Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-28 / 27. szám

2 DunQntüli napló 1987. január 23., szerda Ülésezik az SZKP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A társadalomban kialakult erkölcsi légkörre nézve végze­tes következményekkel jártak a törvények figyelmen kívül ha­gyásának tényei, az eredmé­nyek meghamisítása, a meg­vesztegetések, a meghunyász- kodás, a „ne szólj szám, nem fáj fejem"-szemlélet. A párt által végzett hatal­mas munka ellenére a párt vezető szervei képtelenek vol­tak idejében és kritikusan ér­tékelni a társadalomban, a kommunisták egy részének vi­selkedésében mutatkozó nega­tív tendenciák felerősödését. A párton belüli helyzetre az is hatást gyakorolt, hogy a pártszervek sok esetben nem fordítottak kellő figyelmet a pártélet lenini elveinek és nor­máinak szigorú tiszteletben tar­tására. Mihail Gorbacsov a továb­biakban rámutatott: ebben a helyzetben vetődött fel az or­szág társadalmi-gazdasági fej­lesztése meggyorsításának, az átalakításnak a kérdése. Lé­nyegét tekintve forradalmi je­lentőségű fordulatról és intéz­kedésekről van szó. Ez a gyö­keres fordulat elengedhetetlen, mivel más ütünk egyszerűen nincs. A Politikai Bizottság vélemé­nye szerint az átalakítás a megrekedt folyamatok leküzdé­se, a fékező mechanizmus szét­zúzása, a szovjet társadaíom társadalmi-gazdasági fejlődé­sének meggyorsításához szük­séges hatékony mechanizmus megteremtése. Stratégiánk leg­fontosabb elgondolása, hogy a tudományos-műszaki forrada­lom eredményeit össze kell kap­csolni a tervgazdálkodással és működésbe kell hozni a szocia­lizmus teljes potenciálját. Az átalakítás végső célja — az ország életének mélyreható megújítása, a társadalmi szer­vezettség legmodernebb for­máinak alkalmazása a szocia­lizmusban, társadalmi rendünk humanista jellegének lehető legteljesebb feltárása vala­mennyi meghatározó vonatko­zásban — gazdasági, társadal­mi-politikai és erkölcsi téren egyaránt. A szovjet emberek nagyra értékelik a pártnak az átala­kításra irányuló vonalát, ugyan­akkor nyugtalanságuknak ad­nak hangot gyakorlati megva­lósításának menete miatt. Arra szólítják fel a pártot, hogy tö­retlenül ültesse át az életbe a kijelölt irányvonalat. Ebből, elvtársak, le kell vonnunk a politikai következtetéseket. A helyzet elemzése, az át­alakítás tapasztalatai élesen vetik fel a legfőbb kérdést. Megvan-e a biztosíték arra, hogy sikerül végigvinnünk az átalakítás megkezdett folyama­tát, megvan-e a biztosíték arra, hogy a korábbi hibák nem is­métlődnek meg, s hogy sikerül garantálnunk társadalmunk nagyszabású fejlődését? Igen, megvannak a biztosíté­kok. Ugyanakkor az átalakítás körülményei között, amikor ilyen élesen vetődik fel az emberi tényező kérdése, újra vissza kell térnünk a lenini kérdésfel­vetéshez. A lenini kérdésfel­vetés a szocialista rendszer de­mokratizmusának maximumá­val foglalkozik, amikor az em­ber gazdának és alkotónak ér­zi magát. Csak a szocializmus sajátja­ként jelentkező demokratikus formák fejlesztésével, az ön­igazgatás bővítésével léphetünk előre a termelésben, a tudo­mányos és a műszaki haladás terén, az irodalomban, a kultú­rában, a művészetben. Csak a demokrácia útján és a demok­ráciának köszönhetően lehet­séges maga az átalakítás. Külön kell szólni a vállala­tok, a termelőüzemek, az üzemegységek, az osztályok, a részlegek, a mezőgazdasági részegységek, a munkacsopor­tok vezetőinek, a brigádveze­tőknek és a művezetőknek a választhatóságáról. Az átala­kítás jelenlegi szakasza gyakor­lati síkra viszi át ezeket a fel­adatokat. Itt az idő változtatásokra. A választási elv általános alkal­mazásának alapján demokra­tizálni kell a vállalati vezető réteg kialakításának folyama­tát. Ez minőségileg más hely­zetet teremt, növekszik a kol­lektíva szerepe, saját tevé­kenységéért viselt felelőssége. A vezető posztok választás út­ján történő betöltése nemcsak hogy nem ássa alá, hanem éopen növeli a vezető tekin­télyét. A Politikai Bizottság életünk demokratizálása elvi jelentő­ségű irányának tekinti a szov­jet választási rendszer tökéle­tesítését. Konkrétan a javaslatok több­sége úgy foglalható össze, hogy a munkahelyi és lakóhelyi választási gyűléseken, valamint a választások előtti tanácsko­zásokon vitassák meg néhány személy jelölését, a választá­sok pedig nagyobb választó- körzetek szerint történjenek, amelyeknek mindegyikében több küldöttet válasszanak meq. A szovjet társadalom továb­bi demokratizálásának kerete­in belül meq kell vizsgálni a párton belüli demokrácia szé­lesítésének kérdéseit is. Mihail Gorbacsov több konkrét javas­latot tett, és utalt arra, hogy a demokratizálásnak érintenie kell a párt központi vezető szerveinek kialakítását is. A társadalom demokratizá­lása új módon veti fel az el­lenőrzés kérdéseit is. A legfon­tosabb feladat megteremteni és megerősíteni a dolgozó emberektől kiinduló valódi el­lenőrzés eszközeit és formáit, mindenekelőtt a beszámolási kötelezettségről van szó. Igazi demokrácia nem létez­het a törvényen kívül és a tör­vények felett. A párt XXVII. kongresszusa meghatározta, mely irányokban kell fejleszte­nünk jogrendszerünket, erősíte­nünk a törvényességet. Az előadó ezután a nemzeti­ségi viszonyok fejlődésével foglalkozott. Rámutatott: ma különös jelentőséget kap az, hogy a felmerülő kérdéseket idejében és igazságosan old­juk meg. Úgy, hogy ez a meg­oldás minden nemzet és nem­zetiség felvirágzását, az egész társadalom érdekeit szolgálja. Ezzel kapcsolatban nem hall­gathatjuk el, hogy a nemzeti­ségi viszonyokban is bekövet­keztek negatív jelenségek és torzulások. Helyenként tapasz­talni a származás szerinti ki­nevezés megnyilvánulásait, a nemzetiségi bezárkózást, na­cionalista önhittséaet. A közel­múltban történt alma-atai ese­mények és előzmények komoly elemzést, elvi értékelést köve­telnek. Ezqtán Mihail Gorbacsov a káderpolitika kérdéseivel fog­lalkozott. Rámutatott: ma olyan káderpolitikára van szükség, amely megfelel az átalakítás feladatainak. Az áprilisi plénum után, elv- társak, lényegében rövid idő alatt megújult az SZKP KB tit­kárságának nagv része és á Központi Bizottság osztályveze­tőinek személyi összetétele, gyakorlatilag lecserélődött a Szovjetunió minisztertanácsa elnökségének egész személyi állománya. Erre a váltásra azért volt szükséq, mert hosz- szú időn keresztül nem bizto­sították sem a KB, sem pedig a kormány új káderekkel való állandó gazdagítását. Mindez végeredményben rányomta bé­lvegét a politika kidolgozására és a pártunknak a társadalom vezetésében játszott gyakorla­ti tevékenységére is. Ez többé nem ismétlődhet meg, és nem is szabad megis­métlődnie. Határozottan követjük azt a politikát, hogy a kezdeménye­zőkészséggel rendelkező, gon­dolkodó, energikus embereket támogassuk, akik tudnak és akarnak is bátran előre ha­ladni, képesek sikereket elér­ni. Sok ilyen ember található nálunk. Mihail Gorbacsov előadói beszéde befejező részében hangoztatta: „Az átalakítás területén most folyó munka forradalmi mélységével, bolse- viki merészségű terveivel, hu­manista szociális célkitűzései­vel egyenes folytatása azok­nak a nagy tetteknek, amelye­ket Lenin pártja 1917 októbe­rében kezdett el. A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető párt-, álla­mi és gazdasági tisztségvise­lők, neves tudósok, összesen tizenkét személy. A KB-ülés szerdán folytatódik. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Hahászhajók és jégtörők mentettek ki a tengeren sodródó jégtáblákról Lettországban 1200 em­bert. A képen: mentöosztagok munkában. (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS—DN) * ♦ BECS: A nyugati országok változatlanul csak az emberi jogi kérdésekről kívánnak tár­gyalni a bécsi utótalálkozón. Ezt tükrözte a hathetes szünet után folytatódó tanácskozás keddi nyilvános nyitó ülése, amelyen több nyugati küldött­ség ezúttal is élesen bírálta a Szovjetuniót, más szocialista országokat. ♦ WASHINGTON: Másod­perces néma csönddel adóz­nak szerdán az amerikai űrha­józási és űrkutatási hivatal, a NASA dolgozói a Challenger űrrepülőgép katasztrólája ál­dozatainak emlékére. Az ar- lingtoni katonai temetőben rö­vid gyászszertartást tartanak a hét űrhajós emlékére. A Chal­lenger egy évvel ezelőtt, 1986. január 28-án robbant lel, 73 másodperccel a rajt után. ♦ WASHINGTON: Shultz, amerikai külügyminiszter a sze­nátus külügyi bizottsága előtt kedden azt mondotta, hogy az Egyesült Államok ugyan érde­kelt viszonya normalizálásában Iránnal, de többé nem fog en­nek érdekében fegyvereket szállítani Teheránnak. Wa­shingtonnak szerinte „nem áll érdekében, hogy az Irak és Irán közötti háborúban győz­tes, vagy vesztes legyen", de ugyanakkor „nagyfontosságú hadászati érdekei kerülnek ve­szélybe” a térségben a hábo­rú következtében. ♦ PRÁGA: A népgazdaság ágazatainak múlt évi eredmé­nyei ellenére lassan halad az intenzív gazdálkodásra való áttérés Csehszlovákiában - je­lentette ki a CSKP KB, a szö­vetségi kormány és a szakszer­vezetek központi, országos ak- tivaértekezletén kedden el­mondott beszédében Lubomir Strougal, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, miniszterelnök. Magyar—szovjet kulturális együttműködési jegyzőkönyv Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes és Vaszilij Szeröv szovjet kulturális mi­niszterhelyettes, kedden aláír­ta a magyar—szovjet kulturá­lis együttműködésről szóló 1987. évi jegyzőkönyvet. A megállapodás értelmében a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója tisztele­tére október 7. és november 5. között Magyarországon meg­rendezik a szovjet kultúra hó­napját. ♦ BAHREIN: Irán kedden bejelentette, hogy leállította támadásait az iraki városok és gazdasági célpontok ellen, mi­után az ellenség az előző 24 órában nem bombázott iráni lakott területeket. Az ÍRNA hírüqynökséq által idézett te- heráni szóvivő mindazonáltal kilátásba helyezte, hoqy felújít­ják a támadásokat, ha Irak is folvtatia akcióit az iráni tele­pülések ellen. ♦ PÁRIZS: Az FKP Központi Bizottsága úgy döntött, hogy december 2—6-án tartják a párt soron következő, 26. kong­resszusát. Az FKP elnökjelölt­jét a június 12-13-án rende­zendő országos pártértekezle­ten jelölik ki. Előtte, május 18-19-én újabb KB ülés lesz, a párt vezető testületé ezen terjeszti elő javaslatát a párt elnökjelöltjére. ♦ KAIRÓ: Pérez de Cuellar konkrét intézkedéseket sürge­tett Irak és Irán háborújának ügyében a demonstratív béke­felhívások helyett. Husszein jordániai király véleménye sze­rint az öböl-menti konfliktus át­fogó rendezése előtt haladékta­lan tűzszünetre lenne szükség. ♦ LONDON: ,,Fenyegetés­mentes kelet—nyugati kapcsola­tok kialakítását" jelölte meg Geoffrey Howe brit külügymi­niszter kedden kormánya leg­fontosabb nemzetközi céljá­nak. ,,Margaret Thatcher mi­niszterelnök soronkövetkező moszkvai látogatása újabb nagyfontosságú lépés lesz eb­ben a folyamatban" - hang­súlyozta katonapolitikai szak­értők előtt elhangzott beszédé­ben. ♦ KAIRÓ: A Kuvaitban ülé­sező ötödik iszlám csúcsérte­kezlet szervezői kedden beje­lentették, hogy kísérletet tesz­nek az Arab Liga csúcskonfe­renciájának összehívására, köz­vetlenül az iszlám tanácskozás után. ♦ PÁRIZS: Marcel Rigout volt miniszter kedden bejelentette, hogy Claude Poperenhez ha­sonlóan ő is lemond az FKP KB tagságáról és parlamenti mandátumát valamint regioná­lis tanácsnoki helyét visszaadja a párt helyi szervezeteinek. A KB tudomásul vette lemondá­sát. • Az NSZK-választások sajtóvisszhangjából ♦ BELGRAD: A jugoszláv la­pok az NSZK-ban lezajlott vá­lasztások eredményét ma az­zal magyarázták, hogy a ked­vező gazdasági helyzetben a szavazópolgárok nem akartak kormányváltozást, Így fennma­radt az eddig kormányzó koa­líció. ♦ BERLIN: A nyugatnémet keresztény pártok érzékeny sza­vazatvesztesége részben azt tükrözi, hogy a választók rá­eszméltek: az uniópártok a belpolitika után a külpolitiká­ban is fordulatot akartak vég­rehajtani - állapítja meg ked­den az NDK sajtója. — nyílászárók több típusban, — tetőfa, léc, — Klinker üveg- és válaszfal tégla, — VB-áthidalók, -gerendák, — B 30-as és Poroton 36-os tégla, — vas és fa garázsajtók kaphatók a telepen. Bővebb felvilágosítást a 71-102-es telefonszámon adnak. Kommentar A Fülöp-szigeteken nem enyhül a hetek óta tartó politikai vihar, sőt keddre Corazon Aquino elnökasz- szony rendszere elleni ál­lamcsíny-kísérletet hiúsítot­tak meg Manilában. Az ese­mények mögött — mint már annyiszor az elmúlt eszten­dő során — ezúttal is az egy évvel ezelőtt bukott elnök, Marcos híveit kell keresni. A rendkívül bizonytalanná vált helyzeten — ismét nem először — a vezérkari fő­nök, Fidel Ramos lett úrrá. Gyors intézkedésének ered­ményeként a hadsereg le­verte a lázadást, bár né­hány stratégiai fontosságú polgári intézmény, így a köz­ponti rádió- és televízióál­lomás ez idáig még a zendü- lők kezében van. Helyszíni beszámolók sze­Szakítópróba a Fülöp-szigeteken rint a nyugtalanság szitásá­ban mindenekelőtt a jobb­oldal „jeleskedett”. Úgy in­tézte, hogy a helyzet patta­násig feszüljön az alkot­mánytervezetről tartandó népszavazás küszöbén. Az akció koreográfiája minden­esetre hatásos volt: nyilvá­nosan elégették az elnök­asszony portréit, tűzbe vetet­ték az alkotmánytervezetet, sőt az amerikai Time Ma­gazin év végi számát is, amelyik Corozan Aquinót az év emberévé (asszonyává?) választotta. Egy ideig félő volt, hogy a hadsereg is a jobboldal mellé sodródik, legalább is ezen mesterke­dett a menesztett hadügy­miniszter, a Marcos-hívő luan Ponce Enrile is. Az egyébként is válságos helyzetet csak tetőzte, hogy a közelmúltban gerillahábo­rú robbant ki az ország második legnagyobb szige­tén, Mindanaón. A fegyveres összecsapásokat a Milf, a Moro Iszlám Felszabadítá- si Front provokálta amiatti felháborodásában, hogy ki­maradt a kormány és a mu­zulmánok legnagyobb szer­vezete, az MNLF között létre­jött megállapodásból. A fenti esemény kapcsán „Cory" igazolta, hogy ugyan­csak helyén van az esze, s nincs híján sem a politikai, sem a személyes bátorság­nak. Nyomban a helyszínre sietett, s szemtől-szembe a Szakadás Milf vezérkari fő­nökével kísérelte meg elsimí­tani a nézeteltéréseket. Már-már úgy tűnt, hogy az Ördögi • üqyesséqgel egyensúlyozó Corazon Aqui­no véget vethet a 18 éve tar­tó polgárháborúnak, amikor egy véres incidens vetett gáncsot a megbékélési tö­rekvéseknek: Manilában a múlt hét közepén agyonlőt­tek tizenkét parasztot. A minden valószínűség szerint provokátorok okozta véron­tás akkor történt, amikor a fővárosban tízezres tömeg vonult az utcára, hogy rész­leges földreformot követel­jen a kormánytól. Ez az in­cidens — csakúgy, mint a most meghiúsított államcsíny — egyértelműen bizonyítja, hogy az ország szembenálló politikai erői szeretnének minél nagyobb befolyásra szert tenni a február 2-án esedékes népszavazás előtt S egyesek cseppet sem kí­méletes eszközöket választa­nak. Seres Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom