Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-28 / 27. szám
\ Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 27. szám |£fÍ mm 1987. január 28., szerda Ara: 1,80 Ft BHm ■ 8Bfc MSR. JBm . RB . Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Pályázat jkíjpyp— .^ isk olaigazgatóknak (3. oldal) , A szász konyha vadételeiből Kétnyelvű iskola Mecsek(5. oldal) (3. oldal) A KB-ülés ma folytatja munkáját Reggelenként „bikákkal” indítanak A gyorsítás stratégiája és a káderpolitika Ülésezik az SZKP Központi Bizottsága Mihail Gorbacsov előadói beszéde Indulás előtt hűtőfolyadékkal töltik fel a teherautókat az ÉPFU Megyeri úti telepén Folyamatos a közúti fuvarozás Téli üzemre nem alkalmas a gázolaj K edden délelőtt Moszkvában összeült az SZKP Központi Bizottsága. A testület megtárgyalja az átalakítási folyamat és a káderpolitika kérdéseit. Előadói beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott. A tanácskozás résztvevői előzetesen megkapták a főtitkári beszámoló téziseit, az állami vállalatokról szóló törvény tervezetét, valamint azt az összegezést, amely áttekintést ad a dolgozóknak az átalakításról és a káderpolitikáról irt leveleiből. A dízelesitési program országszerte visszaszorította a benzines teherautók használatát, ugyanakkor ezek téli üzemére a hazai petrolkémia nem készült föl kielégítően. Gyakran hallani azt is, hogy kevés a fagyálló, és az autótulajdonosok maguk is tapasztalják, hogy elbógyadnak az akkumulátorok. A nehezen járható utak mellett többnyire ezek a leggyakoribb nehézségek a közúti szállításban télen. Alábbi összeállításunkban azokat a megoldási lehetőségeket villantjuk föl, melyeket tegnapi körjáratunk során a nagyobb baranyai fuvarozó vállalatoknál találtunk. ÉPFU Fülöp László, a Pécsi Forgalmi Főnökség vezetője érdekes újdonságot mutat. Teherautóra telepített. hőszigetelt tartályba gyűjtik műszak végén a kocsik hűtőrendszeréből a forró vizet, és másnap ezt engedik vissza. A jól beállított motorok és a „bika", a nagyteljesítményű indító akkumulátor ezzel együtt már eredményt hozhatna, de a téli üzemre alkalmatlan gázolaj ellen nincs védelem. Költséges adalékanyagokat is használnak pedig, de ezek csak bizonyos határig oldják meg a gondokat. Ezzel együtt folyamatosan mennek a lisztszállitó szerelvények, hasonlóan a külfejtésen dolgozókhoz, melyek éjjelnappali munkarendben működnek. Utóbbiak közlekedését úgy tudták biztosítani, hogy a Vasas—Komló közötti útszakaszt saját járműveikkel tisztították meg két nyomsávon. Valamennyi billenős autójuk bevetésen van, és a szerény igények függvényében indítják a cementeseket. Pannon Volán helyettes is a gázolaj minőségére panaszkodik. Napi 60—70 ezer litert használnak belőle, és az Áfor mecsekaljai kirendeltségének segitőkészsége és jr^szándékú hozzáállása ellenére sem megbízható a minőség. Bár elvileg — egy belső utasítás értelmében — általános gázolaj használata ebben az időszakban nem megengedett, rákényszerülnek mégis. Könnyűgázolajat ugyanis gyakran nem kapni. Az általános viszont méréseik szerint már plusz 8 Celsius-fokon zavarosodig Benzin hozzákeverésével próbálkoznak, de drága, és rontja az indítási készséget. Posta A Gépjármű Szállítási üzem 570 járműve fut négy megyében. Mint Mischinger Gábor, az üzem helyettes vezetője mondja, ők tíz százalék petróleum hozzákeverésével védekeznek a dízelüzemű kocsik lefagyása ellen, mert persze náluk is ez a legnagyobb hátráltató tényező, annak ellenére, hogy az autók egy része panaszmentes, benzines. Az Áfor- tól ugyan alacsony dermedés- pontú gázolajat rendeltek erre az időszakra, de megítélésük szerint változatlan minőséget kapnak. Naponta 460 szolgálatot látnak el. igazán széles tapasztalatokkal rendelkeznek, mint mondják, a főutak szinte mindenütt letisztítottak, a mellékutakon viszont gyakori a fölfagyás, a jégborda, öthat kocsinál indokolt lenne a hólánc használata, az ismert beszerzési nehézségek miatt viszont, különösen néhány tv- állomásnál - lánc híján - tologatni kell az autókat. Sz. Koncz I. Előadói beszédében Mihail Gorbacsov bevezetőben a következőket mondta: „Az SZKP XXVII. kongresszusa hatalmas felelősséggel ruházott fel bennünket, a Központi Bizottság tagjait: biztosítanunk kell az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal megvalósítását. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ülésén olyan kérdést bocsátottunk vitára, amely elsőrendűen fontos a KB 1985 áprilisában tartott ütése és az SZKP XXVII. kongresszusa által kidolgozott politikai stratégia sikeres végrehajtása szempontjából. Ez az átalakítás és a pórt káderpolitikájának a kérdése. A kérdést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva kell vizsgálnunk, figyelembe véve a múlt tanulságait, a jelenlegi időszak jellegét és a jövőre vonatkozó feladatokat. Az áprilisi ülés és a párt XXVII. kongresszusa megnyitotta a társadalomban kialakult helyzet objektív, kritikai elemzéséhez vezető utat, és az ország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű döntéseket hozott. Visszafordíthatatlanul megkezdtük az átalakítást, megtettük az első lépéseket ezen az úton. Határozottan leszögezhetjük: a, szovjet társadalom életében hatalmas változások mennek végbe, erősebbé válnak a pozitív irányzatok". Gorbacsov hangoztatta, hogy a XXVÍI. kongresszus politikai irányvonala, maga az átalakítás a dolgozók, az egész szovjet nép széles körű támogatására talált. Mindazonáltal nyilvánvalóvá vált, hogy a jobbító változások lassan mennek végbe, a társadalomban felgyülemlett problémák okai mélyebbeknek bizonyultak annál, mint ahogy azt korábban elképzelték. Ezért van szükség arra, hogy .alaposan megvizsgáljuk a kialakult helyzet gyökereit, tisztázzuk a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján az országban történtek okait. Az elemzésre elengedhetetlenül szükség van azért, hogy ne ismétlődhessenek meg a hibák. Ez annál is szükségesebb, mivel a társadalomban, sőt magában a pártban is változatlanul tapasztalható: bizonyos értetlenséggel figyelik az ország bonyolult helyzetét. Gyakran teszik fel a kérdést: nem veszünk-e túlzottan éles fordulatot? — mutatott rá Mihail Gorbacsov. „Minden létfontosságú kérdésben teljes világasságra van szükségünk. Csak a helyzet teljes ismerete teszi lehetővé azt, hogy megtaláljuk a bonyolult kérdések megoldásának helyes útjait" hangoztatta a szónok. Gorbacsov rámutatott: fejlődésének bizonyos szakaszában az ország veszíteni kezdett haladásának üteméből, kezdtek felhalmozódni a megoldatlan problémák, a stagnálás jelei, s más, a szocializmustól idegen jelenségek is mutatkoztak. A gazdaságban és más területeken is megmutatkozott a változások objektiv szükségessége. Ezek végrehajtására azonban nem került sor a párt és az állam politikai és gyakorlati tevékenységében. A politikai és a gyakorlati tevékenység kidolgozása során felülkerekedett a konzervatív hangulat, a tehetetlenség, a törekvés a sémákban be nem szorítható jelenségek figyelmen kívül hagyására. A szocializmusra vonatkozó lenini megállapításokat leegyszerűsített módon magyarázták, gyakran megfosztva azokat elméleti mélységüktől. Az elméleti fronton kialakult helyzet kedvezőtlen hatással volt a gyakorlati kérdések megoldására. A gazdálkodás és az irányítás gyakorlatában konzerválódtak az elavult módszerek. A termelés és a munka ösztönzése lényegében a meny- nyiségi, az extenzív fejlesztés követelményeinek felelt meg. Külön kell szólni a szocialista tulajdonról. Csökkent ugyanis annak ellenőrzése, hogy ki és hogyan rendelkezik vele. A szocialista tulajdont gyakran szétforgácsolta az ágazati és helyi szemlélet, sok' esetben munka nélkül szerzett jövedelmek forrásaként használták fel. Nem volt megfelelő a szövetkezeti tulajdon kezelése. Ennek súlyos következményei lettek az agrár- és szociálpolitikában. Az áru- és pénzviszonyok szerepével, az értéktörvény működésével kapcsolatos előítéletek, sőt ezek gyakori szembeállítása a szocializmussal — voluntarista módszereket szültek, a gazdasági elszámolás jelentőségének lebecsüléséhez, „egyenlősdihez” vezettek a munkabérek kialakításában, szubjektív elemeket vittek be az árképzésbe, megsértették a pénzforgalom törvényeit, és így figyelmen kívül maradtak a kereslet és kínálat, szabályozásának kérdései. Súlyos következményekkel járt az, hogy csökkentették a vállalatok és egyesülések gazdasági elszámolási jogait. Ez aláásta az anyagi ösztönzés alapjait, a munkában és a társadalmi életben tanúsított emberi aktivitás csökkenéséhez vezetett. Lényegében kialakult a gazdasági eszközökkel történő hatalomgyakorlás meggyengülésének egész rendszere, létrejött a társadalmi és gazdasági fejlesztés fékezésének, a haladó tartalmú átalakítások visszafogásának egyfajta mechanizmusa. E fékezés okai a szocialista demokrácia intézményeinek működésében mutatkozó súlyos Hiányosságokban, az elavult és a realitásoknak néha nem megfelelő politikai és elméleti megállapításokban, az irányítás konzervatív mechanizmusában gyökereznek. A társadalmi korrózió elemei negatívan hatottak a társadalom szellemiségére, szinte észrevétlenül elkoptatták azokat o nagy erkölcsi értékeket, amelyek mindig is népünk sajátjai voltak: az eszmei meggyőződés, az önfeláldozó munka, a szovjet hazafisóg. (Folytatás a 2. oldalon) Az áruforgalom összes járművét nap mint nap forgalomba állítják, a város és a megye vérkeringésében tehát ez nem okoz fönnakadást. A Baranya Megyei Építőipari Vállalat asztalosüzemében az elmúlt év végén kezdték meg az íves ajtók gyártását, amelyekből Kiss József műszaki igazgató- kétezer darab készül el a napokban a Tüzép megrendelésére, és kerül a pécsi üzletekbe. Läufer László felvétele
