Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-31 / 30. szám

Szabad pályát kap minden kezdeményezés mm mi ii minim nmi in mii mim nr ■■>[itiimrTi m rum wirrmirrrtTrTi irgiiirirwiiirTTTnnTr^rnTTTTiKyaiwri *i Interjú Borsos Jánossal, az MSZMP Mohács Városi Bizottságának első titkárával Mindenki partnerünk, aki becsülettel dolgozik Megkezdődött a városi sportcsarnok építése A XI. Országos Békekonferencia elé Baranya lakosságának 15 százaléka él Mohács város és térségében, 49 településen. El­sősorban az ország legszebb eredményeit felmutató mező- gazdasági üzemei éltetik, de egyre jelentősebb a térség ipara, így joggal mondhatja Borsos lános, az MSZMP Mo­hács Városi Bizottságának első titkára, hogy a gazdaság Mo­hács vonzáskörzetében két lá­bon áll.- A városi pártbizottság legutóbbi ülésén elfogadta a XIII. kongresszus óta végzett munka tapasztalatairól és az 1986-os munka végrehajtásá­ról szóló jelentést, meghatároz­ta az idei esztendő tennivaló­it. Mit mondhatunk 1986-ról? - A korábbinál következete­sebb munkáról számolhatok be: javult a pártszervek és szer­vezetek önállósága, kezdemé­nyezőképessége, az alapszer­vezeti munka színvonala. Lép­tünk a gazdasági élet pártiró- nyitásában, a káderpolitiká­ban. Ami lényeges: pártbizott­ságunk a termelés, a jövede- lemtermelő-képesséq és az ex­port további dinamikus növelé­sét határozta el, s ezeket a célkitűzéseket teljesítettük.- Mivel tudjuk mindezt alá­támasztani?- Az ipar termelési értéke 5-6 százalékkal növekedett. A nem rubel elszámolású export 23, a rubelelszámolású 35 szá­zalékkal nőtt 1986-ban! Az ipar nyereséqe 27 százalékkal magasabb! E mögött kellő időben végrehajtott termék­szerkezet-módosítások vannak, több üzem élt az export növe­lését ösztönző pályázatokkal. Jól dolgozott a Temaforg, nyu­gati piacokra jutott ki a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mo­hácsi gyára, jól sáfárkodott önállóságával az öntödei Vál­lalat. Mindent egybevéve: az ipar 3 milliárdos termelés mel­lett közel 500 milliós nyeresé­get hozott.- A térség hektáronkénti búza- vagy kukoricaátlagát nem egy gazdaság elfogadná más vidéken.- A legszebb esztendőben, 1984-ben gazdaságaink 6,9 tonna búzát, 9,1 tonna kukori­cát takarítottak be hektáron­ként. Tavaly szerényebb szá­mokkal - a búza 6,5 tonnát, a kukorica 8,8 tonnát adott, a közismerten aszályos év elle­nére is megtartottuk vezető pozíciónkat. Csak példaként: az ország tíz legjobb búzaátla­gát produkáló termelőszövetke­zete közül hét a mi területün­kön gazdálkodik. Nyolcvanmil­lió feletti nyereséget produkált a mohácsi Új Barázda és Som­Sikeresen zárta az elmúlt évet a Temaforg Vállalat mohácsi gyáregysége Läufer László felvételei berek. Ott van a legjobbak között Majs, Lippó, Belvárgyu- la, Borjád. A szigeti termelő- szövetkezet fennállásának leg­szebb évét zárta. A Bólyi Kom­binát évek óta zsinórban ki­emelkedően gazdálkodik; a bázishoz viszonyítva 16 száza­lékkal növelte termelését 1986-ban. A tizenhét mezőgaz­dasági üzemünk az elmúlt év­ben 5,7 milliárdot termelt! A kombinát és a tsz-ek nyeresé­ge 831 millió forint. Gyarapodott a környék in­frastruktúrája is. Milyen szá­mottevő beruházásokról tehe­tünk emlitést?- Megvalósultak a tervezett kereskedelmi és vendéglátóipa­ri egységek; új ABC épült Bolyban és Dunaszekcsőn. Gya­rapodott ' Ivándárda, Sárok, Feked, Babarc, Nagybudmér, Kisbudmér. A tervezett lakó­házfelújítások elkészültek Mo­hácson. Átadtuk a sátorhelyi iskolát, a szederkényi óvodát. Befejeződött Mohácson a föld­gázprogram; a gerincvezetékek kiépültek, összességében 36 kilométer hosszan. Ami 1987-et illeti: befejező­dik a belvárosi rekonstrukció. Új ABC építését kezdik meg a Szabadság utcában, elkezdő­dik a 160 férőhelyes középis­kolai kollégium építése, bővül 7 tanteremmel a szakmunkás- képző intézet és a város vízel­látásának javítása érdekében a hegyen egy 2000 köbméteres víztározó épül 15 milliós beru­házásból. Folytatódik a sport- csarnok építése, amely a vá­rosfejlesztés kiemelkedő prog­ramja: a terv szerint a finan­ciális problémákat lakossági kötvény kibocsátásával szeret­nék megoldani; 20 milliót nyer­hetünk a kötvények nyomán. Az egészségügyet szolgáló beru­házás: rekonstrukció nyomán sikerült eg^ új épületszárnyat bekapcsolni a gyógyító munká­ba és a kórházat ellátó kony­hát felújítani. Nagy terv továb­bá, hogy az áldatlan telefon­helyzeten változtatunk: társa­dalmi összefogással, az üze­mek pénzeszközeinek koncent­rálásával el szeretnénk érni, hogy jövőre bekapcsolódhasson a térség a Crossbar-hálózatba. Valószínűleg már az idén megkezdődik a kivitelezés. — A gazdaság milyen év elé néz? — Sikerült az idei évet jól megalapozni. Nem ábránd, ha azt mondjuk: a népgazdasági terv növekedési üteménél na­gyobb mértékben kell a térség gazdasági fejlődésének növe­kednie. Követelmény a gazda­sági hatékonyság számottevő javítása. Alapvető fontosságú a gazdálkodók önállóságának ezzel együtt felelősségének, vállalkozói készségének, maga­tartásának fejlesztése. Szabad pályát biztosítunk a kezdemé­nyezéseknek. Jó látni azt, hogy presztízskérdés lett a jobbat, többet akarás. A szomszédvá­rak között kibontakozó koope­rációs készség, együttműködés még sok hasznot hajthat.- A pártélet területén mit tart ön legfontosabbnak?- A választott testületek, az alapszervezetek munkamódsze­reinek fejlesztését a magasabb társada főm politikai követelmé­nyeknek megfelelően. A de­mokrácia, az önállóság, a fe­lelősség, fegyelem növelését minden területen, a párt veze­tő szerepének, egységének, fe­gyelmének szilárdítását, a tö­megkapcsolatok fejlesztését. Cselekvőén mozgósítsanak a helyi pártszervek a gazdasági­politikai feladatok végrehajtá­sára; ki-ki tegyen meg minden tőle telhetőt azon a poszton, ahol dolgozik, ahova állították. Fontos a pártellenőrzés szigo­rítása; a pártszervek, testüle­tek következetesen térjenek vissza a határozatok végrehaj­tásának-elemzésére, az esetle­ges hiányok okainak feltárásá­ra és ha szükséges, a szemé­lyes felelősségrevonás se ma­radjon el. Nekünk mindenki partnerünk, aki becsülettel dol­gozik, aki a tudása legjavát adva járul közös feladataink elvégzéséhez. Kozma Ferenc háborút mint a legször­nyűbb emberi dolgot irodalmi szinten először gimnazista koromban, a „Há­ború és béké"-böl majd való­ságban — átélve Budapesten a főváros 1943. évi bombázását - a II. világháborúban ismer­tem meg. De a Tolsztoj által leírt és a Budapesten átélt borzalmak kellemes semmiség­nek tűnnek egy atomháború tudósok és nukleáris szakértők által reálisan előre^elzett ször­nyűségeihez képest. Nagyméretű nukleáris hábo­rú, ami - mondjuk - 5000 me­gatonnával egyenértékű atom­töltet közel egyidejű robbaná­sával járna, a robbanás, tűz és rádióaktív sugárzás által szinte azonnal több száz mil­lió ember halálát okozná. De ezen túlmenően összeomlana a közlekedés és kapcsolattar­tás, ami a modern, magasan szervezett társadalmakban a vérkeringésnek és az idegrend­szernek felel meg, és ez ismét százmilliók halálát jelentené a fellépő éhség, betegségek és más hiányjelenségek következ­ményeként. Az atomháborút néhány héttel követően hosz- szan tartó sötétség és hideg lenne további életeket elpusz­tító katasztrófa. Egy fentjelzett méretű atomtámadást követő hatalmas város- es erdőtüzek és maga a földfelszíni robba­nások kapcsán feldobott por, óriási korom- és portömeget júttatna az atmoszféra felső rétegeibe, ami szétterjedne az északi, sőt bizonyos mértékben a déli félteke felett is. A Föld felszínét elérő napsugárzás emiatt a normálisnak feltehe­tően mindössze egy százaléká­ra csökkenne és az atmoszféra feltisztulása esetleg egy évig is eltarthatna. E nukleáris tél­ben a hőmérséklet még nyáron sem lenne több —15, —25 Cel- sius-foknál. Erősen lecsökken­ne a fotoszintézis és mérhetet­len mennyiségű növény pusz­tulna el a nagy hideghez nem szokott trópusi vidékeken. Hogy mindez a nukleáris te­let illetően nem túlzás, azt jól mutatja az 1815-ben a kelet­indiai Tambora vulkán kitöré­se, ami kb. 100 köbkilométer por- és koromrészecskét do­bott fel a levegőbe. A vulkán- kitörésből . létrejött porfelhő a következő évben is éreztette hatását az Egyesült Államok keleti partvidékén. 1816-ról ma is azt mondják New Enaland- ban: „a nyár nélküli év”. Jú­niusban és júliusban is hava­zott; a kukoricatermés nagy része kiesett, alig volt széna. De Európa is meqérezte a vul­kánkitörés hatását ez évben. Az angliai Lancashire-síksáqon 1816 júliusában regisztrálták mindeddig a leqhidegebb jú­liust, akárcsak Genfben. 1816 nyara élelmiszerhiányt hozott Európa sok részén és Bengáliá- ban is éhínség volt. Pedig az átlag hőmérsékletcsökkenés csak 1-2 Celsius-fok volt, ami­nek 20-30-szorosát produkálná a nukleáris tél. Ugyanilyen mértékű nukleáris telet már 100 megatonnás atomrobbanós is létrehozhat, ha főleg váro­sokat érint, összehasonlítás­ként: a II. világháborúban ' részt vevő összes orszáq vala­mennyi fegyvere által kifejtett teljes robbanási erő mindösz- sze 3 megatonnának felel meg. A vázolj nukleáris télkalkulá­ciót 5000 megatonnás atom­felhasználásra készítette a Na­tional Academy of Sciences egy bizottsága. Teljesen más komputermodellólósi techniká­val ugyanilyen végeredményről számolt be 1983. november 1- jén dr. V. V. Alexandrov, a ne­ves szovjet klimatológus. A katasztrófa elhárításában döntő a szovjet és az amerikai politikai vezetés magatartása. A szovjet álláspont egyértel­műen pozitív: igazságos és biz­tonságos egyensúlyi helyzet ki­alakítására törekszik. Az 1972- ben aláírt SALT-szerződésben az amerikai fél is leszögezte: „nukleáris korszakban nincs más alap egymás közötti kap­csolataik fenntartására, mint a békés egymás mellett élés". Ennek ellenére az az amerikai értékelés, mely szerint a Szov­jetunió a hetvenes években erőfölényre tett szert, s ezt az Egyesült Államok csak most kezdi behozni, a 72-es nagy enyhülést követően ismét hi­degháborús hangulatot és a fegyverkezési verseny amerikai részről történt fokozását ered­ményezte. A szinte pattanásig feszült helyzetet ismét a Szov­jetunió kezdeményezése eny­hítette a genfi és a reykjavíki csúcstalálkozókon. De hogy ezek a csúcstalálkozók létre­jöttek és remélhetőleg még eredményesebbek követik őket, ebben jelentős része van a nemzetközi békemozgalmak­nak. Minden amerikai polgár­nak rá kell döbbennie, hogy a nukleáris háború Amerikát éppúgy elpusztítja, mint Euró­pát és minden nyugat-európai polgárnak fel kell ismernie, hogy neki éppúgy érdeke mint az Európa keleti felén élőknek, hogy erőteljesebben fejlődjék az enyhülési politika és sike­rüljön leküzdeni a múlt kedve­zőtlen örökségét, az elmúlt évek viszályainak következmé­nyeit. És itt van jelentősége a magyar békemozgalomnak is, ami talán még többet is te­het, mint az országunk létszá­mából következik vagy lehetsé­ges lenne. *5: dódik ez abból, hogy JÓL helyzetünk, gazdasági "" “ törekvéseink lehetővé teszik, hogy állandó érintkezés­ben legyünk a fejlett tőkés és a fejlődő országok képviselői­vel is. A jelenlegi helyzetben, amikor a politika az egyen­súlynak a megbontása, vagy fenntartása kérdése körül fo­rog, természetesen a kapitalis­ta országokban, s egyáltalán a nagyvilágban a szocialista or­szágokról alkotott elképzelések torzítása jól ségít egy hatalmi politikának vagy erőhatalmi túlsúlynak a kialakításában. Hogy ez mennyire sikerül, azon is múlik, hogy a tőkés világban az embereknek milyen ismere­teik vannak a szocialista orszá­gokról, az ott élő emberekről. Ilyen szempontból minden kap­csolat fölvilágosító jelleggel bír és ezért hasznos a béke védelme szempontjából is. Né­zetem szerint ennek tudatosí­tása kell hogy legyen a XI. Or­szágos Békekonferenciának egyik fő feladata. Flerkó Béla Fotó: Proksza László A Pécsi Bőrgyár termékei a Szliven Áruházban Egymásra talált a gyártó és a kereskedő Pécsi bőrruhák a Szliven Áruházban Konfekció a legújabb divat szerint — Egyedi termékek, mintadarabok Közepes ór, szép színek, di­vatos formák — szakemberek jellemzik így a Pécsi Bőrgyár konfekcióüzeméből kikerülő ter­mékeket. Az alig több mint félszáz dolgozót foglalkoztató műhelyből eddig főként külföldi piacra szállítottak, idehaza jobbára csak különféle kiállí­tásokon láthattuk a tetszetős ruhadara bokát. 1 Most egymásra talált gyár­tó és kereskedő: január utolsó hetében új üzletrész nyílott a Szliven Áruházban. A Pécsi Bőrgyár és a Baranyaker együttműködése révén többmil­liós árukészletből válogathat­nak a vásárlók. Az ígéretek szerint a választékban csupa olyan holmi szerepel, ami má­sutt nem kapható. Bőrgyári szakemberek véle­ménye szerint nagy jövője van az ilyen értékesítési formának. A gyártótól közvetlenül a kis­kereskedelembe juttatott áru olcsóbb, a tapasztalatok alap­ján hamarabb tudják követ­ni a fogyasztói igények válto­zását. A pécsi üzem nagy elő­nye ezen kívül, hogy kis szé­riában termel és szükség ese­tén gyorsabban át tud állni egy-egy újabb modellre, gyor­sabban képes követni a divat változásait. A Pécsi Bőrgyár fontos fel adatának tekinti, hogy az álta la előállított bőr minél nagyobb mennyiségben feldolgozott for­mában kerüljön a piacra. A Szliven Áruház konfekcióosztá­lyán a 10 milliós árukészlet je­lentős hányadát képviselik a Pécsi Bőrgyár termékei. A ser­tésvelúr és juhnappa kabátok, dzsekik, szoknyák és nadrágok többsége egyedi darab. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom