy forint, ez nem el­hanyagolható összeg egy ház­tartásban. Hámori A. Autósnap a Széchenyiben Várják a személygépko­csi tulajdonosokat ma a pé­csi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola tanárai és tanulói. Jól felszerelt műhe­lyükben ingyenes CO és len­géscsillapító ellenőrzést, mo­tordiagnosztikai vizsgálatot, fékhatásmérést, kerékkiegyen- súlyozóst végeznek. A szakmai iskolai nap miatt reggel hat­tól 14 óráig zárva lesz Pé­csett a városi tanács előtti parkoló, hiszen itt fél egytől régi autókból, gokartokból és más közlekedési érdekességek­ből láthatnak kiállítást az ér­deklődők. Proksza László felvétele Bosszankodom: az előbb még nem volt semmi, jó-jó, esik az eső, felázott a füves talaj is, de amikor megálltam, a kocsi kereke cseppet sem süllyedt meg. Most pörögnek a kere­kek, melegem lesz, mire végre kimozdulok a kátyúból ... De megmondta az az asszony, aki­vel a boltban találkoztam: menjek csak a járdán, min­denki úgy autózik ezen a ré­szen, ha a falu végén levő há­zakig el akar jutni! Márpedig Amán András, az elöljáróság vezetője majdnem a falu szé­lén lakik. Pontosabban a Szabadság utca vége ez, innen már leg­feljebb csak a sóderbányáig lehetne menni — ha nem jár­ták volna ki a nehéz gépek, teherautók a korábban murvá­val szilárdított utat. Most még egy kacsa is leragadna, olyan sűrűs, sáros esőié gyűlt a ke­réknyomokba. — Nem tetszik ez nekem, se­hogy sem tetszik! - csóválja a fejét az elöljáró. - Annak ellenére mondom ezt, hogy az állami gazdaság - amelyiknek a gépei így tönkretették ezt az utat - sokat segít a falun, most is várunk tőlük egy feladat megoldásához közreműködést, de ezt az utat néhány éve a lakosság pénzéből csináltuk meg - fejenként 500 forintot fizettek —, most meg már nyo­ma sincsen ... Különös helyzetben van ez a kis falu, Lovászhetény: Pécs- várad társközsége, de neki is van egy „társközsége", Puszta­kisfalu, legalábbis különálló rész, külön útjelzőtábla is mu­tatja: merre kell menni az alig 20-25 házas apró külterületi lakott helyre.- Hozzánk tartozik, tulaj­donképpen az is Lovászhetény - mondja Amán András -, szerintem a mentők miatt van kinn az útjelző tábla. Körülbelül 370-380 ember: ennyien lakják Lovászhetényi — ebből 100-an ingáznak.- Az állami gazdaságba, az építőiparba, a bányákhoz, Hirdre - ha hirtelenében ösz- szeszámolnám, sok lenne a két kezem a lovászhetényi munka­helyeknek.- És a gyerekek?- Nem nagy a szaporulat. Annak ellenére sem, hogy az itt élők között az aktív keresők 170-en vannak. Mégis — éppen a közelmúltban csináltam egy statisztikát — 1981 és 1985 kö­zött csak hét gyerek született. Kevesebb, mint ahány új ház épült! A faluban tanulnak az alsótagozatosak, a felsősök Pécsváradra járnak, oda viszik az óvodások egyik részét is, a másikat Erdősmecskére, de ha az előbbiek kijárják az óvodát, minden lovászhetényi kisgye­rek Mecskére kerül majd. Egyébként ha már a statiszti­kát említettem: az alsótagoza­tosok száma az utóbbi öt év­ben 23-ról 15-re csökkent.- Említette, hogy számítanak az állami gazdaság segítségé­re.- Megállapodás van közöt­tünk, igaz, még 1985-ben kö­töttük, de úgy néz ki, most rea­lizálódik: anyagot adnak egy buszváró építéséhez. Tudja, itt a faluban jobbára ilyen apró dolgok hiányoznak - ha nem említem az utakat, meg a vizet.- Az ivóvizet?- Hát annak nem nevezném, mert a falu minden kútja fer­tőzött. Hogy mást ne mond­jak: a KÖJÁL nem engedi a vízzel mosni a poharakat a kocsmában, műanyagba mérik a fröccsöt, de az további 2 fo­rint 50 fillér... A csecsemők mindig időben megkapják a zacskós vizet, de például a fel­nőtteket ebből a szempontból figyelmen kívül hagyják, sőt, azt hallom a feleségemtől, hogy még a terhesek sem kap­hatnak belőle . .. Közbekérdeznék, de folytat­ja: — Van itt két fúrt kút, ezek­nek a vize tisztítva szerintem elég lenne a falunak. Új kutat nem kaphatunk, mert nem ta­láltak vizet. így ez a megoldás marad és az elöljáróságnak van is ehhez pénze. — Mennyi? — Erre az évre 400 000 forint. Két éve kaptunk 50 000-et ju­talomként a sok társadalmi munkáért. Ezt járdaépítésre for­dítottuk, igen sok segítséggel — lakosság, termelőszövetkezet, Építőipari Szövetkezetek Közös Vállalkozása - 400 méter jár­da készült el. Ha most elmen­ne valamennyi a vízre, még mindig maradna egy kis pén­zünk a Bem utca burkolatára. Cuppog a cipőnk az esőié­ben, a kerítésre hulló vízcsep- pek morzsákra robbannak. — Hát nem mondom - gon­dolkodik hangosan Amán And­rás —, ha most idejönne egy idegen, s azt kérdezné tőlem: mire vagyok a legkevésbé, s mire leginkább büszke ebben a faluban, az utakkal nem di­csekedhetnénk. Abban azon­ban hiszek, hogy a feladatot meg tudjuk oldani. Amit vi­szont örömmel mutogatnék: a sok új házat és az épülőket. Nem csökken a községben élők száma — és ma ez már jövő. Mészáros Attila Elektromosbalesetek A legfontosabb a megfelelő rendszabályok betartása Az emberiség legősibb ár­talmai közé tartozik a villám- csapás, mely még ma is bal­eseti forrás, noha a villámok „megszelídítésének" lehetősé­ge megvan, de ez csak villám­hárítók környezetében biztosí­tott. Ennél sokkal gyakoribb a mesterséges áramforrásokból származó baleset. Az elektromosság okozta sé­rülés az áram elektrokémiai és hőhatásának következmé­nye. A hálózati áram és a vil­lámcsapás hatása között nincs elvi különbség. A károsodás mértéke függ az áram erőssé­gétől, a hatás időtartamától és attól, hogy az áram a szervezet mely területén halad át, érinti-e az életfontos szer­veket (szív, tüdő, agy). Jó ve­zetőközeg, nedves kéz, csök­kentve az ellenállást, súlyos­bítja az áramütés következmé­nyeit. Az áram hatására a követ­kező ártalmak jönnek létre: 1. Izomrángás, görcs, mely elránthatja kezünk, lábunk és akkor megszakadhat az áram­kör. Máskor viszont a görcs kialakulása akadályozza meg a védekező reakciót és a sé­rült nem tudja elengedni az áramforrást. 2. A szíven fellépő ritmus­zavar, mely akár azonnali szív- megállást eredményezhet, okozza a leggyakrabban a halálos kimenetelt. Ezek a za­varok az áramütést követő 24 órán belül is felléphetnek. Az erek károsodása a végtagok elsápadását. máskor szeder­jessé válását eredményezhetik. Létrejöhet az erek elzáródása, gyulladása, vízenyő is áram­ütés után. 3. Ha az áram belső szer­veken halad keresztül, akkor ezek működészavara is fellép­het. 4. Az idegrendszer sérülése­kor eszméletvesztés, görcsös állapot jöhet létre. Az életfon­tos agyi központok sérülése mi­att a légzés leállhat. 5. Az áram hőhatása követ­keztében égési sebek (ún. „áramjegyek") alakulnak ki az áram ki- és belépési helyén. Az elsősegélynyújtó első és leglényegesebb feladata az áramtalanítás. Ezt mindig nagy körültekintéssel kell végezni, nehogy ő is áramütést szen­vedjen. Csak ezután szabad a sérült tulajdonképpeni ellátá­sát elkezdeni, melyet mindig az áramütés súlyosságának megfelelően kell végezni. Ha a sérült eszméletlen, meg kell nézni a nyaki verőér lükteté­sét. Ennek hiánya szívleállásra utal. A légzés zavarát a mellkas légzőmozgásoinok hi­ánya, a szájból való légáram­lás megszűnése jelzi. Ho a szembogár (pupilla) nagyfok­ban tágult és fényre nem jön létre szűkülés, kialakuló agyi károsodásra kell gondolni. Ebben az esetben a száj- és garatüreget gyorsan ki kell tisztítani és azonnal meg kell kezdeni a mesterséges léle­geztetést szájtól szájba, vagy szájtól orrba. A szívműködést esetleg rendezheti, ha a szív- tájra 3—4-szer tenyérrel erő­teljesen ráütünk. Ha megfele­lő képzettségünk van, úgy e szívműködés masszázzsal tör­ténő helyettesítését is végez­hetjük. Igen lényeges gondos­kodni arról, hogy a sérültet mielőbb kórházba szállítsák. A szállítás alatt az újraélesz­tést nem szabad abbahagyni. Ha a sérült nem eszméletlen, akkor is gondoskodni kell or­vosi vizsgálatról, a késői szö­vődmények megelőzése érde­kében. Az égési sebeket steri­len kell fedni. Az áramütések megelőzése, a megfelelő rendszabályok be­tartása a leglényegesebb fel­adat. Dr. Keresztfalvi András Tervezők és képzőművészek együttműködése Az új lakónegyedek, jelen­tős közintézmények, valamint környezetük kulturált megfor­málását segítő együttműködé­si megállapodást kötött a Kép­ző- és Iparművészeti Lektorátus a Tervezésfejlesztési és Techni­kai Építészeti Intézettel. A cél az, hogy az építészek már a műszaki tervdokumentációk ki­dolgozásának időszakában bevonják a tervezésbe a társ­művészetek képviselőit: a szob­rászokat, a festőket és az ipar­művészeket. Közösen keresnek megoldásokat arra, hogy a műszakilag feltétlenül szüksé­ges nagy falfelületek, előcsar­nokok és más helyiségek, va­lamint az épületek közötti pusz­ta térségek sivár hangulatát milyen művészi alkotásokkal oldhatják fel és tehetik harmo­nikussá, emberközpontúvá. A tervekben kijelölik a dombor­művek, mozaikképek, gobeli­nek, freskók, szobrok díszku- tak, térplasztikai művek stb. helyét is. Az együttműködés kiterjed a korábban épült la­kótelepek megszépítésére, va­lamint épületrekonstrukciókra is. „Arra törekedtem, hogy a kiskereskedőknek nagyobb rangjuk legyen" Huszonegy évig ült a KISOSZ Baranya Megyei Szervezetének titkári székében dr. Sárdy Imre. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatának tulajdonosa, a bel­kereskedelem kiváló dolgozója, most hatvanéves — nyugdíj­ba vonul. — Bajai gyerek vagyok, víz mellett nőttem fel, úsztam, eveztem, aztán három- és öt­tusáztam, télen síeltem is, úgy- nogy megalapoztam egész életre az egészségemet. 15 éves koromban Nagyváradra kerültem tanulni, onnan meg egyenesen a háborúba. Oszt­rák fogságból 1947-ben jöttem haza, 20 éves fejjel. Tovább akartam tanulni, így történt, hogy Pécsre kerültem a mos­tani Nagy Lajos Gimnázium­ba. Érettségi után pedig fel­vettek a Jogtudományi Egye­temre. Nem szerettem otthon üldö­gélni. A tanulás mellett vagont rakodtam, kubikoltam, erdei munkát vállaltam, ebből ru- házkodtam. A vagonrakodá­sért két forint tizenhat fillér órabér járt, és sokszor 16 órát dolgoztam egyfolytában. Mun­kát vállaltam a Pécsi Városi Tanácson: a lakáshivatalban intéztem a félfogadásokat, ik­tattam, s a fizetéskor 420 fo­rintot vágtam zsebre. 1951-ben kaptam meg a doktori címet, utána Komlóra mentem két évre. Ez azért lé­nyeges, mert itt ismertem meg a feleségemet, akivel 34 éve élünk együtt. Komló után néhány pécsi munkahely következett, majd 1966 júniu­sában megpályáztam a KISOSZ titkári állást. Akkor az egész megyében 157 magánkereskedő dolgozott, jól ismertem mindegyiket, még őzt is tudtam, kinek milyen gyógyszert írt fel az orvos. Ma már nevetségesnek tűnhet, de o 60-as évek végén karácsony és szilveszter között a 20 ve­gyeskereskedő összesen két- három láda pezsgőt kapott. Enyém volt a feladat: tegyek igazságot, kinek hány üveg­gel jár! Legtöbb gondom azokban az években volt, amikor új magánkereskedői rendeletek léptek életbe: 68-ban, 72-ben, 77-ben, 82-ben és most leg­utóbb 86-ban. Mindig szívügyem volt a ré­gi, elfeledett falusi vásárok felújítása. Elértem, hogy 5-6 baranyai vásár újraéledt: ezek­nek még igazi ízük, zamatuk van. A 21 év alatt arra töre­kedtem, hogy a kiskereskedők­nek nagyobb rangjuk legyen, minőségi áruval álljanak elő, s többet dicsérjék őket. Azzal, hogy a hetvenes évek elején megszüntették a zugárusokat, nagy lépést tettünk. Szakmai továbbképző tanfolyamokat indítottunk, szaktanácsadókat foglalkoztattunk. Megszervez­tük az üzletlátogatásokat, va­lamint a vendéglátóhelyeken az éjszakai ellenőrzéseket. Ez a ténykedésünk persze nem volt mindig népszerű, de ered­ményes. Az országos közpon­túkkal közösen jó nemzetközi kapcsolatokat is kiépítettünk német és lengyel társszerve­zetekkel. Nem hagyhatom ki azt sem, hogy évente megren­dezzük a kereskedők közötti KISOSZ sportkupa versenyeket és nem utolsó sorban minden évben családi estet tartunk a vásározó kereskedőknek. Azt hiszem, hogy kölcsönö­sen megbecsültük egymást a KISOSZ-szal. Március végén nyugodt lélekkel búcsúzhat­tunk egymástól. A nyugdíj alatt? Hobbim a fotózás, végre elrendezgethe­tem több ezer darabból álló diagyűjteményemet. Utazgatni szeretnék, felfedezni Magyar- országot. Olaszul tanulok és szeretném tovább tökéletesíte­ni tudásomat. Tarokkozni is nagyon szeretek, harminc éve játszunk ugyanazzal a csapat­tal, s remélem még harminc évig együtt leszünk. Óvári Zsuzsanna Két évtized a KISOSZ élén Dr. Sárdy Imre — nyugdíjban

Next

/
Oldalképek
Tartalom