Dunántúli Napló, 1987. február (44. évfolyam, 31-58. szám)

1987-02-02 / 32. szám

1987. február 2., hétfő Dunántüil napló 3 A nyitottság és q nyíltság légkörében Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága előtt fi bányászok komplet« egészségügyi vizsgálata Egész évben működő egészségügyi rehabilitációs központra lenne szükség Befejeződtek a Munkásőrség egység­rrl r • gyűléséi Országszerte befejeződ­tek a Munkásőrség egység­gyűlései, amelyeken a tes­tület tagjai megemlékez­tek a munkóshatalom meg­védésének, a párt újjászer­vezésének és a Munkásőr­ség megalakulásának 30. évfordulójáról. A hétvégi pihenőnapokon megtartott gyűléseken köszöntötték a testület 4200 alapító tagját és azokat, akik részt vettek a Munkásőrség megszerve­zésében, segítették tevé­kenységét. Az alapítók és családtagjaik helytállását névre szóló levélben kö­szönte meg az országos parancsnok. A testület tag­jai mindenütt tisztelettel adóztak az elhunyt alapító munkásőrök emlékének, koszorúkat helyeztek el sír­jaikon. A nagy nyilvánosság előtt megtartott gyűléseken részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának több tagja. Ott voltak a kormány, az állami és a társadalmi szervezetek, illetve a társ' fegyveres erők és testüle­tek képviselői, akik idő­szerű feladatokról, köztük a termeléssel, a közrend­védelemmel és az állam- polgári fegyelem erősítésé­vel összefüggő kérdésekről szóltak. / Harmincöt egységnél új csapatzászlót avattak, ame­lyeket nagyüzemek mun­káskollektívái adományoz­tak a munkásőröknek. A gyöngyösi, a bajai, a mo­sonmagyaróvári egység a magyar munkásmozgalom egy-egy kiemelkedő szemé­lyiségének nevét vette fel. Az országos parancsnok Kőbányán, Karcagon, Kör­menden és Hódmezővásár­helyen olyan sokgyermekes édesanyákat tüntetett ki, akiknek a családjában több munkásőr teljesít szol­gálatot. Az egységgyűléseken kollektív elismeréseket ve­hettek át a kiválóan dol­gozó munkásőrközösségek. Az Elnöki Tanács a nyír­egyházi, a pécsi, a szol­noki, a gyöngyösi és a kő­bányai egységet a Vörös Csillag Érdemrenddel tün­tette ki. A Munkásőrség Ki­váló Egysége címet az idén a Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett mis­kolci Oprendek Sándor egység kapta. Az ünnepségeken több mint négyezer új munkás- őr, köztük számos fiatal lé­pett a testület soraiba. Az egységgyűlések után a munkásőrök megkezdték az idei kiképzési és szol­gálati feladatok vérehaj- tá sát. (Munkatársunk tudósítása a békekonferenciáról) Amikor szombaton későn es­te befejezte munkáját a XI. békekonferencia, a baranyai küldöttek úgy vélekedtek, hogy előkészületeiben és szervezett­ségében a nyitottság, vitáiban a nyíltság jellemezte a tanács­kozást. A nyitottságot bizonyítja, hogy a konferenciát megelő­zően a különböző üzemek, szövetkezetek, társadalmi és kulturális intézmények, béke­klubok jelölték ki a küldötte­ket, de a konferencia munká­jában, előzetes jelentkezés clapján az érdeklődők számá­ra is lehetővé tették a részvé­telt, különösen a szekcióülések vitáiban. Hasonlóképpen választották meg az Országos Béketanács tagjait is, mely a konferenciát meqelőző napon megtartotta alakuló ülését, megválasztotta elnökségét és tisztségviselőit, okik már ezt követően irányí­tották a szombati tanácskozás munkáját. Az OB baranyai tagjai lettek: Bakos Gyula, a Mecseki Szénbányák dolgozó­ja, Dobai Gyuláné, a Carbon Könnyűipari Vállalat művezető­je, dr. Flerkó Béta, a POTE tanszékvezetője, Gálos Antalné, a Pécsi Kenderfonó és Szövő­gyár dolgozója, Gergely László, a HNF Pécs városi titkára, Kaposiné dr. Dunai Mária, a Kertvárosi Lakásfenntartó Szö­vetkezet jogügyi vezetője, Ma­gyarlaki József aedagóqus, Miskolczi Nóra, a JPTE hallga­tója, Molnár György, a Mecseki Szénbányák vájára, Molnár Jó- zsefné kisiparos, Oláh József lakatos, Patkó László, a Mozs- gói Zrínvi Matsz elnökhelyette­se, dr. Cserháti József megyés­püspök. Szombaton is dolgoztak több szénbányában s ezzel, vala­mint az előző hétvégeken szer­vezett termelőműszakokkal pó­tolták a hideg idő miatti ter­meléskiesést. Január eleje óta — vasárnap reggelig — 1 880 000 tonna szenet termel­A konferencia plenáris ülé­sén - melynek elnökségében a baranyai küldöttek közül he­lyet foglalt Flerkó Béla és Mol­nár György - nagy figyelmet fordítottak a magyar békemoz­galom új vonásaira, a fiatalok és értelmiségiek megnöveke­dett részvételére, a békeklubok mind gazdagabb tevékenysé­gére. Elsősorban hazai moz­galmunk helyzetéről, tevékeny­ségéről kívántak vitát nyitni, ezért ez alkalommal külföldi képviselők nem vettek részt a tanácskozásban. Akik a plená­ris ülésen szót kaptak, elsősor­ban saját tapasztalataikat ad­ták közre, sok javaslatot tettek a mozgalom munkájának to­vábbi fejlesztésére, mind széle­sebb tömegek mozgósításának lehetőségeire, nyíltan kritizál­ták az eredményesebb béke­munkát nehezítő körülménye­ket, megfogalmazták elvárásai­kat az új vezető testületekkel szemben. A konferencia baranyai résztvevői közül ketten kaptak szót a plenáris ülés vitájában. Wekler Ferenc, a mecseknádas- di tanács elnöke, mint egy nemzetiség lakta település kép­viselője, a német nemzetiségi hagyományok ápolásának fon­tosságáról és lehetőségeiről szólt. Jelentős eredményként említette meg, hogy a község­ben az általános iskolában bevezették a kétnyelvű okta­tást, német hagyományokat őr­ző öntevékeny együttesük mű­ködik. Fontosnak tartotta, hogy éppen ezek további fejlesztése érdekében lehetőségük legyen a német nyelvterületen kapcso­latokat teremteni, javasolta, hogy községek számára is te­gyék lehetővé a testvérkapcso­latok létesítését, s ezt a kon­ferencia állásfoglalásában megfogalmazta. tek a bányászok, annyit, amennyit egyhónapi tervük előírt. Ez a teljesítmény sok erőfeszítést, többletmunkát igényelt, hiszen a hideg idő hosszabb rövidebb ideig aka­dályozta a folyamatos terme­lést az ország minden szénme­Dr. Vastagh Zoltán, a JPTE tanszékvezető tanára felszóla­lásában az ifjúság magatartá­sáról, az őket foglalkoztató hazai és nemzetközi események hatásáról fejtette ki vélemé­nyét. Felhívta a figyelmet az ifjúság nevelésében a pedagó­gusok felelősségére."Úgy véle­kedett, hogy eredményes mun­kát csak akkor tudnak végezni, ha állandóan erősödik hivatás- tudatuk. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok példamutatása, eszmei elkötelezettsége, humá­nus szemlélete nagy hatással lehet a tanulókra, jogos kíván­ságuk, hogy érezzék a társa­dalom bizalmát, támogatását munkájukhoz. A szekcióüléseken is több baranyai résztvevő szólalt fel. Kaposiné dr. Dunai Mária a hazai és nemzetközi békemoz­galom időszerű kérdéseivel foglalkozva a családi nevelés fontosságáról, a jogászoknak a békemozgalomba való fokozot­tabb bevonásáról szólt. Nagy reményeket fűzött a „jogászok a békéért" akció megszervezé­sének sikeréhez. Dr. Bartha Árpád, a JPTE docense a sza­badidős tevékenység békére nevelésben ható szerepével foglalkozva beszámolt azoknak a kísérleteinek az eredményei­ről, melyet a játék helyéről folytat az emberek nevelésé­ben. Oláh József az ifjúság a békemozgalomban témát vita­tó szekcióban a mohácsi ifjú- sáqi békeklub munkájáról, a KISZ-szervezettel való együtt­működésük eredményeiről szá­molt be. Mayer Györgyné sik­lósi pedagógus az általános iskolai oktatásnak a békére ne­velésben meglévő tantervi le­hetőségeivel, a pedagógusok és a család szerepével kap­csolatban fejtette ki vélemé­nyét. M. E. dencéjében. Mégis az összes mélyművelésű szénbánya válla­lat teljesítette, illetve túlteljesí­tette januári mennyiségi tervét. Különösen örvendetes, hogy a tatabányai, a mecseki és a do­rogi bányák is jól zárták az év első hónapját. A mecseki bányákban dolgo­zó munkások egészségéért fele­lős baranyai műszakiak, orvo­sok, tudósok csoportja adott találkozót egymásnak az Or­szágos Munka- és üzemegész­ségügyi Intézetben az elmúlt hét végén. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizott­sága a bányászok körében vég­zett komplex morbiditási vizsgá­lat tapasztalatait vitatta mea kihelyezett ülésén. Erre Pécsről egész kis különítmény érkezett. A széles körű vizsgálat szo­morúan állapította meg, hogy például a Mecseki Szénbá­nyák mélyművelésű bányáiban dolgozó vóiórok 65,7 százaléka szenved már valamilyen légző-, mozgásszervi, keringési vagy emésztőrendszeri beteaséqben. Dr. Zsöaön Éva, az intézet fő- iqazgatóia elmondotta, hoqv a vóiárok két és félszer, a csillé­sek 2,3-szor gyakrabban bete­gednek meg, mint a külszínen dolgozó társaik. A leafiqyel- meztetőbb jelenség: a bányá­ban töltött idő jelentősen meq- növeli a meqbeteqedések gya­koriságát, lénveqesen avor- sabban romlik a mélvszintiek eqészsége, mint a külszínen hasonló munkát végző társaiké. Dr. Kovács Sándor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem taná­ra, az MTA osztályközi bánya­egészségügyi és bányászati er­gonómiai tudományos bizottsá­gának titkára az egyéb vizsgá­latokról szólva a képviselők fi­gyelmét felhívta, hogy az eddig ismert légzőszervi megbetege­déseken túlmenően a bányá­szok között a szív- és érrendsze­ri megbetegedések is gyako­ribbak, mint az átlag baranyai népességnél. Az adatok azt is jelzik, hogy a vizsqált bányá­szok igen jelentős hányada — bár ma is aktívan dolgozik — a munka ellátására a szüksé­ges fizikai teljesítőképességgel csak részben rendelkezik. Érdekes, elgondolkodtató Paulini Márta budapesti képvi­selő észrevétele: a bányászat­ban, amely a legveszélyesebb iparág, kevesebb üzemorvos tevékenykedik, mint a gépipar­ban és a kohászatban. Dr. Eke Károly Csongrád megyei képvi­selő azt hangsúlyozta, hogy a népgazdaság számára nélkü­lözhetetlen a bányászok haté­kony életszakaszának meghosz- szabbítása. Merer Emil, a Mecseki Szén­bányák vezérigazgatója, orszáq- qyűlési képviselő arról beszélt többek között, hoqv a korked­vezményes öregségi nyugdíja­zásig a teljes értékű szakmai ké­pesség az átlag 6-7 éves fel­készülési ciklust követően, ke­reken 30 évig lenne hasznosít­ható, ha ezt az egészségkáro­sodás nem csökkentené a fele idő alá. Tegnap délután sike­rült telefonon a bizottsági ülés hangulatáról is tájékoztatási kapnunk Mérei Emiltől. — Csaknem valamennyi részt­vevő, a vitában hivatalosan is véleményt nyilvánító szerint el­engedhetetlen a bányászokért, ezen belül a bányászok egész­ségvédelméért, különösen a megelőzésért a jövőben az ed­digieknél is többet tennünk. Szilárd meggyőződésem, hogy a bányászatban legjobb haté­konysággal megtérülő tőkebe­fektetést a korai egészségkáro sodás megelőzése, késleltetése jelentené. Dr. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának el nöke például említette, hogy van egy belga bánya - ő járt is ott -, ahol az egészségi ár­talmakat teljes egészében megszüntették. Igaz, ez olyan sokba került, az ott termelt szén ára olyan magas, hogy el adhatatlan.- A bánya mindig is rejte getett veszélyeket, egészségi ártalmakat, így lesz ez a jövő­ben is. De: a bányamunka hu manizálása, a munkakörülmé­nyek és munkahelyi környezet javítása, a munka utáni napi egészségkárosodás ellensúlyo zása nagyban javítana a hely zeten. Azt javasoltam - folytat ja a képviselő -, hogy egy egész évben működő, uszodát is magában foglaló, preventív terápiára szolgáló egészség ügyi rehabilitációs központot létesítsenek kísérleti céllal - először Komlón, a város köz pontjában. Itt munka után rendszeres kezeléssel több mint 3000 mélyszinti dolgozót lehet ne „gyógyítani”. Az a bányász például, aki munka után 20 percet úszik és gyógytornát vé géz, ellensúlyozni képes a bá nyában rendkívül nehéz, rossz egészségügyi körülmények kö zött végzett munkája betegsé get előidéző hatásainak nagy részét, különösen a mozgás szervi károsodás tekinteté ben . . . A javaslat megfontolandó — minden bizonnyal az Ország gyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elmúlt pénteki ülésén is sokakban maradandó nyomot hagyott a gondolat. L. J. Tervteljesítéssel zárták a januárt a szénbányászok Volt egyszer egy légijárat Negyven éve repült először Szemet vonzó betűkkel főcím a pécsi Független Nép 1947. február 11-i számában: „Hét­főn délután 4 óra 45 perckor Magyarország képviselője alá­írta a békeszerződést." A lap belső oldalán pedig rövid tu­dósítás arról, hogy február 9-én a pécsi repülőtéren ünnepélye­sen fogadták a Magyar—Szov­jet Légiforgalmi Részvénytársa­ság Li 2-es utasszállító gépét, amely fővárosi hivatalos szemé­lyeket és újságírókat hozott. Egy nappal később megin­dult a rendszeres légijárat Bu­dapest és Pécs között. A lapok azt írják a repülőről, hogy „va­donatúj, 21 személyes, kétmo- toros gép, a legkorszerűbb tí­pus". Áradoznak a repülőtérről is, amely köztudomásúlag a jelenlegi Uránváros helyén volt. Jegyeket az IBUSZ-irodában lehetett váltani 90, illetve 162 forintos (retúr) áron. A gép mindennap 14.30-kor érkezett és 15.00-kor indult vissza, a menetidő 40—50 perc volt. Dr. Pagáts Pálnak a Pécsi Műszaki Szemlében megjelent cikkéből megtudhatjuk, hogy a pilóta­szolgálatot három magyar és két szovjet repülő látta el. 1949 novemberében súlyos baleset történt: az egyik gép a rossz látási viszonyok miatt a Jakab-hegynek ütközött. Talán ennek tudható be, hogy a kö­vetkező év tavaszán a MA­A LI—2-es az egykori pécsi repülőtéren SZOVLET egyharmaddal csök­kentette a jegy árát, így a vi­teldíj olcsóbb lett, mint a gyorsvonat másodosztályán. A vállalat légitaxi-jóratot is indí­tott, a három utas számára 4 ■»- forint volt a tarifa kilométeren­ként. Már az első napon légipostát is szállítottak a gépek. A dél­után fél 2-ig Pécsen feladott leveleket még aznap (!) kikéz­besítette a budapesti posta. A repülőtér az uránvárosi építkezések miatt 1955-ben megszűnt, helyette a Pogány melletti területet jelölték ki. A MALÉV 1963-ban kiselejtezte a Li 2-es gépeket, s ezzel meg­kezdődött a belföldi légiközle­kedés felszámolása. Egy IL 14­es 1964-ben még röpködött Pécs és Budapest között, aztán egy évre rá a légiút végleg megmaradt szép emléknek és álomnak a Mecsek alján. Az in­dok a szokásos: nincs rá igény, nincs kihasználva, el­avult, szükségtelen . .. Havasi J. A baranyai küldöttség tagjai a konferencián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom