Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-25 / 113. szám
Felszámolás? - Létszámcsökkentés? - Átszervezés? Megszűnt a hűslisztüzem a baromfifeldolgozónál Feldolgozó vonal az új épületben 13000 tonnás kapacitásnövelés Évente 15-18 millió forint veszteséget hozott a húsliszt- üzemünk. Meg kellett szüntetnünk ... - fogad Kincses Tibor, a Baranya Megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat igazgatója.- Érthetetlen, hogy miért ezek az importkiváltó és jó minőségű termékeink hoztak ekkora veszteséget — toldja meg Burján Pál, a vállalat főkönyvelője. A baromfifeldolgozó tehát megszüntette a húslisztüzemét. Nem tehettek mást . . . Nem kellett a meleg pép sem De valóban nem tehettek mást? Mi lesz ezután a vágás és a feldolgozás során keletkező temérdek melléktermékkel? Tavaly már megkezdték a meleg pépgyártást. A húsliszthez és a vérliszthez képest gazdaságosan - legalább is lényegesen kisebb veszteséggel - előállítható meleg pép a sertésnevelésben hasznos takarmánykiegészítőnek ígérkezett. De a kísérleti etetést végző mezőgazdasági nagyüzemek azonban sorra visszaléptek . . . Nyitva maradt a kérdés : vesz. teségesen gyártják tovább a hús. és vérlisztet, vagy leállítják az egész üzemet. Végül is a harmadik lehető, ség bizonyult járható útnak. Az ÁTEV 1990-ig szóló szerződés aiapján elszállítja a baromfi- feldolgozóban keletkező valamennyi mellékterméket. A Bi- kali Állami Gazdasággal tárgyalnak a meleg pép technológiai gyártósor átadásáról: a bikaliak készítik majd sertés, állományuknak a meleg pépet abból a melléktermékből, mely a baromfifeldolgozónál majd a termelésfelfutás miatt többletként jelentkezik. Bővíthetik a feldolgozást- Ez a két lehetőség mindenképpen előnyös számunkra. De az igazi haszna valójában ennél is több: évi 13000 tonnával bővíthetjük a feldolgozó kapacitásunkat — közli Kincses Tibor. - A húslisztüzem épüle. te szinte kínálja a lehetőséget, hogy abba telepítsük a nagytestű mulafd kacsa, pulyka és hízott liba vágó-feldolgozó Vonalunkat. Ha ez sikerül, akkor a jelenlegi is az átalakítással sokkal termelékenyebb csirkevonal lesz.- Ha ez sikerül, említette. Van rá pénzük? Van saját tőkénk is, de ez kevés. Tervezzük, hogy export- árualap bővítésére pályázatot nyújtunk be. Banki és állami alapjuttatás, illetve bankhitel igénybevételével a jövő év vé. gére szeretnénk megvalósítani a fejlesztést. Erre az új vágófeldolgozó üzemre mindenkép- ypen szükségünk van. Hogy mindez mikor valósul meg, az a jövő kérdése. Jelenleg sokkal inkább az okoz gondot, mi legyen a megszüntetett húslisztüzem 21 dolgozójával. Hirtelen jött ^ a bejelentés Március 16-án közölték a húslisztüzemiekkel, hogy megszűnik az üzem. Bár előtte is hallottak ezt-azt, huszonegyüket mégis váratlanul és felké. születlenül érte a bejelentés. Hátukkal beszélgetek. Csirke József üzemvezető, Baka István megbízott művezető, Plisztner Csaba villanyszerelő és gépész- technikus, amellett szakszervezeti bizalmi, Mitnyek János se. gédmunkás, Pitz László és Vörösvári Ferenc lakatosok közös vonása: fiatalok... és csalódottak. Csirke Jázsel:- Én már február 25-én mondtam, hogy megszűnik az üzem, ha a vállalat az ÁTEV- vel megköti a szerződést. Plisztner Csaba:- Nagy a bizonytalanság. Szinte naponta változnak a felmondással, az átlagkeresettel kapcsolatos szempontok. És szinte mindenben nagy a kapkodás. Baka István:- Cégen belül több helyet is ajánlottak, de voltunk már a pécsi Mezőgépnél és az Ápri. lis 4, Gépgyár hőerőművi építési részlegénél is. Mit mondjak? Rosszabb feltételek mellett, lényegesen kevesebb lenne a jövedelmünk. Itt nagyon nehéz körülmények között, két műszakban és állandó éjszakai karbantartással, az előírtnál kisebb létszámmal dolgozva átlagban mindennel együtt megkerestük a 8,5-9 ezer forintot. Mitnyek János:- Most ideiglenesen a gépkocsijavító műhelyben dolgo. zom, ahol a szakmunkás is csak 6000 forint körül keres. Fekete bárányok lettünk. Baka István:- Nem az fáj, hogy el kell mennünk, hanem az, hogy előkészületlenül, felkészületlenül történik mindez és bizonytalan. Ságban élünk. Olyan a légkör, hogy inkább elmegyünk. Nekünk végtére is szerencsénk van, mert fiatal és jól összeszokott ez a csapat. Csirke Jázsel:- A jogszabályi rendezésben nem egyértelmű, hogy ez most felszámolás vagy létszámleépítés, de az sem, hogy ebben az esetben voltaképpen mi is számít bele az átlagkeresetbe. A 21-ből négyen maradunk a vállalatnál, és egyikünk katona, aki a leszerelés után dönt majd. Körültekintőbb előkészítést Abban nincs vita közöttünk, hogy a vállalat, ha megszüntet egy üzemet, akár fel is mondhat a feleslegessé vált dolgozóinak. Ha a dolgozók másutt lényegesen jobb mun. kakörülményeket találnak, akkor kevesebbért is elmennek. A baromfifeldolgozó belső létszámátcsoportosításra kényszerült. (De vajon, az ő esetükben ez helyénvaló jogi formula?) Baka Istvánnal maradéktalanul egyetértenek társai abban, hogy ilyet csak akkor és úgy lehet megtenni, ha azt körültekintően előkészítik. Úgy vélem igazuk van. Ne éljenek bizonytalanságban és ne csalódottan távozzanak az eíert-azért nélkülözhető emberek! Murányi László Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Műszaki fejlesztés vagy araszolgatásl Nagyobb mozgásteret! - Hosszú távú tervek kellenek Megbecsülést a fejlesztőgárdának! A műszaki fejlesztés baranyai helyzetéről tartott vizsgálatot a közelmúltban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Mint Keresztes János, a Mech- labor pécsi gyáregységének igazgatója, a vizsgálat vezetője mondja. A huszonhat eltérő szervezettségű, fejlettségű cég gyakorlatában sokszor nehéz volt fölismerni az általánosítható vonásokat, és olyan javaslatokat csokorba gyűjteni, melyek mindenki számára hasznosíthatóak. — Sajnos, több negatív jelenség így is a legtöbb vizsgált egységnél párhuzamosan fut, — hangsúlyozza Keresztes János. - A vállalatok többsége nem jelentőségének megfelelően foglalkozik a műszaki fejlesztéssel. Persze, kétarcú dolog ez. Az alsó és felső szintű vezetés szemléletében is változásra van szükség. Pénz kell, jó szakembergárda, és a piaci versenyszemlélet erősödése. A kormányzat feladata, hogy nagyobb mozgásteret engedélyezzen a vállalatoknak. A gazdasági egységek vezetőinek ugyanakkor legyen átgondolt tervük a műszaki fejlesztésre, legyenek távlati céljaik, alakítsák ki és becsüljék meg e célok megvalósítására hivatott fejlesztőgárdát. A saját vállalatunknál is ennek szellemében igyekszünk dolgozni. Idén négyszázalékos bérfejlesztésre van lehetőségünk, gyártmányfejlesztőinknek ugyanakkor nyolc százalékkal emeljük a fizetését. A fejlettebb gazdaságú országokban átlagosan a cégeknél dolgozó létszám egyötöde foglalkozik fejlesztéssel. Baranyában arányuk a Sopianában a legkedvezőbb, de ott is csak négyszázalék. A NEB-vizsgálat tanulsága szerint az ilyen munkakörben dolgozók anyagi elismerése meg kell, hogy haladja a hagyományos, átlagos műszaki munkát végzőkét, mert a jelenlegi feltételek mellett a terület a felsőfokú végzettségűek számára nem vonzó. A bevont üzemek gyártmányainak életkora meglehetősen eltérő. A legfiatalabbak a divat szorításában kerülnek piacra, így a Szigetvári Cipőgyár három évig tartja modelljeit, a HUNOR termékei között pedig olyat is találni, mely fél évnél fiatalabb. Ezzel szemben a Carbon Gabi gyermekheve- rői 15 év után is keresettek, és hasonlóan régóta kelendők a komlói MOM olajfékjei. A gépiparban a piaci megjelenéstől a váltásig három-nyolc év telik el. A termékfejlesztés ágazatonként más-más eszközöket igényel, a szabályzók mégis túlságosan homogének, és nem veszik figyelembe, hogy a gépiparban például jóval forrásigényesebb a megújítás. Kisebb hangsúlyt kap a gyártás - és a technológiai fejlesztés, és az energiák zömét a gyártmányfejlesztés köti le. Utóbbi biztosítja ugyan a piacon maradást, a hatékonyságot és minőséget viszont - melyet annyit emlegetünk — elsősorban az előbbiek hozhatják. önmagában a piacon- maradás is kétes értékű. Az elavult technológiával készült gyártmányok zömükben csak áron alul adhatók el. A gyönge minőség előbb-utóbb visz- szaüt. Ez is jelentős szerepet Lincz Péter, a szerelő-kikészitö üzemvezető ellenőrzi az NSZK-ba készülő PETERS-fékkarokat a festőműhelyben Fotó: Kóródi Gábor játszott abban, hogy tőkés piaci bevételeink a megyében, az ipar területén nem az elvárásoknak megfelelően, csak minimálisan növekedtek. Lassú az új technológiák megjelenési üteme. Az elektro- nizációról, a mikroelektronikáról, biotechnológiáról több szó esik ugyan, mint valaha, de érdemi előbbrelépés nem tapasztalható. A cégek - egy-két kivételtől eltekintve - most teszik kezdeti lépéseiket. Még mindig kevéssé ismertek a lízing konstrukciók, de az is igaz, hogy a változatlanul magas árak nagy visszahúzó erőt jelentenek. Licencek vásárlásával nemigen foglalkozunk.- A fejlesztési alap kötelező képzésére szorított vállalatok körét a pénzügyi kormányzat csökkentette - mondja Keresztes János. - A körön kívül maradottak önállóan dönthetnek, hogy eredményük terhére milyen mértékben fejlesztenek. Felvetődik a kérdés, hogy az amúgy is szűkös anyagi lehetőségből mi kap prioritást: a jövedelmek növelése, a szociális ellátottság, satöbbi, vagy a műszaki fejlesztés? Itt az jelentene segítséget, ha az eredmény nagyobb része maradna a vállalatoknál, és a rendelkezésre álló pénzeszközök elegendő forrást jelentenének a műszaki fejlesztéshez is. Végezetül, még egy javaslat: mérlegelni kellene, hogy nem túl magas-e a fölhalmozá- si adó, mert a jelenlegi 15 százalék szinte büntetésnek hat. A gyártásban, technológiában előbbre lépést hozó beruházásoknál az arányt csökkenteni lehetne, illetve azt is érdemes volna megnézni, hogy a föl - halmozási adót egyáltalán ki kell-e vetni ezekre. Sz. Koncz I. Közgazdászként az orvosi egyetemen Egy okleveles közgazda hallgatóként az Orvostudományi Egyetemen? Ma már egyre bővül a több diplomát megszerzők köre, nem csodálkozunk el azon, hogy műszaki diplomával tanulnak a közgazdasági egyetemek esti vagy levelező tagozatán, hogy ugyanitt jogászokkal is találkozunk és fordítva. Arra azonban már többen felkapják a fejüket, ha egy, a köz- gazdasági gondok orvoslására hivatott és képzett szakember inkább testi bajaink gyógyítására adja a fejét. — Hogy is van ez? kérdezem Mózsi Tibor orvos- tanhallgató közgazdásztól, akivel együtt koptattuk a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, valamint a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának padjait. Nem tartom magam e választásom miatt különleges embernek — vallja Mózsi Tibor szerényen, és nyugodt, kiegyensúlyozott egyénisége is azt sugallja, hogy nem a szenzációhajhászás miatt került az egyetem elsőéves hallgatói közé. Egyszerűen arról van szó, hogy jobban vonz az orvosi pálya, mint a közgazdasági. — És ez mikor derült ki? Amikor megtudtam, hogy felvettek a közgazdaságira (éppen jókor, ez már majdnem szenzáció). Később ez tovább erősödött bennem. Különösen akkor, amikor szemtanúja voltam egy súlyos balesetnek, ahol dühített a saját és a körülöttem álló emberek tehetetlensége. így néhány hónapos műtőssegédi, majd mentős ápolói múlttal, miniszteri engedéllyel jelentkezhettem az orvostudományira. Ekkor már mögöttem volt a közgazda- sági egyetem és némi közgazdasági gyakorlat is. — Mivel egy iskolába jártunk, be kell látnunk, hogy nem kaptunk valami alapos felkészítést egy esetleges jelentkezéshez az orvosira. Biológiát például utoljára az általánosban tanultunk. Nem volt ez zavaró? Ez biztosan rontotta az esélyeimet, de néhány hónapos kemény tanulással le lehetett faragni a hátrányból. Egyébként még most is van gimnáziumban végzett társaimhoz képest pótolni valóm. Megtudom még, hogy Mózsi Tibor országos első volt a középiskolai tanulmányi versenyen gépírásból, ötödik statisztikából, hogy működési engedélye van dobra, másodhangszere a gitár, hogy nem dohányzik, nem kávézik, nem fogyaszt alkoholt. Mindezek szerinte szokványos dolgok. Sőt abban sincs semmi rendkívüli, hogy neki a két kezén kilenc és fél ujja van. Ha visszavarrták volna az építkezésen a csiga által leszakított ujjpercet, az talán különleges lehetne. De amikor visszament azt megkeresni, be kellett látnia, hogy utolsó ujjpercében a csont túlzottan szétzúzódott, na és jócskán poros is volt már. Balog Nándor 1987. április 25., szombatHÉTVÉGÉ A Hunor legújabb kesztyűmo- delljei A karbantartó részleg dolgozói bontják a hűslisztüzem gépeit, berendezéseit Fotó: Proksza László
