Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-24 / 23. szám

Tudomány A Magyar Szociológiai Társaság Dél-dunántúli tagozata Ifjúságkutatás Baranyában Győr után Pécsett alakult meg a Magyar Szociológiai Társaság második vidéki cso­portja, a másfél évvel ezelőtt létrejött Dél-dunántúli tagozat. Elnöke Tahin Tamás, a POTE Marxizmus-Leninizmus Intézete szociológiai csoportjának veze­tője, titkára Vastaghné Meleg Csilla, a JPTE Állam- és Jogtu­dományi Kar szociológiai tan­székének adjuntusa. A csoport­nak jelenleg harminc tagja van, de szeretnék, ha a régióból töb­ben csatlakoznának hozzájuk. Bekapcsolódtak az ifjúságkuta­tásba, azon belül is a fiatalok testi, mentális fejlődésével, a fejlődés társadalmi tényezőinek felderítésével foglalkoznak. Az utóbbi évtizedben ugyanis egy­re nyilvánvalóbbá vált a fiata­lok egészségi állapotának ag­gasztó volta, a hiányos egész.; ségnevelési és egészségkultu- rólis tényezők, a társadalmi be­illeszkedés zavarai. A Magyar Tudományos Aka­démia egyik kiemelt kutatási főiránya is a fiatalok testi-fizi­kai és mentális egészsége tár­sadalmi tényezőinek vizsgálata, amely négy fő témakörben zaj­lott. De most az újabb kutatási ^periódusban is folytatják a testi, mentális egészségre vo­natkozó vizsgálatokat. A tervek szerint tizenötezres mintára terjesztik ki a kérdőíves felmé­rést. A WHO kérdőívét adap-J tálják és az egészségmagatar­tás. egészségkultúra, a társa­dalmi helyzet felmérésére tö­rekednek. Hipotézisük szerint a társadalmi rétegződés és a családok szubkultúrája erőserx meghatározó, éppen ezért a mikroközösségekbe való be­avatkozás az egyik döntő lépés az egészségkultúra alakításá­ban. A felmérés a tavasszal kezdődik.- Ezek az elképzelések. De milyen tapasztalatokat, meg­állapításokat vontak le a kutatás 1985-ig tartó szakaszá­ból?- A tematikus irányban vég­zendő munkálatok tervezésekor — a saját kezdeményezésű vizsgálatok mellett - az egyik fő feladatnak azt tekintettük, hogy integráljuk a hetvenes években, illetve a nyolcvanas évek elején végzett kutatások­nak a fiatalokra vonatkozó eredményeit. Az egészségi ál­lapotot tekintve négy terület­tel foglalkoztunk. A halandó­ság történeti alakulását nem­zetközi összehasonlításában tárgyaló kutatással, a megbe­tegedési viszonyokat feltáró körzeti orvosi szűrővizsgálattal és az országos szintű morbidi­tási kutatással, az életmód és egészség összefüggéseire irá­nyuló szociológiai vizsgálattal, a Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív egészségi adat- felvételeivel - mondja beveze­tőképpen Tahin Tamás.- A társadalmi tényezők sze­repe egyértelműen kimutatható a fiatalok egészségi állapotá­nak, biológiai fejlődésének ala­kulásában. Ezek a tényezők különbözően érvényesülnek a fiatalok egyes csoportjaiban. Igazán hatékony beavatkozás akkor képzelhető el, ha sikerül befolyásolni az egészséget fe­nyegető környezeti és életmód­beli tényezőket. Szakítani kel­lene azzal a szemlélettel, amely az egészségi problémákat ki­zárólag az orvosi kompetencia körébe sorolja. Holott akár a halandósági, akár a megbete- gedésk viszonyokat tekintjük, a valóság az, hogy a legelter­jedtebb kórképek kialakulását és kimenetelét döntően társa­dalmi tényezők befolyásolják: életvitelhez, magatartáshoz, életmódhoz, a társadalmi, gaz­dasági viszonyokhoz és ezek hatásrendszeréhez kötődnek. Ennek viszgálata multidiszcip­lináris megközelítést igényel és ez vezethet el a megelőzéshez is, a még spontán érvényesülő folyamatok befolyásolásához. A megelőzést széles értelemben úgy fogjuk fel, mint egészség­támogatást, a biológiai fejlő­dés optimatizólósát. Ezt nevez­zük pozitiv egészségnek, bele­értve a biológiai, a pszichés és szociális dimenziót.- Két évvel ezelőtt konferen­ciát is rendeztek a fiatalok testi, mentális egészségéről, az ott elhangzott előadások nem­sokára könyvben is megjelen­nek. A szociológiai csoportunk jó kapcsolatot alakított ki a Pedagógiai Társassággal is, jö­vőre közös iskolaegészségügyi konferenciát szervezünk. A PAB, a TIT szakosztályaiban is dol­gozunk és kapcsolatban állunk kutatásainkban az ELTE ember­tani tanszékével, a Honvéd Kórház egyik osztályával. A ku­tatást a Társadalomtudományi Intézet koordinálja — veszi át a szót Vastaghné Meleg Csilla, aki a köznevelés és az egész­ségügyi rendszer lehetőségeivel foglalkozik az egészségkultúra és az egész magatartás for­málásában, alakításában.- A köznevelés eléggé ön­magában gondolkodik, nem nagyon működik együtt az egészségüggyel. A bölcsődés és óvodás gyerekek esetében még megfelelő a helyzet, az orvos a tanácsaival szinte ben­ne él a család mindennapjai­ban. Az iskolában ez a kapcsolat megszakad, egyre inkább csak a gyógyító egészségügy kerül a figyelem központjába. A kör­nyezethez való viszony (lelki kapcsolat, viszonyulás) pedig döntő fontosságú. A kutatás­ból kiderült, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők leány gyermekeinek a legjobb a kör­nyezethez fűződő viszonyuk. Ez­zel a harmonikus beállítódás­sal a fizikai problémákat is jobban ki tudják küszöbölni. Az egészségesnek lenni és marad­ni felfogás is náluk válik a leg­inkább értékké, lehagyva a pénzszerzés elsőbbségét — vil­lant fel egy momentumot az átfogó vizsgálatból Vastaghné Meleg Csilla. - A kutatás foly­tatásától azt reméljük, hogy hozzájárulunk egy egészsége­sebb nemzedék felnövekedé­séhez. B. A. Együttműködési megállapodás A dokumentum még újkeletű, a kapcsolat már egy évtizedes. A Fe­jér megyei Pedagógiai Intézet és a Janus Pannonius Tudományegyetem: Tanárképző Karo, Pedagógiai Inté­zete együttműködési megállapodást kötött, tekintettel még a tanárkép­ző főiskola idejében kialakult jó viszonyra. Az együttműködési meg­állapodás értelmében kicserélik ki­adványaikat és megjelentetik a má­sik intézet munkatársainak tanulmá­nyait. A főiskolai, egyetemi hallga­tók nyári egyéni nevelési gyakor­latának zavc^'talan előkészítéséhez a Fejér Megyei Pedagógiai Inté­zet minden év januárjában elküldi a bodajki, velencei, vajtai táborok turnusbeosztásait és segítik a hall­gatók egyéni szakmai gyakorlatá­nak megszervezését. Az intézethez forduló hallgatókat bevonja tovább­képzéseibe és ellátja őket módszer­tani segédanyaggal. A JPTE nevelés- tudományi tanszéke segítséget nyújt a fizikai dolgozók gyerekeinek Fe­jér megyében szervezendő egyetemi, főiskolai előkészítőihez. A két in­tézet közösen állítja össze tovább­képző tanfolyamait, folyamatosan biztosítanak lehetőséget. Az új ok­tatási törvényből adódó elméleti és gyakorlati tapasztalatok cseréjére. A Fejér megyei pedagógusok be­kapcsolódnak a JPTE Pedagógiai Intézetének tudományos kutatómun­kájába és támogatják a Fejér me­gyei klub munkáját. „Nem lehet gondolkodás helyett röntgenbeutalót írni” Modern képalkotó diagnosztikai módszerek Beszélgetés dr. Kuhn Endre egyetemi tanárral A korszerű diagnosztika két alappillére a képalkotó eljárá­sok alkalmazása és a bioké­mia, sejtszintű működésre fel­világosítást nyújtó laboratóriu­mi vizsgálat. Hosszú ideig egyeduralkodó volt a röntgendiagnosztika - mondja dr. Kuhn Endre egye­temi tanár, a POTE Radiológiai Klinikájának vezetője. A 60-as évek végén, a 70-es évek ele­jén aztán ugrásszerű fejlődést eredményezett az új diagnosz­tikai készülék, a computer to- mográf. A számítógépes rétegvizsgá­lót elve, hogy a testben lévő szövetek más-más módon nye­lik el a sugárzást. A minimá­lis elnyelési különbségeket is érzékeli a sugórzásmérő. A ka­pott számértéket számítógépbe teszik, az feldolgozza az ada­tokat és visszaalakítja azokat képpé. így méq a lágyrészeken belül is fel lehet fedezni az el­téréseket. A computer tomog- ráf háromdimenziós harántmet­szeteket készít és a szervek egymáshoz való viszonyát is bemutatja. A másik korszerű képalkotó eljárásmód az ultrahangos vizsgálat. Ultrahangnyalábot bocsátanak a szervezetbe és az a kristályrendszer, amely az ultrahangot létrehozza, egyben detektálja a testből visszaverő­dő ultrahanghullámokat. Eze­ket elektromos jelekké alakítják át, az apró képpontokból fel­építkező képet számítógép dol­gozza föl. A harmadik módszer a mág- néses rezonancián alapuló kép­alkotó módszer. A képalkotó eljárások elő­nye, hogy segítségükkel sok szervről funkciót is tudunk ana­lizálni, a szervek „durvább", nem biokémiai működéséről is ódnak felvilágosítást.- Mik az ultrahang előnyei?- Nem röntgensugárzós, ter­hesség alatt is alkalmazható, a magzat mozgását is lehet vele követni. A korszerű gépek a szívbillentyűk működését is elénk tárják. Alkalmat ad ar­ra is, hogy a vizsgált szervek­nél a látott gócot lokalizáljuk és abból, külső rászúrással, szövetmintát vegyünk. De a mágneses rezonancián alapuló módszer is eredményes, a test minden irányában hosszmetsze­ti képet ad. És még nem szól­tunk a különböző endoszkó­pokról, például a gyomor vizs­gálatára használt gasztroszkó- piáról, amelyet a röntgenezés előtt vagy helyett végeznek a belgyógyászok.- Mennyire kockázatos egy röntgenvizsgálat? — Ha a radiológus végzi megfelelő gondossággal, meg­felelő felszereléssel és indo­kolt esetekben, akkor a su­gárterhelés kockázata alatta marad a hasznának. Minimá­lis genetikus rizikót jelent. Vi­szont nem lehet rutinszerűen alkalmazni. Nem szabad a gondolkodás helyett röntgen­beutalót írni.- Ezek szerint a szemlélet- módon is változtatni kellene . . .- A betegekén és az orvo­sokén is. Az orvos akkor kér­jen röntgenfelvételt, amikor a diagnosztikai vizsgálatot más módszerrel nem lehet elvégez­ni. Gondolok többek között a mammográfióra vagy a fontos lakossági mellkasszűrésre.- A pécsi radiológiai klini­ka mennyire van felszerelve korszerű képalkotó eszközök­kel?- A mi computer-tomográ­funk az egyetlen vidéki gép. 6,5 perc alatt készít egy ha- róntmetszefet. A mai készülé­kek ugyanezt 1-2 másodperc alatt csinálják meg, és az egé­szen finom elváltozásokra is felhívják a figyelmet. Egy, el­sősorban hasi vizsgálatokra megfelelő, ultrahangkészülé­künk van, amellyel tavaly 27 438 beteget néztünk meg. A computer-tomográffal 1870 be­teget vizsgáltunk. Feladataink közé tartozik a daganatterápia is. Tavaly 17 749 sugárkeze­lést végeztünk kobaltágyúval. Kaptunk viszont egy modern angiográfiás berendezést, ámelynek a szerelése van hát­ra.- Milyennek tartaná az ide­ális állapotot?- Szerintem tíz computer­tomográf készülékre lenne or­szágosan szükség, regionális központokat alakítva. Az ultra- hangberendezések meglétét már oz alapellátásban sürgetőnek érzem. Tudom, hogy ezek a gépek rettenetesen sok valutá­ba kerülnek. Az is igaz ugyan­akkor, hogy ha gazdaságosan használják a készülékeket, ha­mar megtérítik az árukat. Bécs- ben például négy műszakban vizsgálnak egy computer-to­mográffal. S van olyan vetüle- te is, hogy a gyorsan megvizs­gált beteget hamarabb lehet eredményesen gyógyítani, és így előbb állhatnak vissza a munkába. B. A. Ultrahang vizsgálat a POTE radiológiai klinikáján. Fotó: Proksza László Társadalomtudományi kutatások a PMMF-en A főiskola tudományos közleményei A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Pedagógiai In­tézete koordinálja a FEB (fel­vételi előkészítő bizottságok) működéséről és továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről folyta­tott országos jelentőségű ku­tatást, amelynek a közelmúlt­ban már számos — gyakorlati­lag is hasznosítható - ered­ménye fogalmazódott meg. Az intézetben emellett más társa­dalomtudományi témák kuta­tása is kibontakozóban van, így ezúttal kerülhetett sor elő­ször az ezekkel foglalkozó ta­nulmányok önálló kötetének a megjelentetésére. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola tudo­mányos közleményei címmel. A kiadványról és annak megjelentetéséről dr. Kiss Ele­mér kandidátus, intézetigazga­tó elmondta, hogy az több év munkájának eredménye, olyan válogatás, amely nem töre­kedhet a teljességre, ugyan­akkor alkalmas arra, hogy a sokszínűséget és az intézet „érdeklődési körének" alap­irányait egyszerre érzékeltesse. A kötetbe felvett írásokat a szerkesztők négy témakörbe csoportosították, ezek: a pe­dagógia, a pszichológia, az alkalmazott nyelvészet és az irodalomtudomány. Az első tanulmány, amelyet dr. Bánlaky Pál, az MM Vezető­képző és Továbbképző Intéze­tének igazgatója írt Az értel­miség társadalmi funkciói cím- mel, egyben a kötet alaptónu­sát is meghatározza. A tanul­mány a szakemberképzés és az értelmiségképzés összefüg­géseinek elemzése után meg-' állapítja, hogy minden értel­miségi tevékenyséa a tényle­ges társadalmi gyakorlatban egy sajátos belső kettősség­gel rendelkezik: jelen van ben­ne a szorosan vett szakmai mozzanat és egyidejűleg jelen van benne a politikai mozza­nat, amit fogalmazhatunk úgy is, mint általános értelmiségi funkciót. Ennek elemzését ad­ja a következőkben a tanul­mány. Említettük, hogy a PMMF Pedagógiai Intézete koordinál­ja a FEB-bel kapcsolatos ku­tatást, amelynek egyes ered­ményeiről dr. Kiss Elemérnek A FEB szerepe a társadalmi mobilitásban című tanulmánya alapján alkothatunk képet. A tanulmány számos ország ifyen jellegű törekvéseinek számbavétele, elemzése után elsősorban arra koncentrál, hogy az oktatóshálózat (a FEB révén) miként töltheti be leg­fontosabb funkcióját, a társa­dalmi mobilitás optimalizáció- jának elősegítését. A pedagógiai tanulmányok sorát dr. Bazsó Zoltán A kül­földi hallgatók oktatása-neve- lése című tanulmánya nyitja meg. Dr. Bernáth László a PMMF és a weimari Építészeti és Építőipari Főiskola közötti meg­állapodás keretében közösen végzett kutatásaikról számol be. A főiskolai hallgatók egyéni ta­nulásának vizsgálata című ta­nulmányában. S hogy mennyire fontos a szakképzéssel egyidejű­leg végzett nevelői tevékeny­ség, annak is - az iménti ér­telemben vett - értelmiség- képző mozzanata, arra dr. Bo- csárdi Albert A tervszerű és egységes nevelői hatások meg­valósításának problémái a fő­iskolai nevelőmunkóban című tanulmánya szolgáltat erőtel­jes érveket. Dr. Dobszay Kor­nél (külső szerző) A demokra­tikus közoktatás és a koncent­rikus óratervek című tanulmá­nyában a közoktatás rendsze­rének korszerűsítésével kap­csolatos gyakorlati pedagógiai megoldásoknak szentel tág teret. Elméleti és gyakorlati peda­gógiai szempontból egyaránt hasznosak lehetnek dr. Pais Ella pszichológus tapasztala­tai, megállapításai, amelyeket a Személyiségvonások feltárá­sa és összehasonlítása nappali és levelező tagozatos hallga­tók körében végzett vizsgála­tok során című tanulmányá­ban fogalmaz meg. A nyelvtudomány, a szak­nyelvoktatás nélkül ma már a szakemberképzés el sem kép­zelhető. Az idegennyelvű szak- irodalom iránti nyitottság, a külföldi utakon első kézből sze­rezhető ismeretek jelentősége szinte naponta hangoztatott követelmény műszaki szakem­bereinkkel szemben. A szakem­ber idegennyelv-tudása a szak­nyelv ismeretét is föltételezi. A témakörrel dr. Bazsó Zoltán A szaknyelvoktatás módszerta­ni kutatásának lehetősége, dr. Buday Lajos és dr. Kun László- né Vizuális eszközök alkalma­zása a műszaki szakszövegek fordítástechnikájának oktatá­sában, dr. Ferenczy Gyula (SOTE) A szakszöveg nyelvi és tartalmi fogódzóiról, dr. Kere­kes Lászlóné Az orosz műszaki szaknyelv oktatásának néhány kérdése, Keresztesné Kubovics Margit (külső szerző) A francia empatikus mondatok tanításá­nak néhány módszertani kér­dése, Kozma László Nyelvokta­tási kísérletek ritmopédiás módszerrel, valamint Schöller Katalin A képi szemléltetés új­szerű megoldásai az orosz nyelvi műszaki szakszövegek oktatásában című tanulmányok foglalkoznak. A kötetet irodalomtudomá­nyi munkák: dr. Buday Lajos L. N. Tolsztoj két elbeszélésé­nek összehasonlító elemzése, dr. Éber Andrásné (külső szer­ző) Az orosz irodalom magyar- országi fogadtatásának felté­telei a XIX. sz. közepén és Mátéli Éva Niccoló Machiavelli szerepe Firenze politikájában című tanulmánya zárják. Bebesi Károly Röviden Kandidátusi disszertáció. „Az izomműködés acetilkolin által történő szabályozásának rever­zibilis redox ágensek jelenlé­tében" című kandidátusi érte­kezését nemrégiben védte meg Dely Mátyás, a POTE Központi Állatkísérleti Laboratóriumának munkatársa. * A Pécsi Akadémiai Bizottság rendezvényeiből. Decemberben alakult meg a PAB 3. számú szakbizottságának régészeti munkabizottsága, amely a Ja­nus Pannonius Múzeummal kö­zösen január 28-án 16.30-kor tartja első ülését, 18 órától két előadás hangzik el: dr. Ecsedy István, dr. Fülep Ferenc bara­nyai munkásságát elemzi, dr. Tóth Endre a Sopianae-kutatás eredményeiről, feladatairól szól. * A Munkaérdemrend bronzfo­kozatát vette át dr. Baracs Ferencné főiskolai tanár, a JPTE Tanárképző Kar testneve­lési tanszékének január else­jével nyugdíjba vonult oktató­ja. * Haj lalu hat sorsa cimmel jelentette meg a Magyar Tudo­mányos Akadémia Regionális Kutatások Központja Gáspár abriella tanulmányát, amely az „Életminőség-vizsgálatok a dél- duntántúli régió eltérő tipusú vidéki körzeteiben" című inté­zeti kutatáshoz kapcsolódik. Rovatszerkesztő: BARLAHIDAI ANDREA HÉTVÉGE 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom