Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-31 / 30. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 30. »ám 1987. január 31., szombat Ara: 2,20 Ft wmasammmmmm Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Szabad pályát kap minden; kezdeményezés (3. oldal) Vegyes vállalat Pécsett (5. oldal) Munka — idő? (7. oldal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről 1986-ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 800 milliárd forintot. A fő termelőágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság - egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedési ütemet. Az export kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearányromlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereskedelemben keletkezett behozatali többletet az idegenforgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsékelte. A konvertibilis adósságállomány nőtt, a rubelelszámolású, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban, csökkent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene körülbelül 3 százalékkal emelkedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a felhalmozás meghaladta az 1985. évit és a tervben előirányzottat. Korszerű gépek, ideális körülmények Nem értük el a tervezett termelésnövekedést A felhalmozást alakitó tényezők közül a népgazdasági beruházások összege 258 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és összehasonlító áron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak, 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985-ben. A lakosság és a magánszektor beruházása számottevően emelkedett és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruházásain belül jelentősebben a nem rubelelszámolású importgépek, valamint a hazai gyártású gépek beszerzése emelkedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi teljesítése, a befejezetlen beruházások állománya az előző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban valamivel nagvobb mértékben, mint a termelés. 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 százaikkal csökkent és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban körülbelül 2%-kal többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A termelékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének minteav kétharmada volt az anyaghányad. Ez az arány lényegében azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafelhasználása mind az anyagi ónokban, mind a lakossági és kommunális szférában csökkent, összesen 0,4%- kal. Az envségnvi bruttó termelésre iutó energiafelhasználás az anyaai ágakban 1.5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül - a megnövekede.tt szén- és földgázimport következtében — az import aránya kissé nőtt és meghaladta az összes energiaforrós felét. Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása, fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rendszere. A vállalatok majdnem háromnegyed részénél az év végéig megtörtént az új irányításra való áttérés. E vállalatok 28 százalékát közgyűlés, 51 százalékát vállalati tanács irányítja, egyötöde államigazgatási irányítás alatt működik. Megtörtént a bank-, rendszer fejlesztésének előkészítése. A gazdaságirányító szervek áttekintették a nehéz helyzetben lévő ágazatok, a szénbányászat, a vaskohászat, a magasépítőipar és a húsipar gazdálkodását, és intézkedéseket hoztak annak hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolásának rendjéről. Minisztertanácsi rendelet szabályozta a struktúra változása miatt átmenetileg elhelyezkedési nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részükre elhelyezkedési támogatás folyósítását. 1986-ban folytatódott a vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok számának növekedése. A részükre kifizetett összeg emelkedett, de az előző évinél jóval kisebb mértékben. Az év folyamán gyarapodott a belföldi székhelyű, külföldi tőkével közösen működő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt. Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Bruttó hazai termék Nemzeti jövedelem termelése belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása (folyó áron) Lakásépítés Terv Tény az 1985. évi százalékában 102,7 102,3—102,7 100,2—101,0 102.0— 102,5 101.0— 101,5 103.0— 103,5 kb. 101 101—101,5 103,5—105,1 86,2—89,0 kb. 101 100,5 kb.103 101,8 99 101 kb. 103 kb. 103 105,1 95,6 Ipar Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mérsékeltebben, 1,8 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok 1,3 százalékkal, az ipari szövetkezetek 3,6 százalékkal növelték termelésüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítésében az export aránya az előző évihez képest mérséklődött. A lakosságnak eladott termékek mennyisége, 2,1 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 6,5 százalékkal, a termelőfelhasználóst szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer. fővel, 0,7 százalékkal csökkent, oz egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,1 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya a termelést meghaladóan bővült, az eszközhatékonyság romlott. Az -ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépiparban, az építőiparban és a vil- lamosenergia-iparban csökkent, a többi ágazatban emelkedett, vagy változatlan maradt. A vállalati jövedelmezőség valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit, noha az exportál) termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó források között a szénhidrogének aránya az 1985. évi 59,9 százalékról 60,8 százalékra nőtt oly- (Folytatás a 2. oldalon) Harmadéves tanulók a gépi forgácsoló műhelyben Fotó: Läufer László llj tanműhely a Sopiana Gépgyárban- Ez mór a harmadik vagy a negyedik tanműhely, ahol eddig tanultam, illetve oktattam a szakmát, de ez végre mái minden szempontból az igazi. Ezt bárki elfogadná, és nemcsak tanműhelynek — mondjo Ulmer András, a Sopiana Gépgyár tanműhelyvezetője. Hétfőn már hivatalosan is becsengetnek a tegnap átadott új tanműhelyben. A gyártelep hátsó részében álló új, hatalmas épület létrehozásában sokan bábáskodtak, hisz a 28 milliós létesítményt a Szentlőrinci Költségvetési üzem határidőre, költségszinten, gyors és jó munkát végezve építette meg. A Sopiana az állami támogatáson felül 15 milliót áldozott, hogy végre gyárkapun belül és korszerű körülmények között képezhesse a saját utánpótlását.- Ez nem kidobott pénz mondja Viczencz Ottó, a Sopi- ona Gépgyár igazgatója -, hisz a gyár mindig is saját képzéssel igyekezett biztosítani a növekvő és stabil létszámát. Jelenleg a három évfolyamon csaknem 200 ipari tanulót képezünk. ' A gyár tehát nem volt szűkmarkú: biztosítja a gépeket, szerszámokat, a munkát, az ösztöndíjat, az étkeztetést - egy részét az érdekeltségi alap terhére, örömmel ad, de cserébe joggal el is vár, hisz ez így természetes. A két alapvető szakmát, a gépi forgácsolást (esztergályos és marós), valamint a géplakatos szakmát tanulók az ipari tanműhelyben évente 10 millió forint értékű munkát végezve hálálják meg a mecénás bőkezűségét. Tehát nem csak tanulják az alapelveket, alapfogásokat és a szakma csínját-bín- ját, hanem produktív munkát is végeznek: alkatrészeket, részegységeket, de akár komplett gépeket is gyártanak az oktatók irónyitásával, a tanterv előírásait betartva. Ez így már szinte napi közvetlen haszonként könyvelhető el, de a Sopiana igazi haszna, a jól képzett szakmunkás-utánpótlás. A gyáriak közül , az ügy motorja Frei János műszaki főosztályvezető, Fellegi János személyzeti osztályvezető és Ulmer András tanműhelyvezető volt, a létesítmény kialakításában, berendezésében is meghatározó volt a szerepük. A tanműhely kabinetrendszerű szakoktatást biztosít. Az egyikben 14' esztergagép és egy SZIM gyártmányú CNC vezérlésű oktatógép, a másikban 10 új esztergapad, egy-egy univerzális és vízszintes marógép, illetve síkcsiszológép várja a gyerekeket, ide még egy CNC vezérlésű, többcélú oktató megmunkálógépet is telepítenek. A 3 munkahelyes hegesztőműhelyben láng-, ív- és védőgázos hegesztést tanítanak, illetve gyakorolhatnak. A szerelőműhelyben állítják majd össze a tanulók a maguk készítette egységekből a gépeket, ehhez minden szükséges gép és berendezés megtalálható. A két fémipari kabinetben folyik majd a géplakatosképzés. Az előadóterem berendezésében is sejteti a jövőt: videomagnó és Commodore 64- es számítógép segíti majd megalapozni, elmélyíteni a szakmára készülő fiatalok tudásanyagát. Az utolsó simításokat végzik a felnőttek és az ipari tanulók az új tanműhelyben. A régiben, a Szalai András útiban pedig már tervezik a SOMÁK (Sopiana-Mayer-Komplex) magyar olasz közös vállalat telephelyét. M. L. Pénteken reggel különbusszal elutazott Budapestre, a hét végén zajló XI. Országos Békekonferencia baranyai küldöttsége
