Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-22 / 110. szám

2 Dunántúli napló 1987. április 22., szerda Kádár János Stockholmban (Folytatás az 1. oldalról)-és közepes nagyságú országok is fontos szerepet játszanak a nemzetközi béke és biztonság megteremtésében és megőrzé­sében. Ezt támasztják alá egye­bek- között a helsinki folyamat eredményei is. Magyarország nagyra értéke­li Svédország aktív semleges­ség! politikáját, és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket svéd részről a népek biztonsága, a nemzetközi légkör javítása, a leszerelés és az enyhülés ér­dekében tesznek. A tárgyaló felek kölcsönösen hangsúlyoz­ták, hogy mindkét ország kez- deményezően hozzá kíván já­rulni a béke, a nemzetközi biz­tonság és együttműködés ügyé­hez, különös fiaveimet szentel­ve a helsinki folyamat fenntar­tásának és eredményes tovább­vitelének. A két delegáció tagjai részé­ről tapasztalható volt az a tö­rekvés, hogy minél jobban megismerjék egymás országá­nak belső helyzetét. Megelége­déssel állapították meg, hogy a magyar-svéd kapcsolatok rendezettek és főként az utób­bi években — a kölcsönös erő­feszítések eredménveként - eredményesen fejlődtek. Az együttműködés fejleszté­sének távlatait vizsgálva külö­nösen fontosnak ítélték a gaz­dasági téren rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Mindkét fél ösztönözni kívánja a hagyomá­nyos kereskedelmi forgalmon túlmutató, korszerű együttmű­ködési formákat, a termelési kooperációkat, a vegyesválla­latok alapítását, a svéd mű­ködő tőke bevonását, az együtt­működést a harmadik piacon. Állást foglaltak a műszaki, a tudományos, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztése mellett. A tárgyaló felek kinyilvání­tották készségüket a magyar­svéd kapcsolatok továbbfejlesz­tésére. A magyar-svéd tárgyalások befejeztével Várkonyi Péter és Anita Gradin aláírta Magyar- ország és Svédország beruhó- zásvédelmi megállapodását. Az aláírásnál jelen volt Kádár Já­nos és Ingvar Carlsson, s ott voltak a két tárgyaló küldött­ség tagjai is. Az egyezmény célja a két or­szág vállalatai közötti gazda­sági együttműködés elmélyíté­se, az egymás területén meg­valósított beruházások kölcsö­nös védelme. A dokumentum mindkét ország vállalatai szá­mára előnyös feltételeket biz­tosít a tőkebefektetéshez. Sza­bályozza a befektetésből szár­mazó jövedelmek hazatelepíté­sét, a beruházási viták rende­zésének módját, s így megte­remti a beruházások biztonsá­gát. Az aláírás pillanatától ér­vényes szerződés megkötését a maqyar—svéd kooperációs kap­csolatok gyors fejlődése tette szükségessé. Svéd vállalatok­nak 40 kooperációs megálla­podásuk van' magyar partne­rekkel, országainknak öt ve- gvesvállalnta működik, és to­vábbiak létesítéséről folynak tárgyalások. Díszvacsora, pohárköszöntők Ingvar Carlsson este díszva­csorát adott Kádár János tisz­teletére a svéd külügyminisz­térium dísztermében. A vacso­rán jelen voltak a két tárgyaló- küldöttség tagjai. Svéd részről megjelent a kormány több taq- ja, a parlament tisztségviselői, a politikai pártok vezetői, az üzleti körök, a műszaki-tudomá­nyos és a kulturális élet kép­viselői, a svéd tömegtájékozta­tási eszközök vezetői. A vacsorán Ingvar Carlsson és Kádár János pohárköszöntői mondott. Ingvar Carlsson: Közös erővel megteremteni az európai biztonságot Ingvar Carlsson a svéd kor­mány nevében melegen üdvö­zölte Kádár Jánost és a kísére­tében levő személyiségeket, majd hangsúlyozta: Nagy vára­kozással néztem elébe ennek az alkalomnak, amikor lehető­ségem nyílik önt személyesen megismerni, és önnel fontos, országaink számára jelentős nemzetközi kérdéseket megbe­szélni. Remélem, hogy látoga­tása idején módot találunk Svédország és Magyarország jó viszonyának megerősítésére. Mint tapasztalt államférfit, önt már jól ismerik országunk­ban, mondotta a továbbiakban a svéd kormányfő. — Több mint három évtizeden át az ön mun­kásságának döntő szerepe volt hazája fejlődésében, ön érté­kes módon járult hozzá a mai Európa kialakításához és ki- -emelkedő szerepet játszott an­nak az együttműködésre és az enyhülésre irányuló akaratnak a megteremtésében és fenntar­tásában, amely — a meglevő ellentétek dacára — jellemzi földrészünk országait. Úgy hiszem, ön osztja né­zetünket, miszerint Európa va­lamennyi állama felelős azért, hogy földrészünk biztosabb és nyíltabb része legyen a világ­nak. A stockholmi konferencia eredményes befejezésével a résztvevő államok jelét adták óhajuknak, hogy megegyezés­re jussanak, és hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által elindított fo­lyamat folytatódjék. Ez a biz­tonság közös erővel történő megteremtésére és az együtt­működés megszilárdítására irá­nyuló akarat megköveteli, hogy oz államok kölcsönös megértést tanúsítsanak és tartsák tisztelet­ben egymás eltérő biztonság­politikai kiindulópontját. Igen fontos, hogy a részvevő álla­mok megtartsák az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet dokumentumának ha­tározatait. Mi Svédországban továbbra is aktívan és konstruktív módon részt akarunk venni az összeu­rópai folyamatban. Tudjuk, hogy Magyarországnak is szán­dékában és módjában van az egész Európára kiterjedő elmé­lyült és széles körű együttmű­ködéshez való hozzájárulás. A helsinki folyamaton belül jelenleg Bécsben folyó talál­kozón Svédországnak az a cél­ja, hoqy hozzájáruljon a tény­leges haladáshoz, mind a biz­tonsági kérdésekben, mind pe­dig a aazdasági együttműkö­dés. a környezetvédelem és az emberi kapcsolatok terén. A svéd kormányfő a továb­biakban hangsúlyozta, hogy Magyarország az összeurópai folyamat keretén kívül is is­mertté tette nevét,- mint a bé­ke és az enyhülés szószólója, önök mindig fáradhatatlanul mutattak rá a kis és közép- nagyságú államoknak arra a lehetőségére — és kötelességé­re —, hogy a tömbhatárok fö­lött folytatandó párbeszéd meg­valósításán, és egy jobb poli­tikai légkör megteremtésén munkálkodjanak. Ebben az ál­láspontjukban Svédország tel­jes mértékben szövetségesük. Az atomfegyver mindnyájun­kat veszélyeztet. Svédország­nak, mint minden más atom- feavvermentes országnak, jogos érdeke, hogy az atomfegyver­kezési versenyre vonatkozó né­zetét kifejtse. Mindnvájunknak részt kell vennünk abban a munkában, amelv biztosítja, hoav atomháborúra soha ne kerüliön sor. Jól tudom, hogy ön és Olof Palme beható megbeszéléseket tartott az említett kérdésekről, amikor ő, mint a svéd kormány elnöke, 1985 júniusában meg­látogatta Budapestet. Azt is tu­dom, remélte, hogy lesz alkal­ma folytatni önnel az akkor megkezdett mélyreható eszme­cserét. Erre nem kerülhetett sor, de ön most itt von közöt­tünk, svédek között. Mai tárgyalásainkon a leg­nagyobb figyelemmel hallgat­tuk mindazt, amit ön mondott. Habár országaink társadalmi rendszere különböző, történel­mi, földrajzi és anyagi viszo­nyaink egymástól eltérőek, két­ségkívül sokat tanulhatunk egy­mástól. A korunkra oly jellemző ál­landóan gyorsuló technikai és aazdasáai fejlődés szüntelenül új megoldásokat, rugalmassá­got, elfopulatlansóaot, nyíltsá­got és új gondolkodásmódot követel — mutatott rá Ingvar Corlsson. - Ez vonatkozik az iparszervezésre, a közlekedésre — a szó legtágabb értelmé­ben —, az energiaellátásra, a külkereskedelemre, valamint arra, hogy miként használjuk fel legjobban a korlátozott mennyiségben rendelkezésünk­re álló anyagi, személyi és szellemi javainkat. Főtitkár Úr! Leszögezhetjük, hogy együtt­működésünk szilárd alapokon nyugszik. Sok tennivalónk van még, és még sck lehetőség vár kiaknázásra együttműködésünk cs kapcsolataink terén. A ma­gunk részéről mindent el fo­gunk követni, hogy együtt foly­tassuk ezt a munkát országaink javára - hangsúlyozta a svéd kormányfő. Végezetül Ingvar Carlsson ismét üdvözölte Kádár Jánost Svédországban, s az MSZMP főtitkárának egészségére, Ma­gyarország népére, és a Svéd- orszáa és Magyarország között fennálló baráti kapcsolatokra emelte poharát. • Kádár János: Külpolitikánk célja az enyhülési folyamat továbbvitele Ezt követően Kádár János emelkedett szólásra. Beveze­tőként szívből jövő köszönetét mondott a meghívásért, a ba­ráti fogadtatásért, a gazdag programért, valamint azokért a megtisztelő szavakért, ame­lyekkel vendéglátója Magyar- országot és a magyar népet illette. Majd így folytatta:- A meghívásnak szívesen tettem eleget, hiszen Svédor­szágnak hazánkban is méltán van jó híre, nagy tekintélye. A magyar nép körében elismerés övezi az önök országának sze­repét az európai civilizáció fej- lődésében és munkálkodását a népek közötti jó viszonyért, a békéért és biztonságért. örömömre szolgál, hogy most személyes tapasztalatokat sze­rezhetek a svéd gazdaság és tudomány kiemelkedő eredmé­nyeiről, a szociális gondosko­dás példamutató vívmányairól, a svéd kultúra értékeiről - hangsúlyozta a továbbiakban. Az Ingvar Carlsson-nal foly­tatott megbeszélésekről szólva kijelentette: Azok a legtel­jesebb mértékben igazolták vá­rakozásainkat. Nyílt, őszinte és igen tartalmas véleménycserét folytattunk, melynek során a legfontosabb nemzetközi kér­déseket hasonlóan, vagy egy­máshoz nagyon közelálló mó­don ítéltük meg. Megállapítot­tuk: Közös érdekünk az emberi­ség, ezen belül Európa népei­nek biztonságát, sőt létét fe­nyegető veszélyek csökkentése, az enyhülési folyamat tovább­vitele. A Magyar Népköztársaság fejlődése, Svédországéhoz ha­sonlóan, nagymértékben függ a nemzetközi feltételek alaku­lásától. Akárcsak a svéd nép, a magyar is abban érdekelt, hogy megfékezzük az értelmet­len fegyverkezési versenyt. A magyar külpolitika ezért aktív részese a szocialista országok fegyverzetkorlátozási kezdemé­nyezéseinek, a közös javasla­tok kimunkálásának. Orszá­gunk adottságainál és meg­győződésünknél fogva érdekel­tek vagyunk a nemzetközi kap­csolatok bővítésében, a korlá­tozásoktól és hátrányos meg­különböztetéstől mentes gazda­sági kereskedelmi, műszaki-tu­dományos együttműködésben, a kulturális értékek cseréjében, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésében. E céloktól vezettetve veszünk részt az euróoai biztonsági és együttműködési folyamatban, s törekszünk annak előmozdítá­sára, hogy minél teljesebben valósuljanak meg a helsinki zá­róokmányban foglalt elvek és ajánlások — hangsúlyozta Ká­dár János.- Hazánk képviselői - Svédország küldötteihez ha­sonlóan - a most folyó bécsi utótalálkozókon is azért tevé­kenykednek, hogy a közös európai érdekeknek megfelelő, valamennyi európai nép javát szolgáló megállapodások szü­lessenek. ­Bécsben megkezdődtek a megbeszélések a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai között az európai hagyomá­nyos haderők és fegyverzetek jelentős csökkentését célzó tár. gyalások beindításáról, ősz. szességében biztatóak a bécsi utótalálkozó kilátásai is. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés új javaslatai lehetőséget adnak egy kedve­ző fordulat elérésére a nem­zetközi helyzetben. E kezdemé­nyezések új és meghatározó eleme a kölcsönös biztonság szem előtt tartása, valamennyi érintett fél érdekeinek figye­lembevétele, a fegyverzet egy­idejű és ellenőrzött csökkenté­se. Ezt az irányzatot erősítik a nyugati világ realista, felelős módon gondolkodó körei is. Mai megbeszéléseinken mi­niszterelnök úrral egyetértőén állapítottuk meg, hogy orszá­gaink kapcsolatai az utóbbi években lendületesen fejlődtek, és az életnek úgyszólván min­den fontos területére kiterjed­nek. De egyetértettünk abban is, hogy együttműködésünk szinte valamennyi területén még vannak olyan tartalékok, amelyek feltárása és kihasz­nálása jól szolgálná népeink érdekeit.- Kölcsönös előnyökkel jár­na a gazdasági kapcsolatok bővítése, a korszerű együttmű­ködési formák, mindenekelőtt a termelési kooperációk, a kö­zös tulajdonú vállalatok létre­hozásának szorgalmazása. Ma­gyar részről igyekszünk ennek feltételeit javítani — állapította meg a párt főtitkára, s remé­nyét fejezte ki, hogy másik fél is támogatja a magyar áruk­nak svédországi piacra kerülé­sét a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett. Mai tárgyalásaink vezérfona­la az votlt, hogy kapcsolataink erősítése a Magyar Népköztár. saságnak éppúgy nemzeti ér­deke, mint Svédországnak, s ezért erre irányuló tevékenysé. gürtk népeink széles körű egyetértésével találkozik. Úgy vélem, hogy mostani ha­tározott állásfoglalásunk két­oldalú kapcsolataink bővítése mellett és közös eltökéltségünk, hogy tőlünk telhetőén hozzá­járulunk a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, teljes mértékben megfelel népeink érdekeinek és óhajának - mondotta vége. zetül Kádár János, s e gondo­latok jegyében XVI. Károly Gusztáv, Svédország királya. Ingvar Carlsson miniszterelnök, valamennyi jelenlevő egészsé­gére, a svéd nép boldogulásé. ra„ a magyar—svéd kapcsola­tok további erősödésére, a bé. kére emelte poharát. Sri Lankán nem szünetel a véres polgárháború — a legutóbbi hét végén is száznál többen estek a kölcsönös tamil—szingaléz mészárlások áldozatául. A képen: azonosítják az áldozatokat. (Telefoto - AP — MTI — KS - DN) — ■ * - .........■ i ■ ­J aruzelski Moszkvában Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel ál­lamtanács elnöke kedden dél­előtt az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására rövid ba­ráti látogatásra Moszkvába ér­kezett. A lengyel vezetőt a re­pülőtéren Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és más hi­vatalos személyiségek fogadták. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden a moszk­vai Kremlben megbeszélést tartott Wojciech Jaruzelskivel. A nagy Kreml-palotában Mi­hail Gorbacsov és Wojciech Jaruzelski aláírta a szovjet- lengyel ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésről szóló nyilatkozatot. Az ok­mányban a felek kifejezik kö­zös szándékukat, hogy minősé­gileg új szintre emelik az em­lített fontos területeken kiala­kult együttműködésüket, ezzel is előmozdítva a két ország társadalmi és gazdasági fej­lődésének gyorsítását, a párt- kongresszusaikon kitűzött nagy feladatok megoldását. Afgán nyilatkozat a Szovjet­unió elleni támadásról A Bahtar afgán hírügynök­ség keddep nyilatkozatban csatlakozott ahhoz a szombati TASZSZ-nyilatkozathoz, amely elítélte a szovjet területek el­len végrehajtott afgán ellenfor. radalmi támadásokat. A szombati szovjet nyilatko­zat két ilyen esetről tett emlí­tést a közelmúltból: a március 8-iról, amikor afgán ellenforra- dalmárok támadást intéztek egy szovjet falu ellen, valamint az április 9-iről, amikor egy el. lenforradalmár banda átlépte az afgán—szovjet határt és tűzharcba keveredett szovjet határőrökkel, akik közül ketten életüket vesztették. A TASZSZ illetékes helyről kapott felha­talmazás alapján utalt arra, hogy a hasonló akciókat Af­ganisztánon kívüli, külső erők ösztönzik. Az afgán hírügynökség két­ségkívülinek tartja, hogy e barbár akciók mögött az Egyesült Államok és Pakisztán áll. A hírügynökségi nyilatkozat emlékeztet rá, hogy az afgán ellenforradalmárok nem tud­nák immár évek óta tartó fel­forgató tevékenységüket foly­tatni, ha nem kapnának sok millió dolláros támogatást az Egyesült Államoktól és ha Pa­kisztán a saját területén nem biztosítana nekik teljes moz­gásszabadságot. A hasonló ak­ciók ösztönzésével az Egyesült Államoknak és Pakisztánnak az a célja, hogy megtorpedóz, zák az ofganisztáni belső meg­békélést és az 'Afganisztán kö­rül kialakult helyzet rendezésé­ről Genfben folyó tárgyaláso­kat — állapítja meg az afgán, hírügynökség nyilatkozata, egy­úttal felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy ítélje el ezeket az akciókat. Gazdálkodók! 6000 db-os kishajmási csirke-nevelő házunkat felszereléssel, forgótőkével vállalkozásba adjuk. Pályázatát 10 napon belül benyújthatja. Cím: „Búzakalász" MGTSZ Sásd, Szabadság u. 18. sz. Fedeles Lajos ágazatvezető. Orfű Községi Tanács értesíti az ingatlan- tulajdonosokat, hogy 1987. április 26—30. között INGYENES LOMTALANÍTÁST VÉGEZ. A fent jelzett időpontig az ingatlanok előtti közterületen helyezzék el az elszállításra kerülő hulladékot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom