Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-05 / 94. szám

Arnyfikolök veuöszolgalata Pécsett Rolettától az Árnyikáig / Uj irányzat- — a falra lehel- szerelni Kisüt a nap az árnyékoló­piacon? A tavasz közeledtével minden bizonnyal. Az ősztől új, agilis vezetéssel tevékeny­kedő makói Redőnygyártó Vál­lalat legfontosabb feladatának a biztos piaci háttér megszer­zését tekinti, természetesen a gyármányfejlesztéssel együtt. A makóiak próbálkoztak már Pé­csett, ám a nagynevű vállala­tok kikosarazták őket, nem kapkodtak a kedvező ajánla­tukra. A vállalkozói kedvvel megáldott PE-TA barkácsüzlet - megalakulásuktól, öt éve már amúgy is forgalmazói a makói termékeknek — és a Re­dőnygyártó Vállalat szerződést kötött, mondhatnám, megtalál­ták egymást. A redőnyöket, a reluxákat, a dekor- és árnyékoló rolókat, a speciális (például színházi) és a normál függönyöket, a kö­nyökkaros napellenzőket, a te­rasz és erkély ponyvás árnyé­koló berendezéseit és a kerti bútorcsaládot készítő makói redőnygyár vezetői — Fekete Sándor igazgató és Szabó Sándor műszaki-fejlesztési osz­tályvezet ő - legutóbbi pécsi tárgyalásukon végre pontot tettek az „i’’-re. Április 1-jétőt a PE-TA bolt kínálja, kívánság­ra otthon fel is szereli, ugyan­akkor a termékekkel kapcso­latos esetleges reklamációkat is intézi, ők vállalták a Re­dőnygyártó Vállalat dél-du­nántúli vevőszolgálatát. Remé­lik, annak sem lesz akadálya, hogy a nyári Pécsi Ipari Vásá­ron közös standon állítanak ki és tervezik egy közös, állandó mintaterem kialakítását is, melyben a gyár valamennyi termékét megtekinthetik az ér­deklődők. Ma még nem túl gyakori, hogy egy állami cég magán­kiskereskedővel köt tartósnak és mindenképpen gyümölcsö­zőnek ígérkező üzletet. A gyár például megvette a PE-TA sza­badalmi védettsége alatt álló Árnyikát, és azt ezután nagy­ipari módon Makón fogják ké­szíteni. Hazánkban évente több százezer ajtó, ablak kerül be­építésre — a több millió ré­gebbiről nem is beszélve -, ezekhez többnyire kisiparosok­tól, gmk-tól szerezték be ed­dig az árnyékoló szerkezeteket és redőnyöket. Igény — ha egyelőre nem is túlzottan nagy - van, és a gyár ezt nagyipari módon, tehát jobb minőségben és olcsóbban szeretné kielégí­teni. Erre képesek, és ehhez van szükségük a biztos piaci háttérre. A makóiak a tel­jes árnyékoló-termékválasztékot gyártják a rolettától a re­luxán át a harmonikaajtóig, $ most fejlesztik ki a bármilyen típusablakra kívül szerelhető miniredőnyt (komplett alumí­nium tokkal). Meglévő gyárt­mányaiknál is mindinkább fi­gyelembe veszik az új irányza­tot, miszerint nem az ablakra, hanem egyszerű módon a fal­ra lehessen szerelni, rögzíteni az árnyékoló szerkezeteket... M. L. A lábszárából kivett érdarabot ültették a koszorúérbe Ritmus Doktor Kovács István szekszárdi dolgozószobájában Fotó: Läufer László Telefon­tájékoztató az AIDS-ről Telefontájékoztató szolgálat kezdi meg működését holnap, április 6-án, hétfőn 16 órától az AIDS-ről. A 384-555-ös szá­mot tárcsázók — a telefondok­torhoz hasonlóan — három­perces ismertetést kaphatnak e betegségről. A munkanapokon 16 órától másnap reggel 9 óráig, valamint szombaton 14 órától hétfőn reggel 9-ig hív­ható telefonon. Az elhangzó szöveget — amely tartalmazza a hazai megbetegedések ala­kulását, a megelőzés módjait és lehetőségeit — az Országos Bőrgyógyászati és Nemikórta- ni Intézet már működő telefon­tanácsadójának (138-431) ta­pasztalatai alapján állítja ösz- sze az Országos Egészségne­velési Intézet. E szolgálat része annak a propagandamunkának, amelyet a járvány megelőzése érdeké­ben végez az OENI. Célja a figyelemfelhívás és a védeke­zésre mozgósítás mellett — a lakosság rendszeres tájékozta­tása az AIDS-ről; a hibás in­formációk, a tennivalók ismere­tének hiánya ugyanis félelmet kelthet a lakosság körében. Az OENI új szolgáltatása fő­ként a megelőzéshez kíván se­gítséget nyújtani, ami azért is lényeges, mert ma még sem védelmet nyújtó oltóanyag, sem hatásos gyógyszer nem áll az orvosok rendelkezésére; a fertőzött személy hosszú ideig tünetmentes lehet, s a lappan­gás ideje alatt is terjesztheti a betegséget. Amikor a műtét után feléb­redt, paradicsomsalátá! kért. A felesége behozta. 1986. na- vember 12-én. A kórteremben diákrigmusokat mondott, ma már egyet sem tudna újra, ta­lán nem is sejti miért ezek jöt­tek elő. A budapesti Érsebé­szeti Klinikán műtötte Szabó Zoltán professzor. A lábszárá­ból kivett harminccentiméteres érdarabot ültették át a szív ko­szorúerébe. Reggel fél 8-tól délután fél 3-ig feküdt a mű­tőben. Az első jelzés 1972-ben érte. Akkor abbahagyta a cigaret­tát. Dr. Kovács József Sásdon született. Középiskolába Pécsre járt, a Janus Pannonius Gim­náziumba. Tizenhat évesen az első párttag a diákok között. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemet vörös diplomával végezte 1957-ben. — Nem volt ez akkor előny. Megkaptam ugyan a felmen­tést a kötelező gyakornokévek alól, de nem volt munkahely. Végül a Nagyszentjánosi Álla­mi Gazdaságba kerültem, ahol a diplomamunkámon — a len­termesztésen - dolgoztam. Nagyszentjános magas mérce volt. Az országban mi értünk el először harminc mázsa ku­koricát holdanként. Ami talán ennél is fontosabb, olyan em­bereket találtam ott, akik meg­tanítottak tisztelni az alkotó kö­zösséget, törődni azokkal, akik­kel együtt dolgozom. Visszajöt­tem Baranyába, a feleségem is pécsi volt. 1965-től 1971-ig a Bogádmindszenti Állami Gaz­daságban dolgoztam. Igazga­tóhelyettesként a termelés min­den ágával foglalkoztam, bál növénytermesztő vagyok. A következő jelzés, az infark­tus 1980-ban. Ekkor már a Szek­szárdi Állami Gazdaság ter­melési igazgatóhelyettese. — Úgy éltem meg, mintha elaludtam volna. Amikor fel­ébredtem elnézést kértem, hogy mindenki velem foglalko­zik, én meg alszom. Utána azt hittem 2-3 hónap után mehe­tek dolgozni, de fél év lett be­lőle. Ebben a kényszerpihenő­ben készült el doktori disszer­tációm. így nyertem 500 órát arra, hogy összefoglaljam azt a munkát, amit addig végez­tem. Summa cum laude véd­tem meg a disszertációmat, a kukorica nedves tárolásáról. Az állami gazdaság várdombi ser­téstelepén dolgoztuk ki az első komplex módszert, amiből or­szágos program lett. Ma már nyilvánvaló, hogy világszínvo­nalon lehet csinálni. Gyógyszereket szedett, rend­szeresen műszeres vizsgálatok­ra járt. Jól tűrte a fájdalmakat, sokáig úgy tűnt, elkerülhető a műtét, de tavaly novemberben kiderült, hogy nem lehet halo­gatni. Néhány hete dolgozik újra háromhónapos pihenő után.- A táppénz idején részt vet­tem egy tesztelő beszélgeté­sen, és felvettek a MÉM szak­értői névjegyzékébe, mint ta­karmányozási szakértőt. Talán része van ebben annak is, hogy korábban a MÉM megbízásá­ból kidolgoztuk a lucernaszéna tartósítását és a lucernaliszt készítésének technológiáját. Az első hónapban naponta hat órát dolgozik - így álla­podtak meg a kezelőorvosok­kal. Amikor találkoztunk, a vá­rosi tanácstól jött, délelőtt egy értekezleten vett részt, 2-kor a belső ellenőrzés munkáját vi­tatták meg. Fél 4-től a fiatal agrárszakemberek tanácsko­zásán vett részt. Este fél 8-kor megnézte a Varázsfuvolát a művelődési házban.- Gyakorlati ember vagyok. Nem tudok megszállottként egy dologra koncentrálni. Sok­mindennel foglalkozom. A gaz­daságban hat szabadalom, vé­dett eljárás kidolgozásában vettem részt, illetve menedzsel­tem. A következő 3-4 évben ezeket kellene elterjeszteni. Nagy dilemmánk a szőlő re­konstrukciója. Egy felmérés sze­rint 61 fiatal vezető dolgozik Tolnában, akik az állami gaz­daságból indultak. Jó szem kell ahhoz, hogy a javát meg­tartsuk, és büszkék lehessünk azokra, akik máshol is meg­állják a helyüket. — Úgy tűnik nem veszi tu­domásul a történteket. — De igen. Lefogyok három kilót. Rendszeresen szedem a gyógyszereket, eljárok a vizsgálatokra. Nem kelek haj­nali 4 órakor, és nem ósom fel a szőlőmet. Azt más már job­ban tudja. Ha látok egy autót az árokban, nem megyek oda kiemelni, de segítek, ahogy tu­dok. Nem tudnám másként csinálni, mert az igen nagy dolgok nem gyötrik meg az em­bert . . . Gáldonyi M. Megérkeztek a tavaszi ruhák, öltönyök, blúzok, farmerek Nők, férfiak, gyermekek örömére Minden szín és fazon divatos, ha kissé lezser vagy testhez simuló Jön a jó idő: a nők tétováz­va állnak a szekrény előtt, és órák hosszat töprengenek, hogy mit is' húzzanak fel? A TRITEX pécsi lerakatánál kértünk választ, hogy milyen külföldi újdonságokat vásárol­hatnak a kereskedők. A „szomszédból" Jugoszlá­viából, aztán Kínából, Indiából, Csehszlovákiából ez évben több mint 300 millió forint értékben jön ruhaféleség a három me­gyét — Baranya—Somogy— Tolnát — és ezenkívül az or­szág többi részét is ellátó TRITEX pécsi központjába. A vásárlók már ismerik és keresik is a jugoszláviai MURA finom­konfekciót. Valamennyi kisszé­riás termék, és mindig a leg­újabb divat szerint készült. Né­hány modelljüket már elküld­ték, de a legtöbb áprilistól várható. Érdekes a fiatalok­nak javasolt háromrészes, ró­zsaszínű vászon öltözet. A ber- muda nadrághoz mellényt és egy hosszú vászonkabátot kép­zelt el a tervező. Újszerű a selyemszerű, nyomott pamut­anyagból készült fehér, fekete színű porköpeny is. A ruhák óriási gombokkal záródnak, egyszínűek — piros, kék — esetleg tyúklábmintásak. Bár­sonygallér díszíti néhányukat, óriási rátett zsebesek és derék körüli raffolás, öv hangsúlyoz­za ki a csípőt. A szoknyák koc­kásak, sok rakás és apró bőr­gombok teszik érdekessé. Indi­ából a szokásos dzsungelmin­tás pamutszoknyák érkeztek a hozzávaló blúzokkal. Jöttek a közkedvelt koptatott, lezser vá­szon és farmeranyagból készült szoknya-dzsekik, nadrág dzse­kik, ruha, szoknya, blúz össze­állítások is. A színek és a modellek hasonlóak a múlt évi­hez. A hazai ipar szabásvona­lában hűen követi a külföldi módit, míg az alapanyag álta­lában import. Szépek a selyem blézerek, és a selyem kosztü­mök. Idén gondoltak a molet- tekre: számtalan ruha, kosz­tüm, blézer készült divatos fa­zonban a teltkarcsúakra. A férfiak is lépést tartanak a divattal. Számukra svájci Pe­ter Golding márkanevű vékony nyári vászonfarmert kínálnak tízféle színben. A jugoszláv MURA férfikonfekcióban egye­di darabokat szállít. A kártolt zakók válltömésesek, hátul slicceitek, az ujjuk sportosan felgyűrhető. A nadrágok hajtó­kásak és bőségránccal lezse­rek. Ugyanígy ehhez hasonló fazonú szóló zakók és nadrá­gok is érkeznek. A fiatalabb és az idősebb korosztálynak Yas- sa vastagabb dzsekik és átme­neti jellegű széldzsekik is lesz­nek. Érkeznek Csehszlovákiából olcsóbb árfekvésű öltönyök, za­kók és nadrágok, melyek ha- _ gyományosabb fazonban ké­szülnek. A gyermekeknek szép ruhá­kat vásároltak Kínából. Gyö­nyörűek a fehér és kockás, csí­kos szoknyácskák, az azsúros gallérú blúzok, a matrózruhák, a különböző, vidám színekkel kombinált rövidujjú ruhák és a sokszínű térdnadrágok. Ez utóbbit a kisfiúknak is ajánl­ják. Mindkét nemnek érkezik a már ismert kínai bársony far­mer ... Adóm Erika Körzetszám: 79 Baját is be­kapcsolják a távhívó­rendszerbe Mór folyamatosan üze­mel két BHG-típusú konté­ner a bajai posta épülete előtt. A műszaki mérések után — várhatóan — tíz nap múlva kapcsolják be a várost távhívású (cross­bar) telefonhálózatba: mégpedig a 79-es körzet­számmal. Megváltozik az áramkö­ri átviteli út is. Az eddigi Baja—Pécs—Budapest— Kecskemét négyszög he­lyett elkészült a Sugovica- parttól kiindulva a Szek- szárd—Dunaújváros—Kecs­kemét vonal kiépítése. Ez­zel a baranyai telefonvo­nalak egy része tehermen­tesült. Baján jelentősebb vonal­bővítésről — egyelőre — nem lehet szó. Az okokról Kerekes László, a Szegedi Postaigazgatóság távközlé­si osztályának berendezés­fenntartó csoportvezetője számolt be. — A Duna-parti kisvá­rosban most 1700 közé­letnek és magánosnak van önálló telefonja, most a következő hetekben ezt a számot mintegy kétszázzal tudjuk növelni — jóllehet az igény ennek a hatszo- » rosa. A tervek szerint 1990-re készül el az új posta épülete és ekkor te­lepítünk egy nagy automa­ta gócközpontot. Így a volt járás nagyságrendjéhez vi­szonyítva 6000 vonal kiépí­tésére lesz lehetőség. — Mindenkit érdekel, hogy vajon megváltoznak-e az eddigi érvényben lévő hívószámok? — Nem, a mostaniak maradnak érvényben, de ezen a 79-es körzetszám segítségével lehet a kör­nyező falvak közül Bátmo- nostort, Érsekcsanádot és Szeremlét is hívni. Szintén a jövő héten dől el a fő­városi egyeztetési tárgya­láson, hogy Baja bekap­csolódhat-e a nemzetközi távhívásba. Szerintem er­re minden esély megvan, így akkor a „00" tárcsázá­sa után — ha csak hang­ban is, de létrejön az ösz- szeköttetés a világ számos országával. Kovács Zoltán vasamapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom