Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-21 / 79. szám
A Dunántúlt napló 1987. március 21., szombat Tehetséggondozás és szervezeti szabályzatok Az Akadémia területi bizottságainak megbeszélése A tehetséges középiskolás diákok felkutatása, képességeik fejlesztése, a kutatómunkában való bevezetésük érdekében egy évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia és a KISZ Központi Bizottsága együttműködési megállapodást kötött. A középfokú tanintézetekben tanulók számára hozták létre az MTA területi bizottságainak bevonásával a Kutató Diákok Körét. Az eltelt esztendő tapasztalatainak megvitatása volt az egyik napirendi pontja a Pécsi Akadémiai Bizottságon tegnap megtartott értekezletnek, amelyen az öt területi bizottság (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém), és a Tudományos Akadémia budapesti képviselői találkoztak. Mindenki elmondta észrevételét, amelynek egyik legfontosabb megállapítását így összegezte Flerkó Béla akadémikus, a PAB elnöke, az értekezlet vezetője: — Javasolni fogjuk az együttműködési megállapodás néhány pontjának módosítását és szeretnénk kiemelni a pedagógus szerepét, legyen az értő és minden megnyilvánulásra nyitott szaktanár a tehetség felismerésének legfőbb letéteményese. Az értekezleten megvitattak szervezeti szabályzatokat. Igen lényegesnek minősítették, hogy a területi bizottságok a jövőben az Akadémia tudományos osztályaival — elsősorban szakmai tudományos javaslataik, tájékoztatásai, a szak- illetve munkabizottságokkal való együttműködésük útján — rendszeres kapcsolatot tartanak és - egyetértésükkel — a tudományos osztályoktól közvetlen feladatot kaphatnak. Megállapodtak abban, hogy a területi bizottságoknak az eddigieknél jobban kell ösztönözniük a területeken dolgozó kutatókat a tudományos minősítések megszerzésére. Rövid tájékoztató hangzott el az OTKA műszerpark pályázatról, az elbírálás módjáról. A pályázatok feldolgozása, elbírálása még nem ért véget. Fórummal zárultak a tudományos hetek Pályázat a vállalati stratégiák tervezésére Bár a számok egy sokarcú rendezvénysorozat sikerének jelzésére önmagukban nem elegendők, a héten zárult baranyai tudományos hetek értékelésekor mégis érdemes kiemelnünk: a másfél száz előadás közel három és fél ezer hallgatót vonzott. A tegnap Pécsett tartott fórumon, mely a tapasztalatok összegzését szolgálta, ugyanakkor az is elhangzott, hogy olykor érdemes lenne kevesebbet meríteni, mert a hasonló témájú előadások, ha időben egymást fedik, megosztják az érdeklődőket.- Maga a tény, hogy az egyesületek aktivistái, a gazdasági és műszaki szakemberek legjobbjai módot találnak arra, hogy fontos elméleti és gyakorlati kérdéseket vitassanak meg, véleményem szerint már örömmel üdvözlendő — mondotta a szünetben dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ megyei elnöke. — Szerencsés, hogy felszínre kerültek széles érdeklődésre számot tartó gazdasági-műszaki újdonságok. Megyénkben például törekvés a vagy csak tej, vagy csak hús termelésére szakosodott szarvasmarhatenyészetek kialakítása. A folyamatot felgyorsíthatja az embrióátültetési bemutatón látottak elterjedése a gyakorlatban. Vitazárójában dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy számos olyan előadásra is sor került, amely jelentősen kapcsolódhat a vállalati elképzelések megvalósításához. A gépipar, az elektronika, az újítások, Máza-dél sorsa a megyei vezetés előtt napirenden lévő témák, és a tudományos heteken elhangzottak segítik a döntéselőkészítést. Célirányos, a gyakorlattal szerves kapcsolatban álló rendezvényekre van szükség, melyek egyidejűleg a tudományos eredményekkel is megismertetnek. — Az értelmiség, a tervezést végzők gondolkodását a több- arcúság felé kell terelnünk — fűzte tovább a gondolatot dr. Dányi Pál. — Emiatt jövőre több olyan programot tervezünk, melyeket egyesületek, társaságok közösen szerveznek, és széles körű érdeklődésre tarthatnak számot. A mostani hetek is rávilágítottak, hogy a szellemi munka egyre inkább ■szükséges feltétele a fejlődésnek, és egymástól látszólag távol eső területek szakembereinek együtt gondolkodására szükség van. Fölmerül az a kérdés is, hogy a tudományos hetek a jövőben mennyire feleljenek meg már kialakult funkciójuk mellett a tudományos ismeretterjesztés követelményeinek, például mennyire segítsék az önképzést. A fórum dr. Szemere Mátyásnak, az SZVT megyei elnö-. kének bejelentésével zárult: a Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetei pályázatot írnak ki a vállalati stratégia tervezésére. Az elbírálás alapját a meglévő stratégiák minősítése jelenti majd. Sz. Koncz I. FILMJEGYZET A gaz CIA-ügynök foglalkozáshoz méltó feladatot kap: rakétával el kell süllyesztenie egy utasszállító hajót. Ám az a megátalkodott rakéta éppen egy amerikai jachtot talál el, melynek fedélzetéről a szimpatikus pár még leadja az S. O. S. jeleket. Hogy, hogy nem, a segélykiáltást szovjet hajó veszi, cirkáló típusú, mire a gaz elvetemült CIA-ügynök a szovjet flotta ellen irányítja fegyverét. A kis csacsi. Mert kegyetlen harcot provokál; a legjobb szovjet tengerészek, élükön a legjobb az egyenlők között és a gaz szállnak szembe. Na, ki fog veszteni? A veszélyes őrjárat (pozitív) hősét nem véletlenül hasonlították az amerikai Rambóhoz, (kit csak jó egynéhány video- tulajdonos ismerhet), — mégha lényeges különbség is van Ünnepség a Kamaraszínházban A KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója (Folytatás az 1. oldalról) új mozgalmi stílusra felkészítenie a jövő vezetőit. S ez az élcsapat aztán képes volt a maga eszmei-politikai befolyása alá vonni a fiatalok széles körét, képes volt őket mozgósítani a társadalom szocialista átalakítását szolgáló tettekre. Dr. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára többek között a ma teendőiről szólt. Mint említette: A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mely 30 éve bontott zászlót, ma is meghatározója sokunk életének. Az ünnep tisztelgés és emlékezés, de egyben számvetés is: a korábbi folyamatok elemzése és kapaszkodók keresése a jövőhöz. E nélkül a múlt csak színes töredékek sokasága, mely a jövőre nézve köddé válik, feledésbe merül. Napjaink kihívása - népgazdaságunk teljesítőképességének növelése. Többek között itt mérettetik meg a KISZ politikai jellege, kongresszusi programjának gyakorlati értéke. Kötelesség felsorakozni a párton belül kialakult progresszív folyamatok és törekvések mellé. Részt venni a reform következetes végrehajtásában, mely szocialista rendszerünk minden lényeges területét érintik. A társadalmi fejlődés egyik mozgatórúgója a türelmetlenség, az igények növekedése — mondotta Fodor László befejezésül. — Fiataljaink e törekvések hordozói, önmagában az elégedetlenség azonban Tiém visz előre, csak akkor, ha kellő cselekvéssel, tenniakarással párosul. E cselekvésre szólítja fel a KISZ ma minden tagját a „Jqvőnk a tét!” akcióval is. A reform melletti következetes kiállás vitákkal, konfliktusok vállalásával, bátor magatartással jár. Mindehhez erőt meríthetünk elődeink, a zászlóbontók példájából, tanulni tőlük, miként lehet érzelemmel, értelemmel, cselekvéssel megnyerni a mai fiatalokat. K. F. Pf*iüti##* ci stúdiószínházban A levegőben Ujlaky László, a háttérben Balikó Tamás, Vári Éva, Pálfai Péter Kálmándy Ferenc felv. Viktor avagy Á gyerekuralom Érdekes drámát mutat be ma este a Pécsi Nemzeti Színház társulata a stúdiószínpadon: egy jelentős, nemrég felfedezett, de nálunk még ismeretlen szürrealista komédiát, Viktor avagy A gyerekuralom címen. A szerző, Roger Vitrac sem ismerős: 1900-ban született, 1952-ben halt meg. Korán csatlakozott a szürrealisták mozgalmához. A Viktort 1927-ben írta, a történet 1909-ben játszódik, főszereplője egy kilencéves fiú, aki születésnapján végigéli az egész életét, és megjelenik két polgári család is a maga álszent szokásaival és erkölcseivel. A fordító Vinkó József sze- szerint a Viktor Feydeau-bo- hózatnak indul, középfajú Strindberg-színműként folytatódik és végzet drámába torkollik. Ennek megfelelően Szőke István rendezésében az előadás gyakran vált hangnemet. De a magyar nézőt nemcsak ez lepheti meg, hanem a francia színpadon szokásos szókimondás és nyersesség is. amelyet tetéz a szürrealistáknak a közönséget megbotránkoztató szándéka is. A darabot először nem kisebb színházi személyiség, mint Antonin Artaud mutatta be 1928-ban, de ez nem nagy sikert ért el, akárcsak az 1946- os előadás. Az elismerést az 1962-es premier hozta meg, azóta a Viktort sok nyugati színpadon bemutatták. A pécsi előadás címszerepét Balikó Famás játssza. A többi szerepben: Újlaky László, Vári Éva, Dévényi Ildikó, Füsti Molnár Éva, Győry Emil, Oláh Zsuzsa, Pállai Péter, Maronka Csilla, Matoricz József és Pór Hajnalka. Díszlet: Kerényi József. Jelmez: Fekete Mária. G. T. Veszélyes őrjárat köztük. Ámbár ki tudja? Mert ugye a gaz amerikai Rambó abban különbözik szovjet kollégájától, hogy ő a sajátjai ellen is harcol, kik szégyenletes módon elveszítették a vietnami háborút. Jól tudjuk, az máig milyen kiheverhetetlen sokkot okozott az amerikai társadalomnak. Hiába próbálta a megtépázott nemzeti önbizalmat helyreállítani jó westernmódra az elnök, amikor néhány óra alatt egy egész országot legyőzött az amerikai hadsereg, az akció nem volt egyértelmű, hiszen egy parányi szigetországot tiportak le a fiúk, Grenadát. Ezért születhetett meg Rambo figurája: legalább a hamis tudat szintjén, de helyreállítsa a világ legerősebb fiújának képét. Na de, van-e kompenzálni- valója a Szovjetuniónak? Egyrészt. Másrészt viszont kompenzálni mégiscsak kellett valamit. Miközben ebbe mélyebben belemennénk, arra feltétlenül fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a filmet 1985- ben mutatták be: az ötlettől a megvalósulásig terjedő időt jó másfél évben megsaccolva az évtized első felének tudati lecsapódása a Veszélyes őrjárat. S azokban az években ugye, meglehetősen mélypontra estek a szovjet—amerikai viszonyok, az atomrakéták leszerelése helyett újakat telepítettek Keleten és Nyugaton egyaránt; A konfrontációt le kellett valahogy vezetni —ezt még érteném is, de valahogy mégsem győz meg szándékáról a Veszélyes őrjárat. S nemcsak azért nem, mert személy szerint nem szeretem azon filmeket, melyekben a nagyszerű kaland, a rendíthetetlen férfibátorság színtere a harc (háború), hanem azért sem, mert nem jó, ha napi aktualitásé katonapolitikai szempontok szerint készül ún. szórakoztató kalandfilm. A Veszélyes őrjárat 1987. évi magyarországi bemutatása hiba, s nemcsak azért, mert ma már más szellők fújnak Kelet felől fegyverkezési (következésképp): háborús kérdésekben, hanem azért is, mert jeles szovjet filmrendezők (pl. Elem Klimov a Jöjj és lásd- ban) már bebizonyították: a szülőföldön vívott jogos honvédő háború is kirabolja az emberek életét, megalázza, lealacsonyítja őket lehetőségeik szintjéről. Pedig azok a filmek is 1985. előtt készültek. Bodó L. Kitüntetések A KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója alkalmából a KISZ KB Vörös vándorzászló kitüntetését kapta a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát KISZ bizottsága. A Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka, Czilják József a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója alkalmából emlékplakettet adott át jó munkájukért a KISZ Baranya Megyei Bizottságándk, dr. Fodor Lászlónak, a KISZ Baranya Megyei Bizottsága első titkárának, Sípos Lászlónak és Tihanyi Jenőnek, a Megyei Hadkiegészítési Parancsnokság munkatársainak, Nagy Gábornak és Bodor Károlynak, a 2. sz. Gyakorló Iskola tanárainak, Rejtő Zsuzsannának, a 39-es dandár Üti Általános Iskola tanárának, Gutrai Ágnesnek, az Istenkúti Általános Iskola tanárának, Tasnádi Péternek, a MISO ősz. tályvezető-helyettesének, Himer Lászlónak, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága politikai munkatársának. & A tavaszi történelmi évfordulók alkalmával Egészségügyi Miniszteri Dicséret kitüntetésben részesült Ungvári László- né, vajszlói körzeti védőnő és dr. Blázics Gyula, a Bm-i Tanács Gyógyszertári Központ gyógyszervizsgáló laboratóriu. mának szakfelügyelő gyógyszerésze. Hatan megyei Főorvosi dicséret kitüntetésben részesültek. * A tavaszi történelmi évfordulók alkalmával Közlekedési Miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Ludvig János, a Pécsi Közúti Igazgatóság KISZ-titkára. ÉVM Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Soós István, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat főbizalmija. Szakszervezeti Munkáért Oklevélben részesült dr. Szokola Judit, a B. M.-i Tanács Kórház- Rendelőintézet alorvosa, dr. Kovács Csaba, az Igazságügyi KISZ-alapszervezet titkára, Albrecht Rezső, a BÉV főbizalmija, Hernádi Zoltán, a BÉV vezető bizalmija, Tihanyi Sándor- né, a BÉV bizalmija. A Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmából fiatal pedagógusokat tüntettek ki tegnap a Baranya Megyei Tanácson. Tíz óvónő, tanító és általános iskolai tanár részesült Miniszteri Dicséretben, amelyet Fischer János művelődési osztályvezető nyújtott át. Amrich Juditnak, a pécsi Berek utcai iskola tanárának, Farkas Csillának, az ANK 3. sz. Iskolája tanítójának, Győri Istvánná görösgal- pusztai óvónőnek, Kispál Tibor- nénak, a mohácsi Brodarics • téri óvoda vezetőhelyettesének, Kiss József Levente harkányi tanárnak, Lendvai Etel mecsekaljai óvónőnek, Woll Editnek, az ANK 3. sz. Óvodája óvónőjének, Zsoldos Lászlónak, a Pécsváradi Mg. Szakmunkásképző Intézet tanárának. Heisenbergné dr. Oszetz- ky Éva (Leőwey Klára Gimnázium) és Szabadi Zoltán pécsi hivatásos pártfogó (GYIVI) később veszi át kitüntetését. ünnepi taggyűlést tartottak március 19-én a KISZ zászló- bontásának 30. évfordulója alkalmából a pécsi rendőrkapitányság KISZ Bizottságának és a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság KlSZ-alapszerve- zetének fiataljai. A múltat, a szervezés gondjait Szőke Attila, a pécsi rendőrkapitányság pártbizottságának titkára idézte vissza. A megemlékezés után dr. Fodor László, a megyei és Burg- mann György, a városi KISZ Bizottság első titkára kitüntetéseket adott át. Dr. Fodor László értékelte a pécsi rendőrkapitányság KlSZ-bizottsá- gának tevékenységét. A munka elismeréseként a KISZ Központi Bizottsága Kiváló KISZ Szervezet Zászlót adományozott.
