Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)
1987-02-14 / 44. szám
Hogyan telnek a nyugdíjasévek? Hosszú József Korunk kérdései — Elégedett vagyok az életemmel, pedig soha nem voltam sikeres ember. Egyben biztos vagyok, amit elértem, azt a munkámnak köszönhetem .. . Hosszú József hátradől a fotelban, rágyújt egy Helikonra, s kiküldi a lábunknál téblá- boló tacskót. A szobára csend ül. Az őszhajú, szemüveges fér. fi január elsejétől nyugdíjas, ő kérte korkedvezményes nyugállományba vonulását. — Elfáradtam. Tizenhét évig voltam a Pécsi Közúti Építő Vállalat igazgatója, szép eredményeket sikerült elérnünk, de most már úgy éreztem, hogy a mai követelményeknek nem tudok megfelelni. Mindig szerettem az újat, azonban be kellett látnom, nem vagyok már olyan fogékony, mint régebben. A vezetéshez pedig dinamizmus, kreativitás kell! Hosszú József 1928-ban Dombóváron, vasutascsaládban született. A négy polgári elvégzése után postásként, bányászként dolgozott, majd 1946-ban teljesült a vágya, felvették a MÁV-hoz. Nem sokkal később a dombóvári csomópont SZÍT (Szakszervezetek Ifjúsági Tanácsa) titkára lett, majd kereskedelmi szolgálatra Siófokra került. A pórtiskola és a technikum elvégzése után a pécsi vasútigazgatóság politikai osztályán dolgozott, majd személyzetis lett, ezt követően különböző szakszervezeti funkciókat látott el. A pártfőiskolán 1966-ban fejezte be tanulmányait, s a Baranya Megyei Pártbizottság ipari osztályán közlekedési kérdésekkel foglalkozott. A KÉV-nél 1969-ben kezdte igazgatói munkáját. — Egy hétig gondolkodtam, hogy elvállaljam-e, végül az döntött, hogy ebben a munkakörben talán sikerül kézzel fogható eredményt elérni. Nagyon rossz helyzetben volt akkor a vállalat, a veszteség megközelítette a hatmillió forintot. — Mi volt az első teéndője?- Rendkívül szervezetlen munka folyt, egy utat például nyolc hónap helyett 1,5 évig építettek. Rossz költségvetésekkel dolgoztak, s a vállalati vezetés személyi feltételei sem voltak megfelelőek. Ezeket kellett rendbehoznom. Két éven belül sikerült megszüntetni a veszteséget és 1974-ben már 26 millió forint nyereséget könyvelhettek el.- Volt néhány intézkedésem, mely nem aratott osztatlan örömöt, például nyáron nem engedtem el senkit szabadságra. Azt vallottam, ha munka van, meg kell csinálni. S ez szerencsére bőven volt. Akkoriban zajlottak a bekötőút építések, s büszke vagyok, hogy ennek részese lehettem. Vállalatunk 27 utat épített, mindig a program előtt jártunk, azaz a tervezett kivitelezési ütemnél gyorsabban dolgoztunk. Annak örülök, hogy egy jól működő vállalattól távoztam. Sikerült olyan vezetőket kinevelni, akik biztos, hogy szép eredményeket érnek el. Hosszú József munkáját több kitüntetéssel ismerték el, így például a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatával.- Hogyan telnek a nyugdíjas év^k? — Három éve készültem a visszavonulásra. Ez volt az első kívánságom az életben, mely teljesült, így volt időm felkészülni. Rendkívül zsúfoltqk a napjaim, felújítunk egy családi házat, ez sok munkával jár, építőanyagok, berendezések után rohangálok, ezen kívül van egy tanácstól bérelt földem, ahová szőlőt telepítettem. Nincs időm unatkozni. Roszprim Nándor Pécstől Nagymányoklg A Szerencse-táró bejárata Komlón, az Anna-aknán Fotó: Schmidt Zoltán Bányászati emlékhelyek a Mecsekben A bányászkodásnak a mecseki szénmedencében kétév- százados múltja van. A nehéz fizikai munka tárgyi és szellemi emlékeinek, ipartörténeti ritkaságok megőrzésének, bemutatásának és- idegenforgalmi hasznosításának gondolata viszont mindössze húsz éve vetődött fel. Az ötlet egyik fáradhatatlan szorgalmazója dr. Bachmann Zoltán építész, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola tudományos igazgató- helyettese. Pécsről kiindulva — egy gyalogosan és gépkocsival egyaránt jól járható turistaút mentén - bemutatók, emlékhelyek egész Sorát alakítanák ki. A Déryné utcában működő Bányászati Múzeum, mint kiindulópont vagy egyfajta információs központ kezdené a bemutatót. Az útvonal Komlón, Má6. HÉTVÉGE zaszászváron és Váralján át egészen Nagymányokig vezetne. A pécsbányatelepi kolóniára egy szép szelídgesztenyésen át lehet eljutni. Vasas-Széche- nyi aknán keresztül a látogató a komlói bányákhoz érkezik, ahol az egykori széncsaták helyszíneit emlékkővel jelölik majd. Komló és környéke tele van ipartörténeti emlékekkel, aknatornyok, bányagépházak vagy éppen a múlt század végén nyílott tárók. Tavaly tanulmányterv született a komlói bányászati és munkásmozgalmi panteon elhelyezésére. A fogadó épület fából készülne. A bejárat után a pénztár, a lámpakamra és a kiállítási övezet következne. A védőfelszerelések felvétele után a látogató indulhat a földalatti világba, ahol föltárul előtte a bányászat története, megismerkedhet^» a különféle vágathajtási módokkal, bányagépekkel, mérőműszerekké!, a bányamentés, -a bányabiztonság eszközeivel. A bányászkodás bemutatása mellett külön fejezet jut a munkásmozgalom emlékeinek. Az épület olyan környezetben kapna helyet, ahol ünnepi megemlékezésekre, koszorúzásokra is méltó körülmények alakíthatók ki. Az évszázados fákkal körül vett tér ékessége a bányamentő szobra lesz. A mozgalom szervezői bíznak abban, hogy rövidesen elkészül a komlói építmény és az északi szénmedence látnivalói ugyancsak felfűzhetők egy útvonalra. Az elképzelés mellett szól, hogy a bányásza- , ti emlékek sora olyan csodálatosan szép természeti környe. zetben található, amely már önmagában is érdemes arra, hogy a messziről jött vendég felkeresse. Ferenci Demeter Világnézeti szembenállás és politikai szövetség Világnézetről szólva akaratlanul eszünkbe jutnak történelmünk azon időszakai, amikor vallásháború dúlt, amikor a földbirtokos szabta meg a jobbágy vallását. Egyik helyen azt hirdették, hogy a fennálló valóság örökös, másutt megkérdőjelezték, hogy bármi korlátot szabna az ember tevékenységének. Jellemző volt, hogy a másként gondolkodás nem párosult türelemmel, a . másik iránti megértéssel. Az MSZMP XIII. kongresz- szusa helyzetértékelésében ott találjuk, hogy világnézeti el- 'veink a társadalom nagy részében természetes értékké váltak. Ugyanakkor jelentkezik ezen elvek teljesebb érvényesítésének igénye, a világnézeti érdektelenség meghaladására való törekvés. Érthető, ha felvetődik e sokat vitatott kifejezés tartalmi felvázolásának igénye. A teljességre való törekvés nélkül azt mondhatjuk, hogy a világnézet az emberek általános képe a világ egészéről, annak leqfőbb szféráiról, az emberi cselekvés, szabadság lehetőségeiről stb. Természetesen az ismerteken túl vagy azokhoz kapcsolódóan a fentiekhez való értelmi és érzelmi, akarati viszony is, amely az emberek cselekvésében is megjelenik. Az eltérő, szemben álló világnézet történelmi koronként új elemekkel gyarapodik, kialakulnak a határozottan elkülöníthető irányzataik. Napjainkban hazánkban a marxista-materialista világnézet mellett létezik az idealista, vallásos világnézet, magatartás különböző megnyilvánulása, s egyúttal találkozni világnézetileg közömbös 'agy látszólag közömbös, nihilista magatartással. A társadalmi fejlődés eredményeként hazánkban a különböző felekezetekhez tartozó, de a felekezeteken kívüli emberek is, a különböző egyházak tényként veszik tudomásul, hogy a marxizmus—le- ninizmus, a dialektikus történelmi materializmus társadalmi befolyása létező. Más szavakkal: egy nyiltan nem vallásos világnézet jelenlétét és aktív, többnyire meghatározó hatását létük közegének tekintik, a lelkiismereti szabadság részeként fogják fel. Az MSZMP a marxizmus tanításai alapján tudatában van annak, hogy történelmileg hosszabb távon kell számolni az idealizmus és a marxizmus egyidejű létezésével. Azt is világosan látjuk, hogy a tudat elvilágiasodása az emberek mindennapi életében nem jelenti egyértelműen a vallásosság megszűnését, ugyanígy parancsszóval sem lehet a vallást felszámolni. A vallásos emberis világi célokat tűz maga elé: családja számára kiegyensúlyozott anyagi és társadalmi viszonyokat kíván, békében szeretne élni, szereti az igazságos társadalmi viszonyokat, gyűlöli a kizsákmányolást és emberi megalázást, és minden tőle telhetőt igyekszik megtenni felebarátja és hazája javára, a dolgozó ember sorsának jobbítására. A szövetség alapja E célok a szocializmus céljai is. Eltérő, egymást kizáró világnézeti alapállásból jut el a. materialista és a vallásos ezekben a kérdésekben az érző, szerető, boldogságra törekvő emberhez. Ma már több évtizedes bevált programja és gyakorlata pártunknak, hogy a szocialista társadalom megvalósítása érdekében épít a különböző szociális helyzetű, nemzetiségű, korú és világnézetű emberek közös cselekvésére, melyet az MSZMP szövetségi politikájaként szoktuk említeni. A világnézeti különbség ellenére hazánkban az elmúlt 41 évben végbement fejlődés közös cselekvés eredménye. Azé a közös cselekvésé, amelyben kifejezésre jutott, hogy közösek a „valóságos nyomorúság” megszüntetésében az érdekeink. Ezt az együttműködést igazán bizonyos történelmi időszakban ható, gátló, tiltó nézetek sem szüntették meg. Történelmünk messzemuta- tó tapasztalata, hogy valóságos érdekek alapján lehet közös nevezőre jutni. Ennek gyakorlati példáit adják államunknak a különböző egyházakkal történt megállapodásai. A jó politikai viszony kialakítása azonban nem jelentette — és ma sem jelenti — egyik részéről sem a saját világnézet hirdetéséről való lemondást. Csak örülni lehet annak, hogy a vallásos emberek szocializmushoz való viszonyát elvek, normák ma már nem gátolják. Az egyházi vezetők, és hívők részvétele a Hazafias Népfront munkájában, a „jóra vezető dolgokban” elismert, elvi akadályba nem ütközik. Ezt támasztja alá más egyházak vezetőihez hasonlóan pl. a magyar katolikus püspöki karnak a felszabadulásunk 40. évfordulójára kiadott körlevelének következő részlete is: „1945 visszafordíthatatlan történelmi valósággá lett, amellyel hazánk a társadalmi haladás útjára lépett. . . szocialista társadalmi rendszerünk építésébe és célkitűzésébe egyházunk is bekapcsolódott." A más világnézetűekkel való szövetség alakításában számunkra ma is eligazítóak Lenin szavai, mely szerint fontosabb, hogy társadalmunk „egységes legyen a földi paradicsomért vívott valódi forradalmi harcban”, minthogy „egységes véleményük legyen a mennyei paradicsomról." Valljuk ezt azért is, mert tudjuk, hogy a nem marxista világnézet is görcsösen kapaszkodik a társadalmi valósághoz. Mindig összefonódott valamilyen reális szükséglet kielégítéséért vívott ideológiailag is alátámasztott harccal. Ezek a gyakorlati, összetett emberi törekvések jelentik számunkra a szövetség lehetőségét és szükségességét. Úgy látjuk, a szocialista célok a hívők jelentős részének érdekeit, erkölcsi és egyéb szellemi szükségleteiét is tartalmazzák. Ezért nem megalkuvás részükről, hogy igent mondanak a marxistamaterialisták társadalmi céljaira. Akkor is így igaz ez, ha politikai, etikai azonosulásuk nem párosul a marxista-leninista világnézet elfogadásával. Akkor is így igaz, ha egyházanként ebben vannak eltérések, s talán az egyes egyházakon belül sem teljes az egyetértés. Mi mégis a közös ■ érdekekre helyezzük a hangsúlyt, a politikai szövetségre. Vitázva, együtt A 'hívőkkel való politikaitársadalmi együttműködés, valamint a marxista-ateista eszmék céltudatos terjesztése nem zárja ki egymást. A forradalmi munkásmozgalom kezdettől küzdött a vallásos világnézet ellen. Sohasem feledkezett meg azonban arról, hogy az egyúttal a valóságos nyomorúság elleni tiltakozás. Mivel a vallásos és a marxista világnézet összeegyeztethetetlen, természetes, nagy világnézetünk kérdéseiben nem tehetünk semmiféle engedményt. Ugyanakkor nem kívánjuk sértegetni a vallásos ember vallási érzelmeit. Meggyőző munkánkat az emberek megnyeréséért folytatjuk és nem ellenük. Az emberért tesszük megértéssel, tisztelettel, de nem megalkuvással. Arra törekszünk, hogy még több ember ismerje meg világnézetünk alapjait, hogy annak birtokában tudatos társunk legyen a gyakorlati feladatok megoldásában. Tudjuk, hogy könnyebb olyan társsal menni az ismeretlen csúcsra, akinek ismerjük céljait, alaplépéseit! Arra törekszünk, hogy jobban ismerjenek minket. Tesszük ezt, mert tudjuk, hogy .a legnehezebb körülmények között is az ember világnézete határozza meg politikai, erkölcsi magatartását, cselekvőkészségét. A fennálló világnézetnek lehet természetesen tudományos alapja, amely az általános kultúra és életmód révén jut el az egyénhez. Mi, materialista világnézeti alapon állva vitatkozunk az idealista meggyőződésűekkel vagy azokkal, akik ezt ösztönösen elfogadják. Közben tudjuk, hogy átalakulása hosszú történelmi folyamat és sok problémával nehezítve formálódik. Döntő tényezők Napjainkban az egyének megnyeréséért két világnézet között folyik a harc. Nemcsak divat, valóságos talaja van annak, hogy társadalmunkban jó néhány korábbi norma kérdésessé vált, leértékelődött vagy egyszerűen elfelejtettük. Elfelejtettük, s helyébe nem került új. Miatta sok emberben alakult ki hiányérzet. Kétségtelen, a vallás törekszik e hiányok megszüntetésére azzal, hogy képviseli saját nézeteit. Többen nem azért fordulnak azonban a vallásos világnézethez, mert a materialista szemléletet nem fogadják el, hanem rpert eszmei-gyakorlati értéket keresnek, amelyet másutt nem kaptak meg. Ök azok, akik valójában még el sem jutottak a dialektikus és történelmi materializmushoz. Törekednünk kell arra, hogy tőlünk kapjanak választ kérdéseikre, gondjaikra, kételyeikre vagy csalódásaikra. Ne hagyjuk őket magukra. Segítsük az ellentétes vélemények közti eligazodásukat. A humánus, szocialista, materialista értékek mind teljesebb elfogadtatásával teremtsük meg az egyéni és társadalmi elvárások összhangját. Világnézetünk egyértelmű képviselete nem új front nyitását jelenti társadalmunkban. A kommunisták számára ez a Szervezeti Szabályzatból eredő követelmény, alapvető kérdés, s éppen ezért erősítése, fejlesztése folyamatos feladat. Ebben nem vagyunk egyedül. Partnerünknek tekintjük a pedagógusokat, akik ugyancsak gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy állást kell foglalniuk különböző társadalmi, politikai kérdésben. Nem tehetik meg, hogy ne válaszoljanak mondván: nincs elegendő információm. Sőt, a napi információk megválaszolása, valóságos megértése is csak biztos világnézeti alapról képzelhető el. Ugyanígy számítunk a családok támogatására, mivel a világnézet formálása nem csupán ismeretátadás, tantárgyi anyag, hanem a nevelés minden tényezőjének számbavételét kívánja. A marxista-materialista világnézetünk segíti ennek megvalósulását, ezért terjesztése számunkra egyszerre cél és eszköz. Tömpe Ferenc az Oktatási Igazgatóság tanára
