Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-25 / 113. szám
Követ ástak, tarackot, akácost irtottak Tartós használatra bérbe vett kertek az Orfü—tekeresi szőlőhegyen * Proksza László felvételei Tartós földhasználat, - az új földkódex előkészítésének legvitatottabb kérdése volt. A törvényjavaslatot előzetesen az országgyűlés négy bizottsága tárgyalta, s a többségi álláspont az volt, hogy a tartós földhasználatot meg kell szüntetni, a földet tulajdonba kell adni. Akik eddig tartós használatba kaptak telket az államtól, választhatnak: vagy megtartják, vagy a használatbavételi díj és a forgalmi érték különbségének megfizetésével megvehetik a telket. Vajon meg akarják-e vásárolni a telket? IX " x #■ WI» Kovagoszolos Vastagh József igazgatási főelőadóval indultunk teleknézőbe a cserkúti dombra. A tanács 140 telket adott tartós használatba .1979-ben négyzet- méterét 18, 1982-ben 9, 1985- ben pedig 15 forintért. Vöröslik a cserkúti domboldal a szabályos négyzetalakú parcellákat koszorúzó kövektől. Az alsó sorokat beépítették, fönt egy-két fabódé, téglarakások, félig felhúzott falak és néhány gyümölcsfa. A kitaposott földút mentén fiatal szőlőültetvény, egy asszony hajlong a tőkék között, markába kavicsot púpoz, bódogtalicská- ba gyűjti gondosan, férje pedig hordja a telek szélén tornyosuló kőhalomba. Skriván József és felesége 1982-ben kapták az 1100 négyzetméteres telket, 9000 forintért. A szőlőt két éve telepítették. Évek óta minden szabadidőnket itt töltjük — mondja a férj. Úgy dolgoztunk, mintha a sajátunk lenne a telek. Először munkagéppel kitermeltük az íróasztal nagyságú köveket. Csak a gépi munka harmincezer forintba került. Négy év óta pedig talicskában hordjuk a kisebb köveket. Skrivánéknak még nincs ciszternájuk, otthonról hordják a vizet. — Megvásárolnák a telket? Jó lenne, ha már ennyit dolgoztunk mondja az asszony. — Nem beszélve arról, hogy a hétvégi házat is felépítettük. Százhatvanezer forintban van eddiq. Igaz, nem volt zsákbamacska ez a „kőbánya" teszi Kertek a domboldalon hozzá a férj. — de én mégis azt kérdezném: még fizessünk is? örülhetne a tanács, hogy megműveltük, s ádót fizettünk utána! A domb túloldalán barna zsalugáteres házikó, előtte a kaptató minden szintjén parányi sziklakért, gyümölcsfákkal, betonjárda, betonlépcső. — Mondták a szomszédok, hogy tegye fel a szemüvegét, ha itt valmit akar — fogad a gazda bennünket. - Nézzék! Hiába öntözök, ebben a mór- zsalékos földben két perc alatt eltűnik a víz: Eladnám a telek felét, de ki veszi meg? A szomszédom föladata, itthagyta a telket, a téglát pedig, amit az építkezéshez kihordott, eladta. A másik néha kijön megnézni a vadcseresznyefát, a harmadik szomszédot még nem is láttam itt. Hogy én megvásárolnám-e? Hát, valami méltányos áron, ha már ennyit küszködtünk. Pogány Dr. Görcsös Mária vb-titkár tizenhárom éve dolgozik a tanácson, s szinte minden tartós használatba adott parcellát ismer. — 1980-ban még tíz forint volt a telkek négyzetmétere, most három-négyszeresére emelkedett. Kezdetben sokat csábított, hogy^ilyen olcsón juthatnak konyhakerthez. De amikor meglátták a kökényi domboldal tarackos földjeit, az elhagyott akácosokat, sokan visszaléptek. Ma már konyhakertek, fiatal gyümölcsösök virulnak a kökényi domboldalon, öt-hat ' év kemény munkájának eredményei. S tartós használatba adható, szabad telek nincs. Magánforgalomban? Ott akad, de igencsak felverték az árakat, hiszen értéknövelőnek ott a közeli malomvölgyi parkerdő. — Voltak már érdeklődők, akik megvásárolnák tartós használatba kapott telkeiket? A kökényiek, biztosan nem akariák megvenni, hiszen ott konyhakertek, gyümölcsösök vannak. De itt Pogányban most folyik a tartós használatba adható családi házas telkek kialckítása. Többen érdeklődtek már, hogv inkább megvásárolnák, ha lehetne. Orfü Tekeresi szőlőhegy. Üt, viz, villany nincs. A levegő és a panoráma csodálatos. Minden A kökényi szőlőhegy részlete telek elkelt, jelzik az újonnan épült nyaralók, a gyümölcsfák, a pázsitos parcellák. Idős férfi munkálkodik a szőlőjében. Nem, ő nem pécsi — mondja, tekeresi őslakos. — A pécsiek még nemigen voltak kint az idén, korán van: De hogy jól jártak ezekkel a gyönyörű panorámás telkekkel, az biztos. Én csak azt bánom, hogy az unokáimnak nem vásároltam egy-egy darabka földet itt. ■ Lent a faluban a Mecsekrá- kosi és a Lapisi utcában új házsorok. Tartós használatba kapott telkeken épültek. A 150 négyzetméteres telek 15 400 forintba került hat évvel ezelőtt mondja egy fiatal- asszony. S a magánforgalomban? — -Nem sokkal több, mondja kísérőm, Radócziné, az orfűi tanács pénzügyi előadója. — Innen nem messze, egy ugyanakkora telket 17 500 forintért vásárolt a tulajdpnosa. S a mai árak? — Lényegesen több, hiszen azóta út épült, van villany, és szennyvízcsatorna. —■ Mikor lehet megvásárolni a telket, amire a ház épült? Mennyibe kerül majd? Nap mint nap elhangzik a kérdés a pécsi városi tanácson. A legnagyobb gond, hogy akiket most jelöltünk ki tartós földhasználónak, azok már most megvásárolnák a családi házas telkeket — mondja dr. Kahutek Annamária főelőadó. — ötven ilyen ügyünk van folyamatban. Nem lehet várni szeptember 1-jéig, mert a kijelöléstől számított hatvan napon belül meg kell kötni a szerződést. Hogyan állapítják meg maid a telkek tényleges értékét? — Valószínű, hogy az IN KÖZ értékel. Nem lesz könnyű. Nézzük például a Bol- qár-közt! Ott a tanács 1800 forintért adta az építési telkek négyzetméterét, de sokkal többe került a kialakítása. Ugyanitt a magánforgalomban négyezer forint az építési telkek négyzetmétere. Marton Gy. Pillanatképek Az Íróasztala fölött meggyógyított gyermekek fényképei, a fiókjában gondosan kerekített betűkkel hálálkodó levelek, a polcokon speciális műszerek. Gyermekméretű eszközök, amelyek segítségével szinte száz- százalékos bizonyossággal állapíthatnak meg elváltozásokat, betegségeket. Olyan lelkesedéssel mutatja őket, minth'a egy drágakőgyűjtemény legszebb darabjaira engedne pillantást vetni. Az imént még bent jártunk a kórtermekben, újszülöttek és kisgyermekek között. Mindegyikről volt külön mondanivalója. De még véletlenül sem olyasmi, ami a kórlapról is leolvasható. A kicsiknél ugyan semmit sem, de a nagyobbaknál annál többet jelentett, hogy közeledtére nem sírtak, hanem beszélgettek vele. Most az irodájában összehasonlító adatokat keresünk. Dossziékat szed elő, egyet- kettőt-hármat, aztán már nem számoljuk, hogy összesen mennyit. ‘ Gondos adminisztráció. — Nem sokáig lesznek dosz- sziéink, hamarosan számítógépre visszük az összes fontos adatunkat és egy gombnyomás után pontosain tudni fogojm, amire kiváncsi vagyok. Már itt is vannak tervek az egész rendszerre, - és leemel a polcról egy újabb dossziét. . . * Hazafelé tartókkal zsúfolt a 6-os busz. A lépcsőn zömök, farmarnadrágos bőrdzsekis' fiatalember áll. Minden megálló előtt megnyomja a jelzőgombot és mihelyt megáll a busz lelép, utat engedve a le- szállni akaróknak. — En majd a következőnél szállók le, leenged engem is? — kérdezi egy idős férfi a közelében. A fiatalember mintha épp megunta volna a le-fölszállást, a hangsúlyából is jól érezhető gunyorossággal válaszol. — Felőlem még röpködhet is. A pillanatnyi feszült csönd szócsatát sejtet, de az idős ember nem veszi fel a kesztyűt. — Röpködtem én már a pályán, úgy örültem a fiúknak - feleli. A fiatalember megfordul, s mintha kicserélték volna mosolyogva kérdezi: — Ugye győzött a Pamacs? Sártengci Kertváros egyik legújabb részén, az Illyés Gyula utcában. Egy kislány és az édesanyja válogatja a helyet, rakott téglákon, gyékény- hova lépjenek. Az itt-ott le- darabokon át jó darabig jutnak, miközben a fiatalasszony halkan bíztatja és nyugtatja a kislányt. — Vigyázz nehogy elcsússz, lépjél kisebbeket, nem baj, ha sáros lesz a csizmád, majd otthon lemossuk. Szembe velük két férfi jön. A kislány pillanatok alatt felméri a helyzetet — nem férnek el egymás mellett —, elbizony- . talanodik, megáll. Le is lépne a sártól mentő tégláról, ,utat engedve a szembejövő felnőtteknek, de az egyik hangja megállítja. — Egyirányú itt a közlekedés, neked van elsőbbséged, gyere nyugodtan - mondja a kislánynak miközben utat hagyva lelép a téglákról, bokáig merülve a sárba. T.-É. A füstmentes Nagy tótfalu Nem nehéz elképzelni egy falusi kocsmát. Dugig van emberekkel, a lármában a saját szavát nem érti, az ember, a mindenféle szesz szaga keveredik az óporodott dohányfüsttel, maga a füst is állni látszik az ivóban, a „látótávolság” egy-két méternyi, no és mindenfelé a bűzlő csikk . . . A minap egy másfajta kocsmát láttam. Igaz, vendé- deg nélkül, de . . . Az asztalokon nem voltak hamutartók, a falakból, a berendezésekből rég kiszellőzött már a füstszag, s a falon jól lát. ható helyen a nem dohányzást jelző piktogram. Dobos Dezső italboltvezető szavai nyomán nem nehéz elképzelni, hogy amikor vendégek lepik el a kis helyiséget, akkor is más ez, mint a többi. A dohányfüst hiánya teszi mássá, emberibbé (ha a másik emberpusztító, a szesz állondó jelenlétében egyáltalán kimondható e szó). Nagytótfalun láttam ezt az italboltot, ama két baranyai falu egyikében, amelyik a Hungária Biztosító felhívására vállalta egy esztendőre a : „füstmentes község" címet - : a tábla ott is van a bevezető utak végén a község névtáblája alatt. És nem véletlenül kezdtem e riportot a kocsmával, mert ez az a hely egy faluban, amelynek a leg. nagyobb szerepe lehet az „antinikotinizmusban”. Itt az italboltvezető - jóllehet, ő maga siklósi, ám egy évtizede már nem dohányzó, és ugyanúgy kínozza a dohányfüst, mint azokat a milliókat, akik kénytelen-kelletlen rongálják az egészségüket mások füstjével — vállalta . a csatlakozást azon az áron is, ha ez forgalomkiesést jelent. Ez „be Is jött": az első hónapban 30 százalékos forgalomcsökkenést könyvelhetett el. Jó volna, ha partnere volna a vállalkozásban a Tenkesalja ÁFÉSZ is, legalább annyira, hogy átmenetileg mérsékelné a bérleti díjat. A Hungária Biztosító a tévében hirdette meg egymillió forint felajánlásával a „füstmentes község” mozgalmat az egészséges életmód ■ propagálása végett. 31 köz- séq jelentkezet, emiatt most már három kategória van: a millióra az ezernél nagyobb. lélekszámú települések pályázhatnak, a száz és I ezer közöttiek részére félmilliót ajánlott fel a biztositó, az ennél kisebb falvak számára 100 000 forint a lehetőség. Nagytótfalu januárban az elöljáróság - Mátyás Dezső - volt a kezdeményező — a HNF-fel és a kiváló társadalmi munkásokkal egyetértésben jelezte csatlakozási szándékát, s ezután indult neki a község négy tanácstagja aláírásokat gyűjteni a 388 lakosú falu 118 házában. A nyilatkozat úgy szólt, hogy nyilvános helyeken és közterületen egy évig nem döhányzík a falu népe. Mind. össze tíz helyen nem írták alá, de bizonyára közöttük sem lesz, aki vállalná, hogy „megfúrja” a magatartásával azt a lehetőséget, hogy félmillió forinthoz jusson a faluja. Egyébk.ént az aláírás, kor szokott le a dohányzásról az egyik tanácstag, Pálfi Lajos. Jóllehet, a csatlakozási szándékot január 19-én bejelentették, az aláírások birtokában a március 17-i rendkívüli falugyűlésen deklarálták ezt' hivatalosan. Balassa Gyula, a Nagyharsányi Közös Községi Tanács elnöke - maga is a csatlakozás másik kezdeményezője - volt az előadó, dr. Rostás Beáta körzeti orvos beszélt a dohányzás ártalmáról, és felszólalt Horváth János, a HB siklósi kirendeltségvezetó'je. Ö volt ott a legnagyobb bajban: erős dohányos lévén (két csomag cigaretta lapul mindig a zsebében) itt nem i gyújthatott rá, s a cukorkák szapora fogyasztásával próbálta csillapítani nikotin- éhségét. Az ó esete is felve- I ti: mi legyen az idelátogató idegenekkel? Az lenne a leg. j szebb, ha a régi közmon- i dóshoz hiven - ha Rámában vagy, élj a .rómaiak | szokásai szerint — tisztelet- í ben tartanák a nagytótfalu- sialT elhatározását. Amit az egészség nevében, | az egészségért tettek. Bár nem tudni: a pár százezer forintos esély nélkül is tették volna, de ezt most ne is i firtassuk. Tény, hogy a mai pénzszűkében pz nagy csábító volt, s most országszer- j te 31 kisebb-nagyobb településen szövögetik az álmo. kát: mit is csinálnának a pénzből. Itt is megvan a program. Mátyás Dezső elmondja, hogy 1935-ben 40 hold akác. erdőt adott ei a falu, hogy felépíthessék a kulturhóz épületét, amiben no s ott van a vegyesbolt és az italbolt. Ennek a felújítása lenne az egyik. De sorolja, hogy mennyi út, járda épült társadalmi munkában, hogy mind a 118 házban ott a víz - ezért i-s sokat dolgoztak, akár az orvosi rendelőért, s . hogy 1986-ban megkapták a Hazafias Népfront oklevelét ; a társadalmi munkában fel- * mutatott eredményekért. 1 Most "is több minden van, ; amire el tudnák költeni az : esetleges nyereményt, de ! valószínűleg egy lenne, ami- , hez hozzácsapnák: 1989-ben építenék meg Nagyharsány felé a bekötőutat, amitől a közlekedés gyökeres javulását várhatják. Addig gyűjtik a tehát, a megye is ekkorra ígért egymilliót, de van más ígéretük is, és szervezik a társadalmi munkát is. Érthető, hogy jól jönne ehhez a félmillió. De sikerül-e betartani?. Hallom, hogy az utcán s betartják az emberek, alig kell rászólni valakire. Azt is mondják, hogy többekről tudni, akik leszoktak már a csatlakozás hatására a dohányzásról. Dobos Dezső mégis aggodalmaskodik: „Félek, hogy én megtartatom, amit vállaltunk, az anyagi kockázat árán is, az- ■ tán másutt esetleg elcsúszunk és lüstbemegv az egész . . Az elöljáró optimista: „Megmondtuk, hogy egyéni haszon csak annyi, hogy egészségesebbek leszünk, de 'hogy esetleg megnyerjük a pályadijat, az nimdnyájunk érdeke . . Koppányi Jenő, a Hungária Biztosító baranyai igazgatója mondja, hogy év közben szúrópróbaszerűen fogják ellenőrizni, hogy be- tartják-e vállalásukat a falvak. így aztán leginkább a pályázó lakosság becsületbeli ügye, hogy tudja-e tartóztatni magát egy évig a közterületeken, nyilvános he- - lyeken való dohányzástól És mi az üzlet ebben a HB számára? Semmi. Azaz közvetve annyi, hogy ha többen leszoknak a dohányzásról, több a jelentős kockázati tényező nélkül élő ember, és valamennyire már ez is üzlet. S hogy nagyobb kedvet csináljon a HB: aki a füst- mentességet vállaló íalvak- 1 bah új életbiztosítást, köt, az 10 százalékos díjfizetési kedvezményben részesül, és nem csak a pályázati évben. Hársfai István HÉTVÉGE 1987. április 25.. szombat
