Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-31 / 30. szám

2 Dunántúli napló 1987. január 31., szombat Nem értik el a tervezett termelésnövekedést Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az I. oldalról) módon, hogy mind a kőolaj, mind a földgáz-felhasználás részesedése emelkedett. A vil­la mosenerg ia-termelés 28 milli­árd kilowattóra volt, közel 5 százalékkal több, mint 1985- ben. A Paksi Atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembe helyezésével, a villamosenergia-termelés 27 százalékát szolgáltatta. A net­tó villamosenergia-import 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamosenergia-fel- használáson belül 27 százalék­ra mérséklődött. A szénterme­lés 23 millió tonna volt, majd­nem 1 millió tonnával, 3,8 szá­zalékkal kevesebb az előző évi­nél. A 2 millió tonna kőolaj- termelés megközelítette az elő­ző évi mennyiséget. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termel­tek, 5 százalékkal kevesebbet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vas- kohászati termékek kivitele ru­belelszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis el­számolású piacokon jelentősen csökkent. A gépipar termelése 2,8 szá­zalékkal nőtt. A villamosgép­ipart kivéve valamennyi gép­ipari ágban bővült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vá­kuumtechnikai iparban. A ka­pacitás-kihasználás több terü­leten romlott. A vegyipar termelése 1,3 szá­zalékkal emelkedett. A kőolaj­feldolgozó ipar termelése meghaladta az előző évit, a szerves és szervetlen vegyipa­ré ugyanannyi, a műtrágya- és növényvédőszer-gyártásé keve­sebb volt, mint 1985-ben. Szá­mottevően növelte termelését a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gumiipar és né­hány más ágazat. Az építőanyag-ipar 1,9 szá­zalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőa­nyagok - gázbeton falazóa- nvagok, betoncserép — terme­lése többszörösére emelkedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szin­ten maradt. Jelentősen nőtt a papír- és a nyomdaipar ter­melése. Ehhez hozzájárult töb­bek között, hogy a csepeli pa­pírgyár bővítette hullámlemez, illetve hullámdobozgyártó ka­pacitását. A ruházati ágazatok termelése összességében csök­kent. Az élelmiszeripar 1.5 száza­lékkal fokozta termelését. Emel­kedett többek között a vágott baromfi, a növényolajipari ter­mékek. a tartósítóipari cikkek termelése. Építőipar Az országos építési-szerelé­si munkák volumene 1 száza­lékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megközelítette az előző évit, az építőiparon kí­vüli szervezetek építési tevé­kenysége mintegy 6 százalék­kal csökkent. A magánépítke­zések volumene kb. 4 száza­lékkal növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak körülbelül háromnegyede be­ruházási, egynegyede fenntar­tási jellegű volt. Az exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit, aránya a ki­vitelezők teljesítményében 5— 6 százalék körül alakult. Mezőgazdaság - erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezett­nél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állattenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 mil­lió tonna gabona termett, közel 600 ezer tonnával, 4 százalék­kal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák termésátla­gának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzá­ból 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel az­előttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hek­táronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna ku­koricatermés 6 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vetés- terület és a hozamok csökke­nése következtében 8 százalék­kal kevesebb lett az 1985. évi­nél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarították be. A terméstöbbletben a vetéste­rület és a hektáronkénti hoza­mok növekedésének egyaránt szerepe volt. Az 1,3 millió tonna burgo­nyatermés 8 százalékkal keve­sebb az 1985. évinél. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A tergiés kétharmadát adó plma mennyi­sége megközelítette az 1,2 mil­lió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Sző­lőből 660 ezer tonnát szüretel­tek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalék­kal kevesebbet az 1981—1985. évek átlagos termésénél. Az 1987. januári állatszám­lálás előzetes adatai szerint az ország sertésállománya 8,7 millió darab volt, 4,8 száza­lékkal több az egy évvel ko­rábbinál. A szarvasmarhák száma ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-termelés meghalad­ta a 2,2 millió tonnát, az elő­ző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül azon­ban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjúból és tojásból 3—4 szá­zalékkal kevesebbet termeltek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevé­kenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat összes brut­tó termelése majdnem 2 száza­lékkal meghaladta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdő- gazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1985-ben. A létszámcsök­kenés nagyobb része az alap- tevékenységet végzők körében következett be, de mérséklő­dött az ipari, építőipari stb. munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágya­felhasználása az előző évhez képest lényegében nem válto­zott. 1986-ban a mezőgazda­ságban beruházásra fordított összeg nagyjából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezésre kevesebbet folyósí­tottak. _ Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal nagyobb töme­gű árut szállítottak, árutonna- kilométer-teljesítményük - a szállítási távolság rövidülése folytán - lényegében az előző évi szintén volt. A vasúti köz­lekedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban je­lentősebben nőtt a teljesít­mény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben - a tenger- hajózásban bekövetkezett mér­séklődés miatt - csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985-ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött, az autó­buszokon viszont megállt az utasszám több éve tartó csök­kenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett. A helyiérdekű vasút utasainak száma némileg mérséklődött, az összes többi járműfajtáé nőtt. A közforgalmú vasúti háló­zat fejlesztése során - többek között - 244 kilométer vágányt átépítettek, 20 kilométernyi pályaszakaszt villamosítottak, 73 kilométernyi pályához tér­közbiztosítókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások rekonstrukciója. A vasút jármű- beszerzései 22 új villamosmoz­dony, 10 motorvonat és kocsi, továbbá 238 teherkocsi forga­lomba állítását tették lehetővé. Az év ^folyamán a korábbi éveknél több, összesen 118 000 új személygépkocsit értékesí­tettek. Az állomány az év vé­géig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakosság tu­lajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesz­tése a lakossági források be­vonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során össze­sen 57 ezer fő- és mellékállo­mást kapcsoltak be és számuk ezzel meghaladta az 1,5 mil­liót. A rádió műsorszóró háló­zata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átjátszóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátó­helye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átlagos termelő kaoacitása 3.1 százalékkal bő­vült és meaközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Külkereskedelem 1986-ban a behozatal volu­mene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 53 százalékát a szocialista or­szágokkal bonyolították le, va­lamivel nagyobb részét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban to­vább bővült a KGST-országok- kal folytatott kölcsönös áru­csere: a behozott áruk meny- nyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, mint az előző évben. A nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 száza­lékkal nőtt, a kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A be­hozatal elsősorban ipari kész­termékekből, a termelés mű­szaki színvonalának korszerűsí­tését szolgáló gépekből, vala­mint fogyasztási iparcikkekből fokozódott. A népgazdaság 1986. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a ki­vitelét. Idegenforgalom 1986-ban 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,5 millió fővel, 10 százalékkal több az előző évinél, és több, mint az 1980-as évek bárme­lyikében. A külföldiek három­negyed része szocialista or­szágból érkezett. A Magyarországot felkereső külföldiek közül 10,6 millió volt a turista, aki egy napnál hosz- szabb időt töltött az ország­ban. Számuk 900 ezer fővél, 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1985. évi­hez képest 800 ezres, 14 szá­zalékos emelkedést jelent. A kiutazások 86 százalékában szocialista ország volt az úti­cél. Jövedelem, fogyasztás Az egy lakosra jutó reáljö­vedelem 1986-ban a tervezett 1—1,5 százalékkal szemben mintegy 3 százalékkal emelke­dett. A növekedés mögött a munkából származó jövedelmek és a társadalmi jövedelmek hasonló ütemű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reál­jövedelem-növekedésben a no­minális jövedelmek gyors kiá­ramlása játszott meghatározó szerepet, a fogyasztói árak színvonala a tervezetthez közel­álló mértékben, 5,3 százalék­kal nőtt. 1986-ban egy munkás és al­kalmazott bruttó havi átlagke­resete 6540 forint, a mezőgaz­dasági szövetkezetekben doj>- gozók közös gazdaságból szár­mazó átlagkeresete 5760 forint volt. A pénzbeli társadalmi jöve­delmek összege 1986-ban kö­rülbelül 148, 5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az elő­ző évinél. Családi pótlékra 1986-ban 21,5 milliárd forintot fizettek ki, 1 százalékkal többet az elő­ző évinél. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fogyasztása a terve­zettet meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt. A takarékbetét-állomány az év folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett és december 31-én 274 mil­liárd forintot tett ki. A kötvé­nyekbe fektetett lakossági megtakarítások összege 1986- ban több mint 3 milliárd fo­rinttal emelkedett. Népesedés, egészségügy, oktatás 1987. január 1-jén az ország népessége 10 622 000 fő volt, 18 ezerrel, 0,2 százalékkal ke­vesebb, mint egy évvel koráb­ban. 1986-ban 128 000 gyer­mek született, mintegy 1700-zal kevesebb, mint 1985-ben, de valamivel több, mint 1983-ban és 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 12,1 volt. Tavaly 146 ezren haltak meg, közel 1200-zal keveseb­ben, mint 1985-ben. Az ezer lakosra jutó 13,8 halálozás né­mileg kisebb, mint az előző évben volt. A csecsemőhalan­dóság ugyancsak csökkent. Ezer élveszületett közül egy­éves kora előtt 19 halt 'meg, eggyel kevesebb, mint 1985- ben. 1986-ban javult az egész­ségügyi ellátottság színvonala. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 32,9-re emelkedett. Az év folyamán az általános or­vosi és gyermekorvosi körzetek száma 72-vel, a községi fog­orvosi körzetek száma 6-tal emelkedett. Az egy körzeti or­vosra és körzeti gyermekgyó­gyászra jutó lakosok száma 24 fővel, 1913-ra csökkent. A fejlesztések és megszűné­sek egyenlegeként a működő kórházi ágyak száma az év folyamán 1500-zal, 103 900-ra bővült. 1986-ban tízezer lakos­ra 97,8 kórházi ágy jutott. Az 1986-1987-es tanévben az általános iskola nappali ta­gozatán 1 342 ezren tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint egy évvel korábban. Az osz­tálytermek száma 1986-ban 744-gyel bővült. A tanulók 41,9 százaléka napközis. A 8. osztályt befejezők 94 százaléka tovább tanul: a ko­rábbiakhoz hasonlóan fele kö­zépiskolában, fele szakmun­kásképző, illetve szokiskoló- ban. A középiskolák nappali tagozatain_ mintegy 800 fővel többen, a szakmunkásképző iskolákban ezerrel kevesebben tanulnak, mint az előző tan­évben. A középiskolákban ta­nulók egyötöde lakik diákott­honban. 1986-ban 52 300 fő érettségizett nappali tagoza­ton, 3600 fővel több, mint az előző évben. A felsőoktatási intézmények­ben közel 100 ezren tanulnak, ebből 64 900-an nappali tago­zaton. A 18-22 éves népesség­ből a felsőoktatásban részesü­lők aránya 9,6 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 47 százaléka lakik diákotthon­ban. 1986-ban 24 700-an sze­reztek diplomát. Budapest, 1987. január 30. Központi Statisztikai Hivatal Pénteken ülést tartott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület, megtárgyalva a Mihisztertanács előterjesztését, módosította a szabálysértések­ről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új jogi szabályozás az Or­szágos Munkavédelmi Felügye­lőség, valamint annak fővárosi, megyei felügyelőségei szabály­sértési hatósági jogkörét álla­pítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, haté­konyabb a munkaügyi szabály- sértések feltárása és szankcio­nálása. Egyes munkaügyi sza­bálysértések tekintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatáskörét a Minisz­tertanács rendelettel külön sza­bályozza. Az Elnöki Tanács áttekintette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar állampolgárság meg­szerzésére, megszüntetésére irá­nyuló, megnövekedett számú ülést tartott az Országos Béketanács Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Székházában ülést tar­tott az Országos Béketanács. A harmadrészt új tagokból álló testület Nemes Péternek, az OBT tagjának elnökletével megválasztotta az Országos Béketanács tisztségviselőit és 36 tagú elnökségét. 4 MOSZKVA: A moszkvai Kreml kongresszusi palotájá­ban pénteken megkezdte mun­káját a szovjet nők országos konferenciája. A konferencia munkájában részt vesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára, Nyikolaj Rizskov minisz- tenelnök, valamint Andrej Gro- miko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke is. 4 VARSÓ: Zbigniew Mess­ner lengyel kormányfő pénte­ken Varsóban fogadta lohn Whitehead amerikai külügymi­niszter-helyettest, aki munkalá­togatáson tartózkodik Lengyel- országban. Whitehead, aki szerdán érkezett a lengyel fő­városba, csütörtökön Marian Orzechowski külügyminiszterrel folytatott megbeszélést a kétol­dalú kapcsolatokról. • Kiadvány készül az SZKP KB januári üléséről A Kossuth Könyvkiadó a szé­les körű hazai érdeklődésre való tekintettel a közeli napok­ban különkiadványban jelenteti meg a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága ja­nuári ülésének dokumentumait. kérelmekben a döntéseket az állampolgárságról szóló tör­vény érvényre juttatása és a nemzetközi egyezmények ren­delkezései határozták meg, « más humánus szempontok in­dokolták. A határozatok meg­hozatalát a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek gon­dos előkészítő munkájukkal segítették. A kegyelem gyakor­lására az Elnöki Tanács részé­ről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes mél­tánylást érdemlő körülmény miatt — súlyos betegség, ne­héz családi helyzet esetében - vagy más rendkívüli okból került sor. A kegyelmi eljárás­ban a döntések előkészítését az igazságügyi szervek a tör­vényességnek és a jogpolitikai elveknek megfelelő, alapos körültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezés­ről döntött, bírákat mentett fel és választott meg az Elnöki Tanács. Szovjet pártmunkás­küldöttség Magyarországon Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására Viktor Rjabovval, az SZKP KB tudo­mányos és oktatási osztálya helyettes vezetőjével és élen január 26-30. között szovjet pártmunkásküldöttség tett lá­togatást hazánkban, és tanul­mányozta az MSZMP tapaszta­latait a társadalomtudományi képzés és kutatás terén. A ven­dégekkel - akiket fogadott Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagja, a Társadalom- tudományi Intézet főigazgató­ja, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Radics Katalin, a KB osz­tályvezetője - Stark Antal, a KB osztályvezető-helyettes foly­tatott megbeszélést. A New York-i főpolgár­mester látogatása Edward Kochot, New York város főpolgármesterét — aki rövid magánlátogatást tesz Budapesten - pénteken fogad­ta Várkonyi Péter külügyminisz­ter és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A vendéggel megbe­szélést folytatott Ivónyi Pál, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke. Edward Koch-hal találkozott Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a KB titkára. Edward Koch, New York ma­gánlátogatáson Budapesten tartózkodó főpolgármestere pénteken a magyar és a kül­földi sajtó képviselőivel talál­kozott a Fórum Szállóban. 1987. FEBRUÁR 2—14-IG. Férfi kötött kesztyű 95 Ft helyett 57 Ft. Bakfis kötött sapka 171 Ft helyett 102,60 Ft. Kamasz pulóver 520, Ft helyett 312 Ft. Női pulóver 469 Ft helyett 281,40 Ft. Női csizma 1850 Ft helyett 1110 Ft. Női csizma 1760 Ft helyett 1056 Ft. Női cipő 850 Ft helyett 510 Ft. Női cipő 1250 Ft helyett 750 Ft. Páccá fonal 74,50 Ft helyett 44,70 Ft. Csillám fonal 520 Ft helyett 312 Ft. Férfi szövet dzseki 2710 Ft helyett 1626 Ft. Férfi pantalló 900 Ft helyett 540 Ft. Bakfis télikabát 2600 Ft helyett 1560 Ft. Női télikabát 3500 Ft helyett 2100 Ft. Dzsörzé méteráru 70 Ft helyett 42 Ft. Szövet 325 Ft helyett 195 Ft. Frottír fürdőlepedő 580 Ft helyett 348 Ft. Függöny 129 Ft helyett 77,40 Ft. hW\ PÉCSI f///Centrum Áruház © ÓRA A NAGYVILÁGBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom