Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-07 / 37. szám

Tervezéstől a megvalósításig Elgőzölögtető hűtés — műanyag lemezes levegő­levegő hőcserélő — hő- erőművi „hulladékhő" hasznosítása üvegházak fűtésére — új típusú hűtő- tárolók — pernyehaszno­sítás — a Heller—Forgó­féle hűtés kiterjesztése — termoolaj-rendszerek — hőhasznosító rendszerek — hulladéktüzelésű kazá­nok — hosszasan (ehetne sorolni azokat a megol­dásokat, melyeket az Energiagazdálkodási In­tézet szakemberei dolgoz­tak ki és helyeztek üzem­be a világ sok pontján. Tervezéstől a megvalósí­tásig — ez az intézet jel­mondata, s van még egy, belső használatra: „belső technológiai transzfer". Reménypusztán háztáji gazdaságukban kilenc tehénnel foglal­koznak Török Jánosék Szedik a gombát a Bajcsy-Zsilinszky utcai pincerendszerben Csiperke, laska, shii-take w A Pécsi Állami Gazdaság fejleszti gombaágazatát Friss szállítmányok Budapestre és Bécsbe Négyféle gombakonzerv pécsi receptúrával ipari üzemek energiaellátása, nagyobb területek komplex energiaellátása, azaz erőművi, kazántelepi és távhőrendszeri kutatások, alkalmazások. Má­sik fő területünk a víztakaré­kosság: ide tartozik a Heller— Forgó-elv alkalmazása, de eb­ben a csoportban foglalkozunk a zárt rendszerű vízhasznosí­tásokkal is a vízelőkészítéstől a szennyvizek kezeléséig, bele értve azt is, hogy milyen má­be vesszük, hogy az ottani pá­rologtatók jelentős mennyiségű vizet és hőenergiát adnak át a levegőnek. S ha jól tudom, Pécsett a víz sem áll bőséggel rendelkezésre. Igen sok hő­energia fordítódik az istállók fűtésére, de az is fontos, hogy azok jól legyenek szellőztetve: levegő-levegő hőkicserélőink bizonyára érdekesek lennének a baranyai mezőgazdasági üzemeknek is.- Mit jelent ez a gyakorlat­ban - kérdezzük Papp István­tól, az intézet vezetőjétől.- Technológiai transzfer alatt általában azt értjük, hogy egy-egy műszaki megoldást, újdonságot, eljárást hogyan lehet az egyik országból a másikba átplántálni, hogyan lehet honosítani. A belső tech­nológiai transzferen mi azt ér­jük, hogy van egy új műszaki megoldás, mondjuk a Helleré. Igen ám, de ez az elv nem­csak a hőerőművi hűtéseknél alkalmazható, hanem minden egyéb hűtési folyamatnál, így akár a vegyiparban, a gáz­iparban és esetenként az élel­miszeriparban is.- Az Energiagazdálkodási Intézet új tevékenységi területe egyidős a gazdasági reform­mal: feladata energetikai ku­tatások, fejlesztések, tervezé­sek elvégzése, egyúttal saját szellemi produktumainak fő­vállalkozói megvalósítása.- Nevünk valóban megté­vesztő egy kicsit, hiszen való­jában vállalati formák, azaz nyereségérdekeltség alapján dolgozunk: az innovációs lánc teljes vertikumának ótfogása a feladatunk. Néhány éve mind­ehhez az exporttevékenység is hozzá járult. Tavaly intézetünk 2,5 milliárdnyi értéket realizált, ezt döntően vállalkozásokból, s ebből a tőkés export 20 mil­lió dollárnyi volt, s ugyancsak 20 milliónyi rubelben a szo­cialista országokba irányuló exportunk. A dollárexportunk­ra külön büszkék lehetünk, mert olyan időszakban sikerült megduplázni értékét, amikor általában szűkültek az export- lehetőségek.- Az energiagazdálkodás szinte határtalan terület, s az intézet, úgy tűnik, igyekszik mi­nél nagyobb térséget meghó­dítani ebből: felkarolnak öt­letet új tipusú gépkocsi-gyúj­tóberendezéstől kezdve az is­tállók energiatakarékos szel- löztetésééig. Mégis, melyek a főbb kutatási-fejlesztési irá­nyaik?- Az első csoportba a hő­energiával kapcsolatos terüle­tek tartoznak: takarékosság, sodlagos anyagokat nyerhetünk ki belőle. A harmadik fő terü­let a hűtéstechnika. S mind­ezekkel összefüggésben kör­nyezetvédelmet szolgáló eljá­rásokat, technológiákat is ki­fejlesztettünk: a pernyehaszno- sitásban nagy tapasztalataink vannak már, miképp az ipari, mezőgazdasági melléktermé­kek energetikai hasznosításá­ban.- Pécs esetében látna-e le­hetőséget az energiával való takarékosságra? — Hogyne, feltétlenül. Előre- bocsátva: a gyöngyösi erőmű mellé telepítettünk egy kis üvegházat a kondenzvíz hő­tartamának hasznosítása s a Skálával van elképzelésünk egy 15 hektáros üvegházra is, mely a hőerőmű „hulladékhő- jével” üzemelne... A pécsi erőműnél is lenne erre lehe­tőség, különösen, ha figyelem­benne — szóval bonyolult hid­rotechnikai folyamatot kellett kézben tartani. De sikerült, s most Sárvárott olyan referen­ciaüzemünk van, mely külföldi érdeklődést is kiváltott, a kris­tály iránt is, s a technológia iránt is.- Van e titka az intézetnek, s ha van, megosztaná e má­sokkal is — kérdezem utoljá­ra Papp Istvántól. — Titok nincs. Hacsak az Negyvenmilliós támogatás a tehéntartóknak Ügyintézés munkaidőn túl az Állategészségügyi Állomáson Baranyában évente átlago­san 40 millió forinttal támogat­ja az állam a házatáji állattar­tókat. Az első tehén utón, ha a gazda négy évre köti a szerző­dést, akkor 10 000 forintot, ha csak egy évre, úgy 2500 forin­tot vehet fel. A második és minden további tehén után egyéves szerződésnél 6000 fo­rint, négyéves szerződés eseté­ben 24 000 forint állami támo­gatás jár a tehéntartónak. A négy évre lekötött jószágokért a gazda előre veheti fel a pénzt. Tavaly a megyében mintegy hétszáz kistermelő élt ezzel a lehetőséggel. A támogatási forma nem változott, 1987-ben is a fenti feltételekkel kaphat­ták meg a tehéntartók az álla­mi támogatást. A szerződéseket továbbra is a tanácsokkal kell kötnie, a pénzt a Megyei Ál­lategészségügyi Állomás folyó­sítja, a szerződések alapján. Van olyan gazda, aki csak egy, de van aki 10—12 tehenet tart, tehát annyi után élvezi a támogatást. Visszaélés ritkán fordul elő, de az igen, hogy a jószágot időközben eladja, vagy levágatja a tulajdonos. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. Az állattartók leg­gyakrabban azt reklamálják, hogy nem érkezett meg a pénz. Az Állategészségügyi Állomás Pécsi, Megyeri úti központjá­ban mindenesetre igen élénk a háztáji tehértartókkal kapcso­latos ügyfélforgalom. Ezért most - pontosabban 1986. de­cember elsejétől — meghosz- szabbítottók az ügyfélfogadási időt. Hétfői napokon délután 4 és 6 óra között ügyeletet tar­tanak, és így munkaidőn túl intézhetik a tehéntartók állami támogatóssal kapcsolatos ügyes-bajos dolgait. Az állomáson egyébként min­dennap reggel 7-től délután 4 óráig tart a munkaidő, de­cember óta a hétfői napokon reggel 7-től délután 6 óráig. — Rné — Tengerviz-.sótalanító berendezés Arubában — belső technológiai transzfer eredménye a sárvári termálkristály. — Hogy mennyire szerteága­zó az Energiagazdálkodási In­tézet tevékenységére arra még egy példa. A mozgásszervi be­tegségekkel küzködők körében hamar népszerűvé vált sárvári termálkristály léte is az intézet­hez fűződik. A laikus számára egyszerűnek tűnik a dolog: a termálvizet bepárolják s kész a kristály. A valóságban ez bonyolultabb: — Egy sor speciális műszaki feladatot kellett megoldani szakembereinknek: a termál­vizet adó gázos kút gyakran eltömődött, ennek megakadá­lyozása volt az első feladat, majd, hogy a berendezések se tömődjenek el. A fogyasztó számára a legfontosabb, hogy a bepárlással a kristályokban megmaradjanak azok a nyom­elemek, amik a gyógyító ha­tást kifejtik — s ezek egyszerű bepárlással nem lennének nem, hogy még a legkedvezőt­lenebb közgazdasági viszonyok között is ügyeltünk arra, hogy bevételeink egy jelentős részét kutatásra fordítsuk. Még egy olyan átütő eredmény után, mint például a Heller-Forgó- rendszer sem szabad lemon­dani a kutatásról, így érhettük el, hogy annak az elvnek már a harmadik generációs hasz­nosítása is megtörtént. Azaz a titok az a bizonyos belső technológiai transzfer: egy va­lahol elért eredmény további hasznosítási lehetőségeit is felkutatjuk, s átvesszük akár egy technológiai folyamat egészé­re, vagy csak egy komponen­sére. A nyereségünk nagy ré­szét befizetjük ugyan az állam- háztartásnak, de kutatásra, fejlesztésére mindig találtunk valami kis pénz. B. L. A kétezerötszáz négyzetméte­res Bajcsy-Zsilinszky Endre ut­cai gombapincészetben van munka elég, hisz a csiperke és a laskagomba ugyancsak igé­nyes. A hűvös pincerendszer ágaiban polcokon és alattuk is PVC-zsákokban friss telepítés. S van, amelyik épp termőre fordul. A szép fehér csiperke­gömbökkel úgy bánnak a sze­dőasszonyok, mint a hímes to­jással. Elmondják, hogy a csi­perke nemcsak az általános tisztaságra, a pincehőmérsék­letre, hanem a szedő kézügyes­ségére is kényes, erősebb fo­gás esetén megbámul az adott helyen. A Pécsi Állami Gazdaság gombaágazatának dolgozói jól megtanulták ezt az aprólékos és gondos bánásmódot. Mun­kájuknak köszönhető, hogy ele­gendő friss és konzerv csiper­ke, valamint laskagomba kerül a pécsi, kecskeméti, budapesti, győri és rövidesen ismét a bé­csi háziasszonyok asztalára. — Még a legtökéletesebb hűtőláncnál is sok a bizonyta­lansági tényező, ezért nagyüze­mi termesztésénél nélkülözhe­tetlen a konzervipari háttér—, mondja Rózsai Antal, a PAG gombaágazatának vezetője. — A Győri ÁFÉSZ konzervüzemé­vel korábban kialakított kap­csolatuk végre úgy tűnik, piac­képessé vált. A PAG tavaly 350 tonna gombát termeit, ezt a szép mennyiséget az 5000 négyzet- méteren termesztett sampinyon és a 2000 négyzetméteren ter­melt laskagomba adta. Tavalyi bécsi értékesítésük - bár kí­vülálló okok miatt kísérleti ér­tékesítésnek könyvelhették csak el — biztató eredményei azt sugallták, hogy ne adják fel ezt a piaclehetőséget. Tervezik, hogy februárban ismét indul­nak heti egy-kétszer a pécs— bécsi gombajáratok. A gombavertikum a PÁG-nál teljessé vált. Csíralaboratóriu­muk nemcsak a saját alap- anyagellátásukat fedezi, a bel­földi spóraellátásban is meg­határozók, tavaly még Jordáni­ába is szállítottak. Komposzt- üzemükben évente 5500—6000 tonna komposztot állítanak elő, ennek egynegyedét használják fel saját termesztésüknél, a többit értékesítik. A gombagaz­da szerepkör termesztési ifányí- tást, szaktanácsadást, szerve­zést is magában foglal, a ház­táji termesztést is mozgatják, vissza is vásárolják az ott ter­melt gombát. — A háztájiban tízezer négy­zetmétert is meghaladó terüle­ten termesztenek gombát. Az exportunkban is számítunk a háztáji termelőkre — mondja Rózsa Antal. A pincék már beteltek, így újabb lehetőségek, módszerek után néznek. Februárban kez­dik kísérletként a laska víz- függönyös,' hidrozolfóliasátras termesztését. Ha ezt sikerül kombinálniuk ipari hulladékhő­vel, akkor gazdaságosan a je­lenleginél is lényegesen több laskát hozhatnak piacra. A las­ka téli termesztése jelenleg igencsak költséges, számunkra mégis piaci kényszerűség, hogy óbból is egész évben folyama­tosan szállíthassanak. Tervezik, hogy a sampinyon és a laska mellett harmadikként kísérletez­nek a japán tuskógomba, a shii-take meghonosításával is. Ez az Európában egzotikusnak számító gombafajta a laskához hasonló, hisz az is fabontó gomba. Az elmúlt év minden gomba­termesztő számára kedvezőtle­nebb volt, mint a korábbiak bármikor — pedig a gomba — ha minden jól megy és teljes az összhang a termesztésben és az értékesítésben is — átla­gon felüli hasznot hajt. A PÁG-nál és a háztáji in­tegrációnál a termesztést biz­tonságos. Az értékesítés terén nagy előrelépést jelentett, hogy mind több pécsi, baranyai üz­letnek és vendéglátóegységnek szállítanak rendszeresen. Emel­lett az ország számos városát is ők látják el, és nagy meny- nyiségben rendszeresen szállí­tanak Budapestre is a Vitamin- Skála-hálózatnak. S ha a tény­leges piaci igény kevesebb, mint amennyi érettet leszedhet­nek a PVC-zsákokról, akkor a Győri ÁFÉSZ konzervüzemének is indítják a szállítmányt. A PAG receptúrája alapján az elmúlt év végén már 10 ton­nányi gombát dolgoztak fel négyféle készítménynek. Kará­csony előtt jelent meg a keres­kedelemben a leesés laska­gomba, a virslis gombasaláta, a csiperkegomba-saláta gyöngyhagymával és a natur- loskaszeletek. Ez a négy újdon­ság remélhetően a háztartá­sokban és az üzemi vendéglá­tói konyhákon is hódítani fog. Erre gondolva készítik ezeket 0,5 és 5 literes kiszerelésben. S amíg a frissen szedett gom­bát ajánlatos mielőbb elkészí­teni és elfogyasztani, addig a konzervgombák nagy előnye, hogy azok két évig tárolhatók és fogyaszthatok. Murányi László HÉTVÉGE 5. Gazdálkodás az energiáival Beszélgetés Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával

Next

/
Oldalképek
Tartalom