Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-31 / 30. szám
Sebo István (jobb szélen), a BAV mecseki körletének vezetője Nyeresegesse - de Hogyan? „Vállalatkarcsúsítás" Két év alatt előjelet váltott a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körletvezetőségének eredményessége, s sajnos, nem abban az irányban, ahogy az ma jó lenne — ajro- rábbi nyereséget ráfizetés váltotta fel. Talán ezzel összefüggésben is január közepétől új vezetője van a mecseki körletnek: Sebő István aknavezető személyében. (1973-ban végzett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karón, 1975-ig az Aknamélyítő központjában dolgozott, azóta a pécsi körletben látott el különböző feladatköröket. Talán nem véletlen, hogy amikor a komlói Kossuth IV-es aknán rekordot értek el az aknamélyítők, Sebő István ott dolgozott, mint ahogy részese volt egy világcsúcsnak is a MÉV- nél. Időközben elvégezte a közgazdasági egyetemet is.) Kinevezése után néhány nappal arról kérdeztük az aknavezetőt, milyen okok miatt lett veszteségessé a mecseki körlet tevékenysége, s milyen elképzelései vannak arra, hogy újból nyereségessé váljanak.- Előre kell bocsátanom, hogy nemigen szeretem, ha egy munkahelyi vezető az úgynevezett objektív körülmények ecsetelésével elhárítja magától a felelősséget, s azt sem, ha egy újonnan kinevezett az elődjére ken mindent. Ezt azért sem tehetem, mert én is itt voltam, amikor gazdálkodásunk megfordult. Mégis, el kell mondanom, hogy miközben vállalatunknak, s így a mecseki körletnek is az az alapvető feladata, hogy kiszolgálja a bányavállalatokat- Baranyában alapvetően a Mecseki Szénbányákat és az Ércbányászati Vállalatot, nyereségérdekeltségi rendszerben kell dolgoznia. Állami nagyberuházások esetében azonban — s mindkét bányánál ilyen munkákon dolgoztunk —. csak normagyűjtemény alapján vállalhatjuk el, azaz maximált áron az adott feladatot. A normagyűjtemény országos átlagos teljesítményre van kalkulálva. A mecseki körlet szerencsétlensége, hogy mind az MSZV-nél, mind a MÉV-nél ez az átlagnorma messze nem elég. A MÉV-nél most egy vakaknát készítünk — ami nehézség összejöhet, az itt mind megtalálható. Mindemellett eszközparkunk szegényes, olykor a MÉH-telepen szerezzük be azokat, mert nem mindig vagyunk abban a szerencsés helyzetben, amilyen volt a MÉV-i világcsúcsunk esetében, hogy a nagyberuházás költségén a MÉV megvette a komplett szovjet aknamélyítő gép- és eszközparkot. Más munkáinkon, mint például a pécsi alagútfúrásnál, vagy a szekszárdi pinceprogramnál tudunk nyereséget elérni. Ennek tömegét viszont behatárolja, hogy a megrendelőnek sincs arra elég pénze egy évben, hogy mi folyamatosan dolgozhassunk. Nyereséges lehetne, mondjuk, a borospinceásás, dehát az mégsem hozzánk méltó feladat, a bányák kiszolgálása viszont kötelességünk. A veszteségek fő forrása tehát alapvetően a M.ÉV-i vakakna, illetve az István-akna építése; nincs ráfizetés, igaz, nyereség sem a vasasi diago- nális akna építésén — s a két bánya igényli is az aknamélyítők teljes kapacitását. A veszteségek azonban nemcsak innen erednek:- Az is hozzájárul nyereségünk elvesztéséhez, hogy sokan elmentek tőlünk szakemberek, mondván, a felszíniekhez képest ugyan jól keresnek, de nem annyival többet, hogy érdemes legyen leszállni - az átlagos föld alatti bérek elmaradnak a szénbányászokétól is, ércbányászokétól is. A fizikai állomány csökkenését azonban nem követte arányosan' a felszíni állomány létszámcsökkenése — úgyhogy nagyon népszerűtlen feladattal kell kezdenem munkámat: meg kell „karcsúsita- ni" a mecseki körletet, s ez az irányítói, kiszolgálói apparátust érinti. További lehetőség, hogy a szerződéses lehetőségeken belül mozogva, faragjunk te a veszteségekből, majd fordítsuk meg a gazdálkodást: a termelésszervezésben nagyot kell előbbre lépnünk. Hogy hogyan? Úgy is, hogy például értekezletből egy héten egy bőségesen elég, úgy, hogy csökkentsük az állásidőket, feszesebbé tegyük a tervező-irányító munkát. S itt megint nem hivatkozhatunk arra, hogy időben szállít-e a szállító - ezt az ördögi kört meg kell törni: nekem is feladatom lesz, hogy az utolsó töltényig védjem a szerződési fegyelmet. Szervezetté kell tenni a munkát - mondja, s nem a munkásokról beszél. Hiszen föld aló nem szórakozásból mennek az emberek, hanem pénzt keresni - folyamatos, jó munkával. Mindezt úgy, hogy a minőség se szenvedjen csorbát, hogy az átlagbér-keresetszabályozás és a „fogyókúra" is összhangba kerüljön valahogy. yj Munkájuk van a mecseki aknamélyítőknek, kapacitásuk lekötött. Feladatuk, hogy a veszteségességet megfordítva, némi nyereségre tegyenek szert idén: elsősorban saját soraik átrendezésével, munkájuk javításával.- Egy év mújva számonkér- hetjük-e a mostani ígéreteket? - kérdezem búcsúzóul Sebő Istvántól.- Állok elébe. S ígérem most, nem fogok akkor az „objektív okokrat” hivatkozni. B. L. Bemutatjuk új bankjainkat Agrár Innovációs Bank Rt. Gyorsaság, rugalmasság, közös kockázatvállalás Január 1-jével részvénytársasággá alakult át a három évvel ezelőtt létrehozott mező- gazdasági innovációs kisbank, az AGRIT, amely többlépcsős bankrendszer három óriásához viszonyítva a maga 1,2 milliárdos alaptőkéjével valóban kicsi, de a jogosítványa a folyószámla vezetés kivételével minden bankügyletre érvényes. Ez a bank az elmúlt három évben 600 termelő vállalattal lépett üzleti kapcsolatba, és mintegy 700 szerződést kötött meg. Visszautalt osztaléka 1986-ban 11,5 százalék volt. Az AGROBANK RT 38 alapítója közül tíz baranyai. Részvényesei között megtaláljuk a boksái, a belvárdgyuloi tsz-t, a Bikali Állami Gazdaságot, a Baranya Megyei Tejipari, a Baranya Megyei Állatforgalmi Vállalatot, a Pécsi Baromfi- feldolgozó Közös Vállalatot, a Pannónia Műszaki Fejlesztési KV-t, a Pécsi Sütőipari Vállalatot, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatot és a Pécsi Dohánygyárat. A dinamikusan fejlődő AGROBANK RT-nek a budapesti központon kívül ma már hét vidéki nagyvárosban működnek kirendeltségei: Debrecenben, Győrben, Keszthelyen, Pécsett, Veszprémben, Szarvason és Egerben. A pécsi fiók a múlt év nyarán alakult s ez év elejétől a Szabadság út 14. szám alatt, a volt bikali halétterem emeletén várja az ügyfeleket. Egyelőre hatfős létszámmal működnek, ezt az év végéig 12 főre fejlesztik fel. A kirendeltség megbízott vezetője Litter József. Működési területük Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megye déli része. A bank ily módon közelebb került ehhez a tájkörzethez, sajátos igényekhez igazodva végzi szolgáltató tevékenységét. Az ügyfeleknek mostantól nem kell minden apróságért Budapestre ffelutazni, újabb részvények jegyzésére is mód van itt helyben. A határidő február 28., eddig fogadják el az új részvényesek jelentkezését. Milyen előnyöket nyújt a részvényeseknek a részvénytársasági forma s egyáltalán, mire terjed ki az AGROBANK üzleti tevékenysége? Szigethy Miklós, az Agrár Innovációs Bank Rt. igazgatója elmondta, hogy az ájtaluk finanszírozott fejlesztések, beruházások, vállalkozások elsősorban az agrár ágazatok érdekeihez kötöttek, de ez több mint a szűkén értelmezett finanszírozás. A megfogalmazás tartalmazza az ipari hátteret is - gépgyártást, vegyipart, műtrágyagyártást. Szerződésük van például a győri Rekarddal, amely kardántengelyeket gyárt traktorokhoz. A Rekarddal közösen létesítettek egy automatizálást fejlesztő kisvállalatot, mert hisznek abban, hogy az automatika előbb-utóbb tért hódit az élelmiszeripari üzemekben. A Rodoplan nevű társulásuk ipari festőrobotok gyártási li- cencét vette meg, s az a terve, hogy kifejleszti az élelmiszer- iparban a futószalagos gyártásban használható automati- kát. A csaknem hároméves múltú pénzintézet egy egész sor sikeres fejlesztés finanszírozásában vett részt. Ilyen a soproni tejsavóra épülő FAUNA FITT üdítő ital gyártása, a KITE püspökladányi nagybála- szállító gépe nullszériás gyártásának finanszírozása. Részt vettek a Szilas Menti Tsz SILANUS kozmetikum családjának Az Agrárinnovációs Bank székháza, a korábbi Bikali Halétterem épülete a Szabadság úton. Proksza László felvételei Litter József és a propolisz alapanyagú VALDIVIA kozmetikumok kifejlesztésében, az alginit talajjavító anyag terjesztésében, az exportbővítést szolgáló húsipari készítmények kifejlesztésében és a gyártókapacitás megteremtésében. Baranyában részük van a véméndi sajtüzemi rekonstukcióban és a duna- szekcsői tsz biobrikett gyártásának beindításában. Pénzt fektetnek ar energiaracionalizálásba, a melléktermék hasznosításba. A Szigetvári Állami Gazdaságban takarmánycélra történő szalmafeltárás, a bajai BKR-nél egy kukoricaszár bri- kettáló gép kifejlesztését finanszírozzák. üzleti tevékenységük a pénzintézeti szolgáltatások széles körére terjed ki. Nagyobb vállalkozásokhoz a tőkét társpénzintézetekkel közös finanszírozásban biztosítják. Konstrukcióik között szerepel a referencia üzemek létesítésére szolgáló innovációs, kedvezményes kölcsön. Sajót erő kiegészítésre beruházási kölcsönt adnak 5—7 éves lejárattal. Az átlagosnál jövedelmezőbb, de nagyobb kockázatú vállalkozásokhoz banki alapjuttatást nyújtanak. Adnak rövidlejáratú forgóeszköz hitelt, foglalkoznak lízingeléssel, váltó leszámítolással, kötvények és részvények adás-vételével. A részvénytársasági forma számos előnyt kínál. A részvényesek előnyben részesülnek a hitelkérelmek elbírálásánál, számukrc a pénzintézet térítésmentesen végez bizonyos banki szolgáltatásokat. Részvényeseik legkézenfekvőbb haszna azonban az, hogy a bank éves adózott nyereségéből az jrdekeltségi alapba helyezhető osztalékban részesülnek. Jelszavuk a gyorsaság, a rugalmasság. közös kockázatvállalás. A kis bank nagy előnye a mozgékonyság, s az AGROBANK eddigi működése is bizonyítja. ezt az előnyt jól használják ki. — Rné — Vegyes vállalat Pécsett Az olasz címkézőgép, amelynek gyártását a SOMÁK hamarosan megkezdi. SOMÁK A hivatalnokok malmai lassan őrölnék. Akarjuk, hát persze hogy nagyon is akarjuk felső és alsó szinten egyaránt vegyes vállalatok alapítását külföldiekkel, csakhát a formaságok intézésénél mintha sokan elfelednék: az idő pénz. Bizony, meglehetősen kacskaringós utat kellett bejárnia a SOMÁK nevű magyar—olasz vállalatnak is, mire törzskönyvezték, s végre megkezdhette működését. A SOMÁK termelővállalatot 34 millió forint alaptőkével a Pécsi Sopiana Gépgyár, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat, a Magyar Nemzeti Bank Baranya Megyei Igazgatósága és a pármai M. A. I. E. R. cég alapította csomagológépek gyártására. A vállalat vezetőit - Szőnyi György igazgatót és Bognár József főmérnököt — a Sopiana irodaházának egyik harmadik emeleti szobájában találtuk, ideiglenesen itt biztosítottak nekik helyet. Az igazgató pályázat útján nyerte el megbízatását, korábban a Pécsi Mezőgép Vállalat technológiai osztályvezetője, 48 éves, Miskolcon végzett gépészmérnök, angol nyelvtudással. Pillanatnyilag azon munkálkodnak. hogy válalafukat úgymond hadra fog hatóvá tegyék, folyik a gyártóhely kialakítása, a munkások toborzása, a gyártandó olasz gép dokumentációjának lefordítása, átdolgozása, a gép honosítása. A SOMÁK a Sopiana Gépgyár egykori, Szalai András utcai öreg gyárában fog majd működni. Ott az 1000 négyzet- méter alapterületű, daruzott csarnokban szerelik össze a csomagológépeket, összeszerelő üzemről lévén szó, a dolgozók — vezető szerelők és betanított lakatosok — létszáma nem lesz több húsznál. Miután a múlt év végén, ez év elején az ipari tanulók átköltöztek a Móra Ferenc utcai új tanműhelybe, megkezdődhettek a csarnokban a gyártás előkészületi munkái, mindenekelőtt a villanyszerelés, amit majd a festés-mázolás követ. Úgy számítják, a szerelőrész februárban ideiglenesen már beköltözhet az emeleti műhelybe, áprilisban pedig a nagycsarnokban is megindulhat a termelés. Induló gyártmányuk a M. A. I. E. R. cég BR/68 típusú automata üvegcímkézöje, melynek dokumentációját nemrégiben hozta haza olaszországi útjáról Szőnyi György. A címkéző licencét és know-how-ját tőke- részesedése fejében adta az olasz cég. Az elképzelés az, hogy a gép minél több alkatrészét és részegységét idehaza gyártsák vagy 'kooperációban gyártassák — itt elsősorban a Sopianára számítanak —, s csak azt szerezzék be külföldről, ami olcsóbb vagy minőségben megfelelőbb. A pármai cég — melynek segítőkészségéről, aktivitásáról csupa jót tudnak mondani —, ismerve az itteni gyártási átfutási időket, az indulás nehézségei áthidalásához felajánlotta, ideszállítja 10 üvegcímkéző gép komplett alkatrészcsomagját. A pécsiek végül is 5 gép alkatrészeire tartanának igényt, abból sem mindenre, elhozták ugyanis az árajánlatot, s tételesen megnézik, mi az, amit az alkatrészek közül esetleg ők is gyorsan, olcsóbban legyárthatnának. Az olaszok ezen felül egy Moszkvában kiállított üvegcímkézőjü- ket Pécsre küldetik, s itt üzembe állítva mintegy mintául szolgál az összeszerelőknek. A darabonként egymillió forintot érő gépből az idén húszat szeretnének küldeni szovjet exportra, s további tízet a a hazai élelmiszeripari üzemeknek. Az év második felében kezdik majd gyártani ugyancsak az olasz cég dokumentációi alapján a fóliázógépet, ez is a szovjet piacra megy. Szó van arról, az olaszok esetenként visszavásárolnak komplett gépeket vagy egyes alkatrészeket. A SOMÁK az összeszerelés mellett mérnöki munkáját - tervezés, fejlesztés - is kínálja, továbbá önállóan kereskedik idehaza. Ha minden jól megy, az idén termelési értékük elérheti a 40 millió forintot, melynek nyereségéből az alapítók tőkéjük arányában részesednek. Szeretnék, ha az érdekeltek az első években bennhagynák a nyereséget. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5.