Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-22 / 110. szám

1987. április 22., szerda Dunántúlt napló 3 1 ,m~ »•IHllillWi liwiVIIII A legfelső fórum: a tantestület Készül az iskolák működési szabályzata Pedagógiai és jogi dokumentum „A törvény életre akar hívni egy másfajta iskolát, de ehhez szükségesek új módon gondol­kodó pedagógusok is”, — mond­ja Lukács József, a Baranya Me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának iskolai csoportvezetője. Ennek az új módi gondolkodás­nak egyik próbája, hogy az oktatási törvény értelmében az iskoláknak maguknak kell el­készíteniük a működésükkel, szervezetükkel kapcsolatos kér­dések többségének szabályozá­sát. Ez a dokumentum tehát helyben készül, helyi a hatás­köre, működési szabályzatnak hívják, és a korábbi rendtartás helyébe lép, amelyet a Művelő­dési Minisztérium minden isko­lára egyenlő, kötelező érvény­nyel készített azelőtt. •le — A működési szabályzat pe­dagógiai és jogi dokumentum, amely rögzíti az iskola helyi nevelési rendszerét, figyelembe véve az iskola társadalmi kör­nyezetét, sajátos oktatási ne vetési szándékait — mondja Lu­kács József - és ezekhez a kö­rülményekhez igazítva szabá­lyozza az iskolai élet tormáit. Ez merőben úi feladat az is kólák számára. Nem is túl lel­kesen fogtak a tervezet kidol­gozásához, s ennek fő oka a tapasztalatlansáq volt az ilyen horderejű önálló munkában. Nem kevesen valamiféle mintát követeltek a minisztériumtól vagy a tanácsoktól. Ám az il­letékesek csak ..segítő doku mentumok", afféle irányelvek kiadására voltak hajlandók, él­ve a gyanúperrel, hogy „minta" esetén túl sok eqyforma sza­bályzat lenne — kényelemszere­tetből. A feladat most az is­kolák számára: élni a régóta követelt és most e területen megkapott önállósággal. Lukács József elmondta azt is, hogy az MM segédanyagai mellé a megyei osztály is létre­hozott egy csoportot pedagó­gusokból és jogászokból, de segítenek a szaktanácsadók is. „A működési szabályzat elké­szítése nem az igazgató, ha­nem a testület közös feladata" - ez az elve a minisztériumnak is, a tanácsnak is. — Mit szabályoznak felsőbb jogszabályok és mit az iskola? — Törvény vagy rendelet szabia meg a működés min­denütt egyező kereteit, pl. a tanév kezdetét és végét. Azt is, hogy az iskola 14 tanítás nél­küli munkanappal rendelkez­het, de azt már helyben szab­ják meg, mikor és milyen alkalommal. Központi előírás, hogy iskolai ünnepségeket csak tanítási időn kívül lehet tartani, de ennek ideiét meghatározni az iskola joga. Vagy: a tör­vény előírja, hogy a tanóra időtartama 45 perc, de a reg­gel 8 órai kezdéstől el lehet térni a helvi igényeknek mea- felelően. Kötelező napközit, szakköröket, differenciált fog­lalkozást szervezni, de nem szabja meg, hogy milyet. A tör­vény leszöqezi, hogy a szak­köri részvétel önkéntes, de az iskola mondia mea. egy gyerek hány szakkörön vehet részt. És így tovább. — És mi az előírás a tanulók magatartásával kapcsolatban? — A magasabb joaszabály tiltja az iskolában az italozást, a cigareltázást; nem rendeli el, de nem is tiltio pl. az egyen­ruhát. A működési szabályzat mellett minden iskolának, mint eddig is. lesz házirendje. An­nak a dolga szabályozni az ilyesmit. * A pécsi Jókai utcai iskolában már elkészült a szabályzat ter­vezetének első változata. Nyolc­tagú bizottság alakult az elő­készítésre, amelyben az iskolai élet főbb területeinek képvi­selői dolgoztak. A különböző javaslatokat összesítették, ki­egészítették, konzultáltak a tantestülettel, a szöveget nyel­vileg egységesítették. E pilla­natban a tervezet az igazgató asztalán fekszik véleményezés­re várva. Az előkészítő bizott­ság vezetője Bárdos Jánosné igazgatóhelyettes. — Iskolánkat jellemezve el kell mondani: belvárosi iskola 760 gyerekkel, 57 pedagógus­sal, a gyerekek fele értelmiségi családból való. Helyi speciali­tásunkhoz tartozik, hogy bizo­nyos területeken szövetségre léptünk a közeli Köztársaság téri iskolával. Ök francia, mi angol tagozatosak vagyunk. Közösen szervezzük szabadidős foglalkozásainkat, ennek téma­felelőse nálunk kapja a fize­tést, de mindkét helyen dolgo­zik. ötven szakkörünkbe mind­két iskola diákjai járhatnak, a szünidei ügyeleteket felvált­va szervezzük meg. Vannak kö­zös szaktárgyi munkaközössé­geink. Ezeket a helyi sajátos­ságokat rögzítettük is a sza­bályzatban. — Vegyünk példának néhány olyan területet, amik a szülő­ket, tanulókat legjobban ér­dekli: hogyan szabályozták az osztályozást, büntetést, jutal­mazást, hiányzást? — Az osztályozás a tantervi követelmények alapján történik, ez a pedagógus szuverén joga, itt nincs mit szabályozni - mondja Spolár János igazqató. — A törvény nem írja elő pl. kötelezően az érdemjegyek számát, de azt igen, hogy a tanár évközben a szülőt tájé­koztatni köteles. Mi részlete­sen szabályoztuk, milyen idő- közönkint melyik tárgyból szó­ban vagy írásban kell-e tájé­koztatni. — Dicsérő és büntető foko­zatunk több van, mint amit a (örvény előir. Erre a rendtar­tásban eddig is lehetőség volt, és mi ezt átvesszük a korábbi gyakorlatból. így pl. van neve­lőtestületi dicséret és megro­vás a tanulóifjúság előtt - ez utóbbit azonban csak kivételes esetben alkalmazzuk. A törvény szerint a szülő há­rom nap hiányzást igazolhat. A mi tervezetünkben én ezt pon­tosabbá tettem: egyszer három vagy háromszor egy napot. Ha a tanév szeptember 1- jétől augusztus 31-ig tart, mi­ként azt a törvény írja, elvileg a szünetben elkövetett tanulói rendbontásért is kiszabhat az iskola büntetést. Mi az állás­pontjuk? — Azt szabályozzuk, amit tudunk ellenőrizni! Hogy mit csinál a gyerek a szünetben, meddig ül az esti szórakozóhe­lyeken, az iskola nem tudia ellenőrizni, így nem is akarja. Véleményünk szerint ez a szülő feladata. * Mindez csak apró részlet egy pedagógiai intézmény bonyolult munkáját meghatározó szabá­lyok kialakulásában. A tantestü­letek erről vitát rendeznek és vár­ható majd a szülők, tanulók vitázó véleménye is. Éppen ezért a^, oz iskola tesz helye­sen, amelyik tájékoztatja a szü­lőket, s amely kész a gyakor­lat alapján a szükséges kor­rekciókra is. Egyébként a leg­több iskolában mostanában lesznek azok az értekezletek, amelyeken a tanári testület mint legfelső fórum a működési szabályzatot elfogadja. G. T. Numizmatikai nyári egyetem Numizmatikai nyári egyetem kezdődik Keszt­helyen május 27-én. Az öt­napos kurzus keretében számos érdekes, bemutató­val egybekötött előadást hallhatnak a részNevők. Többek között Erdély és Mária Terézia pénzverésé­ről, a római pénzek egyko­rú hamisítványairól, a bib­likus érmekről, valamint az 1848—49-es szabadságharc kitüntetéseiről beszélnek a hazai és külföldi előadók. A program éremcserére is lehetőséget nyújt, a záró­napon. A rendezők az ország minden részéből és kül­földről is várják az érdek­lődőket. Jelentkezni április 30-ig, a következő címen lehet: magyar éremgyűjtők keszthelyi csoportja, 8360 Keszthely, Kossuth utca 28. (Telefon: 12-554). Értékes pécsi szereplés Befejeződtek az OTDK-k Díjazott hallgatók, dolgozatok A felsőoktatási intézmények profiljának megfelelő tudo­mányágakra bontva a közeli napokban fejeződtek be az Or­szágos Tudományos Diákköri Konferencia tanácskozásai szer­te Magyarországon. Az OTDK- kat kétévenként tartják, az or­szágos konferenciákra az ese­tek döntő többségében házi versenyeken elbíróit, a hallga­tók által írt munkák kerülnek. A dolgozatokat a témák leg­nevesebb szakemberei bírálják el; egyrészt előzetesen elol­vasva és minősítve a munká­kat, másrészt a helyszínen szó­ban előadott vázlatot és vitát, vitakészséget értékelve. A pé­csi felsőiskolák hallgatói a ko­rábbi hagyományoknak megfe­új otthonban a szigetvári Tinódi Vegyeskar A hajdani kolostori ebédlő — a szigetvári zeneiskola pati­nás próbaterme — ad otthont újabban a szigetvári Tinódi Ve- ayeskarnak. A kórus Montever­di: „Lasciatemi morire” című művét gyakorolja. Az együttes karnagya végtelen türelemmel javítja, csiszolja a szólamok együtthangzását. Ezután ,,lazí­tásként” egy könnyebb dal kö­vetkezik, majd ismét nagy kon­centráció, Kodály: „Fölszállott a páva" című darabja . . . A kórus idén ünnepli fönnál­lásának 110. évfordulóját. A dalkör, az első szigetvári da­losegyesület, amelyet férfiak hoztak létre 1877-ben, a világ­háborúk idején átmenetileg szü­netelt, majd egy hosszabb tö­rés után 1957-ben vegyeskarrá szerveződött, s felvette a Tinó­di nevet. ' Herqenröder József 1964 óta vezeti a kórust. — A zenével való találkozá­som 9 éves koromban kezdő­dött, amikor szülőfalumból, Szajkról Pécsre kerültem, a Székesegyházi Énekiskolába — kezdi a beszélgetést Hergenrő- der József. — A hangom mutá- lásig énekeltem ott, a zene sze- retete mellett a fegyelem, a szigor volt útravalóm. Ezután a tanítóképző, majd a tanárképző főiskola következett. A tanári pá­lyát Babarcon kezdtem, ahol a gyerekkórust alapítottam. Azért jöttem Szigetvárra, mert itt nyílt lehetőség először arra, hogy gimnáziumi női karral, általános iskolai gyermekkar­ral, kamarakórussal, felnőtt ve­gyeskarral is foglalkozzam. — A Tinódi Vegyeskor a 60-as évek végétől egyre eredménye­sebben szerepelt az országos minősitő hangversenyeken. Mi a sikerek titka? — Ügy vélem, a kórus ered­ményei nem választhatók el attól a zenei szervezőmunkától, melyet feleségemmel együtt kezdtük el húsz éve. Óvónőket, tanítónőket, majd ének szakos tanárokat patronáltunk, kórus­műveket ajánlottunk nekik. Ké­sőbb ezt a munkát kiterjesz­tettük a város környékére is. A befektetett energia kamatozott egyrészt a kórusban, másrészt gyarapodott a hangversenylá­togatók száma. — Kik énekelnek ma az ének­karban? — A régi kórustagok mellett egykori tanítványok, óvónők, tanárok, gyári munkások, orvos, kisiparos. Jó kottaolvasó és hallás utón tanuló egyaránt. Hergenröder József- Műsorukban milyen művek szerepelnek? — A reneszánsz madrigálok­tól a XX. századi kompozíció­kig sokfélét énekelnek. Fontos helyet foglalnak el a népdal­feldolgozások.- Úgy tudom, a kórusnak és karnagyának baráti kapcsolata volt a nemrég elhunyt Bárdos Lajossal. — Igen, ő több művet írt kó­rusunknak. A „Szigetvári ének" és az „ünnepi zászlók" című művet mindig műsoron tartjuk. A tanár urat nemcsak hozzánk, hanem a városhoz is szoros kapcsolat fűzte. Állandó tagja volt a várbaráti körnek, s sze­mélyes jelenlétével többször is megtisztelt bennünket.- Melyek az énekkar legkö­zelebbi feladatai? — Az évforduló tiszteletére jubileumi hangversenyt rende­zünk június 13-án, és erre a rendezvényre néhány hazai kó­rust is meghívtunk. A nyári ter­veink között szerepel ezen fe­lül még egy észak-olaszországi hangversenykörút is. Törtely Zsuzsa lelően, igen eredményesen sze­repeltek, valamennyi szekció­ban kaptak első helyezést. Az OTDK-kon különféle dí­jazásban és értékelésben része­sítik a legjobb dolgozatok al­kotóit. Az idei év — a díjazás szempontjából — átmenetnek tekinthető, az eddig állandóan változtatott értékelési rendszt,- ben. A közgazdasági tudomá­nyok konferenciájának kivételé­vei többségében első, második és harmadik díjjal jutalmazták a legjobbnak értékelt dolgo­zatokat, míg más helyeken (például humán szekció) kie- jTielt első díjat, vagy (például orvostudományi szekció) értékes különdíjakat is adtak. Közöljük a pécsi felsőokta­tási intézmények hallgatói kö­zül azok névsorát, akik az idei, XVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia különbö­ző szekcióin első díjat kaptak: Orvostudományi szekció: (Pécs): Hajnal András, Keller- mayer Miklós, Stankovics Jó­zsef, utóbbi kettő a Pécsi Aka­démiai Bizottsáq különdíját, míq Hajnal András a Maqyar Neurológiai Társaság különdí­ját is megkapta. Humán tudományok szekció­in (Pécsi: Kiemelt első díiak: Horváth Károly (JPTE Tanárkép­ző Kar - világirodalom és műc vészetelmélet alszekció), Janko- vits László (JPTE Tanárképző Kar — régi magyar irodalom alszekció), Rozsnyói Zsuzsanna, Szijjártó Zsolt (mindkettő JPTE Tanárképző Kar és nyelvészet alszekció). Első díjasok: Törő Gábor (JPTE tk — történelem alszekció, ókor), Ivancsics Ceci­lia és Nagy Mariann (JPTE tk, történelem alszekció, XIX. szá­zad), Tick Vera (JPTE tk, törté­nelem alszekció, XX. század), Vitéz Ildikó (JPTE tk - világiro­dalom és művészetelmélet al­szekció). M.' íszaki tudományok szekció íGvőrl: Ékes Ildikó, Nagy Jenő (PMMF - építőanyagipari al­szekció). Természettudományi szekció (Eqer): Héra Zoltán (JPTE Ta­nárképző Kar - állatrendszer­tani alszekció). Pedaaóaiai, pszichológiai és közművelődési szekció (Sze­ged): Illés Enikő (IPTE tk — pszichotónini nlszekciál, Csörsz Klára flPTF tk — közművelő­dési alszekció). Jogtudományi szekció (Mis­kolc): Káté Csaba (nemzetközi magánjog), Rozs Attila (bünte­tőjog), Somody Attila (büntető- eljárás jog), valamennyi JPTE jogi kar. A közgazdaságtudományi szekción (Budapest) valameny- nyi résztvevő 500 forint értékű könyvutalványt kapott. Az egyes alszekciókban, értesülé­seink szerint a JPTE Közgazda­ságtudományi Karáról a követ­kező hallgatók dolgozatát emelték ki: Brenyovszky Mária (világgazdaság-külgazda­ság), Szemerédi Katalin és Er­dős/ Ferenc (vállalatszervezés), Szalánczy Katalin (belkerőske- delmi), Papp János (makroqaz- dasógi) és Koncz Gyula (ag­rár). Bozsik L. Szobrok, faliképek Tolnában Tolna megye hosszú idő óta jelentős összeget áldoz közterü­leti szobrok és más képzőmű­vészeti alkotások vásárlására. A jelenlegi, nehezebb gazda­sági helyzetben sem csökken a műalkotásokra fordított ösz- s-zeg: az előző tervidőszakhoz hasonlóan hatmillió forint lesz a VII. ötéves tervben is, ami­hez még a képző és iparművé­szeti lektorátus is hozzátesz há­rommilliót. Az idén ősszel pedig felállít­ják Illyés Gyula egészalakos szobrát, Janzer Frigyes Mun­kácsy-díjas szobrászművész munkáját. A paksi atomerőmű melletti parkba kerül majd R. Kiss Lenke a kezében virágot tartó nőalakot ábrázoló szobra. Paks régi városközpontjába díszkút kerül. A halászfiút for­mázó kútfigurát az alkotó, né­hai Kiss Kovács Gyula kétszeres Munkócsy-díjas érdemes művész már nem tudta befejezni, így Tóth Emőke folytatja a munkát. A Bonyhádra kerülő Vörös- marty-emlékmű készítésére hir­detett pályázatot Szabó György szobrászművész nyerte meg. Ugyancsak Bonyhádon a III. Wá ‘|p|i||p elött-Il Relé Ismerünk jó néhányat a mo­dern kor csillagai közül. A film, a televízió, a sport, a tö­megkommunikáció és a politika sztárjait, akik nap mint nap friss szenzációkkal csigázzák fel a világ érdeklődését. A művészetek és a tudomány nagyjait szándékosan nem em­lítem, mivel e területek csilla­gainak pályája más természetű, kevésbé látványos, és hatásá­ban sem oly tömeges, mint az előbb elsoroltaké. Csillagnak, sztárnak lenni! A héten Peléről láthattunk fil­met, a sportok legnépszerűbbi- kének, a labdarúgásnak csá­száráról. A filmet Pelé hazájá­ban, Brazíliában készítették az ország tüneményes szülötté­nek, a legkedvesebb, legsike­resebb fiúnak kijáró szeretet­tel. E karriertörténet szólt sok mindenről. Nemcsak Pelé ti­zenhárom esztendős egyedülál­ló pályafutásáról, hanem a te­hetségről, a siker áráról, a mö­götte meghúzódó tömérdek munkáról. És a népszerűségről, az ünneplésről, a futballkiráfy felé áradó szeretetről is. Érdekes volt nézni Pelé ar­cát. Amikor pályája kezdetén zavart mosollyal fogadja az ovációt, amikor edzés közben egy bizonyos mozdulatra, tes­tére. izmaira koncentrál, hogy aztán képes legyen a labdarú­gás legtökéletesebb mozdula­taira. Számomra legtöbbet az a je­lenet árult el a fútbaIIk'rrály- ról, amelyben sikerei csúcsán a viláa szegényeiért kiált, öt ünnepük, tízezrek kiáltják egy lélegzettel a nevét, vállukra kapják az emberek, s rohan­nak vele a stadionban, o ri­porterek pedig elébe tartják a mikrofonjaikat. És Pelé nem azt kiáltja oda, hogy „én va­gyok a király, én vagyok a legnagyobb, a legerősebb, és boldog vagyok!" Pelé azt kiált­ja, mert tudja, hogy ezt most mindenki hallani fogja a vi­lágon, nos, Pelé azt kiáltja az oda tartott mikrofonokba, hogy „Gondoljatok az éhezőkre! Ad­jatok a szűkölködőknek! Ne fe­ledkezzetek meg a világ sze­gényeiről I" Pelé, aki sokat tudhat a bra­zil bádogvárosokban felnövő rongyos gyerekseregekről, azok­ról a gyerekekről, akik mind az ő karrierjéről álmodnak, mi­közben a rongylabdát rúgják, akik önmagukat látják megtes­tesülni a fekete futballkirály- ban, Pelé pontosan tudja, hogy odafent a csúcson kikért kell szólni. Eközben fantasztikus gólokat, cseleket, káprázatos tizenegye­seket láthattak a legnépsze­rűbb sportág ínyencei. A világ legtökéletesebb futballakcióit. A háttérben pedig szambánál is tüzesebb ritmusra lüktető tö­meget a brazil stadionokban. A siker, a szeretet, a népszerű­ség latin-amerikai variánsát. És egy fekete fiatalembert, aki a labdarúgásban a legtöbbet tudta ezen a világon. G. O. számú Általános Iskola előcsar­nokát díszíti majd Kovács Lász­ló festőművész gyermekjátéko­kat és -rajzokat idéző nagy­méretű kerámia faliképé. A tamási házasságkötő te­remben már látható Dienes Gá­bor Munkácsy-dijas festőmű­vész Nászrepülés című falfest­ménye. Ugyanitt az új rendelő­intézetet Kovács Péter Mun- kócsy-díjas festőművész Secco- ja, a szekszárdi Tanítóképző Fő­iskola gyakorló iskolájának auláját pedig Bazsonyi Arany festőművész 22 négyzetméteres Seccoja fogja díszíteni. ________________________________________I___________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom