Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-21 / 51. szám
Tudomány Újabb értekezések a szentlőrinci iskolakísérletről A szubjektumok termelése Három éve adtunk hírt két olyan disszertációról, melyek a szentlörinci iskolakísérletben folyó munkával kapcsolatosak. Az egyre több társra, követőre találó átfogó pedagógiai kísérlet jellegéből adódóan folyamatosan alapanyagot kínól a különböző szintű, tudományos vizsgálódásra. A kísérlet egykori vezetője, Gáspár László akadémiai doktori értekezésében átfogó módon bizonyítja azt a nagyon fontos tényt, hogy a korábbi meggyökeresedett szemlélettel ellentétben a nevelés, mint a társadalmi termelésben a társadalmi gyakorlat mindenkori szubjektumainak termelési folyamata, nem a társadalmi felépítmény, hanem a társadalmi alap része. Az iskolakísérletben, amely 1978 és 1983 között folyt, az új tantervek elméleti és gyakorlati kimunkálása során összegződött tapasztalatokat, és a sajátos kísérleti tanterv szerint tanuló gyerekek tanulásában megjelenő motivációknak a vizsgálati eredményeit összegzi Bárdossy Ildikó bölcsészdoktori értekezése. A kísérletekre vállalkozó más iskolák számára is legfontosabb tantervfejlesztési munkálatokról, az ezek során kibontakozott és a legmodernebb oktatáselméleti törekvésekkel összhangban lévő elméleti alapokról a Pedagógiai Szemle 1986. októberi számában adott áttekintést. Minthogy a kísérlet antropológiai alapfelvetésében a nevelés a szubjektumok és a szubjektumokban rejlő képességek termelése, így a tantervelméleti koncepcióban szükségszerűen jelenik meg. és a tantervi követelmények szintjén is a tartalmi oldal mellett (mit tudjon a gyerek?) a műveleti oldal is (milyen szinten és hogyan, milyen tevékenységben legyen képes az adott tudást realizálni?). * A Janus Pannonius Tudományegyetemen az elsők közt kapott ,,dr. univ.” tudományos fokozatot Marton Győző, a Pécsi Bőrgyár ergonómusa. Disz- szertációjában az iskolakísérletben folyó termelő-gazdálkodó tevékenység és a közéleti - politikai-önkormányzati rendszer és működési folyamatok kapcsolatait elemezte. A döntően szociálpszichológiai szemlélettel és módszertani apparátussal végzett vizsgálatok során feltárta a termelőmunka mint érték megjelenését a tanulók és tanárok értékrendjében. Megvizsgálta, hogy a működő önkormányzati rendszerben létező értékelési mechanizmusok mennyire azonosak vagy eltérőek az elméletileg tételezett, vagy a vizsgált értékpreferenciákhoz viszonyítva. A két, különböző évben végzett vizsgálatsorozatban feltárta, hogy a brigád, mint a termelési folyamat alapközössége, mennyire tölti be a valódi, összehasonlítási alapot jelentő és az egyén számára viselkedési — gondolkodási normákat kínáló elsődleges közösség szerepét. A dolgozatokban foglalt tudományos értékek ma már nem csak a szentlőrinci iskolakísérlet jelenlegi gyakorlatát és a hazai pedagógiai-pszichológiai tudást gazdagítják. hanem mindazon újabb vállalkozó iskolák tudását is, melyek a szentlőrinci kísérleti iskola által kitaposott úton kívánnak továbbhaladni. Martin László hHiiiheíii 11UP IMI ■ m^r K HM Vendégprofesszor a tanárképző karon. Howard Ziff, amerikai professzor, a massa- chussetsi egyetem angol-német tanszékének vezetője május végéig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar angol tanszékén oktat. A mai amerikai publicisztika és a klasszikus amerikai önéletrajzok elnevezésű szemináriumokat vezeti. POTE-évkönyv. Megjelent a Pécsi Orvostudományi Egyetem 1984—85-ös tanévének évkönyve. A könyv tartalmazza a tanévnyitó ünnepség beszédét, a rektori és rektorhelyettesi megbízásokat, tudományos minősítéseket, megemlékezést dr. Melczer Miklósról, az egyetemi napok rendezvényeit, a Pécs város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget, a külföldi tanulmányutak, rendezvények fölsorolását, dr. Tigyi András a Sejtkárosodás molekuláris háttere és dr. Telegdy Gyula A cholecystokinin idegrendszeri hatásai cimű tudományos előadását, a tudományos szakosztályban tartott előadások jegyzékét, az egyetem tantervét, a tanévben végzett orvosok és az oktató kórházak főorvosi karának névsorát, az egyetem szervezeti fölépítését. Az évkönyvet dr. Antal Ernő, a rektori hivatal vezetője szerkesztette. * Díszdoktorok. A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanácsa dr. Gerhard Haneyt, a jénai egyetem jogtudományi szekciójának állam- és jogelméleti professzorát és dr. Gerhard Hoffmant, a marburgi egyetem jogtudományi karának nemzetközi jogászprofesz- szorót kiemelkedő tudományos eredményeik, a saját intézményeik és a JPTE Állam- és Jog- tudományi Kara közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett munkásságuk elismeré. sekéaoen diszdoktorró avatta. A JPTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Bizottsága a Studia juridica-ban kiadta a díszdoktorrá avatás latin nyelvű rektori laudátióját, az elhangzott beszédeket, valamint a díszdoktorok német és magyar nyelvű előadásait. * Pályázati díj. Dr. Kuhn Ferenc, a POTE Szemészeti Klinika tanársegéde, a dr. Papolczy Ferenc pályázat második diját nyerte el. Pályamunkájának címe: „Idegentest a lencse mögött: mágnesextractio vogy vitrectomia". Februári tudományos ülés. Február 23-ón, 16 órakor a POTE központi épület III. számú tantermében tartanak tudományos ülést. Négy előadás hangzik e| a glaukomaellenes műtétek fejlődéséről, a heveny myocardialis infarctus miatt kezeltek korai mobilizálásának stratégiájáról és módszereiről, a vesesérülésekről, a képalkotó eljárások taktikájáról, az asztma bronchialeben szenvedő betegek anaesthesiájáról nőgyógyászati műtéteknél. Nagydoktori disszertáció Városszövetségek az Álföidön? Beszélgetés dr. Tóth Józseffel- Csuda tudja, miért, de gyermekkoromban úgy képzeltem, hogy Ausztrália a világ legnagyobb kontinense. Ábrándoztam róla, terveket szőttem, hogy miként fogom földeríteni. Azután amikor megpillantottam végre a térképen, meg voltam sértődve, hogy milyen picike. — A gyermekkori emlék ma is megmosolyogtatja dr. Tóth Józsefet, akinek a földrajz iránti vonzódását ez a „csalódás" nem semmisítette meg. A szegedi egyetem elvégzése után az egyetemen maradt tanársegédként, gazdaságföldrajzot oktatott. A települések, az urbanizáció, a népesedés, a migráció és mindezek gazdasági, társadalmi vetülete érdekelte, érdekli azóta is. Kandidatúrája 1973-ban készült, a központi települések szerepének hatásával foglalkozott a népesség foglalkoztatási átrétegződésé- ben. Nagydoktori disszertációját tavaly védte meg, elme „Az urbanizáció sajátosságai és problémái az Állóidon“. Dióhéj nyi életrajz, amely azonban nem említi dr. Tóth József pályájának két fontos lépését.- Igen, az elsőt 1973-ban tettem meg. A Földrajztudományi Kutatóintézet Békéscsabán kutatócsoportot kívánt létrehozni, és ezt az izgalmas lehetőséget nekem kínálták föl. Harminchárom éves voltam akkor. Elfogadtam. Az egyetemen sokan kinevettek. Kilátásaim szerint az egyetemen is „sínen voltam", és nem értették, miért hagyom ott a biztonságos intézményt. Ma mór szerencsére egyre kevesebb egyetemi oktatóra jellemző a bezárkózás, de akkor ez még divat volt.-7 Hogyan sikerült létrehozni a kutatócsoportot, amely ma már küllöldön is elismert tudományos műhellyé fejlődött?- Végigjártam az akkori végzős hallgatókat, tudakozódtam utánuk, tőlük és kiválasztottam azt az öt embert, akik maguk is szívesen vállalták a feladatot. Sok kutatást folytattunk és szép számmal jelentek meg tanulmányaink, monográfiáink, kiadványaink. Külföldi szakmai kapcsolatokat építettünk ki, az Akadémia támogatta munkáink egy részét, konferenciákra hívtak bennünket. Amelyekre különösen büszke vagyok: például együttesen írtuk Békéscsaba földrajzát és megalapítottuk az „Alföldi Tanulmányok" cimű évkönyvet, amely ma jónevű periodica.- Az Allöldi Tanulmányokhoz olvasható a közép-békési térségek együttműködési lehetőségeivel foglalkozó kutatások megállapításai?- A kutatásból négy konferenciát tartottunk és hat kötetet jelentettünk meg. A kutatás lezárult.- A városszövetségek gondolata az NDK-ban községszövetségek formájában megtalálható. A Békéscsaba, Gyula, Békés térségére vonatkoztatva milyen lehetőségeket találtak önök a városszövetség megvalósítására?- Erről röviden csak az általánosságokat lehet elmondani. A városszövetségeket egységesen, de az egyes városok autonómiájának a fenntartásával lehetne elképzelni. Mindennek alapja a közlekedés. Békés és Békéscsaba között naponta kétezren ingáznak. A városszövetségek megvalósításával - és átgondolt, közös tervezéssel, fejlesztéssel kiküszöbölhetők lennének az egymást átfedő és felesleges beruházások, a pénzt az igazán fejlesztésre váró ágazatok, beruházások kaphatnák. A megállapításokkal egyébként a térség regionális fejlesztésének tervezésekor számolnak, lehet, hogy lesz belőle valami. Szakértőként én is részt veszek a regionális terv készítésében. A városszövetségek gondolata egyébként elképzelhető lenne például - Veszprém, Várpalota, Balatonfüred térségében vagy amint — azzal Kiss István már évtizedekkel ezelőtt foglalkozott - Tatabánya, Tata, Oroszlány viszonylatában.- Kutatásainak középpontjában az Allöld található. Nagydoktori disszertációja az elmúlt évek, évtizedek eredményeinek összegzése.- Az Alföld hazánk egyik legsajátosabb, nemzetközileg is érdeklődést keltő régiója. Az ország területének mintegy kétötödét képezi, természeti viszonyai, történelmi-társadal- mi-gazdasági fejlődésének jellegzetességei következtében elkülönül a többi országrésztől. Kutatások a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján Az újszülött osztályon ... Fotó: Proksza László Koraszülés és tüdőelégtelenség A koraszülések gyakoriságának csökkentése, az intrauterin és a szülés alatti (intrapartum) magzati veszélyállapotok korai felismerése és ellátása a szülészeti intézetek egyik fő feladata. A koraszülöttek fenyegető betegsége a magzati tüdő funkcionális éretlensége miatt kialakult légzészavar, az idiopotias respirációs distressz szindróma (IRDS). A koraszülöttek tüdejében hiányzik vagy csak csökkent mennyiségben található a felszinaktív anyag, amely biztosítja a tüdő stabilitását. Ez- az anyag a léghólyagok belfelületén oldhatatlan, filmszerű réteget képez, csökkenti a felületi feszültséget, nem engedi összetapadni a léghólyagokat, ami a beteg- séq kialakulásához vezet. A pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája intenzív pe- rinatális centrum is. A klinika egyik munkacsoportja, amelyet dr. Szabó István adjunktus vezet, a magzati tüdő funkcionális érési folyamatainak vizsgálatával foglafkozik több mint tíz éve. Dr. Szabó István, a Bécsi II. számú Női Klinikán kezdte el és egy évvel később már a pécsi klinikán folytatták azokat a klinikai és állatkísérletes vizsgálatokat, amelyeknek célja az újszülöttkori tüdőelégtelenség kialakulásának a megelőzése, a hialin-membrán betegség gyakoriságának a csökkentése volt. A felszínaktív anyag kimutatható a magzatvízben is. A munkacsoport kutatásai kezdetben a magzatvíz lecilin- szfingomyelin arányának és lecitin koncentrációjának a meghatározására, előrejelző értékük megítélésére irányult. Ezek a paraméterek alkalmasak az újszülötteknél várhatóan fellépő IRDS előrejelzésére, ami az orvos számára a további teendőket megszabja. Mivel az intenzív kutatások ellenére nem vált ismertté a méhen belüli tüdőfejlődés élettani programozásáért felelős komplex mechanizmus, célul tűzték ki a magzati tüdő biokémiai érési folyamatának a tanulmányozását. Fiziológiás körülmények között a tüdő funkcionális érettsége a 35-36. terhességi hét után következik be. Az ezután születetteknél - egyes patológiás eseteket kivéve, például diabetes mellitus, elölfekvő lepény —, az IRDS veszélye gyakorlatilag a minimálisra csökken. Több tényező sietteti a felületaktivanyag termelődését (szintézisét), így a magzati tüdő korábban válik funkcionálisan éretté. Ezek közül legjelentősebbek a glükokortiko- dok, a különböző szteroid készítmények. A fenyeaető koraszülés miatt veszélyeztetett terhesek kezelésével (Dexameta- zon, Betametazon, Prednizolon stb.) jelentősen csökkenteni Hhet a koraszülötteknél az IRDS fellépés avakorisáaát. A klinikán kidolgoztak egy programot, aminek nia-iión a koraszülés szc-mpontiából ve- szelyeztetett terheseket Pred- nizolon nátriumszukcináttal kezeik. Kutatásaik során mea- nllapítctták a gyógyszer ootimális adagját és a kezelés optimális idejét, kiküszöbölve ezzel a gyógyszer esetleges mellékhatásait. A kezelés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a korábban 26,3 százalékos gyakoriságot mutató IRDS a klinikán 6,1 százalékra csökkent. A szteroid kezelés nemcsak a megbetegedés gyakoriságát csökkentette, hanem kedvezően befolyásolta annak lefolyását is. Dr. Szabó István kandidaturájában összegezte a fötális tüdő funkcionális érési folyamatának vizsgálatát, klinikai jelentőségét. Az újszülöttkori IRDS megelőzésére adott szteroid kezelés hatásosságát támasztják alá a külföldi és hazai felmérések is. Miszerint a szteroid- dal kezelt terhesek koraszülöttjeinél az IRDS 5,6 százalék13,2 százalék volt, szemben a kezeletlen csoportban mutatkozó 16,1 százalék-34,4 százalékos gyakorisággal. Az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint a szteroid megelőző kezelésben részesült terhesek koraszülöttjeinél az átlagos ápolási napok száma 21,4, míg a nem kezeiteknél 25 nap volt. A munkacsoport kutatásainak másik célia a tüdő szteroid receptorainak a tanulmányozása volt, mely vizsgálatokat a POTE Élettani Intézetének dr. Vértes Marietta munkacsoportjával közösen végezték. Ezek a vizsgálatok azt támasztották alá, hogy a szte- roidek csak a 28. terhességi hét után tudják kifejteni a tüdőérésre gyakorolt kedvező hatásaikat, korábban hiába adiók a veszélyeztetett terheseknek. Folyamatosan vizsgálják, hogy a magzati tüdőnek vannak-e olyan receptorai, amelyekre gyógyszerrel előbb lehet hatni, kedvezően befolyásolva a tüdő érési folyamatát. A szteroidoknak a tüdőérésre gyakorolt serkentő hatásuk kifejtéséhez legalább 24 óra szükséqes. Ezért azoknál a ko- rnszüléseknél, ahol a maqzat- ví7 idő előtt nifolyt - nmeny- nyiben egyéb körülménvek meaennedik - a maazat érdekében késle'tetik a szülést, kivárva, hoav a szteroid kezelés hatására foko-ódion a tüdőben n felületaktív anyag termelődése. A kutatások, vizsgálatok azonban még nem értek vé- qet, hiszen a hialin membrán betegséa, bár jelentősen csökkent, még nem szűnt meg, továbbra is a magzati mortalitás eay'k okozóin A meaelözes további lehetőséaeit keresve a klinika a nyugatnémet K. Tho- mae Gyógvszergvár orvosi mun- kncsooortjávol. :|le've más klinikákkal eavütt közös felmérést véaez a tüdőérésre kedvezően ható Ambroxol készítménnyel, lók a kancsolgtaik a Nyuaat- Berlini Női Klinika oerinatoló- giai munkacsoportjával is. B. A. Rovatszerkesztő: BARLAHIDAI ANDREA HÉTVÉGE 7. Hárommillió ember él ezen a területen. Az urbanizáció népességi, települési, térszerkezeti vonatkozásait kutattam és elemeztem amellett, hogy fogalmakat tisztáztam, a komplexitásra törő kutatási szemléletet és módszert igyekeztem érvényesíteni munkámban. A vizsgálat eredményei elsősorban az alapkutatást bővíthetik, de a terület- és település- fejlesztés, a regionális tervezés szakemberei is hasznosíthatják azokat. Az értekezés egyes elvei és megállapításai beépültek Békés megye VII. ötéves tervkoncepciójába.- A disszertáció hatalmas anyagából bármit kivenni, csak töredék lehet. Mégis arra kérem emeljen ki valamit a mezővárosok átalakulásával foglalkozó részből.- Az Alföld településrendszerében vezető szerepet játszó volt mezővárosok a többi magyar városhoz képest elmaradottabb szférákból álló rendszerek voltak, összhangban a régió társadalmi-gazdasági fejlettségével. A mezővárosi struktúra egyes szférái között harmónia volt. Az ellentmondásos, de gyors fejlődés ezt felbontotta. Az új struktúra harmóniájának a magasabb szintű létrehozása helyi és regionális érdek, amelynek fejlődési esélyei az országos tendenciáktól és a helyi tényezőktől is nagymértékben függnek. Dr. Tóth József második nagy „lépése” Pécsre vezetett, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatóhelyettesi posztjára. Amikor Enyedi György akadémikust megbízták az intézet vezetésével, az intézet terveivel, koncepciójával megismertette Tóth Józsefet, aki ezek után szívesen változtatott munkahelyet. Bár ma is visszajár Békéscsabára, Szegedre, előadásokat tart. A JPTE Tanárképző Karon gaz- dasógföldrajzot oktat, másod- állású docens. Nemrégiben érkezett vissza svédországi tanul- mányútjáról és most Kanadába készül több hónapra. — Milyen tapasztalatokat szerzett tudományos munkássága során, a döntéshozók figyelembe veszik-e a kutatók megalapozott véleményét, épi- lenek-e a kutatási eredményekre? — Egyre inkább figyelembe veszik, például a fejlesztési koncepciók kialakításánál. Igaz, még lassú ez az oda- visszacsatolás, de én úgy látom, hogy szorosabbá, közvetlenebbé válik a kapcsolat a tudomány és az irányítás között. Barlahidai Andrea
