Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-07 / 65. szám
A lakásépítő üzem igazgató lakópárti A minőség a mérce Felkészülés a piacra történő lakásépítkezésre Jó lenne, ha a háttéripar is lépne már Beszélgetés Jakab József üzemigazgatóval- Amikor 1946-ban Tekla- faluból beköltöztünk Pécsre, talán az egész városnak nem volt annyi lakója, mint most Lvov-Kertvárosnak — mondja Jakab József, a BÉV Lakásépítő üzemigazgatóságának igazgatója, akit az ötven évéből az utóbbi tizenöt ehhez a városrészhez köt. Az első kapavágástól építés, vezetőként dolgozott itt. Siker •és kudarc, ember és épület - annyi minden köti ide. Szakmailag is itt futotta ki magát. — Hogyan lett építész? — Követtem a bátyámat az építőipari technikumba és utána ide a BÉV-hez is . . . Ennek immár huszonkilenc éve. Néhány éves kitérővel mindiq is a lakásépítkezéseknél dolgoztam. Amikor technikusként a vállalathoz jött, a kötelező féléves szakmai gyakorlaton kőműves- brigádot alakítottak. Aztán sorra kiemelték őket, ő művezető lett az Uránvárosban. Jöt. tek a szakmai kitérők, a sörgyári, a Zsolnay gyári és a szülészeti klinikai felújítások, a tsz-proaram keretében az istállóépítések, maid a Számos- menti árvíz után Fülpösdarócon volt építésvezető. A lakásépítkezésekhez nem marcdt -hűtlen. Pedig az a kivitelező építőipar szinte legkényesebb pontja. A lakó az egyre növekvő lakásárak miatt is joggal háborodik fel, ha az új lakásban megjelenik a falpenész, nem zár az ajtó, ablak, tönkremegy a bejárati ajtó zárja, vagy a csaptelep.- Ilyen téren lakópárti vagyok. Megértem, és igazat adok a jogos kifogásoknak, s azon vagyok, hogy mielőbb megszüntessük nála a ránk testált hibákat. Pedig az általunk beépített anyagok több, mint kétharmada nem a mi termékünk. Mi csak beépítjük azt, amit kapunk. Ha selejtes a zár, az ajtó, az ablak, vagy bármilyen úgynevezett háttéripari termék, az a mi hátunkon csattan. A lakó joggal, hangsúlyozom joggal nálunk reklamál, mi meg, ha reklamálunk a gyártónál, legtöbbje azt kapásból visszautasítja. Idő előtt megvetemednek az ajtók, ablakok, a legtöbb nagyablak gyenge konstrukciójú. A zárakra mi sem kapunk garanciát... - sorolja még hosszan. Ezeket meg kellett írnom, hogy érzékelhetővé váljék a tavalyi országos -sikerük: elsőként valósították meg szinte maradéktalanul a minőségi ta- kásótadásokat. — Ez mit jelent és mennyiben új? — Annyiban új, hogy az ÉVM csak ez év januárjától teszi általános érvényűvé. A lényege: a kivitelező csak akkor kophatja meg az épület után utolsó fillérig a pénzét, ha azt hiánymentesen úgy átadja, hogy az átvételét követő napon akár már költözhet is a lakó. Hogy ez mit jelent? Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évben a vállalatnak nem kellett felvennie forgóeszközhitelt, így eredményesebben gazdálkodtunk. Emellett a szakmai presztízs is hajtott minket, bebizonyítani, hogy ilyen minőségi munkára is képesek vagyunk . . . Sorolja milyen belső - egész vállalatot érintő — összhangot kellett kialakítani az üzemigazgatóságok között, hogy az anyagellátást és a munkafolyamatokat hogyan tudták szinte- percre megszervezni. így kevesebb berendezés és anyag ment tönre, csökkent a károsodás. Ugyanakkor az egyösz- szegű utalványrendszerrel a brigádok tudják, hogy mit, mikorra kell elkészíteniük jó minőségben - és mennyit kapnak érte. vagy csak egy lakást, amelyben a beköltözést követően ne- kióll leverni, felszedni a bent- lévőt és a saját igényéhez és pénztárcájához mérten rakat új csempét, padlószőnyeget, tapétát. Nekünk ez többlet- munkát jelent, de végtére is a lakó igényeit vagyunk kötelesek 'kielégíteni - a pénzéért. Ez nekünk egyben .piac- felmérés, felkészülés is a piacra történő lakásépítkezésekhez. A munka mellett elvégezte a Marxismus—Leninizmus Esti Egyetemet, s aztán a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát.- Néhány éve a vezetői garnitúra alaposan megfiatalodott, nagytudású, jóeszű fiúk, legtöbbje felsőfokú végzettséggel, lépést kell velük tartanom. Amikor a sikereiről, eredményeiről kérdezem, ő mindig csak a csapatról, a kollektíváról beszél.- Mindert munkasiker alapja a kollektív tevékenység. A főnöknek — bár tudják, nem szeretem, ha így szólítanak — hagynia kell az embereket dolgozni, kibontakozni, hogy felszínre jöjjenek a képességeik, hogy tudjanak és merjenek is újat, a korábbiaknál is jobbat alkotni, s hogy legyen Információs társadalmak Fejlett technológiákat! Minden negyedik ember kapcsolatban van az információs technológiával — Tízezerszeres teljesítmény 15 év alatt — Szakemberek kellenek A mikroelektronika és a kapcsolódó tudományágak gyorsuló ütemű fejlődésének és széles körű alkalmazásának eredményeként átalakul a társadalmi és gazdasági élet. Az elektronikai iparág legfontosabb adattároló és vezérlő egységét a mikroprocesszort mind több termékbe építik be lényegesen növelve azok használati értékét. Alkalmazásának hatása markánsan érvényesül cfz ipari termelés automatizálásában és a hivatali munkában: az információk feldolgozásában, tárolásában, visszakeresésében és továbbításában. Égető igény fa hevét az a tény sem mérsékli, hogy egyes géptípusok kategóriába sorolását nehéz egzakt módon elvégezni és a fejlődés következtében a kategóriahatárok ugyancsak elmosódnak. A decentralizációs folyamatok, a piac felé fordulás előtérbe helyezték a közvetlen ember-gép kapcsolatot biztosító eszközök beszerzését. Mind több mikroszámítógép 50 r- Mezőgazdasági nálónak elég azt tudni, hogy „mit” akar, a „hogyan”-ra a választ a rendszer képezi. A hazai alkalmazások jó részénél ettől még igen távol vagyunk. így előtérbe kerülnek a meglévő, illetve a fejlesztés alatt álló programrendszerek minősítési kérdései. A számítástechnika alkalmazása új munkaköröket teremt. Növekszik az igény rendIníormacio társadalom Információ V. Mivel a természeti erőforrások eloszlása földünkön igen egyenlőtlen és hazánk viszonylag kevés erőforrással rendelkezik, a növekedést a fejlett technológia és munkakultúra meghonosítása és alkalmazása segítheti elő. A gyakorlat azt mutatja, hogy a belső kapacitás kihasználása - amely integrálja a kutatást, a fejlesztést, a gyártást és az értékesítést, valamint a képzést - az alkotó potenciál kibontakoztatása égetően szükséges a gazdasági életben meglévő kedvezőtlen tendenciák mérséklésére és a technológiai felzárkózás fokozásához. Társadalmi rendszerünkben a sokrétű információk iránti igény az utóbbi években jelentősen megnövekedett. A nagytömegű adatok hagyományos — nem elektronikai úton- történő feldolgozása azonban igen magas költségekkel jár. Az információs igény kielégítése így elválaszthatatlan a számítástechnika sikeres alkalmazásától, az emberi tevékenységek egyrA mélyebb gépesítésétől. Ez az átalakulás leglátványosabban a munkaerő szektoronkénti megoszlásában mérhető le. Egyes számítások szerint hazánkban is már minden negyedik ember valamilyen módon kapcsolatban van az információs technológiával. Dinamikus növekedés Az „információs társadalmakat" kísérő technika fejlődése 4,8-szorta gyorsabb, mint amilyen az energiaforrások fejlődése volt az ipari társadalom idején. Jó példa erre a számítógép paramétereinek alakulása. A számítógép teljesítménye az utóbbi 15vévben tízezerszeresére növekedett, miközben egyes végrehajtó egységek ára századrészére csökkent. A számítógép legfontosabb paramétereinek előnyös változása - a központi tárméret és a háttértárolók kapacitásának, valamint a feldolgozási sebességnek a növekedése, a relatív meghibásodási arány csökkenése - eredményeként azok száma hazánkban is dinamikusan nő. Napjainkban a felhasználók- úgy tűnik - sajátos gépkiválasztási probléma előtt állnak. Számítástechnikai szak- embérek körében is vita van egyes gépkategóriákba tartozó gépek használhatóságáról, előnyeiről és korlátáiról. A viv Szolgáltatás X / Mezőgazda sag A munkaerő szektorok szerinti megoszlása (USA) került használatba vételre, egy. három éve elsősorban Commodore típusok, napjainkban pedig az IBM személyi számítógép és azzal kompatibilis típusok. Jelentős bővülés tapasztalható a kisszámítógépek (mini- megomini) alkalmazásában elsősorban a jó minőségű Vli DEOTON és KFKI termékek jó. voltából. Ezeket a többfel- használósú interaktív rendszereket a kis-közepes vállalati kategóriába tartozó szervezetek vették elsősorban használatba. Kisebb növekedési ütemet mutat a közepes és a nagyszámítógépek számának alakulása. Ezek a berendezések elsősorban a kutató-fejlesztő intézeteknél és bérmunka irodáknál kerültek alkalmazásra. Az eszközellátás különösen a mikro- és mini gépkategóriákban viszonylag kis késéssel követi a fejlett országok kínálatát, igaz, mintegy 5-10 szeresen magasabb áron. A közepes, de különösen a nagy teljesítményű számítógépeknél relatíve nagyobb a lemaradás. Igény mutatkozik a hálózatba kapcsolható, a távadatfeldolgozásra alkalmas eszközök iránt. Kívánatos lenne a nagy adatbázisokhoz való kapcsolódás lehetőségét eszköz oldalról is megteremteni. Az 1985-ös évben országosan megközelítően már 7000 szervezet, 1980-ban 2500 alkalmazta valamilyen formában a számítástechnikát. Ez a szám megelégedéssel tölthet el bennünket. Az alkalmazásokat azonban szakmai szempontból is célszerű megvizsgálni. Eszerint adatfeldolgozási, az irányítást közvetlenül támogató és gépi döntést hozó rendszereket definiálhatunk. Az alkalmazások kezdeti időszakában gépközeli, majd magasszintű programozási nyelveken készültek a felhasználói rendszerek. Később állomány- kezelők, listagenerátorok segítségével folyt a rendszerépítő munka. Ma a feladat elvégzését adatbázis és -kommunikációt kezelő rendszerek is segítik. Ezeknél a korszerű szoftver eszközöknél a felhaszszertechnikai és szoftver-ismeretekkel rendelkező szakemberek iránt. Ezt az igényt mór korábban is felismertük és a lehetőségekhez képest jelentősek a ráfordítások az utóbbi években tapasztalható szak- emberhiány felszámolására. Az oktatás számítástechnikai félté, teleinek biztosítására 1981 — 1985. évek között 500 millió forintot meghaladó mértékű pénzösszeget használ fel. Ha a számítógépek számának növekedési üteméi mikroszámítógépek nélkül vizsgáljuk, ez az ütem közel azonos a számítástechnikai munkakörökben foglalkoztatottak számának alakulásával. A vizsgált időszak alatt azonban a mikroszámítógépek száma mintegy 50-szeresére növekedett, amit nem követett a számítástechnika területén dolgozók számának ilyen mértékű alakulása. Ez egyrészt a számítástechnika felerősödő tár- sadalmasodási folyamatára •utal, de érzékelteti szakember ellátottság hiányát is. A felhasználói környezetben ugyanis az alkalmazási rendszerek feilettségének mai szintjén szükség lenne hozzáértő szakemberek foglalkoztatósára. Rugalmasan A számítógépek számának alakulása a jogi személyiségű gazdálkodó szervezeteknél A tavaly átadott lakások célunk, az érdekünk. A kiugró mikro kis köxepes nagy majd egyharmadában már a lakó döntötte el, milyen letavalyi eredményünk a minőségi átadásban ez évtől már 1981 352 s i á m i t ó § 926 épek 207 3 gyen a csempe, a tapéta, a alapkövetelmény mindannyiunk m2 1 288 1 160 2í 4 3 padlószőnyeg és sok minden. számára. Együtt éltük el, 1983 3 257 1 476 235 6- Ezt a lépést is meg kelegyütt kell bizonyítanunk, hogy 1984 8 12C 2 331 250 7 lett tennünk, hiszen a lakókaz nem volt véletlen. 1985 17 000 2 530 257 9 nak nem mindegy, hogy a nem 1986 30 000 „ 2 750 270 11 kevés pénzért otthont kap-e, Murányi László 1990 160 000 7 500 40C 45 A megváltozott körülményekhez, a piaci környezethez rugalmasan alkalmazkodni akaró vállalatoknál a vezetők felfokozott innovációs folyamato. kát képesek elindítani és megvalósítani. Erre .az utóbbi években igencsak szükség van, hiszen a vállalatok olyan környezetben működnek, ahol általános a gazdasági bizonytalanság. Az alkalmazkodást az információknak a döntésben, tervezésben való fokozott fel- használása segítheti. Tanulmányok szerint a vállalati szférában a hangsúly a termelésről az azt megelőző kutatásifejlesztési, és az azt követő marketing tevékenységekre tevődik át. A körülményekhez való alkalmazkodás ezen módjait a számítógépes rendszerek támogathatják. A gazdasági gyengélkedés időszakában rövid távon is elő. nyöket nyújtó automatizálási folyamatokat azonban a tőke- igényesség és a társadalom befogadóképessége és -készsége némiképp mérsékli . . . Rajtunk is múlik, milyen mértékben. Gyimesi László, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Baranya megyei szervezetének titkára 1987. március 7. szombat HÉTVÉGE
