Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-20 / 349. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam/1 349. szám 1986. december 20., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Gyorsan menetel a Sopiana Gépgyár (5. oldal) Dohányzás elleni rágógumi (6. oldal) Péterfapuszta (7. oldal) Ezután - az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Tisztelt országgyűlés! A kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költségvetés az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves tervében foglalt gazdaságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos, 1986-ban a költségvetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985 azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyett csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 'százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszergazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. A költségvetés . beruházási, intézményi és szociális kiadásai a jövedelemkiesés ellenére tervszerűen alakulnak. A reálbér és a reáljövedelem terven felül emelkedik. Az életszínvonal átfogó mutatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitűzött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a tervezettől, a keresetek növekedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az előirányzottat. A népgazdasági jövedelem lassúbb bővülése mellett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállalatok beruházásai a tervet meghaladóan - folyó áron - 8-10 százalékkal nőnek. Mindez együttesen egyensúlyviszonyaink romlásához vezetett, külső adósságállományunk a tervezett csökkenés, illetve stagnálás helyett lényegesen növekedett. A folyamatokban kifejeződnek a kormányzati irányítás gyengeségei is. A sikerhez átgondoltabb intézkedésejret kell következetesebben és átmeneti áldozatok vállalásával is végrehajtanunk. A költségvetés tervezésének alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem tömegének legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. E látszólag nem magas előirányzat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a külgazdasági és a belső pénz- ügyi egyensúly javítása mellett kell elérnünk; a belső felhasználós növekedését nem tervezzük, nem tervezhetjük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedések és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekkel is szolgálja a termelés verseny- képessé tételét, korszerűsödését. Új bankrendszer segíti a társadalmi tőke áramlását, és a hatékony fejlődést jobban szolgálóvá tesszük a gazdasági szabályozókat. A lehetőségekhez képest szélesítjük a hatékonyan dolgozó vállalatok gazdálkodási lehetőségeit, jobban korlátozzuk a nem hatékony tevékenységet. A népgazdasági terv előirányzatával összhangban oz 1987. évi állami költségvetés tervezett bevétele 606,9, kiadása 650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 -százalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várha'á szintet. A vállalati bevételek tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelkedik. A vállalati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százalék. A nehéz helyzet ellenére is igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését. Ez lehetőséaet adhat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső vóltozcfst várunk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érdemi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változtatása, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növelésének a meggyorsítása és a racionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adórendszer megbolygatósa nélkül, de egy sor új intézkedéssel segítjük. Csökkentjük az adókedvezményeket, a fajlagos támogatósokat ott, ahol azokat nem nép- gazdasági érdekből, hanem kisegítő jelleggel állapítottuk meg. Következésképpen számolunk azzal, hogy visszaszorul néhány gazdaságtalan tevékenység: például egyes gazdaságtalon aknákat bezárnak, elavult kohókat helyeznek üzemen kívül. Másfelől az irányítás központi törekvéseinek megvalósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens céljaink elérését továbbra is segíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export- és egyéb fejlesztési kedvezmények. A mezőgazdaság, mindenekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy emeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaárakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázat alaoján köny- nyíti azon nagymértékben eladósodott üzemek adósságter- heit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség leSz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztönözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását. Korszakos lépés lesz a mór említett kétszintű bankrendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitikájának egyik záloga, hogy több száz vállalót tulajdonosi részvételével fognak működni. Megtörténnek oz első lépések a KGST-tagországok felső szintű megállapodásaiban elhatározott eayüttes fejlesztésekben, közös vállalkozások létrehozásában. Ennek kiemelkedő távlati jelentőséget tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át. 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításáról, mert meg kellett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tisztajövedelem. A teljesítményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetlenné vált. hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági órát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén oz eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorultak körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árak 7 százalékos és a bérek tervezett 5—5,5 százalékos átlagos növelése őzt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt - szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések. A bérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Kereskedelmi Kamara, a SZOT és más érdek- képviseleti szervek megállopo(Folytotós o 2. oldalon) Berecz János hazaérkezett Csehszlovákiából Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására december 17. és 19. között látogatást tett Csehszlovákiában. Berecz Jánost fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZK elnöke. Berecz János, valamint a kíséretében lévő Boros Sándor, a KB osztályvezető-helyettese pénteken hazaérkezett Budapestre. Pártvezetők találkozója Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, aki a VKP VI. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttséget vezette, pénteken Hanoiban találkozott Nguyen Van Linh-nel, a VKP KB új főtitkárával, illetve más párt- és állami vezetőkkel. A megbeszélésen a felek annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az SZKP és a VKP, a szovjet és a vietnami nép közötti szilárd testvéri kapcsolatok a jövőben is töretlenül erősödni és fejlődni fognak a két ország érdekében, a délkelet-ázsiai és az egész világbéke javára. * Jegor Ligacsov pénteken átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet Pham Van Dongnak és Le Due Thonak. A két vietnami politikus azért részesült a magas elismerésben, mert tevőlegesen részt vett a forradalmi mozgalomban és nagymértékben hozzájárult a szovjet—vietnami barátság erősödéséhez. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a nagyüzemileg nem művelhető földterületek magánjellegű hasznosításáról készült vizsgálati jelentést, s úgy döntött, hogy azt a kormány elé terjeszti. Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a -Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Moszkvába utazott, ahol tárgyalásokat folytat a két ország gazdasági együttműködését érintő kérdésekről. Függetlenített ügyész Lawrence Walsh-t, az ismert amerikai jogászt nevezték ki pénteken függetlenített ügyésznek az „iráni kapcsolattal” összefüggő törvénysértések kivizsgálására. A függetlenített ügyész kinevezéséről egy különleges bírói testület döntött, az igazsógügyminiszter kérése nyomán. A függetlenített üqyész nem köteles beszámolni a minisztériumnak és önállóan hoz döntést arról, szükségesnek tartia-e a vádemelést. Derűs pillanatok a Parlamentben, az Országgyűlés téli ülésszaka megnyitását megelőző percekben. A jövő évi költségvetésről tárgyal és vitatkozik'az Országgyűlés Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Morvay László (Budapest 33. vk.) kérdést intézett a belügyminiszterhez: tervez-e intézkedéseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Hetényi István pénzügyminiszter előterjesztése az 1987. évi költségvetésről
