Dunántúli Napló, 1987. március (44. évfolyam, 59-89. szám)
1987-03-20 / 78. szám
Dunántúli napló 1987. március 20., péntek A földről szólótörvény javaslat vitája jövedelemszerzés megakadályozása érdekében — korlátozzák a magánszemélyek által •megszerezhető telék-, lakás- és üdülő-, valamint •termőföld- tulajdon mértékét. — Változatlanul szükséges - hangsúlyozta - annak a szabálynak a fenntartása, amely szerint egy család tagjai — a házastársak és kiskorú gyér. mekeik — tulajdont általában csak olyan mértékig szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen a tulajdonukban. Ugyanakkor továbbra is lehetőséget kell adni arra, hogy a 14. életévét betöltött — kiskorú — gyermek egy lakótelket, a 16. életévet betöltött - kiskorú - gyermek pedig egy lakást önállóan szerezhessen. — A tulajdon családi ala. pon való összeszámítása a termőföldeknél is indokolt- itt azonban a szabályozás korszerűsítését javasoljuk. Megszűnik a javaslat értelmében a termőföldtulajdon és a lakó-, üdülőtelek tulajdon összeszámítása. A tulajdonszerzési korlátozások — a törvényjavaslat szerint — nem vonatkoznak az örökléssel és az elbirtoklással történő tulajdonszerzésre. Az öröklési jogot ugyanis Alkotmányunk garantálja; az elbirtoklással való tulajdonszerzés korlátozása pedig azzal a következménnyel járna, hogy egyes ingatlanok „gazda" nélkül maradnának; nem lenne tulajdonosuk. Ezen kívül házasságkötéssel vagy örökbefogadással is létrejöhet „családi többlettulajdon”, ha már mindkét házastársnak, illetőleg az örökbefogadott személynek is van tulajdona. Ezekben az esetekben a tulajdonszerzés • jogszerűen, nem a korlátozó’ rendelkezések megsértésével történik. Ennek ellenére a jelenlegi szabályozás szerint az ilyen többlettulajdont is el kell idegeníteni, s ha ez nem történik meg, az ingatlan értékesítéséről a tanács gondoskodik. A továbbiakban eljárási kérdésekről szólt a miniszter: — A törvényjavaslat előkészítése során alapvető céljaink közé tartozott, hogy az indokolatlan adminisztratív megkötöttségek kiiktatásával, a gazdálkodó szervezetek önálló döntési jogkörének bővítésével egyszerűsítsük a földekkel kapcsolatos hatósági eljárásokat. Az ingatlanok forgalmát megkönnyíti és egyszerűbbé teszi az állami elővásárlási jog intézményének megszüntetése. A jövőben csak a tanya és a hozzá tartozó föld magánszemélyek közötti adás-vétele esetén lesz továbbra is elővásárlási joga annak a mezőgazda- sági nagyüzemnek, amelynek területén a tanya fekszik. A gazdálkodó szervezetek önállósága elvének az felel meg, ha a működésükhöz szükséges földterületet elsősorban kölcsönös megegyezéssel alakítják ki. Ennek elősegítése érdekében az önkéntes földcsere intézményét a törvényjavaslat fenntartja, ugyanakkor egyszerűsíti az ilyen eljárást: megszünteti az önkéntes földcsere hatósági jóváhagyását. A termőföldek védelme érdekében a törvényjavaslat változatlanul előírja a földhasználó művelési kötelezettségét, és a hatóságok feladatává teszi, hogy rendszeresen ellenőrizzék a kötelezettség teljesítését. A tartós földhasználat jog- intézményéről, illetve annak megszüntetéséről Markója Imre elmondta: A tartós földhasználat jog- intézményével kapcsolatban az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága által előterjesztendő javaslatot - figyelemmel arra, hogy ez alkotmányos elveinket nem sérti és o tulajdonviszonyokban is csak jelentéktelen változásokat idéz elő - a Minisztertanács nevében elfogadásra ajánlom. Egyben, egyetértésemet fejezem ki — a Kormány megbízásából —• a bizottság előterjesztésében szereplő többi javaslat elfogadásával is. Dr. Markója Imre végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a földről szóló törvényjavaslatot fogadja el és iktassa törvényei közé. Váncsa Jenő felszólalása Vápcsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszél. (Telefoto KS—DN) A vitában felszólalt Váncsa lenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület összes földjeink több mint 70 százalékát, vagyis igen tekintélyes hányadát adja. Nagyarányú termőterületünkkel olyan kincs birtokában vagyunk, amelynek minél jobb hasznosítása országos érdek, a mezőgazdaság elengedhetetlen kötelessége - hangsúlyozta. A mezőgazdasági termelés növekvő eredményei mellett még az 1970-es években is csaknem 250 ezerre, évente átlagosan 24 800 hektárral csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított terület. Igazán érdemi változást az 1981-es évtől, a törvényi szigor és vele párhuzamosan a lendületesebb, bár még mindig elég szerény ütemű rekultivációs munkák hoztak. Az új földtörvény szelleme, intézkedései összhangban állnak agrárpolitikánk elveivel, gyakorlatával, összhangban vannak a gazdasági reformmal —■ mondotta Váncsa Jenő, javasolva a törvényjavaslat elfogadását. * Az előterjesztéshez hozzászólt Krémemé iMichelin Teréz (Baranya m„ 10. vk.), a ihi- mesházi Petőfi Mgtsz elnökhelyettese, Bölcsey György (Budapest, 63. Vk.), a XXI. -kerületi tanács elnöke, Cselőteí László (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Bánfalvi András (Sza- •bolcs-Szatmár m., 4. vk.), az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet, elnöke. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.). a földesi Rákócz Termelőszövetkezet elnöke Zsolnay Katalin (Komárom m. 3. vk.), a Környei Mezőgazda sági Kombinát művezetője Tóth László (Csongrád m., 12 vk.), a szegvári Puskin Tér melőszö-vetkezet elnökhelyette se, Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.), a halászi Zöldmező Termelőszövetkezet elnök, Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és -'minősítő Intézet Pölöskei Fajtakísér- leti Állomásának vezetője, Ele- ki János (Békés m„ 7, vk.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, Czi- bulka Péter (Szolnok, 3. Vk), a Nagyalföldi Kőolaj, és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgató-helyettese, Miklós Zoltán. (Nógrád m„ 3. vk.), a litkei Ipoly Termelőszövetkezet ágazatvezetője, Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.), a mezőszent- györgyi Alkotmány Termelő- szövetkezet elnöke. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.), a devecseri Virágzó Termelőszö. vetkezet nyugalmazott elnöke, Nagy László (Borsod m., 16. vk.), a krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet elnöke. Lakos László (Pest m., 9. vk.), a jászkarajenői Árpád Termelő- szövetkezet elnöke, Sebők József (Heves, 8. vk.), a karó- csondi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke, Varga János (Tolna m., 6. vk.), az iregszem- csei Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke. Horváth Ferenc (Somogy m. 10. vk.), csurgói körzeti főállatorvos, Iványi Lajos (Békés m., 12. vk.), a gyo- maendrődi Lenin Termelőszövetkezet elnöke, Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet elnö'ke és Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 18. vk.), a sárospataki Come- nius Tanítóképző Főiskola főigazgatója. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napi ta. nácskozása - amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az ülésszak. Krémemé Mihelisz Terézia felszélalása Szántóterületünk nőtt Baranya megyében napjain, kig erős maradt az emberek föld -iránti szeretete, függetlenül attól, hogy a mezőgazdaságban vagy más területen dolgoznak. Ez a tény, valamint a föld védelmére, termőképes, ségének fokozására, ésszerűbb hasznosítására fordított kiemelt figyelem eredményezte, hogy szántóterületünk 1982-től nőtt. 1964-től folyik megyénkben tervszerű meliorációs tevékenység. Ez ideig mintegy 65 000 hektáron végeztünk ilyen jellegű beavatkozást. Hatása ma már mérhető. A 100 forint költségre jutó eredmény átlagosan 29 százalékkal nőtt. Jelenleg újabb nagy erőpróba előtt állunk: a Dráva-öb- lözet meliorációja egymilliárd forintot meghaladó feladat, melynek elvégzéséhez az érin. tett üzemek saját forrásai rendelkezésre állndk. A kivitelezés ütemének gyorsítása az állami támogatás terv szerinti biztosítását teszi szükségessé. És ez nem csupán ágazati ér. dek. Megkülönböztetett figyelmet érdeméi azért is, mert egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben felgyülemlett gondok egy részének megoldását segíti. A rekultiváció, mint legjobb mezőgazdasági beruházás, megyénkben is nagy hangsúlyt kapott. 'E tevékenység eredményeként, közel 4000 hektárral nőtt szántóterületünk. Ez Baranya megyében egy átlagos üzem nagyságának felel meg. A rekultiváció paraméterei kedvezőek. A megtérülési idő üzemi szinten egy-három év, a támogatás mértéke átlagosan 50 százalék. Egy hektárnyi szántón megyénkben megközelítően 25 ezer forint termelési értéket állítunk elő. Ez évente az eddig rekultiváIt terület nagysáqát figyelembe véve 100 millió forint termelési értéktöbbletet eredményez. Jelenleg hétezer hektár olyan területtel rendelkezünk, mely viszonylag rövid idő alatt, évi 800-1000 hektáros ütemben lenne termelésbe vonható. Lehetőségeink a területcserék esetében is jelentősek. Előfordul, hogy egy üzem két szélső pontja között 50 kilométernél nagyobb a távolság. Az ésszerű terület- és értékbeki cserék a gazdálkodás költségeit érzékelhetően csökkentik. 1976-tól közel 15 000 hektár cserélt így gazdát. Ennek mintegy kétszerese a még rendelkezésre álló lehetőség. A most tárgyalt javaslat erénye, hogy tömören és jól tartalmazza a földingatlanokra vonatkozó átfogó rendelkezéseket. Érdeme, hogy jól illeszkedik a hazánkban zajló reformfolyamatok eszközrend. szerébe. A szocialista tulajdonviszonyokat megőrizve alapvetően nagyobb mozgásteret biztosít a földtulajdonOrszággyűlési jegyzet ban. földhasználatban, erősíti a földvédelmet. Engedtessék meg néhány konkrét észrevételt tennem:- A szabadabb művelési ág változást, gyors döntést és végrehajtást igénylő gazdaságunkban mindenképpen indokolt.- Hasznos és időszerű az a változás, mely szerint e mező. gazdasági üzemek nagyüzemi módon gazdaságosan nem művelhető területeiket - időbeli és területi korlátok nélkül - adhatják bérbe.- Magam is fenntartással fogadtam a tartós földhasználat intézményét. Különösen célszerűtlen lett volna a lakás- és üdülőépítés céljára szolgáló telkek tartós használatának fenntartása, mert ez a tulajdontól való megkülönböztetés elméleti és fiktív jellegű. Gyakorlati értelme nincs, ha figyelembe vesszük az épület tulajdonosát indokoltan megillető jogokat. A földvédelem kapcsán kívánom elmondani, hogy az napjainkban még nem magától érthetődő gyakorlat, esetenként csupán a szankciótól való félelem. így a szándékolt cél elérését nem mindig segíti kellően a termelésből való kivonásért fizetendő kártalanítás és a földvédelmi járulék, birság. Egyetértek azzal, hogy lakóterület kialakítása e szempontból kedvezményezett legyen. De mi ösztönöz ésszerű takarékosságra, ha a fent említett összegeket is a telek kialakításának költségeihez lehet számítani és az épittetőkre hárítani? Irodalmi adatok szerint ipari és szolgáltatási célokra vesz- szük igénybe összes földterületünk 7 százalékát. Az itt megépített létesítmények szükségességét nem vitatom, mégis fontosnak tartom megjegyezni, hogy az egységnyi területre jutó beruházás költsége nagyságrendekkel haladja meg a jó minőségű termőföld értékét, így annak kivonásáért fizetett kártérítés a létesítmények hatékonyságát gyakorlatilag nem érinti. Tisztelt Országgyűlés! A földről szóló törvénytervezet előkészítése, vitája során gyakran vetődött fel az új földértékelésre való áttérés igénye. Mivel a mezőgazdasági üzemek költségvetési kapcsolatait, a támogatást, az elvonást jelentősen befolyásolja a föld minősége, én is eqyetértek azzol, hogy az úi értékelési rendszer bevezetése naqy körültekintéssel történjék. A iobbítás szándékával hívnám fel azonban a figyelmet jelenlegi gyakorlatunk napi munkát nehezítő gondjára: A sokat emlegetett aranykorona a használati és forgalmi viszonyoknak igen gyakran meg nem felelő érték. Ez eredményezi némely konkrét esetben, hogy a termelőszövetkezet által megváltott kisebb területi ingatlanokért, illetve tulajdon- részekért 20—30 forint — vagy annál is kevesebb - megváltási árat lehet megállapítani, önkéntes felajánlás esetén a megváltási ár kétszeresét lehet fizetni, ami ugyancsak nevetséges összeg. Ez az irreális térítési díj megakadályozza a termelőszövetkezeti földtulajdon bővítését, rendezését. Tisztelt Országgyűlés !* A törvény előterjesztése során elhangzott, hogy a föld nemzeti kincs, alapvető környezeti elem, a mezőgazdaság mással nem pótolható termelési eszköze. Védelme, legésszerűbb hasznosítása, termékenységének megóvása a törvényjavaslat kifejezett szándéka.'Ezért szavazok annak elfogadása mellett. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután dr. Markója Imre, a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt: — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár állami tulajdonban és állami, valamint más szervek kezelésében van, csaknem 5 millió 700 ezer hektár földön pedig o szövetkezetek gazdálkodnak. Az állami vállalatok és más állami gazdálkodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazdasági életünkben egyre nagyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben hasznosítsuk, mert csak így növelhetjük gazdálkodásunk hatékonyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására. így például az állami gazdaságok földjét nem vásárolhatják meg mezőgazdasági szövetkezetek és a szövetkezetek sem adhatják el földjüket gazdasági társulásnak. A törvényjavaslat feloldja ezket a ma már indokolatlan megkötöttséqeket, s kimondja, hogy a - javaslatban meghatározott kivételekkel — át lehet ruházni az állami föld és a rajta levő épület tulajdonjogát szövetkezetre, társadalmi szervezetre és qazdasáqi társulásra, a szövetkezet tulajdonában lévő inqatlanét pedig az államra, más szövetkezetre, társadalmi szervezetre és társulásra. Ehhez hatósági jóváhagyásra sincs szükség. A iavaslat alaptételei közé tartozik, hoqy fenn kell tartani az állami tulajdon egységét és oszthatatlanságát. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban, a válalati önállóság növelése érdekében a törvényjavaslat nagymértékben bővíti a kezelő szervek jogait. A továbbiakban dr. Markója Imre elmondta, hogy a szövetkezeteink által jelenleg hasznosított 5 millió 690 ezer hektár földből 3 millió 293 ezer hektár szövetkezeti tulajdon, 2 millió 175 ezer hektár úgynevezett tagi föld - a szövetkezeti tagok és más személyek tulajdona -,.222 ezer hektár pedig állami tulajdon. — Jelenleg gazdasági bizonytalanságot okoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek nem szerezhetik meg az általuk ingyenesen és határidő nélkül használt állami föld tulajdonjogát. A szövetkezet földhasználati joga most — közérdekű célra — térítés nélkül megvonható. Ez a szövetkezeteket visszatartja attól is, hogy a helyi tanácsoktól további állami földeket vegyenek át használatra, s így akadályozza a mezőgazdasági földek maradéktalan megművelését. A szövetkezetek termelési biztonságának növelése, a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének következetes megvalósítása és az ésszerű földhasznosítás elősegítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megváltás útján - méltányos ellenérték fejében — megszerezhessék ezeknek az állami földeknek a tulajdonjogát. A javaslat átveszi azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a magánszemély a tulajdonában levő földet — ingyenesen vagy térítés ellenében - felajánlhassa az államnak vagy szövetkezetnek. Változás viszont,- hogy míg a belterületi földet jelenleg csak az állam javára lehet felajánlani, a javaslat lehetővé teszi az ilyen föld felajánlását szövetkezet részére is. Ebben is kifejezésre jut az a jól bevált, a szabályozásban azonban eddig következetesen nem érvényesült elvünk, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon: azonos jellegű szocialista tulajdon. Felidézte dr. Markója Imre, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések — a spekulációs törekvések és a munka nélküli (Munkatársunk telefonjelen- tése) A Parlament kupolatermének karzatai zsúfoltak, s ahogy lent végigtekintünk a széksorokon, 21 mikrofont számolhatunk, 21 képviselő vár felszólalásra. Mindez az esti órákba nyúló vitát ígér a földről. A szünetek rövidnek tűnnek. A folyósokon a képviselők még a 10 perceket is kihasználva felszólalásokat értékelnek, s a jól sikerűitekhez - kivételesen — gratulálnak. Baranya megye képviselői hogyan vélekednek az új föld- kódextervezetéről ? Dr. Nagy József:- Vigasztaljon, ha végignézünk a térképen, hogy város várost követ. Vigasztaljon, hogy ez a fejlődés útja. De 40 év alatt egy megye nagyságú termőterületet foglaltak el építkezésre, ipari üzemek létesítésére. Mégpedig a legjobban termő értékes területeket. Akkor még megvolt a választás lehetősége, vhogy a gyengébb minőségű földeket vonják ki a művelésből! Ma már a törvény szigora kell, hogy a mezőgazdaságilag hasznosítható területek további csökkenését mérsékeljük. Ami a tulajdonra vonatkozó új szabályozást illeti, időszerűnek tartom azt, hogy a jövőben a család tagjai külön-kü- lön is tulajdonosok lehetnek. E rendelkezés nem kis részben családvédelmi célokat is szolgál. A legnagyobb vita a tartós földhasználat további fenntartása, illetve eltörlése körül zajlott. Az alig tíz éves jogintézmény már eddig is sok adminisztrációs munkát jelentett, s az emberek nem barátkoztak meg vele. Vajon nem okoz-e ezután is gondot, hiszen az új szabályozással kettősség áll fenn. Akiknek már van földjük tartós használatban, azok továbbra is fenntarthatják, vagy megvásárolhatják. Az új földtörvényben azonban nem szerepel a tartós földhasználat, de mégis létezik. Ezt átmenetileg ismét szabályozni kell. Kasó József, a megyei képviselőcsoport vezetője: — Eddig több mint 200 már- már áttekinthetetlenül széttagolt jogszabály foglalkozott a földtulajdon és használat kérdésével. Az új földkódex tervezete a meglévő gondok alapján fogalmazta meg a tennivalókat. A földdel kapcsolatos kérdéseket két eszközzel — a szigor és az enyhítés — kívánja rendezni. Például a művelés alóli kivétel már eddig is megvolt nehezítve, de a szabályok most a komplex rendszerbe tartoznak. Ugyanakkor nőtt a gazdálkodó szervezetek önállósága a földművelési ágának megválasztásával, a művelési ág szerkezetének kialakításában. Szabadabb mozgásteret ad a törvény a föld használatának. Jelentősen megkönnyíti pz ingatlan fogalmát is a már indokolatlan meqkötöttségek eltörlésével. Például az állami és szövetkezeti föld tulajdonának átruházási lehetőségével. Marton Gy.
