Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-14 / 44. szám
H tatarozok tervei Gazdaságosabb felújítások, belső munkaerő-átcsoportosítások Balaskó István 50 éves, több mint negyed évszázadot töltött eddig a szakmában. A Pécs Városi Tanács műszaki ellenőre, műszaki előkészítőije, majd beruházási főmérnöke volt. 1971-től állt a tervosztály élén. Okleveles építészmérnök és okleveles ipari mérnökszakközgazda képzettséggel lett a PÉTV igazgatója január 1-jével. — A megrendelő fejével gondolkodom. A minőségi belső átvételt szorgalmazzuk, bár sajnos kiszolgáltatottak vagyunk a külső anyaggyártókkal szemben. A profilon csak kisebb igazításokra kerül sor a piaci igények szerint. Elsősorban a felújítások gazdaságosságát kell tovább javítanunk, úgy, hogy ne csökkenjen a nyereség és a bér, létszámbővítést ugyanakkor csak a termelésben tervezünk. — Tizenöt újabb, jól képzett kőműves sokat segítene, örömmel fogadnánk őket. A szakipari létszámunk elég a jelenA vállalat új vezetői: Balaskó István és Selmeczi László légi feladatainkhoz, bár egykét jól képzett tetőfedő és ács nagyon hiányzik, nélkülük nem fogadhatunk el újabb munkákat. Nincs más tartalékunk, mint a belső, felesleges munkaerőnk, akiket vagy sikerül átképeznünk és a termelésbe állítanunk, vagy meg kell válnunk tőlük. Selmeczi László 46 éves, eredeti szakmája kőműves. Elvégezte az építőipari technikumot, a főiskola magasépítő szakát, most szerzi újabb diplomáját a PMMF épületfenntartási szoküzemmérnöki szakán. Beruházási vonalon is dolgozott egy évtizeden át. A PÉTV-fiez 1982-ben került fő- építésvezetőnek. A konkrét kivitelezésre kell összpontosítanunk, hogy a munka mielőbb elkészüljön. Nagyon fontosnak tartom a tervezővel és a beruházóval való hatékony együttműködést. • A vállalat kapacitásának felét kötik le a lakóházfelújítósok, jelentős munkát biztosítanak a középiskolai és a POTE megrendelések, valamint az önálló gépészeti és gyártó tevékenység. Fűtés-, gáz- és villanyszerelési új munkák és felújítások mellett az önálló gyártó tevékenységük erre az évre még nincs teljesen lekötve, villamosszerelési-, épületszerkezet-lakatosmunkákban. Az önálló épületszobrász üzemük gipsz és műköves munkákra még vállalkozik, tehát van szabad kapacitásuk. Nem panaszkodhatnak, van munkájuk. Legtöbbje szép is. És ami az új vezetők szerint ugyancsak előnyös: télen-nyá- ron tudnak munkákat biztosítani a szakembereiknek. Murányi László Az idei év egyik újdonsága a Tátra teherautóra épített 29 méter hosszú betonpumpa Fotó: Läufer László ÉPGÉP - perspektíva A „mii" mellé a „hogyant?" A Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat a pécsi belvárosi rekonstrukcióban kifejtett munkájával Pro Űrbe kitüntetést kapott. A vállalat Habó József igazgató és Wunderlich József műszaki igazgatóhelyettese nyugalomba vonulását követően is. ígéri - az új igazgató, Balaskó István, és a kinevezett műszaki igazgatóhelyettes, Sel- meczi László, az idei és a hosszú távú vállalati tervekkel kapcsolatban. • A PÉTV, az elmúlt évben megközelítette a 127 milliós termelési értéket, tehát 4-5 százalékos létszámcsökkenés mellett 5—6 százalékos fejlődést tudhatnak maguk mögött a felújítási és rekonstrukciós munkák révén. Ebben az évben a tervezett 130-140 milliós termelési érték négyötödét már lekötötték. Ebben jelentős a PIK rendelése, amely a kapacitásuk 50- 60 százalékát tölti ki. Nagy megrendelőjük még a pécsi városi művelődési osztály, a POTE és a MÉV. A még 'hiányzó munkákat kisebb szakipari munkák elvállalásával és versenytárgyalásokon szeretnék elnyerni. Idén adják át a Kazinczy utca 1. és 6. számú épületeket és a Déryné utca 5. számú házat, folytatják a Leőwey Gimnázium felújítását, megkezdik a POTE belvárosi klinikai tömb homlokzati és tető- felújítását, a Kossuth tér-Mun- kácsy utca és a Fürdő utca területén. Rájuk vár a Nagy Lajos Gimnázium ablakainak cseréje, valamint belső udvari homlokzat felújítása, aztán a meszesi és a Semmelweis utcában további lakóházak felújítása. A közelmúltban újították fel a János utca 18-as számú épületet Läufer László felvételei Mérnökként nem ellensége a műszakiak jobb megbecsülésének. Sőt, támogatója — bizonyos feltételekkel, melyek alapja: a műhelyből igazolja visz- sza a munkás, hogy könnyebben dolgozik, több értéket tud előállítani. Ez a belépőjegy a jobb megbecsültséghez, mely alatt nemcsak az erkölcsieket kell érteni. Mérnök, technikus így juthat csak magasabb jövedelemhez: jó körülményeket teremteni a folyamatos hatékony munkához. Súlyos helyzetbe került az utóbbi években az Építőgépgyártó Vállalat, aminek következtében 1986-ban szanálták. A szanálási eljárás egyik következménye az lett, hogy az ÉPGÉP-nek el kell adnia barcsi, veszprémi és nagykanizsai gyárát. (Ez felerészben megtörtént eddig: a veszprémi gyár vevőre talált, s a nagy- kanizsai egyik telepét is megvásárolták.) A szanálás másik következménye, hogy a mohácsi üzemegységet leválasztották a pécsiről, s az most közvetlenül Budapesthez tartozik törzsgyó- ri szervezetként, Pécs pedig gyáregység lett. 1986-ban (Moháccsal együtt) már 330 milliós árbevételt ért el, s a húszmilliós adósságtörlesztés mellett némi eredményt is elért, az idei tervekben (már Mohács nélkül) 270 milliós árbevételt tervez a pécsi gyáregység 10-15 százalékos nyereséggel. (Az árbevételcsökkenés nem arányos, hiszen Mohács 110 millióval régató teljes nyilvánosságot kért és adott a gyári kollektívának. Az előrelépéshez ugyanis szükséges, hogy minden dolgozó mindig tisztában legyen a gyári eredmény lehetőségeivel. Feladat most a gyár helyzetének stabilizálása, ami szinte egyet jelent az elmaradott műszaki előkészítés hiányosságainak felszámolásával — azaz az egyenletesebb munkaadással, a termelés programozásával, s a szigorú és korrekt normatív gazdálkodással. Az előrelépés második feltétele megtörtént: a korábbi széles terméklista helyett 5-6 gyártmányra szűkítették a gyártmányprofilt. (Ezek között meghatározó az NSZK-koope- rációban készült autódaru, a betonpumpa és a gőzfejlesztők.) A harmadik feltétel teljesítése folyamatos, s az eredmény függvénye: a korszerűnek nem mondható technológia korszerűsítése. Az ÉPGÉP elmúlt évekbeni bizonytalan helyzete sokakat megmozgatott. Az igazgató úgy fogalmazott:'az ment el a pécsi gyárból is, aki akart. Most tehát úgy kell bért fejleszteni, premizálni, hogy az maradjon, aki hasznára tud lenni a gyáregységnek — legyen műszaki, vagy munkás. Meglehet, ez a negyedik feltétele a talpraállásnak, hiszen magában foglalja azt a gyári felismerést: van mit gyártani idén, eladhatott a kérdés az, hogy hogyan. B. L. szesedett a 330-ból.) E terv teljesítéséhez alapot ad, hogy idénre már 90 százalékban lekötött a pécsi gyáregység kapacitása, ám ez csak alap, amelyre építkezni lehet, ha a többi feltétel is biztosított lesz. A pécsi ÉPGÉP élén tavaly vezérigazgatói megbízott irányította a munkát. A január 1-jén kinevezett új igazgató ugyanilyen megbízásnak tett eleget tavaly Nagykanizsán. Szirmai Csaba, az új igazgató, 45 éves mérnök-közgazdász. Korábbi beosztásaiban technológiai és termelési osztályvezető, főmérnök volt, közben három évig politikai munkát végzett a Szakszervezetek Vas Megyei Tanácsán.- Kinevezésem Pécsre, várakozó visszhangot váltott ki — mondja —, s ez így helyes. Bizonyítani nekem kell: de nemcsak várakozást, hanem tenniakarást is érzékelek, s ez biztató a gyáregység jövőjét tekintve. Most nehéz 2—3 év áll előttünk, s fel kellett tennem a kérdést, hogy ki az, aki ezt vállalja — ha úgy tetszik, ki vállalja, hogy 2-3 év kemény munkájával előleget ad a gyárnak? A tapasztalataim kedvezőek. Mik a kilábalás eszközei a pécsi ÉPGÉP-nél? Mindenekelőtt a munkára, teljesítményre való összpontosítás, hiszen a gyári kollektíva tavaly bizonyította életképességét, megállítva a kedvezőtlen folyamatokat. Tudatosult, hogy az önmagában még nem adhat okot az optimizmusra: az új igazSegít a TSZKER, nő a termelők haszna ló Üzlet a faiizlet javul a tsz-erdészetek jövedelmezősége Fakitermelés a baksai termelőszövetkezet erdejében Fotó: Proksza László Mostanában jó üzlet a fa, s virágkorát éli a fakereskedelem. A baranyai tsz-ek erdőterülete 31 ezer hektár. A tsz-ek és állami gazdaságok által kitermelt fa 172 ezer köbmétert tesz ki évente. A mezőgazdasági üzemek erdeiből kikerült fa és fatermékek forgalmazásával nem kevesebb, mint 13 szervezet foglalkozik, köztük a baranyai és Somogy megyei EFAG, a Dráva menti GT, az ÉRDÉRT, a TSZKER, több TÜZÉP és öt áfész is. Nagy tehát a tolongás, Egyesek a zöldségtermesztés nél kialakult lánckereskede lemhez hasonlítják a jelensé get. A fának is van egy fel vásárlási ára és egy értékes! tési vagy piaci ára, emellett pedig van 3-6 százalékos árrés is. Ebben a helyzetben a fán mindenki keres, a legkisebb hasznot mégis az vágja zsebre, aki a fát megtermeli. A lánckereskedelem kiiktatása nem könnyű dolog. A tsz- ek saját értékesítő szervezete, a TSZKER mégis figyelemre méltó eredményt ér el e téren, azzal a lépéssel, hogy a fát és a faterméket piaci áron veszi át és mindössze 4 szá-^ zaiékot von le a forgalmazás költségeire. Azok a tsz-ek, amelyek a pécsi TSZKER TK-t bízták meg fatermékeik értékesítésével 5—6 százalékkal nagyobb árbevételt könyvelhetnek el. A Területi Központot tavaly a termelőszövetkezetek egyhar- mada, 21 tsz bízta meg a fatermékek forgalmazásával. A forgalom egy év alatt megtöbbszöröződött az 1985. évi 13,5 millióról, 1986-ban 36,5 millió forintra emelkedett. Az idei kilátások még jobbak, a várható forgalom meg fogja haladni a 60 millió forintot. A TSZKER igyekszik a legjobb piacokat megszerezni. A határ menti forgalom keretében tavaly 10 millió forint értékben szállítottak papírfát Jugoszláviába, a Száva menti Sremska Mitrovica cellúlózgyárába. A tsz-erdőkben kitermelt papírfáért cserébe 10 millió forint értékű bútort importálunk. Az igényes kivitelű jugoszláv bútorokat, a Laura, a Sistem, a Galeb szekrénysort, a Reneszánsz hálót, és a Lukrécia sarokgarnitúrát a pécsi Domus Áruház forgalmazza, javítva ezzel bútorválasztékát. Február végén ismét megindul a baranyai papírfaexport, ezúttal azonban nem 10, hanem 20 millió forint értékben. Jó üzlet a tűzifa is, amelynek a tonnánkénti ára egyik évről a másikra 940-ről 1450 forintra emelkedett. Gond viszont, hogy az ipari fa ára nem változott. így felborult az ér- tékskóla, hiszen egy tonna I. osztályú cserfa rönkért csak 820 forintot fizetnek. Kevesebbet, mint az értéktelenebb tűzifáért. Ez nem annyira a tsz- ek problémája, mint inkább a népgazdaságé, de az árarányok várhatóan még ebben az évben a helyükre kerülnek. A tsz-ek erdészeti ágazata az alaptevékenységhez tartozik. Az ágazat az alaptevékenység árbevételének átlag 2-5 százalékát teszi ki, tehát azt is mondhatnánk, hogy periférikus tevékenység. Az utóbbi időben azonban mégis megnőtt a jelentősége, mert az ágazat növelni tudta jövedelmezőségét. Nem olyan időket élünk, amikor 1—2 vagy 3-4 millió forint nyereséget lebecsülhetnénk. Márpedig az eddig lefutott zárszámadásokon ilyen nagyságrendű nyereségekről adhattak számot, erdészeti és faipari tevékenységük kapcsán a baranyai termelő- szövetkezetek. — Rné — HÉTVÉGE 5. Megőrzi eddigi jó teljesítményét a PÉTV
