Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-02 / 32. szám

Dunántúlt napló 1987. február 2., hétfő Bédekker-biznisz? Évente húsz kiadvány Olvasók és alkotók baráti köre Az útikönyveket ma is világ­szerte bédekkernek nevezik. Az elsőt Kari Beadeker adta ki a múlt században. A piros fedelű útikalauz a Rajna men­ti Mainz és Köln között uta­zók számára tartalmazott hasznos ismereteket és csak­hamar bestseller lett. Bár a mai kézikönyvek népszerűsé­ge korántsem ilyen nagy, a jó útikönyv soha nem hiá­nyozhat a gondos turista poggyászából. A Medicina Könyvkiadó Panoráma szerkesztősége több mint negyedszázada foglal­kozik hazai kiadványok meg­jelentetésével. Eddig 30 nagy útikönyvet, több tucatnyi vá­roskalauzt, kis kézikönyvet adtak közre. A legnépszerűb­beket időről időre átdolgoz­zák, újabb kiadásban is megjelentetik. A jugoszláv tengerpartról készült ismertető például már hatodszor lát napvilágot. Az NSZK nagy útikönyv a máso­dik, a svájci és a párizsi úti­kalauz a negyedik kiadásnál tart. Az Észak-Dunántúlt be­mutató minikönyv pedig má­sodszor kerül a könyvesbol­tok polcaira. Évente átlag húsz kiad­vány készül. A legújabb nagy útikönyvet - Polonyi Péter Kína című munkája - éppen a héten mutatják be. Az idei év újdonságai között egy isztambuli városkalauz, egy írországi kis útikönyv, és Moldoványi Ákos Salzburgot bemutató kötete szerepel. Az ugyancsak idén meg­jelenő, Görögországról szóló kis útikalauz számos fontos adattal, tudnivalóval gyara­podott. Az egykori Sziámot, a mai Thaiföldet bemutató kiadvány mellett könyvet ad­nak ki Zalaegerszegről, újra kapható lesz a boltokban az Egerről és Győrről készült városismertető. A fővárosban megalakult az útikönyvolvasók és -alko­tók baráti köre. A Panoráma Klub tagjait rendszeresen tá- jákoztatja az új és várható kiadványokról. Klubnapokon á szerzők bemutatják leg­újabb könyvüket, filmvetítést, vetített képes élménybeszá­molókat tartanak. A kiadót a baráti kör, a klubtalólkozók megszervezé­sével nem üzleti szándék ve­zérli. Szeretnének viszont a korábbinál jóval szélesebb körű tájékoztatást nyújtani az érdeklődőknek, a kapható és a várható útikönyvekről. Az útikalauzok propagálása mellett fő cél a turizmus iránti érdeklődés felkeltése, az utazási kultúra - ami valljuk meg őszintén, igen­csak ránkfér — elmélyítése. A hazai útikönyvek mellett szól egyébként, hogy más könyvekhez hasonlítva ezek ára csak csekély mértékben változott. Egy nagy útikönyv ma is csaknem annyiba ke­rül, mint 5-10 évvel ezelőtt, miközben a nyomdai kivitel, a kiadványok tartalma és mi­nősége többnyire előnyösen változott. F. D. Új helyen az I. sz. • • Ügyvédi Munka­közösség Elköltözött a Bem utcából az 1. számú ügyvédi Munka- közösség. 1949-ben alakult és már az 50-es évek elején itt működött a Bem utca 22. szám alatt. Talán még emlékezünk, hogy a két évvel ezelőtti külső ta­tarozás előtt milyen csúnyán vedlett volt ez az épület. Nos, kívülről megszépült ugyan, de belülről csaknem hasonló ké­pet mutat a régi külsővel. Azonban az itt dolgozók sze­rint még ez lenne a legkeve­sebb. Ami őket a munkában zavarta, az a zsúfoltság volt. Évek óta az országban ez a pécsi 1. számú ügyvédi Mun­kaközösség dolgozott a leg­rosszabb körülmények között. Az Országos ügyvédi Tanács, az ügyvédi Kamara, valamint a munkaközösség pénzéből vég­re lehetőség nyilt méltó hely­re költözni. A Rákóczi út 35- 37. szám alatt nemrég elké­szült új épület első emeleté­nek egyik szárnyán az ügyvé­deknek most külön-külön, egy­mástól szeparált irodahelyisé­geik lesznek és az ügyfeleknek is kényelmes várakozási helyet létesítettek. Bár az átköltözés még nem bonyolódott le tel­jesen - hiszen nem könnyű csaknem negyvenezer aktát rendszerezve átpakolni - a „beüzemelést" már megkezd­ték, vagyis már itt az új he­lyen fogadják az ügyfeleket. S. Zs. „A medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban”... j Jókai és az időjós medve Időjósló nap február 2., vagy ahogy a régi naptárak említik, gyertyaszentelő: ilyenkor szinte mindenkit az érdekel, hogy ki­jön-e a medve a barlangjából és milyen időt talál, lesz-e ha­mar tavasz. Aligha akad olyanvalaki szé­les e hazában, aki ne ismerné ezt a mesét, olyan viszont szép számmal akad, aki hisz is ben­ne; hogy sok évszázados népi megfigyelésen alapul. Pedig nem néphagyomány az alapja. Néprajzkutatók először Erdély­ben vélték megtalálni a mesé­nek a gyökereit, hiszen ott még most is él néhány ezer példány Európa legnagyobb termetű ra­gadozójából, a barna medvé­ből. Csakhogy onnan a szálak nem a messzi múltba, nem az erdőrengetegek között megbúvó falvakba, hanem csak a múlt század közepére 1862-be, s Budára vezettek: Jókai Mór ne­vezetes svábhegyi villájának dolgozószobája, ahol az Új földesúr című regényét is írta. Ebben a művében nagy bátor­sággal annak a passzív ellen­állási politikának állított emlé­ket, amely a szabadságharc leverését követő Bach-korszak idején jellemezte az ország né­pének dacos magatartását, mindenekelőtt a „haza bölcse”, Deák Ferenc példája nyomán. Ennek a regénynek egyik feje­zetében fejti ki Jókai a passzív ellenállás filozófiáját az időjós medve példázatával. Hogy mennyire nem népha­gyományt, hanem politiai alle­góriát ír le a nagy mesemon­dó, azt néhány kiragadott idé­zet könnyen alátámasztja: A medve „nagy nyugvással várja, hogy melyikük ónja meg ha­marább a passzív ellenállást; ő-e, vagy a tél? Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni, mert az rendesen elmú­lik magától, míg havon fagyott medvét még senki sem látott. . . Gyertyaszentelő napján a med­ve elhagyja odúját, kijön szét- tekiriteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép, verőfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék ‘elhamarkodottan himnuszokat cincognak a kép­zelt tavasznak ... ha lágy, hí­zelgő szellők lengedeznek ..., akkor a medve visszamegy az odújába, s még negyven napot alszik tovább, mert az még csak a tél kacérkodása. Ha azonban gyertyaszentelő nap­ján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förgeteg van,... ká­rog a fekete varjúsereg, mint= ha mondaná: resszkessetek! soha többé nem lesz nyár; a tél megígérte nekünk, hogy már most örökké fog tartani,... a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfeledkezett róla­tok! kár várnotok ... ekkor a medve megrázza a bundáját, megtörli o szemeit és nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jó­kedvvel az erdőnek. Mert a med­ve tudja azt jól, hogy a tél most adja Iki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd ha­vazzon, hadd dörömböljön: mi­nél jobban erőlteti haragját, annál hamarabb vége lesz.” Amikor ezt a regényét irtó Jókai, éppen az elhamarkodott himnuszokat, hízelgő szellőket követő lemondó, vészkárogó időszak volt az országban. Me­séjével a nemzet lelkét erősítet­te az író, s eközben egy ólnép- hagyományt teremtett. D. I. Igény és szükség szerinti ellátás az időseknek Gondozási központok Pécsett Részben a körzeti orvosi rendelők, részben a volt kerü­letek határaihoz igazodva, szo­ciális területekre osztották a várost. Januártól úgynevezett gondozási központok tevékeny­kednek Pécsett is, azzal a céllal, hogy a hozzájuk tartozó terület idős embereit, az igény és szükség szerinti szociális el­látási formában részesítsék. Mostantól tehát a gondozási központban lehet jelentkezni, és megbeszélni, hogy kinek, milyen ellátási mód lenne a legbiztonságosabb Pécsett négy gondozási köz­pontot hoztak létre. Az első, az Ágoston tér 3. szám alatt ta­lálható. Telefon: 10-542. Ehhez a központhoz tartozik az Ady Endre, a Vöröskereszt és a Geisler Eta utcai napközi, illet­ve az Ágoston téri hetes nap­közi, valamint az ugyanitt ta­lálható és hívható házi gon­dozó szolgálat. Az I. számú gondozási központ a Sas dűlő, Jakabhegyi út, Pacsirta, Ifjú­ság, Rókus, Dr. Doktor Sándor, Rákóczi, Felsőmalom u., Kos­suth L. u., Felsővámház u., Du­gonics u., Marx út, Felsőgyü- kés u. által határolt területen lakó idős emberek ellátásáért felelős. A II. számú gondozási köz­pont a Felsővámház u. 1. szám alatt, azaz a nyugdíjasok há­zában van. (Telefon: 24-104) Ide tartozik a Felsővámház ut­cai, a Csaba utcai és a pécs- somogyi és a pécs-vasasi nap­közi. A házi gondozószolgálat a Felsőbalokány u. 4. sz. alatt található, illetve a 24-856-os telefonon kereshető. Ez a gon­dozási központ az Alsógyükési, Marx, Dugonics, Felsővámház, Kossuth, Rózsa F., Bolgár Nép­hadsereg, Tüskésréti, Basama­lom dűlő által határolt terü­leten lakó idős emberek ellá­tásáról hivatott gondoskodni. A III. sz. gondozási központ a Tüzér utcában, az itt lévő szociális otthonban létesült. Te­lefon: 13-324. A Kassa utcai napközi és a Garai utcai hetes napközi tartozik hozzá. A házi qondozó szolgálat ugyancsak a Tüzér u. 1-3. sz. alatt találha tó. Ez a központ az egységeivel együtt a Sas dűlő, Jakabhegyi u.. Pacsirta u., Ifjúság u., Ró­kus u., Dr. Doktor Sándor u., Rákóczi út, Rózsa F. u., Bolgár Néphadsereg út. Pécsi-víz ál­tal határolt területen lakó idős embereknek kínál lehetőséget n különböző szociális ellátási formákra. A IV. sz. gondozási központ Pécs legfiatalabb városrészé­ben, Lvov-Kertvárosban, az új szociális otthonhoz tartozóan alakult. A Malomvölgyi u. 21. szám alatt található, telefon: 41-460. Ehhez a központhoz a Komócsin Zoltán tér 9. szám alatt található (telefon: 41-248) házi gondozószolgálat­hoz tartozik. Az itt és a környé­ken lakókon kívül a pogányi, keszüi, kökényi, postavölgyi, nagyárpádi, reménypusztai idősek is ide fordulhatnak se­gítségért. T. É. Közületek és magánvásárlók! A KUN-FÉG Mintabolt az alábbi árukat ajánlja: — V—4, ZV—4, WG—125 vízmelegítők, — C—21, C—40, ZC—18 lakásfűtő-készülékek, — F—8—12—13, GF 30, —35, —40 gázkonvektorok (parapetes és kéményes kivitelben), — Calor II. falifütö, — SIESTA hősugárzó, FC 12-es gázkazánt közületek részére 10 000 Ft-os egységáron, , amíg a készlet tart. Közületek igényét szerződéssel biztosítjuk! CÍMÜNK: 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 29. TELEFON: 22-366/134 TELEX: 26-416 Számítógépen az elektromos energiahálózat •• Üzemirányító központot épít a DÉDÁSZ Az épület elkészült, hamaro­san megkezdik a telemechani­kai rendszer kiépítését, és a tervek szerint még ebben az évben működni kezd a DÉDASZ Pécsi üzemigazgatóságának új üzemirányító központja. Az összesen 65 millió forint költ­ségű létesítmény kialakítását 1985 őszén kezdte a Tolna Megyei Állami Építőipari Vál­lalat. Ebből az összegből 14 millió az épület, 51 millió pe­dig a berendezési költség. A jelentős fejlesztésnek szá­mító üzemirányító központ lét­rehozása elsősorban az üzem­zavarok gyorsabb elhárításá­ban kamatozik majd. Az üzem­zavarok elhárítása céljából egyébként már 1971-ben lét­rehozott egy apparátust az üzemigazgatóság. Kezdetben csak Pécsre szólóan, később az egész területükre bővítették a tevékenységüket. A Diófa utca 2. sz. alatti épületben lévő üzemirányító csoport azonban egyre nehezebben tudta teljesíteni a folyamato­san növekvő feladatait. Vál­toztatni kellett a dolgozók munkakörülményein is. Ez a két ok indokolta a most ké­szülő korszerű üzemirányító központ létrehozását. Az 524 négyzetméter alap- területű létesítmény legfonto­sabb helyisége a vezénylő, il­letve a számítógép terem lesz. A számítógép rendszerre kap­csolják rá valamennyi alállo- másukat. A kialakítandó tele­mechanikai rendszer a számí­tógépeken át monitorra vetíti a különböző jelzéseket, az üzemirányító dönt majd a rendszeren keresztül vissza­megy az utasítás az alállo- másra. A vezénylő, illetve a számítógép terem különböző berendezéseit több vállalattól rendelte meg a DÉDASZ. A vezénylő hálózatkép tábláját például a Rubik-stúdió, a szá­mítógéprendszert a ‘ SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete, az alállomások jeleit átalakító és továbbító berendezéseket pedig az MMG Automatika Művek szállítja. Mivel a rendszert a tervek szerint még ebben az évben szeretnék üzembe helyezni, már megkezdődött az itt dol­gozók képzése. A leendő 15 fős — folyamatos munkarend­ben dolgozó — üzemirányító csoport tagjait a DÉDASZ szakmérnökei oktatják. Az országban harmadikként, a vállalatnál elsőként a pécsi üzemigazgatóságon létesülő korszerű, üzemirányítói, üzem­viteli rendszert a tervek sze­rint a későbbiekben a válla­lat valamennyi üzemigazgató­ságánál létrehozzák. T. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom